Új Kelet, 1997. május (4. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-06 / 104. szám

Tiszatáj futás Gazdaság 1997. május 6., kedd Autóvásárlás számítógépről Az Új Kelet február 20-ai számában megjelent Vadásza­ti vagy ősiségi jog című cikk­ben tárgyalt vadászterület-fel­osztás máig nincs megoldva. Ezért írtunk a Tiszatáj Vadász- társaság nevében. A rendszerváltás után kiala­kult demokratikus jogállam törvényei lehetővé tették, hogy az 1948-ban,BiszkuBéla nyomására önként leadott lónyai vadászterület haszno­sítását az újraalakult Tiszatáj Vadásztársaság megszerezze. A társaságot a cégbíróság be­jegyezte, s annak vezetői fel­keresték a Lónyatól Tisza- szalkáig húzódó térség föld- tulajdonosait; járuljanak hoz­zá ahhoz, hogy saját, vissza­kapott földtulajdonukon a helyi lakosokból.álló Tiszatáj Vadásztársaság gyakorolhas­sa a vadgazdálkodási, mivel a törvényi szabályozás a vadá­szati jog gyakorlását a földtu­lajdon birtoklásához rendelte. A terület földtulajdonosai­nak többsége - kimutatásunk szerint 62 százaléka — amellett érvelve kötött hasznosítási elő­szerződést a társásilggrtl! -'Hogy a helyi tulajdonos ne szorul­jon ki a vadgazdálkodásból'. A probléma akkor kezdő­dött, amikor a rendkívül ma­gas eszmei értékkel bíró terü­let negyven éven keresztüli állami kezelőjével,, a térségi erdészet vadásztársaságával próbáltunk alkut kötni, hivat­kozva a vadászati törvény pa­ragrafusaira. A februári megegyezési ha­táridőig a két ellenérdekelt vadásztársaság között nem jött létre a megegyezés, az ál­lami vadásztársaság képvise­lői mereven elzárkóztak a kompromisszumtól. A Ti­szatáj Vadásztársaság a szak­tárca miniszterének javaslatá­ra több ízben megkísérelt egyezkedni a területmegosz­tásáról, de a próbálkozások eredménytelenek maradtak. A megyei FM-hivatal, valamint a térség mai kezelője a koráb­bi érvek szerint arra hivatko­zott, hogy a csak itt élő kár- pátiszarvas-populáció miatt a minisztérium génbankká fog­ja nyilvánítani a területet, ak­kor viszont állami vadgazdál­kodás fog ott tovább folyta­tódni. Ebből nem lett semmi, mert a térség génbankká-nyil- vánítási okmányára nem ke­rült rá az érintett minisztériu­mok pecsétje. A vadászati hatóság felszó­lítására utolsó alkalomként 1997. április 14-én újabb földtulajdonosi közgyűlést kellett meghirdetni. Megje­lentek a tulajdonosok és azok képviselői, valamint a Tiszatáj Vadásztársaság 29 fővel, és az állami erdészet négy képvise­lője három ügyvéd kíséreté­ben. A közgyűlés által elfo­gadott határozathozatali sza­bály szerint a részletes tulaj­donosi meghatalmazás egyez­tetését elvetette a tagság olyan feltétellel, hogy ha a két meg­hatalmazás ütközik egymás­sal, akkor azt semmisnek kell tekinteni, s a polgári törvény- könyv szerint kell eljárni. Mintegy félórás egyeztetés után kiderült, hogy hiba van az erdészeti vadásztársaság meghatalmazásai körül, noha bizonyos tényeket ők köz­jegyzővel is hitelesítettek. A bonyodalmas egyeztetés elhú­zódása miatt szúrópróbaszerű egyeztetést javasolt a leveze­tő elnök, amelyet végül is rész­letes pontosítás követett. Ekkor kiderült, hogy a pil­lanatnyi térségi vadgazdálko­dók meghatalmazásaiban dur­va hibák voltak. Olyan terüle­teket jelöltek meg, amelyek nem létezhettek volna. Töb­bek között ma már elhalt sze­mély jóváhagyása szerepelt néhány iraton, vagy szövetke­zeti tulajdonban lévő ingatlant vettek fel á területi arányúkba. Ezt az 1992-es szövetkezeti törvény lehetetlenné teszi. Az erdészeti vadásztársaság által elvégzett újbóli számítás alapján a bejelölt vadászterü­let lényegesen csökkent a Tiszatáj Vadásztársasággal szemben. , Az erdészeti vadásztársaság ekkor, kérte a jegyzőkönyv záradékolását és hitelesítését, s képviselőik nem kívántak a továbbiakban részt venni a közgyűlésen. Szünetet követően a formai dolgok elvégzése után js ha1 tározatképes maradt a köz­gyűlés, amely megtárgyalta 'az előtérj észtek ölísites’font­ját, s a záróhatározatót más­nap beterjesztette a vadásza­ti hatósághoz. Meglátásunk szerint a komp­romisszumra nem hajlandó tér­ségivadásztársaság képviselő­inek az volt a terve, hogy át­veszi a közgyűlés irányítását, vagy azt bojkottálja. Az előb­bi esetben a kisebbségi meg­hatalmazás birtokában is meg­tarthatták volna a vadászterü- . letet, utóbbi esetben döntés- képtelenné vált volna a köz­gyűlés, s a vadászati hatóság a földtulajdonosok határozat­lansága miatt nagy valószínű­séggel nekik ítélte volna to­vábbi tíz évre a vadászati jog gyakorlását. A Tiszatáj Vadásztársaság­nak a területfelosztásos komp­romisszum is megfelelt volna, de a pillanatnyi kezelőt ezzel is jelentős gazdasági hátrány érné. A térségben a vadásza­tot felfüggesztették a vadásza­ti hatóság döntéséig. Úgy érezzük, hogy eleget tettünk a vadászati törvényben foglaltaknak, s a Lónyától Tiszaszalkáig elterülő vadász- terület vadgazdálkodásának gyakorlása mellett, többségi földtulajdonosi támogatott­sággal a hátunk mögött kitár­tuk, s peres útig is elmegyünk. Lehet, hogy elveszítjük a pert, de a vadászati törvény szerint a kisebbségben maradt tulajdonosok közössége kér­heti a bíróságtól a területlevá­lasztást vagy csatlakozást más vadásztársasághoz. Ebben az esetben is életképes maradna aTiszatáj Vadásztársaság, mert ugyanolyan szakemberháttér­rel rendelkezik, mint a térségi erdők kezelője. VáliÁrpád, a Tiszatáj Va­dásztársaság tagja, Szabó Árpád lónyai polgármester, a földtulajdonosok közgyű­lését levezető elnök, Bartha István, a földtulajdonosok képviselője. Olvasóink levele egy szöve­vényes ügy egyik oldala. Ter­mészetesen várjuk a megszó­lítottak - tehát a jelenlegi kezelők - véleményét is. Ezen túlmenően azonban a továb­bi vitával, esetleg pereskedés­sel nem kívánunk foglalkoz­ni, a döntésről viszont hírt adunk - a szerk. Kozma Ibolya (Új Kelet) Használt autók vásárlásakor vagy saját személygépkocsink eladásakor is bennünk van a félsz: jó áron vettünk vagy ad­tunk el? Becsapott a keres­kedő? Baleknek néznek vagy szerencsésnek? Nincs ilyen problémájuk azoknak, akik ki tudják szá­mítani a jármű értékét, eset­leges javítási költségeit. Már negyvenéves születésnapját ünnepli az Eurotax, amely az autópiaci informatika terén piacvezető szerepet tölt be Európa huszonegy országá­ban. Számítógépes és nyom­tatott termékei alapján törté­nik a járművek belföldi vám­értékeinek meghatározása, a casco-tarifák elkészítése és a kárrendezés, a használt és új autók adásvétele, beszámítá­sa és típusazonosítása. A nemzetközi és a hazai adat­bázis alapján rendkívüli infor­mációval rendelkeznek az eu­rópai autópiaci információk terén, amellyel a szakma szin­te valamennyi igényét ki tud­ják elégíteni. Az Eurotax csaknem négy­száz informátora szolgáltatja az adatokat a központnak, mi- •vel a cég profitorientált,.és a szerzett információkból tartják él magukat, eleve céljuk az objektív tájékoztatás. Az ada­tokat a médiából, az Internetről, autókereskedésekből, a gyár­tóktól és a használtautó-pia­cokról szerzik. Képesek pontosan megha­tározni egy-egy autótípus, egy széria értékét, figyelem­be véve az esetleges károkat, töréseket és a felszerelt extrá­kat is. Megadják az eladási árat, mennyit adna a használt járműért a kereskedő., és Tulajdon* szerzés MTI A győri Gardénia Rt. 48 százalékos részesedést szer­zett az ausztriai bejegyezésű Casa Vossen GmbH-ban. A német Vossen központot követően a frottírtörülkö­zőket és más fürdőszobai ter­mékeket gyártó burgenlandi üzem is csődhelyzetbe került. Ez pedig veszélybe sodorta a cég szentgotthárdi telepét, amely 170 embernek ad mun­kát. A burgenlandi tartomá­nyi kormány azonban men­tőövet dobott a bajba került vállalkozásnak, és a Wirt­schaftsservice Burgenland AG (WIB AG) megvásárolta a vállalkozás 49,6 százalékát. A WIBAG a burgenlandi tar­tomány tulajdonában van, és ebben a társaságban össz­pontosítják az Európai Uni­óból a tartomány fejlesztésé­re érkező forrásokat, vala­mint az ezeket kötelezően kiegészítő osztrák hozzájá­rulásokat. Eszerint a WIBAG és a Gardénia a jennersdorfi üzem két fő tulajdonosa. A vállalkozás tovább használ­hatja a Vossen márkanevet, a Gardénia pedig megszerez­te a gyártmányok értékesíté­sének jogát. Ennek értelmé­ben kizárólag a győri cég forgalmazza a Vossen termé­keket. mennyiért vehetnék meg ugyanazt az autót a kereske­dőtől. Az Eurotax nyomtatott ki­adva ny o k a t.'k á ta 1 ö g ú s o k a t 'jelentet Yneg. a irt él y nem hiá­nyozhat egyetlen eladó asz­taláról sem. Az adatokat fo­lyamatosan frissítik. A közel­múltban Nyíregyházán mutat­ták be a szoftver demo-válto- zatot is. Előnye, hogy a nyom­dai átfutás miatt még hama­rabb juthatnak információ­hoz, ha a lap helyett a számí­tógépes programot veszik ala­pul. Az Eurotax szolgáltatásait a Vám- és Pénzügyőrség a bel­földi vármérték megállapítá­sára, a Belügyminisztérium az MTI A Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. egyik kisrészvénye­se - a Deutsche Balaton Bro­ker-Holding AG - 350 száza­lékon hajlandó megvásárolni a pénzintézet C sorozatú elsőbb­ségi részvényeinek egy részét. A DBBH hétfőn tette közzé nyilvános vételi ajánlatát. A tranzakció után a tulajdo­nosnak az értékpapírtörvény értelmében kezdeményeznie kell a bank részvényeinek tőzsdei bevezetését, ami egy­bevág a német részvényes tö­rekvésével. Az MKB Rt. múlt heti köz­gyűlésén a pénzintézet 58,2 százalékos többségi tulajdoná­nak birtokosa, a Bayerische Landesbank képviselője úgy vélte, hogy egyelőre több tényező is a tőzsdei bevezetés MTI Az átfogó agrártörvény mi­előbbi megalkotását, a mezőgaz­daság jövedelemtermelő képes­ségének javítását, az agrárintéz- mény-rendszer átalakítását szor­galmazta Csikai Miklós, a Ma­gyar Agrárkamara elnöke a szer­vezet hétfőn Budapesten meg­tartott IV. országos küldöttgyű­lésén. Az elnök az elmúlt hóna­pok munkájáról szólva hangsú­lyozta az agrárkamara szerepét adatbázis feltöltésére, a bizto­sítótársaságok a casco-tarifák megállapítására, a vezérképvi­seletek az alkatrészek magyar­országi árkaikul á dójának meghatározására, a dealerek , saját autótípusaik eladásához veszik igénybe, továbbá a ja­vítók a költségek kiszámítá­sára, a bíróságok a peres ügyek rendezéséhez használják, de alkalmazzák bankok, lízing­cégek is. Az új szoftvercsomag Euró­pában egyedülálló. Nyíregy­házán több kereskedő szerzi is­mereteit az Eurotax szolgálta­tásaiból, sőt a cégnek területi képviselője is van a szabolcs- szatmár-beregi megyeszékhe­lyen. ellen szól. Ilyennek tartotta egyebek között a magyar rész­vénypiac alacsony likviditását. Ugyanakkor kifejezte azt is, hogy elvileg nem ellenzi az MKB tőzsdei bevezetését. A DBBH - a vételi ajánlat szerint - a 10 ezer forint névér­tékű elsőbbségi részvényekből legfeljebb 1790 darabot vásá­rol meg a tavalyi 12 százalé­kos osztalékra jogosító szelvé­nyekkel együtt 35 ezer forin­tért. Abban az esetben, ha en­nél több részvényt ajánlanak fel megvételre, a német részvé­nyes dönt arról, hogy elfogad­ja-e a teljes mennyiséget. Amennyiben a tulajdonosok kevesebb mint 1790 részvényt ajánlanak csak fel, úgy a be­fektető fenntartja magának a jogot arra, hogy részben vagy teljesen visszalépjen a vételi ajánlattól. abban, hogy a mezőgazdaság válsághelyzetére megoldást ke­resnek az illetékesek, a szakmá­val közösen. Az ülésen részt vett és felszólalt Nagy Frigyes föld­művelésügyi és Medgyessy Pé­ter pénzügyminiszter. A tanács­kozáson a jelenlévő több mint 230 küldött várhatóan határo­zott arról, hogy a köztestület, amely a megoldandó kérdések­re helyezi a hangsúlyt a követ­kező küldöttgyűlés, hogyan vé­gezte munkáját. A tőke útjai Palotai István (Új Kelet) Egyre többen húzzák már a vészharangot a vi­lág gazdasága felett, és ha érveiket meghallgat­juk, hamar rájövünk: jog­gal. A pénz, a tőke ugya­nis egyre inkább elsza­kadni látszik a termelés világától, és külön uta­kon járva önmagát ger­jeszti. Miről is van szó? A pénz értéke azáltal nő fo­lyamatosan, hogy forgat­ják. Ugyanez a helyzet a pénz mennyiségével is. Fedezete pedig nem más, mint a lefolytatott tranz­akciók sora, tehát nem a megtermelt fogyasztható érték. Mivel tehát manipulá­ciókkal többet lehet ke­resni. mint a termelői be­fektetésekkel, nyilvánva­ló, hogy a tőke szép las­san kivonul a termelés­ből, és önnön gerjeszté­sébe kezd. Ez pedig óha­tatlanul katasztrófához vezet ............ En nek oka egyszerűen az#.hqgy a pénz „eltűnik” . |;a, terrrielésbpL spt a piac­ról is, és egyszerre jelent­kezik a termelési és a túl­termelési válság. Pénz hí­ján túltermelés jön létre azokból az árucikkekből, melyek még úgy-ahogy eladhatók, azok a „termé­kek” viszont, amelyek lassabb megtérülést ígér­nek, termelésük finanszí­rozhatatlansága miatt lét­re sem jönnek. Ebből csak káosz lehet. A kérdés az, hogy ki húz­za majd a rövidebbet? Első lépcsőben egészen biztos, hogy a kisember. Másodsorban viszont fel­tehetően azok is, akiknek az egész fejetlenség kö­szönhető, a tőkepiac ma­nipulátorai. Miért? Egy­szerűen azért, mert amire a világnak szüksége van, azt meg is termeli! Lesz­nek ugyan tragikus vál­sághelyzetek, de a végső eredmény csak és kizáró­lag az lehet, hogy tőke hiányában valamiféle más kompenzációs technika alakul ki. A világ ugyan­is önjáró! Ha tetszik ez egyeseknek, ha nem. És ez lesz az a pillanat, ami­kor a nagy varázslók alól kirántják a szőnyeget, mondván: nem kell a pén­zetek, új forrásokat talál­tunk. Hogy ez mi lesz, azt, kérem, ne kérdezzék. Fo­galmam sincs. Csak any- nyit tudok, hogy az éle­tet nem lehet legyőzni, és aki erre tesz kísérletet, az eleve bukásra ítéltetett. Mindez persze a köz­gazdászok szemében csak üres okoskodás, hiszen ők csak a pénz uralmát isme­rik. Több jót tőlük nem is várhatunk. A megoldás - ha ez így megy tovább - lassan csak az élet diktálta és egyelőre ismeretlen mód­szer alapján születhet meg. Nem mondom, hogy kíváncsian várjuk. Vételi ajánlat Agrárkamarai ülés Fotó: Lázár Zsolt

Next

/
Oldalképek
Tartalom