Új Kelet, 1997. május (4. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-29 / 123. szám

Hazai krónika Az Országházból jelentjük Mikszáthtól a kormányig Az Országgyűlés napirend előtti felszólalásokkal kezdte meg szerdai munkanapját. Urbán Árpád (MSZP) Mikszáth Kálmán­ról emlékezett meg az író születésének 150., halálának 87. év­fordulója alkalmából. Dobos Krisztina (MDF) arra hívta fel a figyelmet, hogy egyre több kábítószer áramlik be az országba, és hazánk a kábítószer-kereskedők célországa lett. Az MDF ezért egy határozati javaslatot fog beterjeszteni, amelyben össze­fogásra hív fel a kábítószer-fogyasztás és a drogokkal kereskedők ellen. Pusztai Erzsébet (MDNP) a törvényhozás ütemezését ki­fogásolta. Pártja elemzését ismertetve úgy vélekedett, hogy a kormány kiegyensúlyozatlanul nyújtja be a Fiáznak az előterjesztéseket, hiszen az ülésszakok elején kevés, a végén viszont sok javaslatról kell dönteniük a honatyáknak. Társadalombiztosítási csomag A pénzügyminiszter, illetve a népjóléti miniszter expozéjá­val az Országgyűlés szerdán megkezdte a hét törvényjavas­latból álló társadalombiztosítási törvénycsomag tárgyalását. Medgyessy Péter pénzügyminiszter a nyugdíjreformmal összefüggő javaslatokról elmondta: azok célja egy olyan, három pilléren nyugvó nyugdíjrendszer megvalósítása, amely a társadalmi szolidaritás fenntartása mellett előtérbe helyezi az egyén felelősségét. A hárompilléres rendszer nem csak a jövő nyugdíjasainak ellátását garantálja, de a mai szisztémá­nál igazságosabb is lesz. A miniszter, aki részletesen szólt a második, úgynevezett tőkefedezeti pillér előnyeiről, kiemel­te: az új rendszerre való áttérés még átmenetileg sem igényel költségvetési megszorításokat. Az új rendszer hosszú távon is biztonsággal finanszírozható, a javasolt módosítások egyik évben sem növelik a nemzeti jövedelem egy százalékánál nagyobb mértékben az államháztartás hiányát. - Szerzett jo­gait pedig senki, semmilyen körülmények között nem veszít­heti el - hangsúlyozta Medgyessy. A csillogás árnyoldaláról Selmeczi Gabriella (Fidesz) a Magyarországon a közelmúlt­ban megjelent bevásárlóközpontok árnyoldalára hívta fel a figyelmet napirend utáni felszólalásában, mondván: a beru­házások szomszédságában nőnek a közlekedési feszültségek, illetve a környezetszennyezés, és felmerül a helyi kiske­reskedők vesztesége is. Törvényi megoldással, szigorítással álláspontja szerint az előbbi két problémát enyhíteni lehetne. A képviselőnő megemlítette a Budaörsön épülő bevásárló- központ ügyét is, amelyre — a bírósági határozat szerint — törvényellenes módon adta ki az építési engedélyt a helyi képviselőtestület, illetve a közigazgatási hivatal. Gál Zoltán ezután berekesztette az ülést. A parlament plenáris ülése csü­törtökön reggel 8 órakor folytatja munkáját. A televízió adósságáról Általános vitára alkalmasnak találta a Magyar Televízió Közalapítvány Kuratóriumának és az Ellenőrző Testületnek a beszámolóját az elmúlt egyéves időszakról az Országgyűlés Költségvetési és Pénzügyi Bizottsága szerdai ülésén. A bi­zottság a kuratórium és az ellenőrző testület vezetőinek szó­beli tájékoztatása után megállapította, hogy a kuratórium leg­fontosabb feladatait a törvényes előírásoknak megfelelően végrehajtotta, és megkísérelte megoldani az átalakulás nehézségeiből adódó gondokat is. A bizottsági ülésen elhang­zott, hogy súlyos terhet jelentett azaz intézkedés, amellyel a Magyar Televízió korábbi felhalmozott adósságait az idei költségvetési támogatásból levonták. A Pénzügyminisztéri­um jelenlévő képviselőjének álláspontja szerint a reklámkor­látozás bevezetésének január elsejei elhalasztása jelentős több­letbevételhez juttatta az intézményt. Ez is döntő lehet... P. I. (Új Kelet) __________ A mai napon - május 29- én - este 8 órakor rendezik meg a jászapáti művelődési ház színháztermében dr. Szekeres Imre és dr. Tor- gyán József nyilvános tévé­vitáját. Bár a választásokig még majd egy év van hátra, még­is nagyon valószínű, hogy a Magyar Szocialista Párt frakcióvezetőjének és a Független Kisgazdapárt or­szágos elnökének összecsa­pása döntő lehet az ország sorsát illetően, hiszen az ilyen és ehhez hasonló nyil­vános és az ország előtt le­zajló viták mély nyomokat szoktak hagyni a társadalom tudatában. A páros közsze­replésre dr. Torgyán József már több alkalomal felszólí­totta Horn Gyulát, de a mi­niszterelnök, az MSZP elnö­ke egyszer sem állt kötélnek. A kesztyűt most is dr. Szeke­res Imre vette fel. Torgyán óhaja szerint lett a vita szín­helye az MSZP frakcióve­zetőjének választókerülete. Az eseménynek az ad kü­lön hangsúlyt, hogy a köz­vélemény-kutató intézetek egybehangzó véleménye szerint az FKGP támogatott­ságát tekintve jelenleg fölé­nyesen vezeti a mezőnyt, míg az MSZP a Fidesz után csak a harmadik. A kegyeleti közszolgáltatásról Már nem felel meg napjaink követelményeinek a kegye­leti közszolgáltatásokat szabályzó 1970-es miniszteri ren­delet. A jelenlegi viszonyoknak megfelelő jogszabály ter­vezetét már készítik is a Belügyminisztérium szakembe­rei, és a remények szerint még az idén a parlament elé kerülhet - mondta Ladányi Jenő, az Országos Temetke­zési Egyesület és Ipartestület elnöke a szervezet által rendezett szerdai tanácskozáson. MTI __ A 130 vállalkozót tömörítő szervezet tagjai előtt Kara Pál, a BM helyettes államtitkára, aki a temetkezésnek törvényi szin­tű szabályozását szorgalmazta, elmondta: jelenleg több mint 6200 sírkert van az országban, fele-fele arányban egyházi, il­letve önkormányzati tulajdon­ban. Horváth Csaba, a BM osz­tályvezetője a törvényjavaslat tartalmi elemeiről szólva rámu­Összetörték az állkapcsát MTI ___ El sőrendűen faji gyűlölet­keltés miatt a büntető törvény- könyv 156-os paragrafusa ér­telmében indított eljárást a Gyöngyösi Városi Rendőr- kapitányság egy fiatalokból álló társaság tagjai ellen, akik súlyos sérüléseket okozva bántalmazták Horváth Tamás gyöngyösi lakost - tájékoztat­ta szerdán az MTI tudósítóját Kovács György őrnagy, a ka­pitányság bűnügyi osztály- vezetője. Az egyetemista fia­talembert — aki az 1994-cs vá­lasztásokkor Fodor Gábor szabaddemokrata országgyű­lési képviselő, korábbi kul­tuszminiszter kampányfőnöke volt - azt követően verték meg május 11-én az utcán antisze­mita jelszavakat kiáltozó fia­talok, hogy közölte: maga is zsidó. Horváth Tamás - aki utóbb elmondta: nem zsidó, de így akart fellépni a tucatnyi fi­atal által hangoztatott veszé­lyes nézetek ellen - orrcsonl- törést és álkapocscsont-repe- dést szenvedett. tatott: a jogszabálynak figye­lembe kell vennie azt, hogy e területen megszűnt a mono­polhelyzet, és piaci viszonyok alakultak ki. A törvény meg­határozza majd a fenntartók, illetve a szolgáltatók felada­tait. Említést tett arról: az utób­bi időben szakmai és jogi is­meretek hiánya miatt több esetben kegyeletsértést követ­tek el a szolgáltatók. A tör­vénytervezet alkotói ezért úgy vélik: e feladat ellátóinak leg­alább középfokú iskolai vég­zettséggel kell rendelkezniük, illetve a temetkezési ismere­tekből vizsgát kell tenniük. Az új szabályozás előírja azt is, hogy az elhalálozást követő feladatokat (boncolás, szállí­tás, temetés stb.) a személyisé­gi jogok, illetve a közegész­ségügyi előírások figyelembe vételével kell elvégezni. A do­kumentum meghatározná a temető pontos leírását, a tár­gyi feltételeket és fenntartását is. Hozzátette: arról még nem döntöttek, hogy magánsze­mély működtethet-e majd temetőt. Mint mondta, ez Nyu- gat-Európában sem jellemző, de van rá példa. A temetési dí- jakkal kapcsolatban felve­tődött, hogy az önkormány­zatok maximálják az árakat. A jogszabály a számlaadást is szigorítaná. Előzetes a kormányülésről A kormány csütörtöki ülésén tárgyal a termőföldről szó­ló törvény módosításáról. Az előterjesztés szerint gaz­dasági társaságokon belül külföldiek is földtulajdonhoz juthatnának, de ha kiválnak a társaságból, akkor csak pénzben vehetik ki részüket. MTI ____________________ A kabinet várhatón döntést hoz arról, hogy 10 millió forin­tos előleget nyújt a vihar súj­totta Hajdú-Bihar megyei Told község önkormányzatának a költségvetés általános tartalé­kából. Téma lesz a helyi önkor­mányzatok 1997. évi új induló céltámogatása is. Erre a célra 10 milliárd forint áll rendelkezés­re, és a pénzt többek között is­kolák felújítására, kórházak, rendelőintézetek fejlesztésére, hulladéktárolók és szenny­vízelvezetők építésére lehet fordítani. Döntés várható az al­kalmi munkavállalói könyv bevezetéséről. Ennek révén a munkanélküliek legálisan meg­szerezhetik a járadék tovább folyósításához szükséges 180 napos biztosítási időt. A kormány arról is tárgyal, hogy az idén az évi 4 milliárd forintos költségvetési keret ter­hére 185 egyházi ingatlant ad­nak vissza. Döntés várható a felsőoktatás fejlesztését szolgá­ló 150 millió dolláros világ­banki hitel felvételéről. Az összeghez a magyar költségve­tés 100 millió amerikai dollár­nak - mai áron mintegy 18 mil­liárd forintnak - megfelelő összeggel járul hozzá. Téma lesz a behozott kőolaj és kőolajipari termékek után képzendő biztonsági tartalék felemelése is. Az előirányzat szerint a jelenlegi 50 napi he­lyett a jövőre 70, 1999 után pe­dig 90 napra elegendő tartalé­kot kell majd tárolni. Ez megfe­lel a nemzetközi gyakorlatnak, és egyúttal hozzájárul a fekete- gazdaság visszaszorításához. Nyolc tonna adomány Kárpátaljára MTI __________ A Kárpátalján élő magyar és ukrán gyerekek megsegítésére szerdán nyolc tonnányi - fő­ként ruhákból, gyógyszerek­ből, könyvekből és játékokból álló - küldeményt indítottak útnak a Magyar Televízió Gyorssegély című karitatív műsorának felhívásához csat­lakozó jószolgálati akció szer­vezői. Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint az ország minden részéből érkező, főként magánszemélyektől kapott adományok többségét a bereg­szászi Internátusba, Kígyós, Kisbégány falvakba és a kis- bereznai Szívbeteg Gyerekek Otthonába szállítják. A fő­városi Kaffka Margit Gimnázi­umban kialakított gyűjtési központ kicsinek bizonyult, ezért a Esztergom-Budapesti Főegyházmegye több plébáni­ája is csatlakozott a kezdemé­nyezéshez. A szervezők remé­lik, hogy a mostani akcióhoz hasonlóan, egyre többen nyúj­tanak majd segítséget a nehéz körülmények között élő kár­pátaljai rászorultaknak. LLcLci Fogas kérdés V. P. (Új Kelet) Az „általános” szakor­vosokkal egyenlő elbírálást és azonos munkakörülmé­nyek megteremtését tűzte ki célul a Magyar Fogászati Egyesület vezetősége. A szervezet alelnöke, dr. Keszt­helyi Gusztáv, a debreceni klinika professzora azon törvényhozási gyakorlat el­len emelte fel szavát a szer­vezet északkelet-magyaror­szági területi szakcsoportjá­nak nyíregyházi ülésén, amely a fogorvosokat indo­kolatlan diszkriminációval sújtja az általános orvosok­kal szemben. A megyeszékhelyen meg­rendezett, az Észak-Kelet Magyarországi Regionáis Fejlesztési Rt. székházában megtartott szakmai fórumon a problémák között első he­lyen említette a professzor az évek óta húzódó szolgálta- tásftnanszírozási, valamint az adminisztratív hátrányo­kat, amelyek halmozott ha­tása a betegeken csapódik le. A klinikai orvos meglá­tása szerint a törvényhozók ugyan kikérik a szakmai ér­dekképviseletek vélemé­nyét, ám azt figyelmen kívül hagyva döntenek a szabá­lyok megváltoztatásáról. A fogász szakorvosi mun­ka korábbi finanszírozására a Boross-kábinet előirány­zott mintegy négymilliárd forintot, amelyet az 1994-es választások előtt hangulat­javító intézkedésekre átcso­portosítottak. Az új kormány márciusban, az úgynevezett Bokros-csomagként megis­mert és meghirdetett gazda­ságracionalizálási elképze­lése nem mondta ki konkré­tan, hogy a fogorvosok költ­ségvetéséből szükséges lefa­ragni, de ennek ellenére így történt. Tavaly nyár közepé­ig minimális javulás volt ta­pasztalható a finanszírozás­ban, viszont az idei évre előirányzott nyolcmilliár­dos támogatásból már most elfogyott valamilyen címen mintegy 700 millió forint. Ettől függetlenül a címzett nyolcmilliárd a tényleges anyagi támogatáshoz, illet­ve az „általános” szakorvos­ok hozzájárulásához képest csupán kevesebb mint ötven százalék. Az egyesület kimondottan nehezményezi, hogy a szak­ág gondjai és a nem egyenlő elbírálás mellett az Országos Egészségbiztosítási Pénztár néhány milliárd forinttal át­menetileg megsegítette egyik hazai bankunkat. A többször említett általá­nos, szak- és a fogorvosi fi­nanszírozás különbözőségé­ről a professzor elmondta: az 1993-ban bevezetett teljesít­ményarányos támogatásnál az általános szakorvosoknál a bázisjuttatás - évente 10 százalékos csökkenést be­építve - 70, amíg a teljesít­ménytől függő hozzájárulás 30 százalékos volt. Ma a bá­zisérték 40 százalékos. A fogorvosok esetében az ez évi állami hozzájárulási ter­vekben legfeljebb 20-30 százalékrésznyi bázisérték szerepel. A fogászati szolgáltatás­ban létezik egy úgynevezett kiállási költség, amelyet ak­kor is fizetni szükséges, ha egyetlen egy beteg sem ko­pogtat a rendelő ajtaján. Veszteséges színház Hamlet előadása

Next

/
Oldalképek
Tartalom