Új Kelet, 1997. április (4. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-09 / 82. szám

1997. április 9., szerda Világkrónika Népirtás és emberiség elleni bűntettek ügyében folyó perek többsége nem tisztességes eljárás, az ártatlanság vélelmének elvét félretéve minden vádlottat bű­nösnek tekintenek, amíg be nem bizonyítja ártatlanságát. Az Amnesty International szerint a Ruandában tavaly de­cember óta zajlanak a perek. A londoni székhelyű emberi jogi mozgalom ezt önmagában a igazságosság helyreállítá­sának útján tett lépésnek tekinti, de aggasztják mind egyes törvények, mind a bírósági gyakorlat. Az AI kedden közzé­tett állásfoglalásában a nemzetközi normákat kéri számon a ruandai hatóságokon. A perek kezdete óta legalább 18 halá­los ítéletet mondtak ki olyanok ellen, akiket bűnösnek ta­láltak az 1994-es népirtásban. Maguk a törvényes előírások is korlátozzák a védelem lehetőségeit, és az igazságszolgál­tatás embereinek képzettségi szintje is kérdésessé teszi az eljárások hitelességét. Csehországban jelenleg nincs egyet len olyan politikus vagy közéleti személyiség sem, aki mél­tó ellenfele lehetne Václav Havelnekapvő évi köztársasági elnök-választásokon - írja keddi kommentárjában a kor­mányhoz közelálló Denní Telegraf. A lap Havel azon nemrégi kijelentésére reagál, miszerint még nem döntötte el, hogy ismét jelölteti-e magát a jövő évben esedékes elnökválasz­tásokon. A Denní Telegraf rámutat, hogy Havel újraválasz­tását minden mérvadó parlamenti párt támogatja. Közülük eddig csak a Václav Klaus kormányfő vezette Polgári De­mokratikus Párt (ODS) nem volt hajlandó ezt hivatalos nyi­latkozatban is megerősíteni. Milan Uhde az ODS parlamenti frakciójának elnöke megjegyezte a lapnak, hogy a választá­son történő indulásról egyedül Havelnak kell döntenie. Agyonlőtt egy 24 éves palesztin férfit egy zsidó telepes kedden a ciszjordániai Hebronban. Az iz­raeli rendőrség szerint a zsidó férfi azután nyitott tüzet, hogy palesztinok kövekkel dobálták meg. Szemtanúk szerint a telepes, akit a rendőrség őrizetbe vett, közvetlen közelről fejen lőtte az arab fiatalembert, aki a helyszínen meghalt. Dzsibril Radzsub, a Jordán folyó nyugati partjának bizton­ságát felügyelő palesztin biztonsági szervezet vezetője „na­gyon veszélyesnek” nevezte a történteket, és kérte a palesz­tinok biztonságának szavatolását a város izraeliek ellenőrizte részében. A lövöldözés után, amelyben az AFP által idézett szemtanúk szerint több palesztin megsebesült, összecsapá­sok voltak palesztin fiatalok és izraeli katonák között. Meghalt két serdülőkorú fiatal, hatvan­négy személyt pedig kórházban ápolnak annak a kanyaró- járványnak a következtében, amely április elején tört ki Románia északnyugati részén - jelentette kedden a román Rompres hírügynökség. A két, 16 illetve 18 éves beteg ha­lálát az okozta, hogy túl későn fordultak orvoshoz - közölte ugyanez a forrás. Az általában kisgyermekeket sújtó járvány most a 16 és 24 év közötti korosztályt érinti. A kolozsvári orvosok ennek ellenére attól tartanak, hogy a húsvéti szünet után az iskolába visszatérő gyerekekre is átterjedhet a jár­vány. Akadályok nélkül Magyarország NATO-csatlakozása MTV Eörsi Mátyásnak, az Or­szággyűlés külügyi bizottsá­ga elnökének véleménye szerint Magyarország csatla­kozását az észak-atlanti szö­vetséghez semmi sem akadá­lyozza. A NATO-ba vezető úton Magyarország szem­pontjából a legfontosabb lé­péseknek a magyar-szlovák és a magyar-román alap- szerződés aláírását tartja. A Mladá Fronta Dnes című cseh lap keddi számában kö­zölt interjúban Eörsi kifejtet­te: a magyar külpolitika az 1990-es rendszerváltás óta arra összpontosít, hogy Ma­gyarország csatlakozhasson a nyugat-európai védelmi és gazdasági szervezetekhez. „Sikerült kialakítanunk a demokratikus rendszert, mű­ködik a piacgazdaság, kor­szerűsödik a hadsereg és egy­re erősödik a hadsereg civil ellenőrzése. Viszont hét év elteltével is van még mit be­hoznunk, hogy egyenjogú partnerként csatlakozhas­sunk a NATO-hoz” - mond­ta Eörsi. Hangsúlyozta, hogy Ma­gyarország nagyon előnyös­nek tartaná, ha az első kör­ben Románia is csatlakoz­hatna a NATO-hoz, s Buda­pest, ezért „határozottabban támogatja Románia felvéte­lét a NATO-ba, mint Francia- ország”. A politikus reméli, hogy ha ez nem sikerülne az első körben, akkor lesz még egy további kör is. „Bízom abban, hogy az új román kor­mány bebizonyítja életképes­ségét és elvezeti országát a NATO-ba” - jegyezte meg Eörsi, aki szerint a NATO-hoz történő csatlakozása szem­pontjából nincs jelentősége annak, hogy Magyarország nem határos más NATO-tag- állammal. A boszniai béke­misszió során a NATO Ma­gyarország és Ausztria terü­letét is használta, ami bi­zonysága annak, hogy a ha­tárok ma nem játszanak olyan szerepet, mint a múltban. Napi kapcsolat a bűnözés ellen Kuncze Gábor hazautazott Moszkvából Befejezte háromnapos moszkvai látogatását kedden Kuncze Gábor belügyminiszter. A magyar politikus hétfőn a szervezett bűnözés elleni hatékony fellépést célzó magyar-orosz együttműködési megállapodást írt alá Anatolij Kulikov orosz belügyminiszterrel. MT[ ___________ Az egyezmény magasabb szintre emeli az eddigi együtt­működést, és a két ország bűnüldöző szervei között napi kapcsolat létesül, miután a közeljövőben megkezdik te­vékenységüket a rendészeti at­tasék. Az egyezmény egyebek közt lehetővé teszi a jövőben a konkrét ügyekben való együtt­működést, a különböző ada­tok cseréjét és akár közös nyo­mozás végzését is egymás te­rületén. Kuncze Gábor találkozott az orosz titkosszolgálatok vezetőivel, Nyikolaj Koval- jovval, a Szövetségi Bizton­sági Szolgálat (FSZB), Vja- cseszlav Trubnyikovval, a Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatójával. Velük szintén a szervezett bűnözés elleni fellépésről tárgyalt. Az orosz határőrség veze­tőjével, Andrej Nyikolajevvel áttekintette a két ország ha­tárőrizeti szerveinek létező kapcsolatrendszerét. Egyebek közt katasztrófa­elhárítási együttműködési megállapodás aláírásáról volt szó Kuncze Gábor és Szergej Sojgu, a rendkívüli helyzetek miniszterének eszmecseréjén. Kuncze Gábor kedden hazau­tazott Moszkvából. A magyarok nem mennek MTI______________________ Magyarországon nagy fi­gyelmet szentelnek a megértő kommentároknak éppúgy, mint az Olaszor­szágban hallható bosszanko­dó nyilatkozatoknak annak kapcsán, hogy a magyarok nem vesznek részt az Albá­niába készülő nemzetközi védelmi erőben - írja keddi számában a Neue Zürcher Zeitung. A lap részletesen foglalko­zik a magyar politikusok magyarázó nyilatkozatai­val, s kiemeli azt a megálla­pítást, miszerint a magyarok távolmaradása nem rontja Magyarország NATO-csat- lakozási esélyeit. A szerző idézi Kovács László külügyminisztert, aki szerint Magyarország érde­kelt a balkáni térség stabili­zálódásában, de abban nem, hogy a konfliktust Albániá­ban fegyveres segítséggel kí­séreljék meg megoldani. Nagyon súlyos zsákutca Benjamin Netanjahu washingtoni tárgyalásai Washingtoni tárgyalásai befejeztével hétfőn késő este hazaindult Izraelbe Benjamin Netanjahu kormányfő, mi­után tárgyalásokat folytatott Bili Clinton elnökkel a meg­rekedt közel-keleti békefolyamat felélesztéséről. MTI ____ Be njamin Netanjahu izraeli kormányfő az amerikai elnök­kel lezajlott csaknem kétórás eszmecseréjét követően, hétfő este kijelentette, hogy a talál­kozón „semmi végleges,, nem született, jóllehet mindkét részről elhangzottak ötletek. A megbeszéléseket előké­szítő jellegűnek minősítette, és Bili Clintonhoz hasonlóan ő sem volt hajlandó részlete­ket elárulni. Arra a kérdésre, vajon az amerikai elnök kezdeményez­te-e a Har Homa-i munkálatok felfüggesztését, az izraeli kor­mányfő azt válaszolta, hogy „Izraelnek is megvan az állás­pontja erről, meg az Egyesült Államoknak is”. Világosan leszögezte, hogy nem vállalt semmiféle kötele­zettségek a zsidó építkezések korlátozására. Az amerikai elnök a maga részéről azt hangsúlyozta, hogy „nagyon alapos, őszinte és nyílt” tárgyalásokat folyta­tott Benjamin Netanjahu kor­mányfővel. Diplomáciai értelmezésben jelzői azt tükrözik, hogy nem sikerült áthidalni az ellentéte­ket, és a különbségek fennma­radtak. Az amerikai kormányzat mindenesetre most a palesztin féllel szeretne konzultációkat tartani, hogy kiderítse, milyen kölcsönösen elfogadható lehe­tőségek nyílnak a feszültség csökkentésére és a tárgyalások felújítására. A hét második fe­lében várható palesztin kül­döttség érkezése Washington­ba. A washingtoni külügymi­nisztérium értékelése szerint az izraeli-palesztin tárgyalások, “nagyon súlyos zsákutcába, kritikus pontra” jutottak. Nicholas Burns külügyi szóvivő a Netanjahuval lezaj­lott tárgyalásokat követően úgy nyilatkozott, hogy az Egyesült Államok azt akarja, a békefolyamat újra induljon be, és hozzáfűzte, hogy az os­lói folyamatról beszél. (Meg­jegyzésével az újabb Camp Davidre vonatkozó, ez idő sze­rint elhárított izraeli elképze­lésre utalt.) „Nagyon komoly nézeteltérés van az izraeliek és a palesztinok között. Mi igyekszünk ezt orvosolni” — mondta Burns. A szóvivő nem volt hajlan­dó válaszolni arra a kérdésre, hogy a párbeszéd a felek kö­zött mikor kezdődhet újra. Megerősítette, hogy Jasszer Arafat palesztin elnök kép­viselőit a hét végére várják Washingtonba. Az amerikai fél „konkrét elképzelésekkel” állt elő az izraeli kormányfővel lezajlott megbeszéléseken - közölte, de mindjárt hozzátet­te, hogy mostantól Netan- jahun a sor, hogy mérlegelje ezeket. Nem fedte fel viszont, mi­ben állnak az amerikai javas­latok. Az izraeli kormányfő, miután hétfőn találkozott Bili Clinton amerikai elnökkel, kijelentette: eltökélt szándé­ka folytatni a zsidóknak szánt lakások építését Jeruzsálem­ben. Palotai István (Új Kelet) Kuncze Gábor belügy­miniszter Moszkvában rendészeti egyezményt írt alá orosz kollégájával, melyben megállapodtak a szervezett bűnözés elleni közös fellépésben. Mindamellett, hogy na­gyon is ideje volt, és na­gyon is dicséretes mint szándék, nem vagyok iga­zán meggyőződve róla, hogy az egyezmény teljes körű sikerrel kecsegtet. Míg Magyarországon ugyanis csak kérdéses, hogy a „bűnöző, fekete tőke” kapcsolatokat tart fent a hivatalos pénzügyi és politikai körökkel, vagy nem, addig ez Oroszország­ban már többször került olyan megvilágításba, ami azt látszott igazolni, hogy az összefonódás kész tény. (Talán elég, ha azokra a vádakra gondolunk, ami­ket Kulikov emelt Lebegy tábornok ellen — tudniillik hogy kapcsolatokat tart fent bűnöző körökkel amely abban nyert igazo­lást, hogy Jelcin azonnal ki is hajította nemzetbizton­sági főtanácsadóját.) Mindamellett, hogy egyet­len pillanatig sem feltéte­lezhető, miszerint például Csernomirgyin orosz kor­mányfő hasonló bűnös kapcsolatok ápolója lenne, maga az a tény, hogy ma­gánvagyona eléri a kilenc- milliárd dollárt (ITAR TASSZ), felveti a kérdést, hogy vajon ez az irgalmat­lan vagyon nem kapcsoló­dik-e bizonyos pontokon bűnös pénzekkel? Cser- nomirgyinnek nem kell erről korántsem tudnia, hi­szen ez a feltételezés vég­tére is csak arra alapul, hogy egy ilyen léptékű aktív tőkeállomány okvetlenül bele kell hogy ütközzék a feketepénzekbe egy olyan gazdaságban, amelyet ezer és ezer szállal sző át a bűnözői tőke... Márpedig ha ez valóban így van, akkor köthetünk mi akármilyen szerződést, akkor sem lesz teljes körű foganatja, hiszen az orosz miniszterelnök példája is csak kiemelt kérdés, és mint ilyen: csak a jéghegy csúcsa... Igazán kellemetlen hely­zetbe kerültek manapság az albán katonai körök. No nem a polgárháborús hely­zetre gondolok, hanem arra a tényre, miszerint arra kényszerültek, hogy a mé­diában jelezzék a lakosság­nak: a kaszárnyákból loT pott vegyi fegyverek és ra­dioaktív sugárzóanyagok veszélyesek lehetnek! És hogy ez miért kínos? Egy­szer azért, mert a vegyi fegy­verek be vannak a világon tiltva, másrészt mert felve­tődik a kérdés: mihez kel­lett az albán haderőnek nukleáris anyag - tán atom­latrinákhoz...?

Next

/
Oldalképek
Tartalom