Új Kelet, 1997. május (4. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-31 / 125. szám

Megyei krónika 1997. május 31., szombat Színházi fesztivál Göncz Árpád Kisvárdán Göncz Árpád köztársasági elnök és Oláh Albert Kisvárda polgármestere a fesztivál megnyitóján Fotó: Bozsó Katalin Pedagóguskitüntetések Berki Antal (Új Kelet) ' Az első előadás már csü­törtök este lezajlott, de a színházi fesztivált hivata­losan csak pénteken este fél hétkor nyitotta meg Göncz Árpád, a Magyar Köztár­saság elnöke. A budapesti Radnóti Szín­ház óriási sikert aratott Csehov: Ványa bácsi című drámájával. Az időjárás nem vette kegyeibe a fesz­tivál nyitónapján Kisvár- dát. Az eső vigasztalanul zuhogott egész nap, de ez nem vette kedvét a nyi­tányra váró közönségnek. Fél hétkor zsúfolásig telt nézőtér előtt kezdődött a megnyitó. A Himnusz el­hangzása után a házigaz­da város polgármestere, dr. Oláh A Wert köszöntöt­te a résztvevőket, utalva arra, hogy Kisvárda ven­dégszerető, barátságos vá­Sz. A. (Új Kelet) ____ Sz ombaton falunap lesz Nyírszőlősön, vagy ahogy a terület önkormányzati kép­viselője, Turcsik László fo­galmazott: egyfajta előreho­zott juniális. Kilenc órától benépesül a sportpálya, jön a zenekar, és a szemnek is oly ros, olyan település, ame­lyik az idők végeztéig nagy szeretettel fog otthont adni a színházi fesztiválnak. A polgármesteri köszöntő után Göncz Árpád köztár­sasági elnök lépett a mik­rofon elé. Egy drámaíró­nak, aki most köztársasá­gi elnök, nem is lett volna módja, hogy elhárítsa a megtisztelő felkérést, az ilyen jellegű művészi ese­mény megnyitását. Sok minden kell a művészetek­hez, de legfontosabb a szeretet. Kívánok önök­nek sok sikert, izgalmas beszélgetéseket, és azt, hogy szeressék önöket a nézők - fejezte be szavait a köztársaság elnöke, az­tán a függöny felgördült, és a kolozsvári magyar színház előadásával a ha­táron túli magyar színhá­zak 9. fesztiválja meg­kezdődött. szép mazsorettlányok. Ezt követően játékos sportvetél­kedők lesznek. Délben gu­lyás-parti várja a résztvevő­ket, Nyírszőlős apraját és nagyjál. Délután folytatód­nak a sportvetélkedők, majd este diszkó kínál díjmente­sen szórakozást mindenki­nek. K. L (Uj Kelet) ___ Ki tüntetéseket adott át pén­teken a pedagógusnap alkal­mából Csabai Lászlóné. Nyír­egyháza polgármester asszo­nya a városháza dísztermé­ben. A Nyíregyháza Megyei Jogú Város Kiváló Pedagógu­sa kitüntetést adományozta Nagy Endrének, az Apáczai Csere János Gyakorló Általá­nos Iskola szakvezető tanárá­nak az anyanyelv tanításában elért kimagasló eredménye­kért, publikációs tevékenysé­gének elismeréseként; Szíj­gyártó Józsefnének, a Zrínyi Hona Gimnázium tanárának a matematika és fizika tárgyak tanításában elért eredménye­kért, a tehetség- és képes­ségfejlesztő munkájáért, szak­mai módszertani tevékenysé­géért; Szondy Györgynek, az Arany János Gimnázium és Általános Iskola igazgatójá­nak huszonöt éves vezetői K. I.-V. P. (Új Kelet)_____ Gé gény János, a nyíregyhá­zi volt 110. számú, ma a Szé­chenyi István Ipari Szakközép- iskola és Szakmunkásképző Intézet igazgatója a Magyar Köztársasági Arany Érdemke­reszt polgári tagozata kitünte­tést vehette át. Saját bevallása szerint munkájában mindig is azt tartotta fontosnak, hogy a változó társadalmi és gazda­sági körülmények ellenére úgy őrizze és őriztesse meg a tradíciókat, hogy a fejlődéssel sikerüljön lépést tartani. Hit­vallása szerint a múlt nélkül gyökértelen a jelen, s reméli, hogy az oktatási intézmény­ből elballagott diákoknak si­került átadni ezeket a hosszú évtizedek alatt összegyűlött tapasztalatokat. Mező Gyula, a nyíregyházi Sipkay Barna Kereskedelmi és Vendéglálóipari Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola igazgatója azt állítja, utasítás­ra lett pedagógus. Középisko­lai tanára küldte továbbtanul­ni a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemre. — Peda­gógusnak lenni csak elköte­lezettségből lehet - mondja. - A megszállottak nem vágy­nak el az iskolából. Soha nem választanék más foglalkozást, ha elölről kezdhetném az éle­temet. Szeretek örökké fiata­lok között, értelmes emberek között lenni. Harmincöt éve vagyok a pályán, harminc éve vagyok vezető. Két évtizedet töltöttem el a Kereskedelmi szakközépiskolában, s a kol­légáimnak nagy szerepük volt abban, hogy szívesen dolgoz­tam. Mindössze két hónapom van a nyugdíjig. Minden bizonnyal leteszem a lantot. Át kell ad­nom a munkát a fiataloknak. Legalább egy évet szeretnék munkájáért, iskolateremtő te­vékenységéért. Oktató-nevelő munkáért ki­tüntetést kapott Burányi ,ló- zsefné. a 20. Számú Általános Iskola tanítója, Buda Barnáné, az Élelmiszeripari Szakiskola tanára. Buda Barna, a 22. Szá­mú Általános Iskola igazgató­ja, dr. Fedor Mihály né, a Mó­ricz Zsigmond Általános Isko­la tanára, Huszár István, a Szé­chenyi István Ipari Szakközép- iskola és Szakiskola tanára, dr. Jeney Istvánná, a Kölcsey Fe­renc Gimnázium tanára, Kéry Katalin, a Bánki Donát Ipari Szakközépiskola tanára, Kind- ruszné Stefán Erika, a Vécsey Károly Általános Iskola igaz­gatóhelyettese, Koncz István, a Krúdy Gyula Gimnázium taná­ra, Lakatos István, a Petőfi Sán­dor Általános Iskola igazgató- helyettese, Márka Istvánná, a Vasvári Pál Gimnázium taná­ra, Poór Jánosné, a Zay Anna Egészségügyi Szakközépisko­pihenni, aztán óraadóként szí­vesen visszatérnék ahhoz a munkához, amit a legjobban szeretek. Bodnár István, a nyírbátori Báthory István Gimnázium ta­nára ma már nyugdíjasként ve­hette át a Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt polgári ta­gozatát. Fiatalkorában újságírói ambíciókat dédelgetett, de a szépirodalom és a magyar nyelv szeretete eltérítette szándéká­tól. Diákjainak, akik közül ma már sokan szintén pedagógu­sok, mindig azt hangsúlyozta, hogy mindegy, mit tesznek, de azt lelkiismeretesen csinálják, s mindenekfelett az embert lássák a gyermekekben. Sipos István, a mátészalkai Baross László Mezőgazdasági Szakközépiskola nyugalma­zott tanára szintén az Ezüst Ér­demkereszt polgári tagozata ki­tüntetésben részesült. Agrár­la és Szakiskola szakoktatója, Révész Lujza, a Széchenyi Ist­ván Közgazdasági Szakközép- iskola tanára, Szedlák Richárd, a DOTE Egészségügyi Főis­kola Kar Kollégiuma igazga­tója, dr. Tóth Lászlóné, a 17. Sz. Általános Iskola tanítója és Taligás Józsefné, a 15. szám Napközi Otthonos Óvoda ve­zetője. A pedagógusnap alkalmából vezetői munkája elismerése­ként főtanácsosi címet és száz­ezer forint összegű jutalmat kapott Ajler Ferencné, a 9. Sz. Napközi Otthonos Óvoda ve­zetője, Kozma Istvánná, a 13. Sz. Általános Iskola igazgató­ja, Pásztor Attila, a 17. Sz. Ál­talános Iskola igazgatója, Hargitai István, a Széchenyi István Közgazdasági Szakkö­zépiskola igazgatója, Kalucza Lajos, a Kölcsey Ferenc Gim­názium igazgatója és Pintér Miklós, a Zrínyi Ilona Gimná­zium igazgatója. mérnökként végzett, majd 1959-óta, harminchárom évet töltött pedagógusi pályán. Az oktatói-nevelői munkáját a haza-, a családszeretet átadása mellett három lényegi gondo­lat köré csoportosította: a végzős diákok legyenek be­csületesek, a rájuk bízott mun­kát százszázalékosan végez­zék el, valamint a társadalom és környezetük gyarapodását mind magasabban elsajátított műveltségi szinten szolgálják. Oleár Lászlót, a tiszavasvári Vasvári Pál Szakközépiskola igazgatóját életének ötvenedik esztendejében érte az rendkívü­li megtiszteltetés, hogy a Ma­gyar Köztársasági Ezüst Érdem­kereszt polgári tagozata elisme­rést vehette át. Meglátása szerint ő az egyedüli, aki a fiatalabb generációt képviseli, hiszen „még csak” negyed százada ta­possa a katedra deszkáit. Az ál­tala vezett intézmény sorsdöntő pillanata 1990-ben jött el, ami­kor az első olyan tanulócsopor­tot fogadták be az intézmény falai közé, akik a határainkon túlról érkeztek. Ma már több mint százhetven kárpátaljai és erdélyi diákot oktatnak orszá­guk piacképes hiányszakmáira a legfejlettebb módszerekkel, négy tantárgycsoportban, világ­banki program alapján. Alattomos szennyezés Új Kelet-információ A vízügyi szakemberek vé­leménye szerint a felszín alat­ti vizek szennyeződése két ok­ból veszélyes és alattomos. Nincsenek annyira szem előtt, mint a folyók, emiatt hajlamo­sak vagyunk azokról elfeled-* kezni. Másrészt a felszín alat­ti vizek nem érintkeznek a levegő oxigénjével, ezért ön­tisztulásuk. a szerves anyagok lebontása lassú. Különlege­sen veszélyes a nitrátszennye­ződés. amely a talajvizet ivás- ra alkalmatlanná teszi. A ta­laj- és a rétegvíz közötti kap­csolat, az átszivárgások miatt az egészségre ártalmas anya­gok a mélyebb rétegekbe is el­juthatnak. A szennyeződések káros következményeit csak évszázadok múltán érezzük meg. A Fclső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság vízgaz­dálkodási osztályvezetőjétől, Illés Lajostól kapott tájékoz­tatás szerint a megyében a köz­műves ivóvízellátást az 50- 330 méteres mélyfúrású kutak adják. A 100 százalékos mér­tékben felszín alatti vízbázis­ra települő lakossági ivóvíz­műveink jelentős részénél vastalanításra és mangán- talanításra (esetleg gáztalaní- tásra) van csak szükség. Nap­jainkra - sajnos országszerte elmondható - az ivóvizek komplex kezelése lesz egyre inkább az általános követel­mény, s ez alól megyénk sem kivétek A rétegvizek mélység­beli elhelyezkedése a termé­szetes földtani védettség révén előny, de egyben hátrány is, mivel egy-egy elszennye­ződés nyomon követése, fel­derítése térben és időben ne­hezebb. A káros anyagok akár évtizedekig is a vízbe juthat­nak, mire arra fény derül. A megyében a felszín alatti vízbázisaink nagy része föld­rajzi helyzetünknek a terület földtani felépítésénél, jellem­zőinél fogva sérülékeny. Jelentős vastagságú vízzáró (agyag) réteg hiányában ugyanis a talajvízzel a felszíni eredetű szennyeződések köz­műves rétegekbe jutása csu­pán csak idő kérdése. Az ed­dig még abszolút védettnek hitt, nagy mélységű kutak vi­zében is kimutathatók olyan anyagok, amelyek felülről szivárogtak le. Több vízmű kútjainál a közelmúltban ki­sebb vízminőségromlást ta­pasztaltak a szakemberek. Elsősorban az ammonium-, nitrát-, nitrition-tartalom növe­kedett, ami esetenként felszí­ni eredetű szennyeződésre is utalt. A talajvíz szinte min­denütt szennyezett. A csator­názatlan települések egy-egy felszín alatti vizeket károsító szenynyezőforrásnak tekint­hetők. A legveszélyesebbek ugyanis a szikkasztók, ame­lyek szinte folyamatos káros- anyag-utánpótlást jelentenek a talajvíznek. A közművesí­tés befejezése, a szennyvízcsa­tornázás kérdése neuralgikus pont területünkön. A központi és egyéb támogatások adta pénzügyi források felhasználá­sával egyre több településün­kön épül ki a csatornahálózat. Ez már több helyen késő. Egy kormányprogram 2005-ig 9,5 milliárd forintot szán az ország­ban a felszín alatti vízbások vé­delmére. Megyénkben a kutak közel felét nyilvánították sé­rülékenynek. Ez évben három­nál mérik fel a szennyeződés okait, és tervet dolgoznak ki a vízbázisok védelmére. Száz év boldogság Munkatársunktól A Nyíregyháza-Vargabokorban élő Pristyák Györgynét, Ilonka nénit pénteken századik születésnap ja alkalmából köszöntötte Csabai Lászlóné, a megyeszékhely polgármes­ter asszonya. A tiszteletre méltó korú hölgy jó egészségi állapotban ünnepelte születésnapját gyermekei, unokái és dédunokái körében. Nyíregyháza egyik legidősebb asszo­nya korán megözvegyült, de mint elmondta, ha kellett éjt nappallá téve dolgzott, hogy becsülettel felnevelje öt gyer­mekét. Falunap Nyírszőlősön Arany- és ezüstkeresztesek Göncz Árpád köztársasági elnök a pedagógusnap al­kalmából öt megyei tanárnak és intézményvezetőnek nyújtott át magasrangú elismerést. A díjakkal a magyar állam elismerését fejezte ki a hosszú, sok évtizedes áldozatos tanári, vezetői munkákért. A plakettel jutal- mazottak meglátásai szerint az elismerés rajtuk keresz­tül az intézményeknek és a tantestületi kollektíváknak szólnak, mert a hatékony, eredményes iskolai tevékeny­ség összeszokott csapatmunkát követel, ahol minden­kinek egy a célja: a tanulók jövőbeni boldogulásának megalapozása. ftjI[>]iT[f'.'Wil-311K*[*iil»]lEll!?•]áh«I-íTb : Mező Gyula Aranykeresztet kapott Fotó: Csonka Róbert

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom