Új Kelet, 1997. május (4. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-31 / 125. szám

1997. május 31., szombat Hazai krónika Nyílt levél Támogatás a régióknak A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Nyugdí­jas Szervezetek Szövetsége kérésére közöl­jük az alábbiakat: Magyar-német agrártárgyalások Hazánk EU-csatlakozása, a mezőgazdaság strukturális átalakítása és a földkérdés szerepelt azoknak a tárgyalá­soknak a középpontjában, amelyeket Nagy Frigyes föld­művelésügyi miniszter és az FM vezető tisztségviselői folytattak a hazánkban tartózkodó Német Agrárkamarák Szövetségének delegációjával pénteken, a Földművelés- ügyi Minisztériumban. A megbeszélésről - amelyen részt vettek a Magyar Agrárkamara vezetői is - szűk körű saj­tótájékoztatón számoltak be a minisztériumban. Tisztelt Képviselő asszony, Tisztelt Képviselő úr! Megyénk 170 000 nyug­díjasa joggal remélte, hogy a nyugdíjtörvény vitájában gyorsan megszületik a kon­szenzus, mert a pártok által sokat és sokszor hangozta­tott szociális érzékenységet — itt és most — valóra lehet, lehetett volna váltani. Saj­nos, nem így történik! Mindenki elismeri, hogy a rendszerváltás legnagyobb vesztese a társadalom egyhar- mada, a választók ötven-egy- néhány százaléka, a nyug­díjasréteg. Ezért mi, akik a megyében élő nyugdíjasok érdekeinek védelméért és érvényesítésé­ért tevékenykedünk, a mellé­kelt állásfoglalást — mellyel természetesen egyetértünk — azzal a szándékkal és kérés­sel küldjük meg Önnek, hogy majd a parlamentben - mint módosító indítványként el­hangzó kiegészítést - támo­gassa és fogadja el. Köztudott és igen dicsére­tes, hogy megyénk képvi­selői, legyen pártállásuk különböző, egységesen szok­tak szavazni és cselekedni, ha a megye érdekéről van szó, ha a megye érdeke ezt meg­kívánja. Ezt kérjük most is me­gyénk nyugdíjasainak érde­kében. 1997. május hó. Tisztelettel: Orosz Tibor- né, NYOK megyei elnöke, Munkácsi János, a Megyei Nyugdíjbizt. Önk. elnöke, Gyúró Imre, a NYOSZ me­gyei elnöke. MTI Nagy Frigyes közölte: a Né­met Agrárkamarák Szövetsége átadja hazánk a keletnémet tar­tományok mezőgazdaságának kialakítása során szerzett ta­pasztalatokat. A német agrár­vezetők támogatásukról bizto­sították Magyarország uniós csatlakozását. A földkérdésről szólva a miniszter azt hangoz­tatta, hogy Németországban mindenki vehet földet, de spe­kulatív vásárlásokat ott is igye­keznek megakadályozni. A magyar tulajdonú gazdasági társaságok földhöz jutásának akadályait mindenképpen fel kell számolni. Karl Meise, a német szövetség elnöke úgy vélte, hogy Magyarország és a német keleti tartományok me­zőgazdasága hasonló problé­mákkal küzd. Külön hangsú­lyozta, hogy Magyarország EU-csatlakozását szeretnék minél jobban megkönnyíteni. Ehhez a támogatásokat nem országoknak, hanem régióknak kell kapniuk. Mészáros Gyula, a Magyar Agrárkamara főtitkára a találko­zót követően az MTI-nek el­mondta: két éve van a hazai ag­rár-köztestületnek szorosabb együttműködési kapcsolata a Német Agrárkamarák Szövetsé­gével. A mostani tárgyalás il­leszkedik abba a megbeszélés­sorozatba, amelyet a Magyar Agrárkamara már megkezdett az EÜ-csatlakozás megkönnyítése érdekében. Ilyen megbeszélése­ket folytattak a francia társszer­vezetekkel is. A Német Agrár­kamarák Szövetsége az informa­tikában, a szaktanácsadásban és a szakképzésben segíti első­sorban a magyar agrárköztes­tület tevékenységét. Számítógép segíti a diagnózist MTI A vizsgálatok gyorsabb, pontosabb érté­kelését teszi lehetővé az a számítógépes munkaállomás, amelyet a Heim Pál Gyer­mekkórházban működő komputertomog­ráf (CT) kiegészítéseként adományozott pénteken az intézménynek a NOKIA cég. A mintegy 6 millió forintos beruházás segít­ségével a három évvel ezelőtt üzembe he­lyezett úgynevezett spirál komputertomog­ráfon elvégzett vizsgálatok eredménye azonnal számítógépre kerül, így az orvo­sok az eddiginél rövidebb idő alatt ponto­sabb diagnózist adhatnak a betegek álla­potáról. Harkányi Zoltán főorvos az MTI- nek elmondta: a kórházban elsősorban fővárosi és Pest megyei gyermekeket ke­zelnek, a CT-n naponta 20-30 gyermeket tudnak megvizsgálni. Optimista gazdaságkutatók Érzékelhető gazdasági növekedés A magyar gazdaság - állítják optimistán a GKI Gazda­ságkutató Rt. szakemberei - ez évben érzékelhetően élén­külni fog, és ezzel együtt a külső és belső pénzügyi sta­bilizáció eredményei is megőrizhetők lesznek. A gazda­ságkutatók az első négy hónap adatai alapján az infláci­ót némileg lefelé módosítják prognózisukkal: 18 száza­lék körülit jósolnak. A bruttó keresetek emelkedése az év hátralévő hónapjaiban az üzleti szférában kissé, a költ­ségvetési ágazatban erőteljesen lassul az év elejihez képest. A kutatók összeségében bruttó 22 százalékos nö­vekedéssel számolnak, amely a személyi jövedelemadó változásai miatt nettó 24 százalékot jelent. Az ország la­kóinak reáljövedelme 2,5 százalékkal - amennyivel ta­valy csökkent - emelkedik, a fogyasztás várhatóan 2-3 százalékkal nő. Tisztelt Képviselő Asszony, Tisztelt Képviselő úr! A Nyugdíjasok Országos Képviselete és a Magyar Nyugdíjasok Egyesületei­nek Országos Szövetsége ne­vében elutasítjuk a nyugdíj- reform törvénytervezetben szereplő évenkénti nyugdíj- emelésre vonatkozó javasla­tot. A nyugdíjemelések rend­szerének tervezett változtatá­sa nem felel meg a 1048/ 1996. (V. 22.) kormányhatá­rozat 3.1. pontjában elő­írtaknak, ugyanis ez a fajta indexálás rontani fogja a már nyugdíjban lévők helyzetét. A jelenleg érvényben lévő törvény alapján a nyugdíja­kat az előző évi tényleges nettó keresetek növekedésé­nek megfelelően emelik. 1995. év végéig a nyugdíjak emelése a tervezett nettó ke­resetnövekedés, illetve, ha a várható ettől eltért, úgy an­nak figyelembevételével történt. Évről évre vita tárgyát ké­pezte a várható keresetnöve­kedés mértékének meghatá­rozása. Ezért tértek át 1996. január 1-től az előző évi tény­leges adatok figyelembevé­telére. A nyugdíjak emelését azért kapcsolták a keresetekhez, mi­vel ezzel teremtettek össze­függést a járulékfizetés és a nyugdíjak forrása között. Az éveken keresztül meglévő magas infláció hatását a nyugdíjasok uganúgy el­szenvedték és érzékelik, mint az aktívak, az aktívakkal történő azonos teherviselés elvét a nyugdíjasok elfogad­ták. Amíg az utóbbi két év­ben a reálbérek 17 százalék­kal csökkentek, addig a nyug­díjaknál ez 22 százalékot tett ki. A nyugdíjak reálértéke pedig 1990 óta több mint a felére csökkent. Most, ami­kor az várható, hogy az inf­láció az előző évekhez ké­pest jelentősen mérséklődik, áttérni olyan rendszerre, amely az infláció hatását ve­szi figyelembe, etikátlan. Etikátlan azért, mert a nyugdíjasokat az aktívakkal szemben hátrányos helyzet­be hozza, feladja a sokat han­goztatott „együtt sírunk, együtt nevetünk” elvet. A nyugdíjemelés módszerének évenkénti változtatása a nyugdíjasokat rendkívüli mértékben elbizonytalanítja és kedvezőtlen helyzetbe hozza. A nyugdíjasok tiltakoznak a javasolt törvénymódosítás bevezetése ellen, és azt ké­rik, hogy a nyugdíjakat to­vábbra is a jelenlegi törvé­nyeknek megfelelően, az előző évi tényleges nettó keresetek alakulása szerint emeljék, ugyanis a jelenlegi hatályos nyugdíjemelési rendszer összhangban van a mindenkori bevételekkel, így a nyugdíjak évi emelé­sének fedezete biztosított, valamint a korhatár emelése bővíti a rendelkezésre álló forrást. Az özvegyi nyugdíjak ren­dezésének törvényterveze­tében szereplő változatával sem érthetünk egyet. Az özvegyi nyugdíjak mó­dosítása nem kellően meg­alapozott, mivel szerzett jo­gokat csorbít, és nem terjed ki mindazokra, akiknek el­hunyt hozzátartozója nyug­díjjogot szerzett. Alacsony­nak ítéljük az állandó özve­gyi nyugdíj 20 százalékos mértékét, ezért a törvényben rögzíteni kellene, hogy mi­korra lehetne elérni a koráb­ban ígért 30 százalékot. Elfogadhatatlannak tart­juk, hogy az intézkedés az éves nyugdíjemelések terhé­re valósuljon meg, és ennek forrása az évenkénti nyugdíj- indexálás tervezett módosí­tása legyen. Az özvegyi nyugdíjak ren­dezésére a költségvetés bizto­sítson fedezetet a privatizáci­ós bevételekből, hiszen azt a vagyont, amelyet privatizál­tak, a jelenlegi nyugdíjasok hozták létre. Kérjük a Kép­viselő Urat/Asszonyt, hogy a törvénytervezet megvitatása során, illetve szavazatával az országot többszörösen újjá­építő időskorú generáció érde­keit figyelembe venni és támo­gatni szíveskedjék. Budapest, 1997. május 21. B ley er Jenő, a Magyar Nyugdíjasok Országos Szö­vetsége elnöke, Knoll István, elnök, Mihalovits Ervin Ügyvezető elnök, Nyugdíja­sok Országos Képviselete Új Kelet-információ A beruházások minden téren bővülnek. Az infrastruktúra fej­lesztése állami és önkormány­zati pénzekből történik. A ku­tatók szerint az üzleti szférában az előző két év felhalmozásai­ból és a mostani jövedelmekből lesz fejlesztés. A differenciált pénzügyi helyzetből adódóan lényeges különbség lesz az ága­zatok között. Az ossz nemzeti termék (GDP) három százalék­kal lesz több, mint 1996-ban. Ezen belül az ipar 6-7, az építőipar 6-7 százalékkal pro­Új Kelet-információ További utasszám-emelke- dést vár az új menetrendtől Sipos István, a MÁV Rt. vezérigazga­tója, aki a legfrissebb adatokra hivatkozva arról számolt be: nö­vekedett a vonaton utazók szá­ma. A vezérigazgató ezt azzal in­dokolta, hogy a menetrendet az ország lakóinak igénye alapján állították össze. Az utasok szá­ma 1990. és 1995. között 200 millióról 148 millióra csökkent, míg a vonatok száma 2000-ról 2600 növekedett. Az elmúlt év­ben már közel 160 millióan vet­dukál az egy évvel korábbinál többet, míg a mezőgazdaság stagnál. A foglalkoztatottak szá­ma kis mértékben, 1 százalék­kal csökken, így nemzetgazda­sági szinten a termelékenység 4 százalékkal javul. A regisztrált munkanélküliek száma az év utolsó hónapjában 480 ezer kö­rül várható. A gazdasági szakemberek valószínűsítik, hogy a külkeres­kedelmi mérleg kis mértékben romlik, a deficit 3-3,2 milliárd dollár körül lesz. A folyó fizeté­si mérleg hiányánál 2 milliárd dollár várható. Ennél az összeg­ték igénybe a vasúti szolgálta­tást. A nemzetközi utasszállítás 1996-ban 10 százalékkal csök­kent az egy évvel korábbihoz képest. A nemzetközi vonatok kihasználtsága érdekében azok nagy részére július 1-jétől bel­földön utazók is felszállhatnak. A MÁV ez évi megoldandó feladatai között szerepel, hogy a szerelvények tisztábbak legye­nek, és pontosabban közleked­jenek. A jelenlegi adatok szerint a vonatok 95 százaléka menet­idő szerint érkezik. A részvény- társaság évente 1,2 milliárd fo­rintot költ a szerelvények tiszti­nél nagyobb lesz a beáramló külföldi tőke. Az idegenforga­lom aktívuma változatlanul magas marad, vagy kis mérték­ben növekszik. Az államháztar­tás deficitje a privatizációs be­vételek nélkül a GDP 4,5-5 szá­zalékát teszi ki. Ezen belül a központi költségvetés hiánya lényegesen nagyobb lesz a ta­valyinál, de feltehetően nem haladja meg a törvényben meg­határozottat. Az rt. munkatársai úgy látják, ha a magyar gazda­ságot „békén” hagyják, politi­kai indíttatású beavatkozások nem lesznek, tartós esély van egy érzékelhetővé váló növeke­dési pályára állni. A legnagyobb kockázat nem gazdasági, hanem politikai jellegű: erősödik a tár­sadalom türelmetlensége és kö­zelednek a választások. így nő a kormányzati csábítás az osz­togató és a közérzetjavító intéz­kedésekre, főleg 1998-ban. A részvénytársaság vezetői óvnak attól, hogy ilyen jellegű gazda­ságpolitikai intézkedések érvé­nyesüljenek a választások előtt. Az ország bizalmat élvez a pénz- és tőkepiacon, és a külföldi gaz­dasági szakemberek körében. tására, de azzal nem elégedettek. Tervezik, hogy új takarító-vál- lalkozókkal kötnek szerződést, és műszaki előkészítő pályaud­vart alakítanak ki Budapest tér­ségében. Az eredményt még egy százalékkal tervezik javítani. Ezt egy új számítógépes prog­ram is segíti, amelynek révén csökken az átszállási idő, keve­sebb lesz a mozdonyforduló­idő. A leginkább veszélyezte­tett szakaszokon a vonatokon mobiltelefonos őrök lesznek, akik szükség esetén azonnal kapcsolatba lépnek a rendőr­séggel. Telefonos vonatkísérők \ Bírről hírre Palotai István (Új Kelet) Wiesinger István, a MÚOSZ új elnöke székfog­laló beszédében annak 5 re­ményének adott hangot, hogy három év múlva már nem lesz olyan magyar új­ságíró, akinek oka lesz a fé­lelemre. Igazán üdvös lett volna, ha pontosabban fogalmaz, ugyanis így azt a látszatot kelti, hogy minden magyar újságíró fél valamitől. (Végül is igaza lehet, mert lehet félni a mumustól, az AIDS-lől, sőt attól is, hogy kikap a Fradi...) Komolyra fordítva a szót, azt hiszem, hogy azok, akik „fel­nek” valamitől, azok rossz helyre tették le az ülepüket, hiszen az ugye világos, hogy például egy munkáspárti lap­nál nem „egészséges” Thiir- mer Gyula drága jó ncnikéjél szapulni. A valóban függet­len lapok zsurnalisztái leg­feljebb akkor kerülhetnek bajba, ha ellenőrizhetetlen eseteket tényként közölnek, vagy etikátlanságot követnek el. A többi legfeljebb emberi tolerancia kérdése. Egy „el nem kötelezett” lap munka­társa legfeljebb attól tarthat, hogy a laptulajdonos be­mondja az unalmast, de ez ellen, azt hiszem, Wiesinger István nem három, de három­száz év múlva sem tehet sem­mit. Aki pedig politikailag párt-elkötelezett újság újdon­dásza, az hadd féljen! Majd ha nem lesz ellenzékben, ak­kor tőle félnek. Úgyis erre irá­nyul tevékenysége lényege! Tudta, mit vállal.... *** A szállítással és a fuvaro­zással foglalkozó vállalkozók újra kezdik elveszteni a türel­müket — legalábbis erre en­ged következtetni a legutóbb megrendezett országos érdek­védelmi konferenciájukon kialakult hangulat. Nem vé­letlenül. Az egészséges gaz­dálkodás - magyarán a meg­élhetés - feltétele a tervezhe­tőség, ami pedig a gazdasági környezet kiszámíthatóságá­nak függvénye. Az, hogy senki sem tudja, mi lesz holnap, és hogy a Tisz­telt Ház milyen újabb ötlettel áll elő, milyen törvényeket hoz, nem csak a fuvarosok és szállítók gondja, hanem az egész országé. Akárcsak az adótörvények, a járulékfize­tési kötelezettségek körüli fe­jetlenség is. A szállítási és fu­varozási vállalkozókat vi­szont egyéb gond is terheli, nevezetesen a borotvaélen táncoló és a végtelenségig kiélezett árverseny, vala­mint az üzemanyagárak hektikus mozgásai. (Ponto­sabban azoknak a garanciák­nak a teljes hiánya, amelyek adott esetben kiváltanák az ebből származó váratlan - és éppen ezért tervezhetetlen - kieséseket.) Hogy mit jelent, ha a sze­mély- és árufuvarozók való­ban elvesztik a türelmüket, azt még csak elvileg tudjuk és részleteiben. A taxisok emlékezetes demonstrációja ugyanis csak egy kis szeletét mutatta be annak, ami történ­het... Jó lenne végre elgondol­kozni azon, hogy meddig szabad ebben az ágazatban feszíteni a húrt, nehogy aztán egyszer amúgy isten igazából elcsodálkozzunk...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom