Új Kelet, 1997. május (4. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-24 / 119. szám

1997. május 24., szombat Európa-nap Nyíregyháza az unió kis Bécse? Munkahelyek védelmében K. Z. (Uj Kelet) _______ G. J. Van Hónk megnyitó­jában azt hangsúlyozta, hogy Magyarország jelentős ered­ményeket ért el a gazdasági­társadalmi átalakításban, így jó az esélye az uniós tagság­ra, amely egységes gazdasá­gi és jogi rendszert jelent. A közelmúltban felvételt nyert országok gazdaságában már pozitív jelek mutatkoznak. A magyar csatlakozás az ország fejlődését is jelenti, az integ­ráció adta előnyöket azonban csak a versenyképes ipar és mezőgazdaság garantálhatja. A holland diplomata remé­nyét fejezte ki, hogy az elma­radottabb keleti térségek a jelenleginél nagyobb össze­get fordíthatnak fejlesztésre. K. Z. (Uj Kelet)______ Dé lelőtt a megyeházán önkormányzati, gazdasági szakemberek és az EU-kiil- döttségek tagjai politikusok fórumon elemezték Magyar- ország európai uniós tagsá­gának előnyeit. Zilahi Jó­zsef, a megyei közgyűlés el­nöke beszédében arra vilá­gított rá, hogy a magyar nép történelme során bemutatta — legutóbb a rendszerváltás­kor —, hogy európai módon él. A kontinens nyugati ré­szét többször védték meg barbár pusztítástól előde­ink. Az elnök sajnálatát fe­jezte ki; hogy az országba érkező PHARE-támogatás- nak csak egy százaléka jut megyénkbe. Uniós tagsá­gunkkal a mezőgazdaság tá­mogatottsága lényegesen nőne, amely megyénk szá­mára fontos. Csabai Lászlóné, Nyíregy­háza polgármestere szerint a rendezvény célja: bemutani, hogy a megye és annak szék­helye egyenrangú partner le­het az Európai Unió országa­ival, térségeivel. David Daily, az Európai Unió Bizottság képviselője rámutatott, hogy a szövet­F. T. (Uj Kelet)________ A Primom Vállalkozói Központ adott helyet a nap agrárfórumának. A meghí­vott előadók azt elemez­ték, milyen lehetőségei vannak a hazai gazdasági életben kiemelt helyet el­foglaló élelmiszer-gazda­ság európai beillesztésé­nek. Dr. Vajda László, a Földművelésügyi Minisz­térium nemzetközi gazda­sági kapcsolatok főosz­tályának vezetője szabol­csi agrárszakembereknek, illetve élelmiszer-feldol­gozással foglalkozó tár­sas vállalkozások képvise­lőinek elmondta, megyénk­nek alaposan fel kell ké­szülni a európai uniós csatlakozásra. Az előadá­sokat követően a teremben helyet foglalóknak lehe­tőségük nyílt kérdéseket Kóródi Mária, az Ország- gyűlés alelnöke köszöntőjében kiemelte, hogy e térség jelene és jövője nemcsak hazánknak, hanem az Európai Uniónak is fontos. Egymásnak segíteni több, mint nemes gesztus: önös és közös érdek is. „Építsük együtt Európát!” - javasolta Kóródi Mária. Utalt arra, hogy gondjait egyetlen ország sem tudja egyedül megoldani. A csatlakozásig több félreértést kell tisztázni az országon be­lül, keleti szomszédainkkal és nyugati partnereinkkel. A pár­beszédek azt szolgálják, hogy jobban megismerjük egymást. Baja Ferenc környezetvédel­mi és területfejlesztési minisz­ter kissé hosszúra nyúlt kö­szöntőjében arra világított rá, hogy az unióban a térségi ség tagjának lenni politikai és gazdasági előny is. Olyan gaz­dasági, szellemi áramlathoz csatlakozhat Magyarország, amely elöl 40 évig el volt zár­va. Az út nem lesz könnyű, olyan szakemberekkel kell a magyar vezetőknek megküz­deniük, akik a piacgazdaság­ban nőttek fel. Az unibóban is gondok vannak az agrárága­zatban, és egyes térségekben magas a munkanélküliség. Biztató, hogy a magyar export kétharmadát Nyugat-Európá- ba szállítják. Pataki István, az Integrációs Államtitkárság helyettes veze­intézni az osztrák és az olasz mezőgazdaság ismerőihez és a szaktárca képviselőihez. Akik már rendelkeznek EU-s kapcsolatokkal, azokat in­kább a terjeszkedés és a lehetőségek kiszélesítése ér­dekelte, míg akiknek jelen­leg semmilyen külkapcsola- tuk nincs Európa nyugati fe­kiegyenlítő rendszer hatéko­nyabban működik, mint ha­zánkban. Nyugaton az olyan térségek kapnak kiemelt se­gítséget, ahol nagy az elma­radás - a határterületek és a közlekedési folyosók. A tör­ténelmi lehetőséget kihasz­nálva szinte korlátlan lehető­ségek nyílnak az ország és megyénk előtt. A vendéglátó város polgár- mestere, Csabai Lászlóné be­szédében arra világított rá, hogy Magyarország a keresz­ténység felvétele óta Európá­ban van. Nyíregyháza nyi­tott, várja a befektetőket, akik munkahelyeket teremtenek. A megyeszékhely lakóinak tehetsége lehetővé teszi, a város az Európai Unió kis Bécse legyen. tője úgy látja, hogy a XXI. században a felemelkedés egyetlen esélye a csatlakozás, így a szervezet döntéseiben hazánk politikusai is részt vesznek. Az előadók kérdésekre vá­laszolva kifejtették; a felső- oktatást a piaci igényekhez kell igazítani. Az egyetemek és főiskolák külön támogatást nem kapnak, de a pályázati pénzekkel lehet korszerűsíte­ni a képzést. Az ország csat­lakozása politikai és gazda­sági döntés, amelyet alapos felmérések és elemzések előznek meg. lében, azokat a kapcsolat- felvétel érdekelte inkább. Az Agrárkamara vezetői a kamarába tömörülés jelen­tőségét hangsúlyozták, és annak szükségességét, hogy a magyar mezőgazdaság­nak a csatlakozást köve­tően csak együtt marad esé­lye a talpon maradásra. Kapcsolatok K. I. (Új Kelet) Nemzetközi kapcsolatok tan­széket alapítottak a nyíregyhá­zi tanárképző főiskolán. A hat­éves szervezői munkát az Olasz Köztársaság Budapesti Nagykö­vetsége, a Trieste-i Egyetem, a Külügyminisztérium és a Buda­pesti Közgazdasági Egyetem is segítette. A nemzetközi kapcso­latok szakon két nyelven kivá­lóan beszélő és tárgyalni tudó diplomáciai szakembereket ké­peznek majd. A Bessenyi György Tanár­képző Főiskola több külföldi egyetemmel is kapcsolatban áll. A párizsi Sorbonne Nou- vellc Egyetem a főiskola fran­cia nyelv és irodalom tanszé­kével egyetemi szintű közös Maitrise-képzést indít, emel­lett közös kutatásokat is foly­tatnak. A volt francia szakos, Nyíregyházán végzett hallga­tók három félév alatt egyetemi diplomát szerezhetnek. Okle­velüket az Európai Unió min­den országában elfogadják. A Sorbonne Egyetem a nyíregy­házi francia tanszéket akkredi­tálta és öt tanárát habilitálta. A nyíregyházi intézmény bi­ológia-környezettudományi kutatócsoportja és a Wolver- haptoni Egyetem Biológia In­tézete tudományos és oktatási együttműködést folytat. Az angliai egyetem akkreditálta a nyíregyházi biológia-környe­zettudományi szakos képzést, az itt végzett hallgatók kiegé­szítő képzéssel mesteri fokoza­tot szerezhetnek. Munkatársunktól Nagy érdeklődés kísérte az Önkormányzatok és népfőis­kolák szerepe az Európai Uni­óban című konferenciát. Az előadások átfogó módon ele­mezték a mai magyar társada­lom felkészültségét és tenniva­lóit az uniós csatlakozásra. Hangsúlyozták az önkormány­zatok szerepét a civil társada­lom erősítésében, hiszen az ala­pítványok, egyesületek többsé­ge alapvetően helyi feladato­kat vállal magára. A szakmai fórumon kiemelték az állandó tanulás, önképzés eszméjét, ugyanis egy gazdasági-társa­dalmi modernizációt csak jól képzett és művelt polgárok ké­pesek megvalósítani. Csepeli György szociológus elmondta, hogy széles körű kutatást végeztek a lakosság körében az uniós csatlakozás­sal kapcsolatosan. A felmérés is bizonyítja, hogy az emberek többsége szükségesnek tartja a Hatházi Andrea (Új Kelet) A Kihívások a magyar ipar­és foglalkoztatáspolitika előtt az EU-csatlakozás fel­készülésének időszakában címmel rendeztek üzletem­ber-találkozót a Korona Szál­ló Kodály-termében péntek délután. Dr. Zilahi József, a megyei közgyűlés elnöke megnyitóbeszédében többek között elmondta, hogy nem­csak előnyeit, de a vele járó kötelezettségeket is vállalni kell hazánknak, ha elnyeri a csatlakozás lehetőségét az Európai Unióhoz. Szabolcs- Szatmár-Bereg megye ag- ráriuma, ha jelenlegi minő­ségi állapotában marad, nem él meg a nyugati piacokon. A magyar áru minőségének javítása mellett fontos szerep jut a belső piac védelmének megszervezésének. A hazai termékek belföldi piacon való értékesítése újabb mun­józan számvetést, hogy felmér­jük az alkalmasságunkat. So­kan úgy ítélik meg, hogy jelen­leg nincs olyan elit, aminek a vezetésével az egyetemes fel- emelkedés megvalósulna. Nem a versenyfutást látják, hanem az európai nép közös összefo­gását egy jobb jövő érdekében. A csatlakozás időpontját a megkérdezettek nagy többsége 2001-re saccolja. Bő hm Antal szociológus kiemelte, hogy az önkormányzatok működése és a civil szerveződés most még az ország gyenge pontajai közé tartoznak. Véleménye szerint a népfőiskolák és civil szerveze­tek nagyobb támogatást érde­melnének. Vinnai Győző törté­nész azt hangsúlyozta, hogy a mai felgyorsult világban az embereknek állandó képzésre és átképzésre van szükségük. Tudományos és információs robbanás előtt állunk, éppen ezért belső kötelessége és célja legyen mindenkinek az élet- fogytiglanig való tanulás. kahelyeket hív életre. A ma­gyar áruk fogyasztásának propagálása tehát nemzeti érdekünk. Kiss Péter munkaügyi mi­niszter előadásában rámuta­tott, hogy válságkezelés he­lyett aktív, esélyteremtő tá­mogatásokkal kell jóval na­gyobb arányban segíteni a munkáltatókat. Áthidaló, életbentartó segítséggel munkahelyet sokkal ol­csóbb megtartani, mint úja­kat létrehozni. Szólt a köz­munka szükségességéről, mely segély helyett hasznos foglalkoztatást eredményez­het az infrastruktúra fejlesz­tésében. Propagálta a H+H, azaz Hazai termék - Hazai munkahely Védegylet tö­rekvéseit, mely szerint a magyar termékek, szolgálta­tások vásárlása, igénybevé­tele saját és honfitársaink munkahelyét eredményez­heti. Fórum a csatlakozásról V. P. (Új Kelet)_____ A Páneurópai Unió Sza- bolcs-Szatmár-Bereg me­gyei szervezetének szervezé­sében az Evangélikus Kos­suth Lajos Gimnázium dísz­termében előadással egybe­kötött fórumot vezetett az uniós csatlakozás esélyeiről ifjabb Kállay Kristóf, volt országgyűlési képviselő. A nemrégiben elhunyt Kállay Miklós miniszterelnök gon­dolatait továbbfűzve el­mondta, hogy Európa fejlet­tebb részéhez csak abban az esetben csatlakozhat érdem­ben Magyarország, ha az ország társadalmának érték­ítélete újra elfogadja a szi­lárd erkölcsi elveket, ha a parlament feledi a napi szen­zációkat kavaró személyes­kedéseket, s a gazdasági életből kiszorulnak a rend­szerváltás után elburjánzó szélsőségek. A fórumot követően a ren­dezvénysorozat a Szent Imre Katolikus Gimnáziumban folytatódott az intézmény diákjaival, oktatóival közös, kötetlen beszélgetéssel, ame­lyen részt vettek az ország életét valaha alapvetően be­folyásoló Kállay, Bánffy, altorjai Apor, Ilosvay, Irinyi, valamint Dessewffy főrendi családok megyeszékhelyre látogató tagjai is. A gimná­ziumi programot követően az evangélikus nagytemp­lomban közös ökumenikus istentisztelet volt, majd a lá­togatók megtekintették a fel­becsülhetetlen értékű a Kál- lay-gyűjteményt, amelynek létrehozásában a nemesi csa­ládok aktívan részt vettek. Részvétel a fontos döntésekben Politikai eszmecsere Agrártanácskozás a Primomnál Élelmiszergazdasági orientáció Józan számvetésre van szükség ^^anácskozá^észtvevö^avi^Dail^zavaiUTallgatjátJ Futunk Európába futóverseny

Next

/
Oldalképek
Tartalom