Új Kelet, 1997. május (4. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-16 / 113. szám

Megyei krónika 1997. május 16., péntek Még alig telt el hét hónap azóta, hogy 1996. október 12-én ünnepélyes körülmények között lerakták a Carl Zeiss Hungária Kft. látcsögyárának alapkövét, de már az épület szinte teljesen kész állapotban várja a belső szerelési munkálatokat. A 200 munkahelyet teremtő beruházás Európa egyik legmodernebb optikai üzeme lesz. Fotó: Bozsó Katalin Szociális nap Új Kelet-imformáció _____ A Mozgáskorlátozottak Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyei egyesületének vezetősége érte­síti a megyében élő sorstársakat, hogy május 24-én, szombaton Nyíregyházán, a Kossuth téren szociális napot rendeznek, mely­re szeretettel várnak mindenkit. Átvilágítás után Az egyes fontos tisztséget betöltő személyeket el­lenőrző bizottság határozatát mutatta be tegnap saj­tótájékoztatóján Iványi Tamás országgyűlési képvi­selő, a Szabad Demokraták Szövetségének megyei elnöke. Munkatársunktól_______ A dokumentumból kide­rül, hogy a politikus a bel­ügyi, a honvédelmi tárca ve­zetőitől és a titkosszolgála­tot felügyelő tárca nélküli minisztertől kapott értesü­lés szerint az említeti mi­nisztériumok felügyeletébe, hatáskörébe és irányítása alá eső szervezetek nyilván­tartásában nem szerepel. A határozat nem végleges, visszavonásig érvényes. A képviselő véleménye sze­rint az úgynevezett ügynök- törvényt már az előző par­lamenti ciklus alatt célsze­rű lett volna elfogadni és a gyakorlatban alkalmazni. Iványi Tamás ugyan nem hozta magával vagyonbe­vallását, de elmondta, hogy a parlamentben bárki meg­kaphatja az információkat. A képviselői vagyonbeval- lás visszásságát nem tagad­ta. Utalt arra, hogy egyes kollégái jóval kevesebbet tüntettek fel, mint amennyi­jük életmódjukból adódó­an vélhetően lehet. Egyes szakembereknek az európai uniós csatlakozás miatti ag­gályára reagálva elmondta, hogy lesznek a társadalom­ban vesztesei a belépésünk­nek, ugyanakkor komoly fejlesztési lehetőségek előtt áll majd az ország. A cél: minél előbb jó pozícióval csatlakozni, ez azonban a kormánynak évente egy- milliárd forint többletki­adással jár. Szellem és technika E zzel a kérdéssel kap­ta fel a fejét egy is­merős család a rádió csatomaválasztó gombjának tekergetése közben. Az éter hullámain röpködő adások kö­zött ugyanis hirtelen egyik szomszédjuk hangjára ismertek rá. Csakhogy a szomszéd nem egy élő műsorba betelefoná­ló hallgató volt, hanem ép­pen beszélgetett valakivel... telefonon! A talány hamar megoldódott. A szomszéd egy röviddel ezelőtti Ma- táv-fejlesztés során kapott telefont, mégpedig vezeték nélküli, úgynevezett mikro­hullámú rendszerben műkö­dőt. Ha valakit hív, akkor nem dróton továbbított elektromos jelek, hanem a levegőben szá­guldó rádióhullámok röppe­nek a központba, ahol a digi­tális rendszer kapcsolja a hí­vott felet. És kezdődhet a be­szélgetés. Vagyis inkább talk- show, ahol két ember beszél­get, sok ember pedig hallgat­hatja őket. Mert azokat a frá­nya hullámokat a központ im­pozáns vevőtornya mellett egyszerű rádiók is lehalásszák antennáikkal az éterből. Ilyen nincs — mondták erre és más hasonló esetekre a szakembe­rek, és elvitték a rádiót egy körutazásra. Hallottak recep­teket, telefonszexet és még sok egyebet, amit telefonbeszél­getésekből elcsíptek a rádióval, ezért ami­kor visszajöttek, már mást mondtak. Azt, hogy van ilyen, és idővel majd minden­ki kap vezetéket az adóvevő­je helyett. A ddig pedig megy az adás, szól a rádió, a telefonálók pedig várják az észrevételeket, hoz­zászólásokat. Persze csak „mű­sor” után. Ha már szabad a vo­nal. Nicsak, ki beszél? Dojcsák Tibor V. P. (Új Kelet) _______ Me yer Dietmar, Ph. D., a Budapesti Közgazdaságtu­dományi Egyetem makro- ökonómiai tanszékének ve­zetője tartott vendégelőadást csütörtökön a nyíregyházi GATE Mezőgazdasági Főis­kolai Kar közgazdász szakos hallgatóinak. A professzor a gazdaság fejlődésének le­hetőségeit elemezve kiemel­te: a „lélektelen”, csupán pénz alapú fejlődéssel ver­senyző szellemi tőke előnye akkor válik nyilvánvalóvá, amikor az elért eredmények kiegyenlítődnek. Ekkor az oktatási, kutatási szektor ke­rül lépéselőnybe, mert csak az képes a megújulásra, s az itt előállított „termék” jóvoltá­ból növekedhetnek a techni­kai oldal eredményei is. A függés kölcsönös, vi­szont az ország előtt álló ál­landó, sőt erőltetett fejlődési kényszer miatt szükséges az oktatási-kutatási szektort ki­emelt fontossággal kezelni. Ebben a munkában Nyugat- Európa kinyilvánította anya­gi, erkölcsi és tapasztalatbeli segítő szándékát, de helyet­tünk nem oldja meg problé­máinkat. A kulcsot a kezünk­be kaptuk, az indulási irányt a hazai, valamint a világpoli­tika megmutatta, a szükség- szerű fejlődést viszont ma­gunknak kell felmutatnunk. Zavarok K. Z. (Új Kelet) Nyíregyháza lakásainak postaládáiban már megje­lentek azok az igénylő­lapok, amelyeken a rászo­rulók kompenzációt kér­hetnek a villamos energia árának emelkedése miatt. Illésné Erdős Judit, a pol­gármesteri hivatal szociá­lis irodájának vezetője el­mondta, hogy munkatársai tegnapelőtt reggel öt kiló- nyi nyomtatványt vettek át a városháza portásától, akihez a küldemény éjsza­ka érkezett. A kérőlapot a szakemberek szerint laiku­sok készítették, több he­lyen zavaros, értelmezési gondok vannak. Ennek el­lenére az iroda munkatár­sai igyekeznek a jogos igényeket kielégíteni. Kormánydöntés értelmé­ben az Energia Alapítvány a Szociálisan Rászorulta­kért elnevezésű szervezet jogosult az igények alap­ján az áram díjemelése mi­att kompenzáció jóváírás­ára. A nyomtatványon megadott számon az ala­pítvány vezetőit telefonon próbálták elérni - sikerte­lenül. Az irodának május végéig kell az igényeket a kérések jogosságát meg­vizsgálva az alapítvány­hoz eljuttatni. A támoga­tás számlajóváírással tör­ténik, nagysága nem ha­ladhatja meg az áram janu­ár 1 - jei áremelkedése mér­tékének a felét. Vagyis: ha 500 forinttal többel fize­tünk a szolgáltatásért, az összeg felét az alapítvány állja. A kérelmeket a szo­ciális iroda munkatársai­nak május végéig kell az alapítványhoz továbbíta­niuk, Az igénylők az ön- kormányzati támogatások­ról az igazolásokat a pol­gármesteri hivatalba vi­gyék magukkal. Illésné Erdős Judit elmondta, hogy a megyeszékhelyen több mint húszezren kap­nak valamilyen segélyt. A béralku a legnehezebb Az állami kereskedelmi hálózatok privatizációja és az újonnan létrejött üzletek, üzlethálózatok kínálati piacot hoztak létre a kereskedők körében. Különösen igaz ez megyénkben, ahol a fizetőképes keresletet jóval megha­ladó árukínálatot találnak a vevők - állapították meg csü­törtökön a kongresszusukra készülő kereskedelmi alkal­mazottak szakszervezetének megyei küldöttei. Fekete Tibor (Új kelet) Mint azt Mrenkó Lászlótól, a Kereskedelmi Alkalmazot­tak Szakszervezetének me­gyei titkárától megtudtuk, a jelenlegi munkaerőpiaci hely­zetben a munkaadók előnyö­sebb helyzetben vannak, mint a munkavállalók. Ez nehezíti mind a kollektív szerződések megalkotását, mind a munka­helyi béralkuk lefolytatását. A küldöttek egyetértettek ab­ban, hogy kollektív szerző­désekre szükség van, és a ne­hézségek ellenére a szakszer­vezeti funkcionáriusoknak mindent meg kell tenniük a korrekt béralkuk létrejötté­hez. A szakszervezeti kongresz- szus küldöttei hangsúlyozták, hogy hatékonyan kell elle­nőrizni a megállapodások és a jogszabályok betartását, és hatékonyan kell fellépni a jogsértések ellen. A vevők­nek előnyös, amikor ünnep­napokon is találnak nyitva tartó üzletet, és nem is sejtik, milyen komoly munkaidő-át­szervezések árán tudják néha a dolgozók ezt megoldani. A küldöttek megállapították, hogy az ünnep a kereskedelmi dolgozóknak is ünnep, és mi­nél hamarabb rendezni kell a munkarend szabályozása körü­li káoszt. A szervezett és hiva­talosan is bejelentett dolgozók érdekeit sérti, amikor feketén és úgymond zsebből fizetett kereskedőket alkalmaznak az üzletek tulajdonosai. Azon túl, hogy etikátlan ez a megoldás, még a kialkudható béreket is leszorítják a feketén dolgozók. Ők nem adóznak, és semmilyen járulékot nem fizetnek, ezért kevesebbel is beérik. Törvény­telen az ilyen munkavállalás, és sérti az adófizető polgárok jóérzéséi. Elemezve a megye helyzetét, a küldöttek olyan javaslatokat dolgoztak ki, amelyek üzenet értékűek le­hetnek a többi alapszervezet részére, és az érdekvédelmi munkában új szemlélet kiala­kítását segíthetik elő. Erre mind égetőbb a szükség, mert megjelentek már megyénk­ben is a multinacionális ke­reskedelmi hálózatok is, és a piaci szereplők számának nö­vekedésével mind erőtel­jesebb kihívás vár a munka- vállalókra. A kongresszusi felkészítő megyei értekezleten Munka- vállalókért Oklevelet vehe­tett át Fehér Ilona Tisza- vasváriból, Jávor Andrásáé, a Kelet-Coop Rt. dolgozója, Brenner Tamásné Nyírbá­torból, Kiss Andrásáé Nyír- béltekről, Dán László Nagy- kállóból és Lakatos Kálmán Záhonyból. Munkavállaló­kért Aranygyűrű kitüntetés­ben részesült Geda Istvánná, a baktalórántházi ÁFÉSZ SzB-titkára, aki Budapesten, a május végi kongresszuson veheti át a díjat. Áll a gyár... iMrenkó László, megyei titkár érdeklődők gyűrűjében Fotó: Bozsó Katalin

Next

/
Oldalképek
Tartalom