Új Kelet, 1997. május (4. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-23 / 118. szám

1997. május 23., péntek Magyár Távirati Iroda Az amerikai külügyminisztérium szerdán érthetetlennek és felelőtlennek minősítette Jasszer Arafal palesztin vezető kijelentését, miszerint helyesli azt a régi jordániai törvényt, amely halálbüntetést helyez kilátás­ba azokra, akik földet adnak el zsidóknak Ciszjordániában. Nicholas Burns szóvivő közölte, hogy kormánya megdöb­benéssel fogadta a Palesztin Hatóság elnökének megnyilat­kozását. - Az Egyesült Államok elítél bármely rendelkezést, amely halállal fenyegeti azokat a palesztinokat, akik földet akarnának eladni izraelieknek vagy zsidóknak. Rossz do­logról van szó, nem utolsósorban azért, mert ellentétes a legfőbb célkitűzéssel: a közel-keleti béke megteremtésének szellemével. Ezer Weizman izraeli elnök a közeli napokban találkozni fog Hosini Mubarak egyiptomi államfővel, hogy megpróbálják kimozdítani a holtpontról a közel-keleti bé­kefolyamatot - jelentette be csütörtökön az izraeli államfő egyik közeli munkatársa. Arie Sumer, az izraeli elnök irodá­jának főigazgatója az izraeli rádiónak elmondta, hogy a ta­lálkozót Mubarak kezdeményezte egy szerda esti telefonbe­szélgetés során, s azt Weizman elfogadta, bár a dátumot és a találkozó részleteit még nem rögzítették. Weizman tájékoz­tatta a meghívásról Benjamin Netanjahu miniszterelnököt. Kilenc napja tartó hadműveletükben a török katonák már kétszáz kilométeres mélységben előrenyomul­tak Irak északi részén - írta csütörtökön a Reuter, iraki kur- dok beszámolóira hivatkozva. A hírügynökség megjegyzi: a török hadsereg így minden korábbinál messzebb jutott ira­ki területen. Több mint tízezer török katona vesz részt a múlt héten kezdett támadásban, amelynek az a meghirdetett cél­ja, hogy kifüstölje a Törökország keleti részén önálló álla­mért harcoló kurd szakadárok fegyvereseit a határon túl lé­tesített támaszpontjaikról. Szerdai katonai jelentés szerint a szeparatista Kurd Munkáspárt 1146 harcosát ölték meg a mostani hadműveletben. Ha a NATO megpróbálna a volt Szovjetunió bár­mely területére továbbterjeszkedni, Oroszország gyökere­sen megváltoztatná egész külpolitikáját, és alapvetően más­sá válna a Nyugathoz fűződő viszonya - jelentette ki csütör­tökön Szergej Jasztrzsembszkij orosz elnöki szóvivő. Egy moszkvai kerekasztal-beszélgetésen hangsúlyozta, hogy ilyen esetben Moszkva a nemrégiben megkötött NATO- orosz megállapodást is kénytelen lenne felülvizsgálni. „Szá­mos más külföldi partner közül válogathatunk, nem kötődünk örökre a NATO-hoz és a Nyugathoz. Olyan más partnerek is kínálkoznak, amelyek rövidesen az új világ­rend középpontjává válhatnak” - mondta. Az AP szerint a szóvivő nyilvánvalóan Kínára célzott, amellyel Oroszország a múlt hónapban szerződést kötött a stratégiai partnerségről. A kínai külügyminisztérium szóvivője szerint az Európai Parlament durván beavatkozik Kína bel- ügyeibe azzal, hogy meghívta John Csang tajvani külügy­minisztert, tartson beszédet csütörtökön a nyugat-európai képviselők előtt. Sen Kuo-fang szóvivő hangoztatta csütör­tökön pekingi sajtóértekezletén: Tajvan Kína része, s mivel Kína egyetlen jogos képviselője -a Kínai Népköztársaság kormánya, az általa el nem ismert tajvani kormány tagjának meghívása sérti Kína szuverenitását. Úgy vélekedett, hogy akik e meghívást kitervelték, alá akarják ásni Kína békés újraegyesítésének ügyét. Pompei újabb pusztulása MTI A Vezúv lábánál fekvő Pompei, az ókori rómaiak éle­tének felbecsülhetetlen érté­kű tanúságtétele veszélyben forog: újból elpusztulhat a rengeteg turista által okozott károk következtében. Olasz­ország nemzetközi kampányt indított az ókori római város megmentésére, amelyet az időszámításunk 79. évében kitört Vezúv lávája és hamu­ja borított be, lakosaival együtt. A 44 hektárnyi terü­leten fekvő romvárost ma­napság évente majdnem két- millióan látogatják. A turis­ták szakadatlan áradata - ami azzal jár együtt, hogy össze­mázolják vagy összekarcol­ják a szobrokat, és szemetel­nek, vagy a legkülönfélébb tárgyakat dobálják szét - fo­kozatosan másodszor is tönk­reteszi a múzeumvárost. Most a világ minden tájá­ról szakértőket, régészeket és történészeket hívtak össze, hogy közösen kidolgozzák a „Pompei-project”-nek el­keresztelt városmentő prog­ramot. A javasolt megoldá­sok között szerepel az ide­genforgalmi útvonalak pon­tos kijelölése, pihenőöve­zetek létesítése és az ásatá­sok kiterjesztése további 22 hektárnyi területre. Restau­rálási tervet is javasoltak, s e szerint legelőször a Casa dci Vettit kellene helyreállítani. A szerelemnek és a sportnak szentelt freskóiról híres ez az előkelő lakóház. Kiállítási termek, régészeti kutatóköz­pont és szakkönyvtárak épí­tését ugyancsak tervbe vet­ték. A Pompei megmentésére tett eddigi erőfeszítések mind elégteleneknek bizo­nyultak, ezért az olasz kor­mány az idén elhatározta, hogy forradalmasítják a tör­ténelmi örökség igazgatásá­nak módját. Világkrónika Az ellenzék és az államfő előnyben Szlovákiai népszavazás Michal Kovác szlovák államfő szerdán este nyilatkozat­ban tette közzé, hogy az alkotmánybíróság szerdai állás­pontjának értelmezése alapján úgy ítéli meg: az alkot­mánybíróság megerősítette az alkotmány népszavazás ál­tali módosításának lehetőségét, tehát a referendumnak azt a módját, amelyet az ellenzék és az államfő - a kor­mány ellenvéleményével szemben - közösen szorgalmaz. MTI Az államfő szerint a legfelső jogi testület véleménye alapján a Központi Népszavazási Bi­zottság jogszerűen járt el, ami­kor a négy kérdést tartalmazó szavazócédulák mellett dön­tött, hiszen az alkotmánybíró­sági vélemény megfogalmazá­sának egyetlen kitétele sem áll­ja útját annak, hogy a kettős népszavazást a köztársasági el­nök által meghirdetett módon végrehajtsák. Ebből eredően a belügyminiszter törvény sze­rinti kötelessége, hogy a négy kérdést tartalmazó szavazóla­pokat hiánytalanul eljuttassa a szavazókörzetekhez. Ugyanez a kötelesség hárul az államigaz­gatás körzeti hivatalvezetőire, az önkormányzatok elöljáróira és a polgármesterekre is - emlé­keztet rá Michal Kovác. Michal Kovác nyilatkozata válasz arra, hogy a belügymi­niszter szerdán délután olyan új szavazólapok nyomtatását ren­delte el, amelyeken a polgárok­nak már nem teszik fel a negye­dik kérdést: vajon egyetérte- nek-e azzal, hogy a köztársaság elnökét a jövőben ne a parla­ment, hanem közvetlenül a nép válassza? Szerdán a belügyminiszter a Központi Népszavazási Bizott­ság szigorú ellenvetéseivel szembeszegülve, saját felelős­ségére döntött az új szavazó­lapok nyomtatása és kiszállí­tása mellett, miután korábban már a négy kérdést tartalmazó szavazólapok kiszállítását le­állította, így azok az ország 79 járási hivatalánál nem jutottak tovább, jóllehet 3500 válasz­tókörzetbe kellett volna szét- küldeni őket. Szlovákia polgárai pénte­ken délután 14.00 órától járul­hatnának az urnákhoz, de hogy addig hogyan alakul a helyzet, azt szerdán este már senki sem tudta határozottan megjósolni, - már csak azért sem, mert szer­dán délután 14.00 órakor élet­be lépett a kampánycsend, és az áttekinthetetlenné vált jogi huzavona igencsak megzavar­ta az embereket. " |£3Dl jj&Ll \ Hírről hírre Palotai István (Új Kelet) Kereszténydemokrata csúcs A „végjátékhoz” közel Brüsszelben „Ne terheljék túl a vagont. Annyit pakoljanak rá, amennyi elegendő ahhoz, hogy a vonat eljusson a következő állo­másig, ami a bővítés” - intett Helmut Kohlnémet kancel­lár szerdán este Brüsszelben, a „végjátékhoz” érkezett EU Kormányközi Konferencia kapcsán. MTI Az EU-országok keresztény- demokrata pártjainak minden­kori EU-csúcsokal megelőző szokásos „előcsúcsán” Helmut Kohl mellett Jósé Aznar, John Bruton, Jean-Luc Dehaene, Jean-Claude Juncker és Roma­no Prodi is jelen volt, miként részt vett Jacques Sanier euró­pai bizottsági, és Jósé Maria Gil-Robles európai parlamenti elnök is. Az ülésen elnöklő Wilfried Martens, az európai néppártok csoportjának vezetője sajtóér­tekezletén elmondta: teljes volt az egyetértés abban, hogy a „kormányközit” lezáró júniu­si amszterdami csúcsot „min­den áron” sikerre kell vinni. Martens szerint két meghatáro­zó szempont tért vissza a szer­da esti találkozó hozzászólásai­ban: meg kell tenni a szükséges előkészületeket, hogy az uniós döntéshozási mechanizmusok a kilátásba helyezett bővítés után is megőrizzék hatékonyságu­kat: illetve minden korábbinál nagyobb figyelmet kell szentel­ni az EU-polgárokat közvetle­nül foglalkoztató problémák (mint a foglalkoztatás és a köz- biztonság) minél hatékonyabb közös megoldásának. A döntéshozásnak a bővítésre való „felkészítése” kapcsán Martens úgy összegezte az el­hangzottakat, hogy elkerülhe­tetlen lesz a vétójog visszaszo­rítása, biztosítva, hogy „a minő­sített többséggel történő határo­zás legyen a szabály, és az egy­hangúság a behatárolt kivétel”. Martens hangsúlyozta azt is, hogy általános volt az egyetér­tés: Amszterdam nem az intéz­ményi reformok vége, csupán egy ennek folyamatában tett fontos lépés lesz, amelyet kö­vetnek majd újabb lépések is. John Bruton ír miniszterelnök utóbb újságíróknak úgy fogal­mazott, hogy „sok kormány­közi konferencia lesz még a következő években”, nem kell mindent Amszterdamtól várni. Arra a kérdésre, vajon a “kor­mányközi” amszterdami zárá­sával szemben most megfogal­mazódó visszafogottabb elvá­rások fényében születő ered­mény elegendő lesz-e majd arra, hogy utána valóban megkezdődjön a bővítési fo­lyamat, válaszában úgy Mar­tens, mint Bruton, illetve a saj­tónak szintén nyilatkozó San- ter határozott igennel vála­szolt. „Mindenképpen lesz szélesítés, ez már egy elhatá­rozott kérdés” - szögezte le Bruton, Santer pedig emlékez­tetett, hogy a bővítés “törté­nelmi esély arra, hogy a kon­tinens megbékéljen önmagá­val, amit nem szabad elmu­lasztani”. Jelcin menesztette a védelmi minisztert MTI Borisz Jelcin elnök pénteken váratlanul le vál tóttá Igor Rogyi­onov védelmi minisztert és Vik­tor Szamszonov vezérkari fő­nököt, miután példátlanul éles hangon bírálta a hadsereg re­formjának késését. Jelcin meg­bízott miniszterré Igor Szer- gejevet, a hadászati rakétacsa­patok parancsnokát nevezte ki. Az első moszkvai értékelések szerint a katonai reform két el­lentétes koncepcióját képviselő politikusok - Rogyionov és a védelmi tanácsot vezető Jurij Baturin - szembenállása volt az egyik oka a hivatalát tavaly nyár óta betöltő miniszter me­nesztésének. Jelcin a védelmi tanács ülé­sén vészjósló beszédet mon­dott. Nem csak elégedetlen a hadsereg reformjával, hanem egyenesen felháborítónak tart­ja, ahogy az folyik. Az elnök Rogyionovot tette felelőssé, mondván, a miniszter kinevezé­se óta semmit sem tett a hadse­reg átszervezésére adott elnöki utasítások megvalósításáért. Sze­mére vetette Rogyionovnak, hogy nincs tisztában azzal: vé­gesek a pénzeszközök, és a tá­bornoki kart okolta a reformok fékezéséért.- Nem csökken a fegyveres erők és a tábornokok létszáma, akik úgymond ellenérdekeltek a reformban, mert félnek kiváltsá­gaik elvesztésétől. Nálunk a ka­tonák egyre soványabbak, és már étkészletre sem futja, miközben a tábornokok zsírosodnak és drá­ga villákat építenek - mondta. Jelcin szerint a létszámcsökken­tés elkerülhetetlen, mivel a jelen­legi közel kétmilliós hadsereg alacsony finanszírozása tarhatat­lan helyzetet teremt. Az elnök ki­látásba helyezte, hogy a hadse­reg főparancsnokaként maga ve­szi kézbe a katonai reform ügyét. Jelcin bevezetője után Rogyi­onov elállt elképzelései ismerte­tésétől, mondván kevés időt adott erre neki Jelcin. Hasonló­an cselekedett Szamszonov is, mire az ülés után Jelcin aláírta mindkettőjük menesztésére vonatkozó rendeletét. A várat­lan döntés okait firtató kérdé­seket a leváltások hírét bejelen­tő Jurij Baturin, a védelmi ta­nács vezetője azzal hárította el, hogy Jelcin beszéde választ adott arra. Rogyionov és Baturin re­formkoncepciója kapcsán hó­napok óta tartott a két politi­kus szembenállása. Pengevál­tásaik gyakran a nyilvánosság előtt zajlottak. Baturin a sürgős és radikális létszámcsökkentés híve, mondván, az ország nem tudja eltartani a jelenlegi had­sereget. Rogyionov ezzel szem­ben a fokozatos csökkentés mellett állt ki. Rogyionov, aki tavaly augusztusi megbízatá­sáig a vezérkari akadémia pa­rancsnoka volt, nagy tekin­télynek örvendett a hadsereg­ben. Hivatali ideje alatt eljárás indult több korrupt tábornok, köztük két helyettese, Vlagyi­mir Szemjonov és Konsztany- tin Kobec tábornokok ellen. Még merje azt állítani valaki, hogy a történelem nem ismétli önmagát... Természetesen nem ar­ról van szó, hogy ez az örökös ismédlődés - mint a divat - valamiféle önös utat jár, hanem arról, hogy a történelmi automatiz­musok által létrejött rend­szerek és kapcsolatok, azok sorozatos és erő­szakos szétszakítása után rendre helyreállnak. A marxista történelem­szemlélet ugyan csak az államok érdekviszonyait ismerte el tetteik mozgató­rugójaként, azonban vala­miféle „ösztönös szimpá­tia” mégis kell hogy létez­zen országok között, ami ezeket automatikusan meg­alapozza. Amint az ismeretes, a második világháború után a győztes hatalmak min­dent elkövettek, hogy ízzé-porrá zúzzák a Bcr- lin-Róma-Budapest-To- kió tengelyt, és úgy tűnt, hogy sikerrel is jártak. És lám, alig telt el ötven év, és újra él! Természetesen nem katonai célok érdeké­ben, nem „mások ellen”, hanem a közösen kitűzött gazdasági és kulturális célok érdekében. És most - bármily hihe­tetlen is - éppen Budapest volt az a híd, az a „legki­sebb közös többszörös”, amely katalizátorként Írat­va eme történelmi „ren­det” segített újra tető alá hozni. A magyar-nemet vi­szony ismét mély és bará­ti. Politikai céljaink közö­sek, és szimpátiánk ismét virágzik. A magyar-japán kapcsolatok - furcsa mó­don - egy tudományos elmélet mentén kezdtek virágba szökkenni. Az ősidőkbe mutató geneti­kai felfedezés igazolni látszik a magyar és a ja­pán nép rokonságát, és ezt Japánban „államvallás­ként” hiszik is. A két or­szág között azóta egyre mélyülök a gazdasági kapcsolatok... Az olasz­magyar barátság sem teg­nap kezdődött, csak ép­pen most látszik a régi fényben tündökölni. A hazánkba látogató Roma­no Prodi olasz miniszter- elnök éppen most, a na­pokban írt alá Budapesten jó néhány olyan szerző­dést, melyek szerteágazó voltuknál fogva több pon­ton is elmélyítik kapcso­latainkat. Ennek értelmében már nincs is olyan messze az az idő, hogy Olaszorszába is útlevél nélkül utazha­tunk, valamit több tanul­mányi ösztöndíjast küld­hetünk. A belügyi és igaz­ságügyi szervek is közös munkába kezdenek, a ma­gyarok pedig idénymun­kákat vállalhatnak Itáliá­ban. Nos, még állítsa valaki, hogy nem rendeződnek vissza a hajdani viszo­nyok.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom