Új Kelet, 1997. május (4. évfolyam, 101-125. szám)
1997-05-26 / 120. szám
Ol >i LUier Gazdaság 1997. má jus 26., hétfő Piszkos lesz a kéz a borpancsolástól Fekete Tibor (Új Kelet) Egy húsz évvel ezelőtt elfogadott törvény szabályozza hazánkban a bortermelést és a -kereskedelmet. A ma is érvényben lévő szabályozás nem rossz, és ezt az EU-tag- államok is elismerték, de túlszabályozottsága miatt nem EU-komformos. Nyugat-Eu- rópa országainak mindnek megvan a maga bortörvénye, és a közeljövőben az elkészült tézisek alapján dolgozzák ki a törvény részleteit. A közelmúlt borhamisítási botrányai ismét a bortermelésre és a minőségellenőrzés hiányosságaira irányította a közvélemény figyelmét. A törvénytervezet nem kíván szigorúbb szabályozást, de a sajátos hagyományokkal rendelkező történelmi borvidékeken (13 ilyen van hazánkban) minőségi boraink védelme érdekében a hírnév megőrzése miatt indokolt lehet a szigorítás. A tézisek közölt külön fejezetet kapott a hamisítás elleni küzdelem. A fogyasztókat megtévesztő, illetve károsító termékek egyre több gondot okoznak az ellenőrzésre hivatott szerveknek. A büntető jogszabályoknak nincs visszatartó ereje, és még mindig jobban megéri pancsolni a bort, mint minőségi italt előállítani. A törvényalkotók szeretnék elérni, hogy már a hamisítványok előállítása. illetve ilyen készletek tartása is bűncselekménynek minősüljön a jelenlegi szabálysértési kategóriával szemben, függetlenül attól, hogy a hamis bor lartalmaz-e egészségkárosító anyagot vagy sem. A jövőben nagyobb figyelmet fordítanának a minőségellenőrzésre, és már kisfokú eltéréskor is alkalmazzák a minőségvédelmi bírságot. A bor speciális élelmiszer, ezért a nem megfelelő termé- ket teljes egészében elkobozzák. még mielőtt a törvényi felelősségre vonás elkezdődne. A tisztességes szőlő- és bortermelők érdekeinek védelmében a jövőben minden közfogyasztásra forgalomba kerülő bor — minőségi kategóriára való tekintet nélkül - csak eredetigazolással, származási bizonyítvánnyal kísérten kaphatja meg a forgalomba hozatali ehgedélyét. A törvény alapkoncepciója, hogy meg kell őrizni, illetve visz- sza kell szerezni a magyar szőlő- és bortermelés rangját. Ezt csak a megfelelő minőség- és eredetgaranciák kialakításával és végrehajtásával lehet elérni. Csak ez a garancia jelenthet védelmet a termelőnek és a fogyasztónak egyaránt. Parlament előtt a módosítási javaslat MTI Elsősorban a munkavállalók, a szakszervezetek pozícióinak javítását szolgálja a Munka törvénykönyve jelenleg parlament előtt lévő módosítása. Erről Kiss Péter munkaügyi miniszter szólt az MSZP Országos Munkás- érdekképviseleti tagozatának szombati budapesti, a Vasas székházban megtartott rendezvényén, hozzátéve: a tervezett változtatások a stabilabb munkahelyi viszonyok, a munkabéke erősítése révén á tőkebefektetések hosszú távú megtérülését is segítik. A Munka törvénykönyve 1992-es előírásai a befektetőknek tették vonzóvá a magyar munkahelyi viszonyokat. Ennek hatása megmutatkozott a 16 milliárd dollárnyi befektetésben. Ugyanakkor a munkavállalók, a szakszervezetek nem kaptak megfelelő védelmet, kiszolgáltatottságuk nőtt. Ezen mindenképpen változtatni kellett. Ez megtehető azért is, mert stabilizálódtak a piaci viszonyok, a tulajdonosi körök. A stabilizálódást jelzi, hogy a foglalkoztatási lehetőségek is javulnak. - Nagyobb elbocsátásokra a jövőben már nem kell számítani - mondta a miniszter. A gazdasági növekedés adhat megoldást a munkanélküliség csökkentésére. A különféle prognózisok szerint a jelenlegi 460-470 ezerről 150-300 ezerre csökkenhet a regisztrált munkanélküliek száma. Komoly gond viszont. hogy a regisztrált munkanélkülieken kívül mintegy 500 ezerre tehető azok száma, akik munkaképesek. de nem dolgoznak. Közülük nyilván többen nem is akarnak munkát vállalni, de az inaktívak jelentős része a rehabilitációval munkát találhatna. Nagy lehetőségeket ad - különösen a csökkent munkaképes- ségűeknél - a számítógépes távmunkahelyek lehetőségeinek bővítése. A technika fejlődésével ez a foglalkoztatás Magyarországon is jelentős szerephez juthat. A Munka törvénykönyve jelenlegi módosítása többek között azzal is szolgálja majd a munkavállalókat, hogy tulajdonosváltozásnál sem lehet eltekinteni a korábbi kollektív szerződéstől, az előző munkáltató kötelezettségvállalásaitól. A szakszervezeti tisztségviselőt jogtalan elbocsátás esetén - az ezt bizonyító bírósági döntést követően - nem lehet majd kétszeres végkielégítéssel elküldeni, hanem amennyiben arra igényt tart, vissza kell helyezni eredeti munkakörébe. A munkaügyi miniszter a korábbiaknál nagyobb lehetőségeket kap a kollektív szerződések kiterjesztésére. Ezzel azokon a területeken is nnnimá- lis garanciákat kapnak a munkavállalók, ahol nem sikerült kollektív szerződést kötni. Minőségi megerősítésre van szükség A kormány a kis- és középvállalkozásokért Kozma Ibolya (Új Kelet) A kormány nemrégiben határozott a kis- és középvállalkozások fejlesztése érdekében szükséges kormányzati leendőkről. Összeállították az állami gazdaság- és területfejlesztési támgatások egységes erőforrástérképét. Előkészületben vannak a területfejlesztési célelőirányzat felhasználásának részletes szabályai, a térségi agrárintegrációk támogatásának előterjesztései. A Ipari, Kereskedelmi és Idegen- forgalmi Minisztérium megkezdte a magyar háttéripar fejlesztését szolgáló Beszállítói Célprogram kidolgozását. Medgyessy Péter pénzügyminiszter nemrégiben a fővárosban megrendezett vállalkozói konferencián számolt be a konkrét intézkedési tervről, a különböző költségvetési támogatások. a nemzetközi segélyprogramok összehangolására, az egész országra kiterjedő, a vállalkozók és a területfejlesztési intézmények munkáját, illetve az államimagán társfinanszírozási konstrukciók elterjedését egyaránt elősegítő tanácsadói hálózat kiépítésére és a szükséges projektmenedzser, szakembergárda kiképzésére. A pénzügyminiszter szerint a gazdaság- és területfejlesztés összhangja, a projektköz- pontú gondolkodás elterjedése, a szűkös állami fejlesztési erőforrások hatékony felhasználása nélkül elképzelhetetlen a Modernizációs Program sikeres megvalósítása, az Európai Unió regionális fejlesztési és mezőgazdasági politikájához történő sikeres csatlakozás. A privatizáció lezárulása után a magánvállalkozások, a beszállítói háttéripar fejlődése elengedhetetlen feltétele a tartós növekedés megalapozásának. a hazánkban működő külföldi vállalkozások és a magyar gazdaság közötti szerves kapcsolatok kiépítésének, a külső egyensúly fenntartásának, a korábbiakhoz hasonlóan sikeres működőtőke-im- port folytatódásának. A vállalkozások fejlődése egyben új munkahelyek megteremtését is jelenti. A magyar kormány gazdaságpolitikájában a stabilizáció eredményeit megőrizve, az infláció leszorítása mellett kulcselem a fenntartható gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése. A kormány a lehetséges kitörési pontok között veszi számításba a kis- és középvállalatok dinamikus növekedését, hatékonyabb működését, termelésük, szolgáltatásaik bővítését. Ennek érdekében a kormány meghatározta a szükséges kormányzati leendőket. Eszerint nem a vállalkozások számát kell gyarapítani, hanem a tnegr lévők minőségi megerősítésére kell hangsúlyt fektetni. Alapkövetelmény, hogy az állami segítségnyújtásban azok a vállalkozók részesüljenek, amelyek megfelelő teljesítményt, reális üzleti tervet mutatnak fel, és maguk is mindent megtesznek az eredményes működés érdekében. A kormányzat elsődlegesen a termelési tevékenységet folytató, munkahelyteremtő és lakossági szolgáltatásokat végző vállalkozások támogatását tartja fontosnak. Medgyessy Péter rámutatott arra. hogy a kis- és középvállalkozások elnevezés nem homogén kategóriát takar, hiszen más típusú gazdasági feltételekkel és gondokkal küz-' denek. A gazdasági fejlődés szempontjából nagy jelentőséggel bíró középvállalkozások tőkeellátottságának javítása, piaci lehetőségeinek korlátozása érdekében a kormány a parlament elé terjeszti a kockázati tőketársaságokról szóló törvényt. Megalapítottak egy tőketársaságot, amely magyar vállalkozások külföldi cégalapítása, illetve üzletrész vásárlása esetén tőketársként segítheti a vállalkozások piacra jutását. Felkészülnek arra. hogy már 1998-ban az állam tulajdonos^ társ legyen olyan tőketársaságokban, amelyek a kis- és középvállalkozások tőkeellátottságát javítják. Programokat készítenek a kis- és közép- vállalkozások bedolgozói háttéripari tevékenysége fejlesztési lehetőségeinek bővítésére, amelyek révén magyar kis- és középvállalkozások nagyobb arányban juthatnak a multinacionális cégek felvevőpiacára. A közbeszerzési törvény módosítása során megvizsgálják annak lehetőségét, hogy a kis- és középvállalkozások - figyelembe véve a versenysemlegesség követelményét — az állami megrendelésekben is nagyobb arányban kapjanak megrendelést. Elmaradott térségek fejlesztéséért A decentralizált alapok pályázati rendje Munkatársunktól A Megyei Területfejlesztési Tanács megtárgyalta és elfogadta a decentralizált területfejlesztési alapok pályáztatási rendjét. Az elmúlt héten a területfejlesztési cél- előirányzat által támogatható célokról és feltételekről számoltunk be. Ezúttal a területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatás feltételeit közöljük. A támogatás célja a települések infrastrukturális feltételeiben meglévő különbségek mérséklése. Ennek érdekében a tanács támogatást adhat termelő infrastruktúrakiépítéséhez, a meglévők felújításához, fejlesztéséhez, beleértve a mezőgazdasági tevékenységhez szükséges bekötő- és összekötő utak kiépítését és felújítását. A felszíni vízelvezető rendszerek kiépítéséhez, felújításához, holtágak rekonstrukciójához, ipari területek előkészítéséhez, fejlesztési, környezet- védelmi közhasznú munkák dologi és fejlesztési költségeinek támogatásához, a turizmushoz, a természetvédelemhez és a szociális célú, illetve szociális foglalkoztatáshoz kapcsolódó önkormányzati fejlesztésekhez, a céltámogatással megvalósuló beruházások - beleérve az egészség- ügyi gépműszerbeszerzést, életveszélyes iskolák felújítását - saját forrásának kiegészítéséhez. A támogatás elnyerésének feltétele: külön jogszabályban meghatározott módon a kedvezményezett térségekben működő és a társadalmigazdasági infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagol jelentősen meghaladó munka- nélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló 219/ 1996 (XII. 24.) kormányrendeletben meghatározott, megyén belüli települések ön- kormányzatai nyújthatnak be pályázatot. A támogatás vissza nem térítendő tőkejuttatás. Egy beruházáshoz csak egyszer adható segítség. A döntés meghozala előtt elkezdett beruházáshoz támogatás nem adható, kivéve a céltámogatással megvalósuló beruházásokat, ahol a benyújtáskor még a hátralevő beruházási összeghez igényelhető segítség. Az adható összeg nem haladhatja meg a más állami támogatásban nem részesülő beruházások esetében az elismerhető költségek hetven százalékát. A más állami segítséget kapott beruházásoknál az összes elismerhető költség negyven százalékát. Több település összefogásával megvalósuló beruházásoknál, illetve a kedvezményezett térségekben létrehozott vállalkozási övezetben megvalósuló fejlesztéseknél a fentiekben meghatározott mérték tíz százalékponttal magasabb lehet, ha a társult településekre eső beruházási hányad meghaladja a teljes beruházási költség tíz százalékát. A pályázatokhoz szükséges egységcsomagokat ezer forint ellenében lehet átvenni a Megyei Fejlesztési Ügynökségen. A pályázati adatlapot a Megyei Fejlesztési Ügynökséghez kell benyújtani junius 16-áig. A határidőn túl érkezett pályázatokat a tanács nem fogadja el. Már olcsóbb, mint közúton Munkatársunktól ____ A három fél megállapodása alapján évente mintegy 60 ezer tonna cement környezetkímélő szállítási feltételeit teremtette meg a MÁV Rt., a Hejőesabai Cement- és Mészipari Rt., valamint a TPC Kft. E megállapodás értelmében a MÁV Rt. Budapesten területet, illetve raktárt ad bérbe a TPC Kft.-nek. Az ÉPFU Pultrans Kft. speciális vasúti kocsijaival ide fuvarozza az ömlesztett cementet, amelyet szintén környezetkímélő átfejlc- si módszerrel juttatnak a TPC Kft. által felállított 300 tonnás silóba. A cementet a zsákokba ezt követően a legkorszerűbb 1IAVER típusú csomagológépekkel adagolják. Végül egytonnás egységrakományokat állítanak össze, és így szállítják ki a cementet a kereskedőknek. Az üzem kialakításának gondolata 1994-ben vetődött fel, majd ezt követte a megvalósítás 1995-ben. 1996. április 1-jétől a csomagoló teljes kapacitással működik. Az idei elképzelések szerint ezzel a módszerrel mintegy 50 ezer tonna cement eladását tervezi a cementgyár. Ez a beruházás is bizonyítja a Hejőesabai Cement- és Mészipari Rt. azon törekvéseit, melyek szerint immár az egész országot ellátja tennékeivel. A MÁV Rt., az ÉPFU Pultrans Kft. és a HCM Rt. ötödik éve dolgozik azon, hogy az úgynevezett ömlesztett poranyagok (cement. mészkőliszt, mészhid- rát, üvegipari homok, erőművi pernye) nagyobb távolságú szállítását minél nagyobb arányban tereljék a közútinál környezetkímélőbb vasútira. A tapasztalatok szerint ez a megoldás hosszabb távon még olcsóbbnak is bizonyul. Mindeddig azonban csak az ömlesztett poranyagok és lemickek felhasználói élhettek e megoldás előnyeivel, mert eddig csak a közúti tartálykocsikba tudtak átfejteni. A MÁV ezért is szorgalmazta a Hejőesabai Cement- és Mészipari Rt.- néi. hogy teremtsék meg a csomagolás budapesti feltételeit. Az ISO 14001-cs tanúsítás követelményeinek elérésére indított munkában a cég saját maga elé állította azt a komoly feladatot is, hogy ne csak a gyártás, hanem a késztermékek kiszállítása is megfeleljen a HCM Rt. törekvéseinek. Ezért a vállalat is igyekszik vevőit meggyőzni, illetve ösztönözni a környezetbarát vasúti fuvarozás igénybevételére. A HCM Rí. ISO 9002 és ISO 14000-es tanúsítását kiterjesztették a TPC Kft-rc is. A minőségtanúsítás követelményeinek megfelelően alakították ki a por- és zajvédelmi rendszereket is. E szállítási módnak folyamatosan bővül a piaca. Környezetvédelmi és gazdaságossági szempontok miatt például az ÉPFU Pultrans Kft. osztrák partnerei az idén már csakis az ezzel a módszerrel szállított cementet fogadnak Magyarországról.
