Új Kelet, 1997. április (4. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-28 / 98. szám

Kevesebb alapítvány? Új Kelet-információ _______ A nyíregyházi önkormány­zat az elmúlt években kilenc alapítványt hozott létre köz­érdekű célokra és közfelada­tok ellátására. Ezek a követ­kezők: Ép Testben Ép Lélek Alapítvány, Nyíregyháza Me­gyei Jogú Város Tudományos Alapítványa, Nyíregyháza Tiszta Levegőért Alapítvány, Közbiztonsági Alapítvány, Szabolcs-Szatmár-Bereg Me­gyei Közoktatási Közalapít­vány, Rászoruló Hallgatókért Közalapítvány, Nyíregyháza Térinformatikai Alapítvány, Nyírségi Ősz Alapítvány és a Nyíregyháza Vállalkozókért Alapítvány. A város polgár- mestere, Csabai Lászlóné a napokban azt hangsúlyozta, hogy nem kíván a város veze­tése beleszólni a szervezetek munkájába. A megyeszék­hely képviselő-testülete április 28-án, hétfőn tár­gyalja az alapítványok múlt évi működését, ame­lyet határozatban rögzíte­nek. A tervezet alapján a na­pirend előterjesztője a Nyír­egyháza Tiszta Levegőért Alapítvány megszüntetését javasolja. Indokai szerint a szervezet 1992. évi alapítá­sa ellenére a tényleges mun­kát csak két évvel később kezdte meg. Tőkehiány mi­att az elmúlt évben csak igen szerény eredményeket tudtak elérni. Az egyesület számláján 1996. december 31-én csak 198 ezer forint volt. A további támogatási esélyek hiánya miatt az ala­pítvány kuratóriuma kezde­ményezte az alapítvány megszüntetését. Azt kérdezi az SZDSZ... Új Kelet-információ A nyíregyházi képviselő- testület tagja, az SZDSZ-frak- ció vezetője, Lövei Csaba írásban kérdésekkel fordult az elmúlt hét végén-Csabai Lászlóné polgármesterhez. A képviselő véleménye szerint Örökösföldön, a Hunyadi Mátyás Általános Iskola melletti útszakaszon a jármű­vek a megengedett 50 kilo­méteres óránkénti sebességet túllépik. A Szegfű utca át­adása után várhatóan tovább növekszik a forgalom. A bal­esetek elkerülése miatt kér­dezi a városatya: az iskola előtti szakaszon bevezet­hető-e a 30 kilométeres se­bességkorlátozás, amelyet ha­tekonyabba lehet-e „tek- vőrendőrök” elhelyezésé1- vcl... A városatya információi alapján a Titász az új tarifá­ja rp^ds^e^ bevezctésp^ utál) az Öfokösföldön egyszerre három havi számlával ör­vendezteti meg a fogyasz­tókat, akik így kellemetlen helyzetbe kerülnek. Lövei képviselő kérdései: Tud-e a város vezetése e tényen vál­toztatni? Csökkent-e az említettek miatt a városi tu­lajdonú szolgáltatócégek­nél a befizetés? Csabai Lászlóné polgár- mester a problémákat ápri­lis 28-án, hétfőn a közgyű­lésen vizsgálja meg. Majális a Múzeumfaluban Új Kelet-információ ____ Má jusfaállítással és a Mar­garéta gyermektánccsoport műsorával nyitja meg kapuit a látogatók előtt május 1-jén délelőtt tíz órától a Sóstói Múzeumfalu. Háromnegyed tizenegykor a nyírbátori Ütős együttes mutatja be tudását, majd negyed tizenkettőkor a Tai-Qi-Bokszing Harcművé­szeti Egyesület bemutatóját nézhetik meg a látogatók. Ne­gyed egytől a legkisebbeket szórakoztatja a Mesekert Báb­színház. Előadásuk címe: Va­rázskabát. Egy órakor hiva­talosan is újabb építménnyel bővül a néprajzi gyűjtemény: ekkor adják át az Újfehértóról beszállított borbélymű­helyt. Fél kettőtől a fiata­loké a terep. A Művészeti Szakközépiskola zenei ta­gozatának másodéves hall­gatói dzsessz- és bárzenét játszanak majd. Negyed háromtól a tímári Szabolcs Vezér Általános Iskola ta­nulói adnak elő két mesét, majd háromkor a Fantom táncegyüttes lép színpadra. A programot a Primavera balettcsoport balettegyve­lege zárja. Az említett prog­ramok mellett kézműves­bemutatók, kirakodóvásár és tréfás vetélkedők várják az érdeklődőket. A múze­umfalu május 2-án zárva tart. Arborétum Sóstóhegyen Új Kelet-információ _______ Áp rilis 26-án, szombaton megalakult Sóstóhegyen az Arborétum Baráti Társa­ság. A magántulajdonban lévő földterületet tulajdono­sa, Baracsiné Molnár Ibolya festőművész ritka növények gyűjtőhelyévé és kiránduló- hellyé kívánja fejleszteni. A mintegy harminc tagot szám­láló baráti társaság elhatá­rozta, hogy a közeljövőben társadalmi egyesületté ala­kulnak át. Már az idén nyá­ron tartalmas programot szerveznek a természet­kedvelő gyermekeknek, és nyár végén művészeti al­kotótábort képzőművé­szek számára. A gyerek­tábor június 17-én kez­dődik és július 23-áig tart, míg az alkotótábor a nyír­egyházi Mezőgazdasági Szakközépiskola Apagyon lévő Agroökológiai Köz­pontjával közös rendezés­ben augusztus 18-ától szep­tember 1-jéig áll a művé­szek rendelkezésére. Nyíregyháza 1997. április 28., hétfő Ördögi figura, vagy a kisebbik rossz Révész Sándor volt vasárnap a Művészkör vendége Épp ilyen kortársat nem kíván magának az ember. Ör­dögi figura, vagy a kisebbik rossz politikusa? Aczél György harminc éven keresztül irányította a magyar szel­lemi életet. Pályája sokáig vitákat fog kavarni, ugyanis aki akkoriban szerepet vállalt, az kapcsolatba került vele. Ehhez a vitához szolgál adalékkal Révész Sándor élet­rajzi kötete: Kortársunk, Aczél. Az újságíró-szerzővel Verebes István, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Szín­ház igazgatója beszélgetett a Művészkör hétvégi össze­jövetelén. Munkatársunktól __________ Ac zél 1917-ben született, ár­vaházban nevelkedett, eredeti neve Apfel. Építőmunkásként lépett be 1935-ben a kommu­nista pártba. 1945 után a párt Baranya megyei első titkára volt. 1949-ben letartóztatták, Kádárral együtt ült börtönben. 1954-ben szabadult, két éven keresztül gazdasági területen dolgozott. 1956-ban Kádár mellé állt, ’57-től művelődési miniszterhelyettes. Hivatali súlyánál sokkal nagyobb befo­lyása volt a kulturális életre már ekkor is, a köznyelv a minisz­ter első felettesének nevezte. 1960 után kétszer is tárgyalt Kádár megbízásából a moszk­vai emigrációban élő Rákosi­val. A reformhullámmal ő is elő­térbe került, 1967-ben formá­lisan is a legfőbb kulturális irá­nyítói posztra jut: KB-titkár lesz. Személyes kapcsolatok hálójával próbálta fájdalom- mentesen kézben tartani az ér­telmiség krémjét. Ezt jól illusztrálja Révész Sándor könyvének részlete, amelyből kiviláglik Aczél 1958-as álláspontja: „Mondottam, hogy az írók megindult termékenysége nem jelenti még állásfoglalásuk, magatartásuk megváltoztatá­sát, csak üzleti szellemű felül- kerekedését és a kedvező ki­adási lehetőségek ügyes fel- használását. Miben mutatkozik meg például Kodolányi János kifogásolható állásfoglalásá­nak megváltozása? Talán ab­ban, hogy 1957-ben és 1958 első felében műveinek kiadá­sával és színházi jogdíjaival írói honoráriuma 308 ezer fo­rint volt? Miben nyilvánul meg Devecseri Gábor hibás néze­teinek megváltozása? Abban talán, hogy 1957 folyamán és 1958 első felében 219 ezer fo­rint honoráriumot vett fel a ki­adóktól? Miben változott meg Grandpierre Emil magatartása, aki a fentebb kimutatott idő­szakban 138 ezer forint jogdí­jat kapott a kiadóktól? De itt van Karinthy Ferenc példája 246 ezer forinttal, Ör­kény István 115 ezer forinttal, Németh László 365 ezer forint­tal. Még népköztársaságunk mai rendjének olyan „barátai” is, mint Kuczka Péter, minden visszahúzódása és fenegyere- keskedése dacára keresett ezen idő alatt írásaival 48 ezer, vagy Nagy Péter 76 ezer, Passuth László 330 ezer, Somlyó György 173 ezer forintot. Az időközben elhunyt Sza­bó Lőrinc 292 ezer forinttal, Vass István 231 ezer forinttal, Wéörc.< Sándorf34 ezer fóriht- 1 ’’ fal' sz^repeltíék’ ázöíi között 'az írók között, akik mai rendünk felé vajmi kevés rokonszenvet mutatnak, s érte egyetlen sort le nem írtak a fejedelmi hono­ráriumok ellenében. Kétségte­len, hogy le-nem-tagadhatatlan irodalmi munkával keresték ezt a pénzt, de kérdezzük: mennyi­vel szolgálták munkáik mai rendünk érdekeit.” Ugyanakkor az ő nevéhez fűződik néhány ma már rémtör­ténetként emlegetett eset: 1973-ban ő asszisztált Lukács György híveivel való leszámo­láshoz, tíz évvel később az ak­kori fiatal értelmiség irányadó lapjának, a Mozgó Világnak a lefejezéséhez. A hetvenes évek elején bu­kott a reform, visszajöttek a keményvonalasok, Biszku, Gáspár Sándor, Komócsin Zol­tán. Aczélnak, Nyers Rezsőnek, Fehér Lajosnak és reformer tár­saiknak menniük kellett a párt­apparátus éléről 1974-ben. Aczél puhára esett: minisz­terelnök-helyettesként meg­Fotó: Bozsó őrizte befolyását és Kádár bi­zalmát. A nyolcvanas évek ele­jén az inga a másik irányba len­dült: buktak az ortodox kom­munisták, Aczél visszanyerte formális hatalmát. Közben azonban elszállt az idő: kiöregedtek azok a veze­tő értelmiségiek, akikkel Aczél kompromisszumot kötött 1956 után. Az újakkal nem találta a hangot, az ifjoncok már nem mutattak annyi hajlandóságot, mint az előző, sokat látott ge­neráció. Aczél összerúgta a port kiszemelt utódával, Pozsgay- ’' val: A vifáik'Kádár tett ppritbt: j ■ ridkét’-pbliffltüsi’páTköfó-! pályára tette. Aczél a Párttörté­neti Intézet igazgatójaként is elképesztő aktivitással dolgo­zott.- Akkoriban a felsőoktatási politika elemzésével foglalkoz­tam - nyilatkozta korában Ré­vész Sándor az iNteRNeTTo- ban -, és ennek ürügyén inter­jút kértem tőle. Persze nem annyira az egyetemi összevoná­sok érdekeltek, kíváncsi voltam arra az emberre, akinek a kezé­ben összefutottak a szálak. Mindkét fülében nagyothalló készülék volt, hatalmasakat ha- rákolt, arra számítottam, hogy majd szenilis meséket fog elő- - adni. Ehelyett szilárdan kézben tartotta a helyzetet, arról és annyit beszélt, amiről ő akart. 1988-ban már nem jelöltette magát a PB-tagságra. 1989 után a személyes támadások miatt is elhatalmasodott rajta a félelem, az önigazolás. Emlékiratokat akart írni, de ebből a tervből már nem lett semmi. 1991-ben halt meg. N e vonakodjunk vál­lalni, hogy május el­seje a munka ünne­pe. Ez esztendő során sok min­denről megemlékezünk, tejről, földről, zenéről, színházról, de hadd ne soroljam, de az év fo­lyamán mégiscsak háromszáz, valamennyi napot munkával töltünk. Munkával, ami a megélhetést biztosítja, igen sokak számára öröm, munkával, ami alkotó, te­remtő, olyan tevékenysé­get folytatunk, mely má­sokat segít, megadja az elégedettség érzését. Miért ne járna ennek az állandó és örö­kös erőfeszítésnek egy ünnep? A tisztességes munka, a becsü­letes munka adja a megbecsü­lést. Ettől tartanak minket vala­kinek. Ez hozza ki belőlünk az ötletet, a szorgalmat, a tudást, a találmányt. Ez adja az embernek a presztízst. Május egy minden munka ünnepe. Nem lehet és nem szabad rangsorolni, melyik munka mennyit ér. Nincs kü­lönbség egy szántóvető élette­remtése és egy kutató felfedezé­se között. A becsületes emberi erőfeszítés minősíti a munkát, az, hogy valaki valahol a legtöbbet, a legjobbat, a leghasznosabbat nyújtotta-e vagy sem. Ilyenkor arra is gondolni kell, hogy mi a munka hiánya. Mert vannak, akik számára az lenne az ünnep, ha dolgozhat­nának. De nem saját hibájuk mi­att nem teszik. Ez megalázó, lel­ket meggyötrő, nyomort szülő, méltóságot megtépázó, lezül- lesztő, perifériára sodró állapot. Sajnos ez az igazságtalan kor szerte a világon termeli és újra­termeli soraikat. Ok nem tudnak ünnepelni ezen a napon, nekik frázis a munka dicsérete. Az egy­kor olyan hangosan hirdetett szociális piacgazdaság totális csődje, hogy Európa-szerte sok tízmillióan viselik a munkanél­küliség átkát-terhét. Talán ezért kell rontani ünnepünk majálisos hangulatát ennek idézésével, mert itt kérhető és kérendő szá­mon a szolidaritás. Május elseje a munka ünne­pe. Sok napunk lesz, hogy a szokásoknak megfelelően avas­sunk újat. Hogy beszédeket mondjanak. Hogy legyen sátor, sör és virsli. Hogy pörög­jön a körhinta, pukkanjon a léggömb, főjjön a slam- buc, focizzon a család és a baráti kör, hogy egyesek­nél előkerüljön a vörös zászló, mások pedig nem­zetiszín és keresztény munkát köszöntsenek. így a jó, legyen sokféle és sokszínű a munka ünnepe. Csak közben ne feled­kezzünk meg magáról a mun­káról. Értékéről, szerepéről, je­lentőségéről, szépségéről, pol­gári létet teremtő lehetőségei­ről. M ert az ünnep után újra jön a munka. A napi. Jó lenne valamit az ünnepből átmente­ni. Valamit az örömből és a szolidaritásból. A munka ünnepe Bürget Lajos gondolatai V _____________________________________ Is ten malmai Palotai István glosszája Az Országzászló téren megnyílt a megyeszékhely információs irodája, ami egy­ben a Móricz Zsigmond Szín­ház közönségszervezői irodá­ja is. Kiváló ötlet! Mindent egy helyen! A turista megér­kezik Nyíregyházára, és nem kell futkosnia. Kár, hogy Ve­rebesnek és Tóthnak - a szín­ház társigazgatóinak-még­is majd két évig kellett! Ugyanis majd két éve könyö­rögnek, hogy így oldják meg a szervezőiroda kérdését, merthogy a színház képtelen kifizetni egymaga a helyiség csillagászati összegű bérleti díját. Kénytelenek is voltak kiköltözni. Ezt követte a re­mek ötlet", ami most meg is valósult. Nem éppen fényse­bességgel, de megvalósult. Hiába! Felelős döntéseket hozni - időre van szükség. Körülbelül két évre. Kuncze Gábor Nyíregyházán Új Kelet-információ _ Az SZDSZ pártelnöke, Pető Iván lemondása után posztjára a párt országos i egyeztető tanácsa Kuncze r.&álm belügyminisztert ja­vasolta. Személyéről vég­legesen a szabaddemokraták küldöttgyűlése dönt május 24-én. Iványi Tamástól, a párt megyei elnökétől meg­tudtuk, hogy az említett dá­tumig az elnökjelölt felke­resi a megyék SZDSZ-es vezetőit, tájékoztatót tart célkitűzéseiről. A tervek sze­rint Kuncze Gábor május 10- éri érkezik Nyíregyházára. Koszorúzás Új Kelet-információ Közös koszorúzást szer­vez az MSZOSZ, az MSZP, a Munkáspárt és a MSZDP Nyíregyházán, április 30- án, 16 órakor a hármas­dombi emlékhelynél (a Töl­gyes csárda mögött) a har­mincas évek munkásmajá­lisainak emlékére. Dianetika felsőfokon Új Kelet-információ Előző életek és a tudatalat­ti misztikusnak tűnő, de ra­cionális hatalmáról lesz szó április 29-én, kedden 19 órai kezdettel a nyíregyházi ta­nárképző főiskola nagyelő­adójában Holger Hackenjos, hamburgi szakértő előadásá­ban. A dianetika szaktekin­télyének tájékoztatója az öt­venes évek végén kialakí­tott, mára kiforrottá vált élet­mód- és minőségjavító prog­ramról szól. Közgyűlés Munkatársunktól A „SLIP” Tánc-Sport Klub elnöksége április 29-én fél héttől rendkívüli közgyű­lést tart a Bujtosi Szabadidő Csarnok tanácstermében. A napirendi pontok között szerepel az egyesület elnö­kének megválasztása és az elmúlt évi pénzügyi mérleg elfogadása.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom