Új Kelet, 1997. május (4. évfolyam, 101-125. szám)
1997-05-17 / 114. szám
Interjú 1997. május 17., szombat dr. Winkler Ilona megyei tüdőgyógyász szakfó'orvossal Berki Antal (Új Kelet)- Kis túlzás van a jelentésben, és mindjárt elöljáróban el kell mondanom, hogy járványveszély nem fenyegeti megyénket, de lényegesen rosszabbak megyénk tbc-sta- tisztikai mutatói, mint az országos átlag. Az viszont igaz, hogy a tüdőgondozók épületei, talán a mátészalkai, a kisvárdai és a nyírbátori gondozók kivételével katasztrofális állapotban vannak. Gá- vavencsellőn például közművek sincsenek, ott az alapoknál kell kezdeni a tatarozást. Ami a műszerparkot illeti, mindenütt gondok vannak. Muzeális gépekkel kellett eddig dolgoznunk, és ez a pénz elegendő lesz a gépek kicserélésére és az épületek rend- behozatalára. A beruházások befejezésével minden gondozónk megfelel majd azoknak az elvárásoknak, melyekhez az ANTSZ az egészségügyi intézmények működési engedélyének kiadását köti. Fontos, hogy korszerű szűrőgé- pek álljanak rendelkezésünkre, mert a szűrés a leghatékonyabb módja az új betegek felkutatásának. Szerencsés helyzetben vagyunk, mert rendkívül jó az együttműködésünk a megyei egészség- ügyi vezetőkkel. Az ANTSZ vezetője, a megyei szakfőorvos, a Jósa András Megyei Kórház klinikai és főigazgatója nem sajnálva a fáradságot, közösen járták végig a tüdőszűrő állomásokat, és a helyi önkormányzatokkal együtt határozták meg a legközelebbi teendőket. Ennek az együttműködésnek is köszönthető, hogy gondjainkra a megyei vezetés is felfigyelt, és csak köszönetét tudok mondani a közgyűlésnek, hogy ilyen gyorsan ilyen sok segítséget jelentő határozatot hozott. A pénzből soha nem elég, de ebből az összegből korszerű intézményhálózatot leszünk képesek kialakítani. A tizenegy szűrő- és gondozóállomás, a megyei kórházban működő három pulmanológiai osztály a megyei szakfőorvos vezetésével, egységes szemlélettel, siker reményében veheti fel a harcot az újra támadó kórokozóval szemben. Remélem, képesek leszünk olyan épületeket teremteni a régi le- robbantakból, hogy a rászorulók is szívesebben keresik majd fel a szűrőállomásokat, hiszen egyet kell azzal értenem, hogy lerobbant, kényelmetlen kórházak szolgáltatásait nem szívesen veszik igénybe a betegek.- Az MTI azt is közölte, hogy legalább hat orvos hiányzik a gondozók létszámából...- Erről szó sincs. Orvosokban nincs hiányunk, sőt országos viszonylatban is a legjobban ellátott szakterület a miénk. Kétségtelenül igaz, hogy néhány idős kollégánk nyugdíjba készül, és helyükre fiatal, tapasztalt szakembereket kell kerítenünk, ennek megoldásán most tárgyalunk a kórház vezetésével, de szakemberhiányról nem beszélhetünk. Szerencsések voltunk abban is, TBC incidencia és fertőző TBC incidencia gondozókörzetenkénti bontásában, 1996 [%ooo| 160.0 TBC incidencia Fertőző TBC Szűréssel kiemelt TBC-s betegek aránya a megyében 1996-ban gondozókörzeti bontásában /\ Országos átlag: / l\ Megyei átlag: .................... 1893-44.2% 19 94 - 46.3% 1995 - 37.7% 1996 - 36.2% KISVÁRBA vAsArosnamEny' GÁVAVINCSIUŐ. FENERGYARMáT NYÍREGYHÁZA Mátészalka NYÍRBÁTOR I I 40% alatt fül 40-50% között ■I 50% felett Újra támad a szegények betegsége Gyors hírben közölte az MTI, és a jelentést kiemelten kezelték az országos napilapok, a televízió, a rádió, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében közegészségügyet fenyegető szinten nőtt az új tébécés megbetegedések száma. A híradás apropóját az adta, hogy a megyei közgyűlés 110 millió forintot különített el a megyei tüdőgondozók épületeinek rendbe tételére és a műszerpark korszerűsítésére. Az MTI jelentése felbolygatta a kedélyeket, nemcsak megyénkben, de országosan is ráirányította a figyelmet a tébécés megbetegedések emelkedésére. Egyszer már - legalábbis azt hittük — az emberiség legyőzte ezt az alattomos népbetegséget, és most megdöbbenéssel kellett tapasztalnunk, hogy a harmadik évezred küszöbén ismét felütötte fejét a tüdőbaj, és eddig csak csatákat nyertünk, de a háború még nincs befejezve. Valóban olyan nagy a veszély? Valóban újabb járvány fenyegeti Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét, vagy csak hírlapírói túlzás az MTI híradása? Erről kérdeztük dr. Winkler Ilona megbízott osztályvezető főorvost, megyei szakfőorvost. hogy bennünket nem érintett a kórházi ágyszámcsökkentés, és orvosokat sem kellett elkülde- nünk.- Mi okozhatta a tbc feltámadását?- Tbc mindig volt, csak a betegek száma csökkent nagy mértékben. A rendszerváltással azonban olyan mértékben változtak a társadalmi körülmények, hogy az addig csökkenő tendencia megfordult, és ha nem is robbanásszerű, de lassú állandó emelkedést mutat. Nincs ok pánikra, de kétségkívül komolyan kell vennünk ezeket a tüneteket. Sajnos a nyolcvanas évek végén és a kilencvenes évek elején a leg kedvezőbb adatokat mutató igen pozitív tendencia (a megyében 258, országosan 3588 új megbetegedést regisztráltak, közülük a megyében 151, országosan 1741 volt a fertőző) nem folytatódott. 1996- ban már ismét 431 új tbc-s beteget találtak a megyében (országosan 4300-at) akik közül a megyében 200, országosan 1884 volt a fertőző. Különbséget amiatt kell lennünk, mert létezik a betegségnek olyan formája, amikor a fertőzés nem talál utat a külvilág felé, és csak a beteg ember tüdejét roncsolja, míg ha sikerül a roncsolt tüdő és vezető hörgő segítségével a légcsövön keresztül köhögés útján kijutni a szabadba, képes az egészséges tüdőt is megtámadni. A megyei adatok sem veszélyesek, bár az országos átlagnál egy kicsit mindig magasabb volt az új megbetegedések száma. Ha megnézzük a megyei állapotokat, kiderül, hogy Nyíregyházán, Vásárosnaményban és Csen- gerben van a legtöbb új megbetegedés. Ebben nyilvánvalóan közrejátszik Ukrajna és Románia közelsége, valamint a meg- növekedelt keleti turizmus. Úgynevezett imigráns beteget csak kettőt tartunk nyilván, de nem kevés azoknak a jövő-menő turistáknak a száma, akik „szuvenírként” hagyják nálunk a betegséget terjesztő kórokozót. Nemcsak a szegénység, a rossz lakáskörülmények, de az emberi felelőtlenség is hozzájárult a mostani emelkedéshez. Elképesztő az állampolgárok fegyelmezetlensége. Míg 1989-ben a lakosság 85 százléka vett részt tüdőszűrésen, addig 1996-ra ez az arány 46 százalék alá esett. A tüdőgondozók szakemberei hiába tesznek meg mindent a felderítés érdekében, igyekezetük az emberi közönyösségen megbicsaklik. Most a Országos Korányi Tüdőgondozó álláspontja alapján megfordítjuk az eddigi gyakorlatot, és ha a beteg nem hajlandó szűrésre járni, majd a szűrőhálózat kutatja fel a betegeket. Van két mozgó szűrő- állomásunk, és ha kell, bemegyünk a kocsmákba is, és rávesszük az embereket, akár még egy üveg sört is ígérve az együttműködésért, hogy nemcsak a saját, de a többiek érdekében is vegyenek részt a tüdőszűrésen. A megyei statisztikák pontosan mutatják a szabolcsi helyzetet, és a táblázat segítségével könnyen kiszámítható, hogy 1996-ban Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében minden százezer lakosra jutó 75 új tébécés (országosan 42) és ezen belül 34 (országosan 18) új fertőző tébécés beteg nem jelent annyira veszélyes helyzetet, mint ami az MTI-jelentésből kiolvasható.- Lehet-e szankcionálni a szűrésről való távolmaradást?- Sajnos nem. Különösen mostanság nem, mert a kötelezővé tétel emberi jogokat sért. Azokat sem lehet megbüntetni, akik nem hajlandók lekaszálni a házuk előtt burjánzó parlagfüvet, pedig az is elemi emberi jog, hogy egészséges világban éljünk, és ne legyünk felelőtlen tüdőbetegek áldozatai. A tisztiorvosi szolgálat rendelkezik bizonyos jogosítványokkal, katasztrófahelyzetben rendőrrel vezettetheti elő a potenciálisan fertőző beteget, nemrégiben egy fertőző cigánycsaládot derítettek fel rendőri segítséggel, de végül ez sem vezet eredményre. Ha arendőr elmegy a kórházból, rendszerint megszökik a beteg is. A terápia jellegéből adódik, hogy a gyógyszeres kezelés mellett alkoholt fogyasztani tilos. És hiába ingyenes a gyógyszerellátás, még a drága külföldi gyógyszerek is térítésmentesek, ha az alkoholvágy erősebb, mint a gyógyulási szándék.-A betegség térhódítása csak nálunk érezhető, vagy más országokban is támad a tbc?- Világjelenség, hogy emelkedik az új megbetegedések száma. Az okok is szinte mindenütt azonosak. A rossz szociális körülmények és az alkohol. Sok az AIDS-ben szenvedő tébécés is. Ez a jelenség amolyan járvány a járványban. A világon évente hárommillió ember hal meg tüdőbajban, és mintegy húszmillió lébécést tartanak nyilván. Beszédes adat, hogy ebből 5,6 millió beteg HIV-vírussal is fertőzött. Szerencsére nálunk csak az alkohol okoz gondot, és a halálozási számok sem mutatnak vészhelyzetet. Tbc-ben 737-en haltak meg Magyarországon 1996-ban, Szabolcsban 58-an, de a statisztikai hivatal adatai nem pontosak, mert ők a tébécés betegek halálozását egybeveszik akkor is, ha mondjuk a fertőzött infarktusban vagy balesetben hunyt cl. Igazából tbc következtében országosan 160-an, nálunk 18-an haltak meg.- Valamikor a tuberkulózist Morbus Hungaricusnak hívták...- A századfordulón valóban népbetegségnek számított nálunk a tbc, hiszen 35 000 beteget regisztráltak, de a kifejezés mégsem igaz, mert áldozatait a kórokozó igazán nagy számban Angliában szedte. Onnan indult ki a betegség a kapitalizmus kialakulásával egy időben. A kikötővárosok közvetítésével jött át a kontinensre, és a Rajnavidéken, Ausztrián keresztül jutott Magyarországra. Attól nem kell félnünk, hogy a századfordulós idők visszatérnek. Remélhetőleg soha többé nem lesz járványszerű a betegség. Akkor ötezer tizennégy éven aluli beteget tartottak nyilván, most szerencsére a gyerekek megbetegedése rendkívül alacsony.- Van-e olyan etnikai vagy társadalmi réteg, amelyet fokozottan veszélyeztetettnek lehet mondani?- Nem mondhatnám. Szűk Béla főorvos úr széles körű vizsgálatot végzett a cigányság körében, és megállapította, hogy a cigány etnikumhoz tartozók ugyanolyan arányban járnak cl szűrésre, és a közülük kikerülő tébécések aránya sem rosszabb, mint a magyarok statisztikája. Vannak foglalkozások, amik szinte vonzzák a tüdő különböző megbetegedéseit, de például az értelmiség és a diákság körében szinte ismeretlen a fertőzés kialakulása. Egyértelműen a rossz társadalmi körülmények, az alkoholizmus, a képtelen lakáshelyzet az oka a betegség elterjedésének. Na és az emberi magatartást sem szabad a felsorolásból kihagyni. Sok esetben elképesztő állapotban hozzák be a mentősök a pácienseket, tetvesen, koszosán, csak úgy bűzlenek az alkoholtól, és ami a legrosszabb, sokan nem is akarnak meggyógyulni, mert úgy gondolják, a halál csak megszabadíthatja őket a szenvedéseiktől.- Milyen esélye van a betegnek a gyógyulásra?- Minden esélye megvan, különösen, ha idejében felfedezzük a betegséget. A mai gyógyszeres eljárások rendkívül fejlettek, a gyógyítás minden fázisa ingyenes, ami a gyógyszerárak mellett egyáltalán nem mellékes. Ha valaki komolyan meg akar gyógyulni, ha betartja az orvos utasításait, pontosan szedi az orvosságot, sokat pihen, rendszeresen táplálkozik, akkor szinte biztos, hogy gyógyultan távozik a kórházból.
