Új Kelet, 1997. május (4. évfolyam, 101-125. szám)
1997-05-22 / 117. szám
Világkrónika 1997. május 22., csütörtök iviayyai Táviídti líOŐd Kolumbia legfelsőbb bírósága kedden legalizálta az eutanáziát azokban az esetekben, amikor az érintett személyt halálos kórtól vagy sérüléstől szenvedő betegnek ítélik, s az illető előzetesen beleegyező nyilatkozatot tett. A testület elnöke az AP-nck elmondta: minden esetben bírónak kell majd eldöntenie, hogy az illető valóban halálos beteg-e. „A bíróság nem bocsátkozik részletekbe” - fűzte hozzá. A kegyes halál gyakorlását eddig legkevesebb hal hónap börtönnel büntették Kolumbiában. A legfelsőbb bíróság egyik ellenszavazattal élő tagja kijelentette: a testület többsége abból a „téves premisszából indult ki, hogy minden ember maga rendelkezik a saját életével”. A Közel-Kelet káoszba zuhan, ha wa shington úgy dönt, hogy egy időre kivonul a békefolyamatból, s nem állja útját Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő politikájának - jelentette ki Jasszer Arafat a Jediót Ahronót című izraeli lapnak. Szerdán közzétett interjújában a palesztin vezető egyúttal védelmébe vette a Palesztin Hatóság döntését, miszerint halálos ítélettel kell sújtani azokat, akik ciszjordániai arab földeket izraelieknek adnak el. Arafat ismét bírálta az Egyesült Államokat, amiért vétót emelt a ke- let-jeruzsálemi zsidó lakótelep építését elítélő ENSZ-hatá- rozatok ellen. Mindazonáltal úgy vélte, hogy a zsidó telepekkel kapcsolatos amerikai politika közelebb áll a palesztinok nézeteihez, mint Netanjahuéhoz. Őrizetbe vett a palesztin rendőrség egy neves palesztin-amerikai újságírót, feltehetően azért, mert élőben közvetítette a palesztin törvényhozás ülését. Erről az újságíró testvére számolt be szerdán. A palesztin parlament gyakran bírálja Jasszer Arafat palesztin vezető kormányát. Ä hivatalos palesztin televízió nem közvetíti élőben az üléseket - jegyzi meg jelentésében az AP. Daoud Kuttah újságírót kedden 23 órára idézték be a rámalláhi rendőrkapitányságra, hogy a rendőrfőnökkel találkozzon - mondotta Kuttah Jonathan nevű fivére, aki jogász és emberi jogi aktivista. A rendőrfőnökkel történt találkozása után Daoud Kuttabot az rámalláhi börtönbe szállították, és szerda reggel is ott tartották fogva, amikor egyik munkatársának megengedték, hogy találkozzon vele. Kuttab amerikai útlevéllel rendelkezik. Az Egyesült Államok jeruzsálemi konzulátusának egyik tisztségviselője Rámalláhba utazott, hogy megtudakolja, mi történt az újságíróval. Tanügyi autonómia Román oktatási törvény Tőkés László szerdán megalkuvónak minősítette az RMDSZ-t, amelynek tiszteletbeli elnöke, és bírálta a román kormánykoalíciót is, mert nem az RMDSZ által 1995 nyarán csaknem félmillió aláírással benyújtott önálló kiegészítő oktatási törvénytervezetet tűzték a törvényhozás napirendjére. A nyilatkozat szerint ehelyett a kormány részkövetelményeket teljesít csupán a tanügyi törvény módosításáról kidolgozott javaslatban. MTI Az RMDSZ 1995 évi tervezete azt célozta, hogy megakadályozza azoknak az előírásoknak a törvénybe iktatását, amelyek a végül elfogadott oktatási törvényben korlátozták a kisebbségi anyanyelvű oktatást. Az oktatási törvénynyel szemben alkotott cllenter- vezetet a félmillió aláírás ellenére az előző kormány nem tűzte a parlament napirendjére, így annak semmiféle gyakorlati eredménye nem volt, s a törvénybe bekerültek azok az előírások, amelyeknek kiküszöbölését most vállalta az új kormány. Tőkés László nyilatkozata viszont hangsúlyozza: „Anélkül, hogy a kilátásba helyezett kedvező változásokat lebecsülnénk, világosan le kell szögeznünk, hogy a tanügyi törvény módosításának igazi tétje nem ez vagy az a jobbítás vagy könnyítés, hanem az RMDSZ önálló kiegészítő törvénytervezete”. A szövetségnek - hangsúlyozza a tiszteletbeli elnök - maradéktalanul ragaszkodnia kell a tanügyi autonómiára vonatkozó eredeti célkitűzéseihez, s ugyanez érvényes a Bolyai Tudományegyetem helyreállítására. Tőkés szerint az RMDSZ jogok helyett beéri engedményekkel, ami „kisebbségi alárendeltségből fakadó, rossz emlékezetű politikai magatartást idéz”. A tiszteletbeli elnök álláspontja: „Jelenlegi magatartásával az RMDSZ azt kockáztatja, hogy a kicsikarható engedmények árán maga is feladja a román—magyar alap- szerződés által tételesen megrövidített autonómiaprogramját”. „Ennyiért nem érdemes a kormányba belépni” - vélekedik az RMDSZ-politikus, aki a választások óta rendszeresen bírálja a szövetség operatív vezetését. Tőkés eleve kételyeit hangoztatta a kormányban való részvétellel, illetve annak feltételeivel kapcsolatban, de nem tudta érvényesíteni álláspontját a szövetségben. Nyilatkozatában megismétli azt a véleményét, hogy „kisebb-nagyobb enyhítéseket a fennálló kedvező nemzetközi konstellációban megalkuvás nélkül is elérhettünk volna. Az engedmények ára túl nagy. Az „alku” nem mutatkozik kifizetődőnek. Bármely megalkuvásban fogant kisebbségi rendezés a romániai magyarság további pusztulásának status quó-jál szentesíti.” A legesélyesebbek között A Helsinki-bizottság álláspontja Az amerikai kongresszus Helsinki-bizottságának álláspontja szerint Magyarország a csatlakozási kritériumok teljesítésével - köztük az EBESZ emberi jogi előírásainak betartásával - a NATO-tagságra legesélyesebb jelöltek közé tartozik. A testület kedden újabb meghallgatást rendezett a közép- és kelet-európai országok csatlakozási törekvéseiről, mindenekelőtt azt vizsgálva, hogy a pályázók milyen mértékben hajtják végre az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet ajánlásait, különös tekintettel a demokratikus és emberi jogokra. MTI Előző alkalommal Csehország, Románia és Szlovénia teljesítményét tették mérlegre, most Magyarország, Bulgária és Szlovákia került sorra. A magyar érdekeket Bánlaki György washingtoni nagykövet képviselte, részletesen ismertetve az EBESZ-előírások megvalósítását és a NATO-fel- készülést szolgáló inlézkedé-- seket. Alfonse D Amato szenátor, a Helsinki-bizottság társelnöke úgy vélekedett: Magyarország teljes joggal számíthat arra, hogy már az első körben megkapja a NATO-meghívót, hiszen eleget tett a tagsággal együtt járó feltételeknek. Hasonló véleményen volt a másik társelnök, Christopher Smith képviselő is. Lényegesen szigorúbb ítéletet mondtak viszont Szlovákiáról. A szenátor leszögezte, hogy a szlovák tagság komolyan szóba jöhetett volna, ha nem mutatkoznak problémák a demokratizálódási folyamatban és az emberi jogok terén. - Az utóbbi időkben azonban kétségessé vált, hogy merre halad az ország: a szabadság, a demokrácia, az európai beilleszkedés, vagy pedig az etnikai bázisú nacionalizmus és az alig leplezett tekintélyuralom felé - hangoztatta Alfonse D'Amato. Christopher Smith szerint az „erős és demokratikus Szlovákia az Egyesült Államok érdekét is szolgálná Európa szívében, de hiteles bizonyítékokra volna szükség, hogy a reformok valóban gyökeret eresztettek az országban”. A szlovák nagykövet pontról pontra visszutasította a sajtószabadság korlátozását, a politikai erőszakot és a magyar nemzetiséggel szembeni bánásmódot számon kérő amerikai bírálatokat, rámutatva, hogy azok téves és hamis benyomásokon alapulnak. Egyebek között azzal érvelt, hogy „talán nincs még egy olyan ország Európában, ahol olyan nagylelkűen bánnánnak a kisebbséggel, mint Szlovákiában”. A bizottság Bulgáriáról megállapította, hogy az ország történelmének döntő fontosságú és reményt keltő időszakát éli át. A testület megítélése szerint a reformok helyes irányt vettek. Pénzelkobzás MTI Az MTI belgrádi konzuli forrásokból származó értesülései szerint a jugoszláv vámhatóságok meglehetősen önkényesen, egyes vélemények szerint rosszindulatúan szereznek érvényt annak a határozatnak, amelynek értelmében a külföldi állampolgároknak az országba való belépéskor be kell jelenteniük, mennyi valutával rendelkeznek, s amennyiben ezt elmulasztják, akkor büntetést kell fizetniük a kilépés során. A jelenlegi gyakorlat szerint a jugoszláv vámosok azonnal elkobozzák az országból kilépni szándékozó tranzitutasok által be nem jelentett valutát, s a „bűnösöknek” két-három évet kell várniuk arra, hogy kiróják rájuk a büntetést, s visszakapják az elvett - több esetben akár 10 ezer dollárnál is több - pénzt. Washington és Zaire MTI Miután elősegítette a zaire-i hatalomátvételt, Washington igyekszik meggyőzni az egykori lázadókat, hogy nyújtsanak kezet az ellenzéknek. Ez ösztönözte Jimmy Carter exelnököt arra, hogy az USA Today című lap keddi számában „precedens nélküli vezető szerepet” jósoljon Washingtonnak Közép-Afriká- ban- írja szerdai kommentárjában az AFP. Amióta a lázadók elfoglalták Kinshasát, Daniel Simpson amerikai nagykövet rendszeres kapcsolatban áll Kabila két fő tanácsadójával, Deog- ratias Bugerával, az új rezsim második emberével és Paul Kabongo biztonsági miniszterrel. Nicholas Burns külügyi szóvivő szerint a nagykövei az ellenzéki vezetők kérésére elősegítette, hogy felvegyék a kapcsolatot Étienne Tshi- sekedivel, Mobutu exelnök radikális ellenzékének vezetőjével. Romániába utazik a magyar miniszterelnök Gilda Lazar, a román külügyminisztérium szóvivője szerdán kijelentette, hogy Göncz Árpád magyar elnök május 25-27-ei látogatása fontos esemény, amely illeszkedik a román-magyar kapcsolatokban az utóbbi hónapokban végbement rendkívül pozitív fejleményekhez. Hangsúlyozta egyben, hogy a román-magyar kapcsolatokban példátlan fejlődés ment végbe a kétoldalú alapszerződés életbe lépése után, amit külön ösztönzött az a nyitás, amelyet a mai román kormány valósított meg Magyarország irányába. MTI __________ Gi lda Lazar emlékeztetett arra, hogy a hét végén kezdődő legmagasabb szintű találkozót megelőzte a román kormányfő márciusi, a külügyminiszter decemberi, a szenátus elnökének áprilisi magyarországi látogatása, számos kormány- és parlamentközi érintkezés, továbbá fontos lépések történtek a román-magyar kapcsolatok jogi kereteinek javítása érdekében is. Göncz Árpád látogatásának programjából a szóvivő kiemelte a meghívójával, Emil Constantinescu államfővel tervezett megbeszéléseket, a Victor Ciorhea miniszterelnökkel, a parlament két házának elnökeivel esedékes találkozókat, valamint azt a beszédet, amelyet a két ház együttes ülése előtt mond majd el a magyar államfő, az egyes pártvezetőkkel esedékes megbeszéléseket, valamint a Kolozsváron és Marosvásárhelyen tervezett látogatást. Sor kerül a vizit alkalmából idegen- forgalmi és környezetvédelmi megállapodások aláírására is. A szóvivő Göncz Árpád személyiségéről szólva kiemelte, hogy a magyar politikus meg- győződéses demokrata, aki következetesen küzdött a kommunista diktatúra rendszere ellen, akit az 1956. évi magyar forradalomban való részvételéért annak idején halálra ítéltek. '.yu Amerikai megbízott MTI Az amerikai kormányzat David Scheffer személyében rendkívüli megbízottat nevezett ki követi rangban a boszniai háborús bűnösök ügyének kezelésére. A különmegbízott Madeleine Albright külügyminiszter bizalmasa, és már akkor is egymás mellett dolgoztak, amikor a diplomata asszony még csak ENSZ-nagykövet volt. A The Washington Post szerdai számában idézett külügyminisztériumi források szerint a kinevezés része azoknak a lépéseknek, amelyekkel Washington bizonyítani kívánja, hogy kész megtenni minden tőle telhetőt a daytoni békemcgállapodás végrehajtására, és a rendezési folyamat továbbvitelére a SFOR-kötelék mandátumának lejárta - az amerikai csapatok kivonása - utáni időszakban is. Egyelőre azonban nem világos, vajon David Scheffer megbízása csupán jelképes hangsúlyváltást jelez-c az amerikai hozzáállásban, vagy pedig gyakorlati következményei is lesznek. Egyéb módosulások is várhatók az Egyesült Államok Bosznia-politiká- jában. Az új irányvonal szellemében Madeleine Albright gazdasági ösztönzőket kíván felajánlani azoknak a mérsékelt boszniai szerb vezetőknek, akik hajlandók együttműködni a daytoni megállapodás valóra váltásában, egyebek között a menekültek hazatelepítésébcn. Egyidejűleg a gazdasági nyomás fegyverét készül bevetni az együttműködést visszautasító vagy elszabotáló boszniai politikusokkal szemben.- Nyilvánvalóvá akarjuk tenni a következő hónapokban, hogy azoknak, akik részt vesznek a rendezésben, jó életük lesz, akik viszont szembe szállnak Daytonnal, számolhatnak azzal, hogy rosszabbra fordul a sorsuk — mondta egy külügyi illetékes. Források szerint a tervezett politikaváltással Madeleine Albright magához szeretné ragadni a kezdeményezést a boszniai rendezés ügyében, hogy elsődleges szerepet játszhasson azoknak az eszközöknek a meghatározásában, amelyek az egységes Bosznia megteremtését és az etnikai villongások kiúju- lásának megakadályozását szolgálják az amerikai alakulatok kivonását követő időszakban. Ugyanakkor jelentős személyes kockázatot is vállal, ha javaslatai esetleg kudarcot vallanak - például ha a háborús bűnök elkövetésével vádolt boszniai szerb vezető, Radovan Karadzic továbbra is szabadlábon marad, és jelentős politikai befolyással bír.
