Új Kelet, 1997. április (4. évfolyam, 75-100. szám)
1997-04-09 / 82. szám
1997. április 9., szerda Világkrónika Népirtás és emberiség elleni bűntettek ügyében folyó perek többsége nem tisztességes eljárás, az ártatlanság vélelmének elvét félretéve minden vádlottat bűnösnek tekintenek, amíg be nem bizonyítja ártatlanságát. Az Amnesty International szerint a Ruandában tavaly december óta zajlanak a perek. A londoni székhelyű emberi jogi mozgalom ezt önmagában a igazságosság helyreállításának útján tett lépésnek tekinti, de aggasztják mind egyes törvények, mind a bírósági gyakorlat. Az AI kedden közzétett állásfoglalásában a nemzetközi normákat kéri számon a ruandai hatóságokon. A perek kezdete óta legalább 18 halálos ítéletet mondtak ki olyanok ellen, akiket bűnösnek találtak az 1994-es népirtásban. Maguk a törvényes előírások is korlátozzák a védelem lehetőségeit, és az igazságszolgáltatás embereinek képzettségi szintje is kérdésessé teszi az eljárások hitelességét. Csehországban jelenleg nincs egyet len olyan politikus vagy közéleti személyiség sem, aki méltó ellenfele lehetne Václav Havelnekapvő évi köztársasági elnök-választásokon - írja keddi kommentárjában a kormányhoz közelálló Denní Telegraf. A lap Havel azon nemrégi kijelentésére reagál, miszerint még nem döntötte el, hogy ismét jelölteti-e magát a jövő évben esedékes elnökválasztásokon. A Denní Telegraf rámutat, hogy Havel újraválasztását minden mérvadó parlamenti párt támogatja. Közülük eddig csak a Václav Klaus kormányfő vezette Polgári Demokratikus Párt (ODS) nem volt hajlandó ezt hivatalos nyilatkozatban is megerősíteni. Milan Uhde az ODS parlamenti frakciójának elnöke megjegyezte a lapnak, hogy a választáson történő indulásról egyedül Havelnak kell döntenie. Agyonlőtt egy 24 éves palesztin férfit egy zsidó telepes kedden a ciszjordániai Hebronban. Az izraeli rendőrség szerint a zsidó férfi azután nyitott tüzet, hogy palesztinok kövekkel dobálták meg. Szemtanúk szerint a telepes, akit a rendőrség őrizetbe vett, közvetlen közelről fejen lőtte az arab fiatalembert, aki a helyszínen meghalt. Dzsibril Radzsub, a Jordán folyó nyugati partjának biztonságát felügyelő palesztin biztonsági szervezet vezetője „nagyon veszélyesnek” nevezte a történteket, és kérte a palesztinok biztonságának szavatolását a város izraeliek ellenőrizte részében. A lövöldözés után, amelyben az AFP által idézett szemtanúk szerint több palesztin megsebesült, összecsapások voltak palesztin fiatalok és izraeli katonák között. Meghalt két serdülőkorú fiatal, hatvannégy személyt pedig kórházban ápolnak annak a kanyaró- járványnak a következtében, amely április elején tört ki Románia északnyugati részén - jelentette kedden a román Rompres hírügynökség. A két, 16 illetve 18 éves beteg halálát az okozta, hogy túl későn fordultak orvoshoz - közölte ugyanez a forrás. Az általában kisgyermekeket sújtó járvány most a 16 és 24 év közötti korosztályt érinti. A kolozsvári orvosok ennek ellenére attól tartanak, hogy a húsvéti szünet után az iskolába visszatérő gyerekekre is átterjedhet a járvány. Akadályok nélkül Magyarország NATO-csatlakozása MTV Eörsi Mátyásnak, az Országgyűlés külügyi bizottsága elnökének véleménye szerint Magyarország csatlakozását az észak-atlanti szövetséghez semmi sem akadályozza. A NATO-ba vezető úton Magyarország szempontjából a legfontosabb lépéseknek a magyar-szlovák és a magyar-román alap- szerződés aláírását tartja. A Mladá Fronta Dnes című cseh lap keddi számában közölt interjúban Eörsi kifejtette: a magyar külpolitika az 1990-es rendszerváltás óta arra összpontosít, hogy Magyarország csatlakozhasson a nyugat-európai védelmi és gazdasági szervezetekhez. „Sikerült kialakítanunk a demokratikus rendszert, működik a piacgazdaság, korszerűsödik a hadsereg és egyre erősödik a hadsereg civil ellenőrzése. Viszont hét év elteltével is van még mit behoznunk, hogy egyenjogú partnerként csatlakozhassunk a NATO-hoz” - mondta Eörsi. Hangsúlyozta, hogy Magyarország nagyon előnyösnek tartaná, ha az első körben Románia is csatlakozhatna a NATO-hoz, s Budapest, ezért „határozottabban támogatja Románia felvételét a NATO-ba, mint Francia- ország”. A politikus reméli, hogy ha ez nem sikerülne az első körben, akkor lesz még egy további kör is. „Bízom abban, hogy az új román kormány bebizonyítja életképességét és elvezeti országát a NATO-ba” - jegyezte meg Eörsi, aki szerint a NATO-hoz történő csatlakozása szempontjából nincs jelentősége annak, hogy Magyarország nem határos más NATO-tag- állammal. A boszniai békemisszió során a NATO Magyarország és Ausztria területét is használta, ami bizonysága annak, hogy a határok ma nem játszanak olyan szerepet, mint a múltban. Napi kapcsolat a bűnözés ellen Kuncze Gábor hazautazott Moszkvából Befejezte háromnapos moszkvai látogatását kedden Kuncze Gábor belügyminiszter. A magyar politikus hétfőn a szervezett bűnözés elleni hatékony fellépést célzó magyar-orosz együttműködési megállapodást írt alá Anatolij Kulikov orosz belügyminiszterrel. MT[ ___________ Az egyezmény magasabb szintre emeli az eddigi együttműködést, és a két ország bűnüldöző szervei között napi kapcsolat létesül, miután a közeljövőben megkezdik tevékenységüket a rendészeti attasék. Az egyezmény egyebek közt lehetővé teszi a jövőben a konkrét ügyekben való együttműködést, a különböző adatok cseréjét és akár közös nyomozás végzését is egymás területén. Kuncze Gábor találkozott az orosz titkosszolgálatok vezetőivel, Nyikolaj Koval- jovval, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB), Vja- cseszlav Trubnyikovval, a Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatójával. Velük szintén a szervezett bűnözés elleni fellépésről tárgyalt. Az orosz határőrség vezetőjével, Andrej Nyikolajevvel áttekintette a két ország határőrizeti szerveinek létező kapcsolatrendszerét. Egyebek közt katasztrófaelhárítási együttműködési megállapodás aláírásáról volt szó Kuncze Gábor és Szergej Sojgu, a rendkívüli helyzetek miniszterének eszmecseréjén. Kuncze Gábor kedden hazautazott Moszkvából. A magyarok nem mennek MTI______________________ Magyarországon nagy figyelmet szentelnek a megértő kommentároknak éppúgy, mint az Olaszországban hallható bosszankodó nyilatkozatoknak annak kapcsán, hogy a magyarok nem vesznek részt az Albániába készülő nemzetközi védelmi erőben - írja keddi számában a Neue Zürcher Zeitung. A lap részletesen foglalkozik a magyar politikusok magyarázó nyilatkozataival, s kiemeli azt a megállapítást, miszerint a magyarok távolmaradása nem rontja Magyarország NATO-csat- lakozási esélyeit. A szerző idézi Kovács László külügyminisztert, aki szerint Magyarország érdekelt a balkáni térség stabilizálódásában, de abban nem, hogy a konfliktust Albániában fegyveres segítséggel kíséreljék meg megoldani. Nagyon súlyos zsákutca Benjamin Netanjahu washingtoni tárgyalásai Washingtoni tárgyalásai befejeztével hétfőn késő este hazaindult Izraelbe Benjamin Netanjahu kormányfő, miután tárgyalásokat folytatott Bili Clinton elnökkel a megrekedt közel-keleti békefolyamat felélesztéséről. MTI ____ Be njamin Netanjahu izraeli kormányfő az amerikai elnökkel lezajlott csaknem kétórás eszmecseréjét követően, hétfő este kijelentette, hogy a találkozón „semmi végleges,, nem született, jóllehet mindkét részről elhangzottak ötletek. A megbeszéléseket előkészítő jellegűnek minősítette, és Bili Clintonhoz hasonlóan ő sem volt hajlandó részleteket elárulni. Arra a kérdésre, vajon az amerikai elnök kezdeményezte-e a Har Homa-i munkálatok felfüggesztését, az izraeli kormányfő azt válaszolta, hogy „Izraelnek is megvan az álláspontja erről, meg az Egyesült Államoknak is”. Világosan leszögezte, hogy nem vállalt semmiféle kötelezettségek a zsidó építkezések korlátozására. Az amerikai elnök a maga részéről azt hangsúlyozta, hogy „nagyon alapos, őszinte és nyílt” tárgyalásokat folytatott Benjamin Netanjahu kormányfővel. Diplomáciai értelmezésben jelzői azt tükrözik, hogy nem sikerült áthidalni az ellentéteket, és a különbségek fennmaradtak. Az amerikai kormányzat mindenesetre most a palesztin féllel szeretne konzultációkat tartani, hogy kiderítse, milyen kölcsönösen elfogadható lehetőségek nyílnak a feszültség csökkentésére és a tárgyalások felújítására. A hét második felében várható palesztin küldöttség érkezése Washingtonba. A washingtoni külügyminisztérium értékelése szerint az izraeli-palesztin tárgyalások, “nagyon súlyos zsákutcába, kritikus pontra” jutottak. Nicholas Burns külügyi szóvivő a Netanjahuval lezajlott tárgyalásokat követően úgy nyilatkozott, hogy az Egyesült Államok azt akarja, a békefolyamat újra induljon be, és hozzáfűzte, hogy az oslói folyamatról beszél. (Megjegyzésével az újabb Camp Davidre vonatkozó, ez idő szerint elhárított izraeli elképzelésre utalt.) „Nagyon komoly nézeteltérés van az izraeliek és a palesztinok között. Mi igyekszünk ezt orvosolni” — mondta Burns. A szóvivő nem volt hajlandó válaszolni arra a kérdésre, hogy a párbeszéd a felek között mikor kezdődhet újra. Megerősítette, hogy Jasszer Arafat palesztin elnök képviselőit a hét végére várják Washingtonba. Az amerikai fél „konkrét elképzelésekkel” állt elő az izraeli kormányfővel lezajlott megbeszéléseken - közölte, de mindjárt hozzátette, hogy mostantól Netan- jahun a sor, hogy mérlegelje ezeket. Nem fedte fel viszont, miben állnak az amerikai javaslatok. Az izraeli kormányfő, miután hétfőn találkozott Bili Clinton amerikai elnökkel, kijelentette: eltökélt szándéka folytatni a zsidóknak szánt lakások építését Jeruzsálemben. Palotai István (Új Kelet) Kuncze Gábor belügyminiszter Moszkvában rendészeti egyezményt írt alá orosz kollégájával, melyben megállapodtak a szervezett bűnözés elleni közös fellépésben. Mindamellett, hogy nagyon is ideje volt, és nagyon is dicséretes mint szándék, nem vagyok igazán meggyőződve róla, hogy az egyezmény teljes körű sikerrel kecsegtet. Míg Magyarországon ugyanis csak kérdéses, hogy a „bűnöző, fekete tőke” kapcsolatokat tart fent a hivatalos pénzügyi és politikai körökkel, vagy nem, addig ez Oroszországban már többször került olyan megvilágításba, ami azt látszott igazolni, hogy az összefonódás kész tény. (Talán elég, ha azokra a vádakra gondolunk, amiket Kulikov emelt Lebegy tábornok ellen — tudniillik hogy kapcsolatokat tart fent bűnöző körökkel amely abban nyert igazolást, hogy Jelcin azonnal ki is hajította nemzetbiztonsági főtanácsadóját.) Mindamellett, hogy egyetlen pillanatig sem feltételezhető, miszerint például Csernomirgyin orosz kormányfő hasonló bűnös kapcsolatok ápolója lenne, maga az a tény, hogy magánvagyona eléri a kilenc- milliárd dollárt (ITAR TASSZ), felveti a kérdést, hogy vajon ez az irgalmatlan vagyon nem kapcsolódik-e bizonyos pontokon bűnös pénzekkel? Cser- nomirgyinnek nem kell erről korántsem tudnia, hiszen ez a feltételezés végtére is csak arra alapul, hogy egy ilyen léptékű aktív tőkeállomány okvetlenül bele kell hogy ütközzék a feketepénzekbe egy olyan gazdaságban, amelyet ezer és ezer szállal sző át a bűnözői tőke... Márpedig ha ez valóban így van, akkor köthetünk mi akármilyen szerződést, akkor sem lesz teljes körű foganatja, hiszen az orosz miniszterelnök példája is csak kiemelt kérdés, és mint ilyen: csak a jéghegy csúcsa... Igazán kellemetlen helyzetbe kerültek manapság az albán katonai körök. No nem a polgárháborús helyzetre gondolok, hanem arra a tényre, miszerint arra kényszerültek, hogy a médiában jelezzék a lakosságnak: a kaszárnyákból loT pott vegyi fegyverek és radioaktív sugárzóanyagok veszélyesek lehetnek! És hogy ez miért kínos? Egyszer azért, mert a vegyi fegyverek be vannak a világon tiltva, másrészt mert felvetődik a kérdés: mihez kellett az albán haderőnek nukleáris anyag - tán atomlatrinákhoz...?