Új Kelet, 1997. április (4. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-24 / 95. szám

1 1997. április 24., csütörtök Hazai krónika A másság sikeréért Bige Holding országos idénynyitó, pénzdíjas tenisz- verseny; Birkózó Magyar Nagydíj, nemzetközi Matura Mihály Emlékverseny; Magyarország-Jugoszlávia vi­lágbajnoki selejtező női kézilabdában; Magyarorszá­gon játszó idegenlégiósok-magyar válogatott férfi ko­sárlabda-mérkőzés; országos egyéni teniszbajnok­ság. Megannyi, nemzetközi figyelmet kiváltó, ebben az évben Nyíregyházán rendezett vagy rendezendő sportesemény. Ezek árnyékában húzódik meg egy, az előbbiekkel színvonalában és visszhangjában ha nem is, jelentőségében, fontosságában azonban min­denképpen felérő rendezvény: az enyhe értelmi fo­gyatékos tanulók május 30. és június 1. között zajló huszonharmadik országos sportversenye, melynek szervezési feladatait a nyíregyházi Bárczy Gusztáv Általános Iskola és Diákotthon vállalta magára. Kanda Ferenc (Új Kelet) Azok, akik a korábbi ver­senyek zavartalan lebonyo­lításáért dolgoztak, magas­ra tették a mércét: a részt­vevők kellemesen érezték magukat, jó hangulatban tá­voztak, jó hírünket keltették szerte a világban. A fogya­tékos gyerekek találkozója szervezőinek ugyanez a cél­ja. Azt akarják, hogy az ő vendégeik is úgy utazzanak el a városból: jó volt Nyír­egyházán lenni. Az, hogy ők is „igazi” sportverseny részt­vevői lehettek, sokat segít­het az önhibájukon kívül perifériára szorult gyerekek önbecsülésének, önbizal­mának növelésében, erő­sítheti összevetésük ked­vező esélyeit az egészsé­gesekkel. A díj, amit a ke­zükben tarthatnak, s meg­mutathatják: ezt én kaptam, saját erőmmel és tehetsé­gemmel, mérföldekkel len­dítheti előbbre fejlődésüket. Éppen ezért a szervezők mi­nél több díjat szeretnének kiosztani. Ehhez azonban pénz kell. Több, mint amennyi a kasszá­ban van. A rendezők első­sorban mégsem pénzt kémek. A helyezettek díjazásához apró ajándékokat, a cégek sa­játos termékeit. Különdíjakat, jutalomként adható tárgya­kat, felszereléseket. A legki­sebb csecsebecséket is köszö­nettel fogadják, vállalatoktól, szervezetektől, magánem­berektől egyaránt. Nem kell mást tenni, csak a felajánlá­sokat eljuttatni a szervezők címére (4400 Nyíregyháza, Szarvas u. 10-12.), vagy csak szólni (tel.: 42/422-003), hogy hová menjenek értük. Ha valaki mégis pénzt óhajt adományozni, azt az Elfogadott másság, együtt a fogyatéko­sokért Alapítvány számlá­ján teheti: MHB 10200555- 44171306-00000000. A régió kapcsolatai Az Európa Akadémia Budapest és a Konrad- Adenauer-Alapítvány együttműködve a Hajdú-Bihar megyei Vállalkozásfejlesztési Központ, április 25-én és 26-án, pénteken és szombaton a vállalkozások együttműködésének elősegítésére nemzetközi kon­ferenciát szervez Debrecenben. Elsősorban a kis- és középvállalkozások kapcsolatteremtését szeretnék előmozdítani. A korábbi meghívóhoz képest annyi változás történt, hogy nem a Postás Üdülőben, ha­nem a Nagyerdei Gyógyfürdő Zöld-termében tartják a tanácskozást. Új Kelet-információ A konferenciára meghív­ták Szlovákia, Ukrajna és Románia határos megyéinek vállalkozóit és az ottani „in­kubátorházak” vezetőit. Itt­honról Borsod, Szabolcs, Hajdú és Békés megyei vál­lalkozásfejlesztési cégek és intézmények vezetői és a tér­ség vállalkozói vesznek részt a tanácskozáson. A vi­ták és megbeszélések során előtérbe kerülnek a határ menti együttműködések le­hetőségei. A tanácskozás díszvendégei között ott lesz többek között Tóth Mihály, az ukrán parlament egyetlen magyar nemzetiségi kép­viselője, Pál Tibor, az Euró­pa Akadémia főtitkára, rajtuk kívül Nagyvárad, Szatmár­németi, Ungvár és Nagy- kapos vállalkozói központ­jainak vezetői, képviselői. Jó lehetőség nyílik megyénk vállalkozóinak tapasztalata­ik kicserélésére, kapcsolatte­remtésre, illetve a magyar kormány vállalkozásélénkí­tési szándékainak megisme­résére. Világnapi dijak Új Kelet-információ ______ A Víz Világnapja alkalmá­ból az elmúlt hónapban a Ma­gyar Hidrológiai Társaság, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium és a Környezet­védelmi és Területfejlesztési Monisztérium óvódásoknak, általános- és középiskolások­nak pályázatot hirdetett rajz, szakmai és irodalmi kategóri­ákban. Az országos megméret­tetésben a rajzpályázaton a felső tagozatos tanulók közül harmadik lett Kapcsolatok az élővilágban című munkájával Bogár Agnes, a nyíregyházi Eötvös József Gyakorló Álta­lános Iskola tanulója. Az egyéb kategóriában tűzzo­máncképéért elismerésben ré­szesült A7sj Gabriella, a nyírt­urai Móra Ferenc Általános Iskola diákja. A szakmai mun­kák között a második helyen Faragó Anett, a nyíregyházi Vásárhelyi Pál Építőipari és Vízügyi Szakközépiskola ta­nulója a Rakamazi Nagy-Mo- rotva növénytársulásai című tanulmányáért. Nem természetes a munkanélküliség! Oláh Gábor a szoedemek programtervezetéről \ Hírről \ hírre A választások közeledtével ismét szükségessé vált, hogy a politikai pártok megfogalmazzák alapelveiket és azo­kat a téziseket, amelyek köré csoportosítva alakítják ki esedékes programjaikat. A Fidesz és a Néppárt (MDNP) már közzétette aktuális programját, a többiek még nem. Oláh Gáborral, az MSZDP megyei elnökével beszélget­tünk a párt programtervezetéről és az ezzel összefüggő politikai és társadalmi kérdésekről. Palotai István (Új Kelet)- A Magyarországi Szociálde­mokrata Párt programját - alkal­mazkodva a kor adottságaihoz - mindenkor azok az alapelvek határozzák meg, melyek a mun­kásmozgalom társadalmi igazsá­gosságáért vívott több mint száz­éves harcában kristályosodtak ki. Jelszavunk: szabaság—igazsá- gosság-szolidaritás. Társadalmi eszményünk: összeegyeztetni a szabadságot az egyenlőséggel, a gazdaság hatékony működését a társadalmi igazságossággal, a piaci versenyt a szolidaritással és az emberi méltóság megőrzé­sével.- Ezek általánosságok. Ho­gyan ültetik át mindezt a gyakor­latba ?- Programunk kialakításakor tekintettel kell lennünk a világ­ban végbemenő folyamatokra, hiszen ezek hazánk életét is nagyban befolyásolják. Kiemel­kedő tényezőnek tartjuk a globa­lizációt mint világjelenséget, amelyben a tőke egyre inkább nemzetközivé válik, kikerül a demokratikusan választott kor­mányok ellenőrzése alól, és meg­szűnik a munkavállalói oldal partnerévé lenni. Számunkra ez elfogadhatatlan, ezért olyan nemzetközi intézményrendszer mellett foglalunk állást, amely hatékonyan képes a munkavál­lalók érdekeit megjeleníteni. Hasonló aggodalommal figyel­jük az Európai Unióban meg­figyelhető változásokat is. A magasfokú szociális juttatások gyakorlatát követő államokban a hetvenes évek óta folyamatos romlás figyelhető meg, ami egész társadalmi rétegek elszegényedé­séhez vezetett. Az utóbbi évek­ben viszont azt tapasztaljuk, hogy a nyugat-európai munka- vállalók egyre határozottabban lépnek fel érdekeik védelmében. Ez kihat a hazai helyzetre is. Mindez természetesen meghatá­rozza a nyugat-európai integrá­cióval kapcsolatos álláspontun­kat is. Mi csak olyan alternatívá­kat támogatunk, amelyben a munkavállalói érdekek azonos szinten védettek, mint a tőke ér­dekei.- Hol látja a párt a gazdasági kirtörés lehetőségeit?- Az Európa nyugati és keleti fele közötti kapcsolatok szoro­sabbra fűzésében! Mind gazdasá­gi, mind politikai szempontból fontosnak tartjuk a volt Szovjet­unió országaival az együttmű­ködést. A szociáldemokrácia olyan európai biztonsági rendszer megteremtésében érdekelt, amely valamennyi európai ország biz­tonsági érdekeit kielégíti. Termé­szetesen kész ténynek és adott­ságnak tekintjük az eddig meg­kötött szerződéseket, azokat be is kívánjuk tartani. Támogatjuk a ki­sebbségi kérdés európai módon történő kezelését.- Mit tennének itthon?- Nem tűrhetjük tovább, hogy a lakosság egyharmada a sze­génységi küszöb alatt éljen! Tart­hatatlan a folyamatosan növek­vő társadalmi szakadék. Mind­ezért elutasítjuk a hazánkban kialakult szabadpiaci versenyt, és kiállunk egy szociális piac- gazdaság létrehozása mellett. Igazságos elosztást akarunk! Síkra szállunk a tulajdonformák egyenrangúságáért, a kollektív tulajdonformák szerepének nö­velésért. Nem fogadjuk el azt a közkeletű nézetet sem, hogy a munkanélküliség bizonyos szin­tig elfogadható, normális jelen­ség. Szerintünk ugyanis a mun­kának nemcsak jövedelmszerző, hanem szocializáló hatása is van.-Hogyan akarják elérni, hogy megkezdődjön a fellendülés?- Ennek egyik feltétele egy hosszabb távú kitekintésen ala­puló gazdasági stratégia—és ezen belül iparpolitika -, amely megfelelő védelmet és támoga­tást nyújt a magyar iparnak, és általában a magyar vállalkozá­soknak. A tudományos kutatás, a műszaki fejlesztés erőteljes tá­mogatásával, a reklámtevékeny­ség és a piacra jutás szervezeti rendszerének megteremtésével hathatósan támogatni kell a ma­gyar áruk versenyképességének javítását a nemzetközi piaco­kon. A külső egyensúly megte­remtését a nem elsőrendű fontos­ságú import beáramlásának aka­dályozásával is támogatni kell, az EU „piackomform” módsze­rének alkalmazásával. A ki­egyensúlyozott fejlődés érdeké­ben nagy jelentőséget tulajdoní­tunk a CEFTA-nak. (Közép-eu­rópai Szabadkereskedelmi Tár­sulás - a szerk.) A feszültségek mérséklése érdekében roppant fontos az infrastruktúra, és első­sorban a lakásépítések azonnali újraindítása. Ez a munkanélkü­liségi rátán is javítana.-Mindez szép és jó. De miből?- Az inflációt le kell tömi. Ez elengedhetetlen feltétele a fel­lendülésnek. A jelenlegi mone- tarista gazdaságpolitika (azaz a kamatlábak magasan tartása) csak igen alacsony hatásfokkal képes az inflációt mérsékelni. A dinamikus ármozgások megfé­kezése érdekében szükség van az árak szigorú ellenőrzésére. A je­lenlegi szűklátókörű pénzügyi irányítást egy, a gazdaság reál- folyamatait és a társadalmi hatá­sokat is mérlegelő politika kell hogy felváltsa. Ehhez egy meg­felelő jogosítványokkal ren­delkező gazdasági minisztérium létrehozása szükséges.- A gazdaságon kívül melyek a program egyéb frekventált pontjai?- Az oktatás, és ezen belül a felsőoktatás fejlesztése. A poszt­graduális képzés és átképzés, va­lamint a tudás megszerzésében fontos az esélyegyenlőség kérdé­se! Számunkra elfogadhatatlan a jóléti rendszerek - ezen belül az egészségügyi és nyugdíjrendszer — angolszász mintára történő át­alakítása, mert hiányzik a modell működőképességéhez a széles középosztály. A népegészség romló tendenciáinak megállítása érdekében változtatni kell az egészségügyet sújtó politikán. Semmi sem indokolja, hogy az egészségügy finanszírozását szol­gáló költségvetési bevételeket ka­mat formájában az újgazdag ré­teghez csoportosítsák át. A parlament kedd este el­fogadta a gyermekvéde­lemről és a gyámügyi igazgatás­ról szóló törvényt. Eszerint 2002-ig alakítják meg a jelenle­git felváltó, új gyermekvédelmi intézményrendszert. Újdonság, hogy a gyermekotthonok­ban a jövőben legfeljebb negyven gyermek helyez­hető el. A jogszabály csak legvégső esetben támogatja az intézeti nevelést. v— Önkormányzati feladatként létrejön a gyermekjóléti szolgá­lat. Á jogszabály egyik legfon­tosabb eleme, hogy azok a csa­ládok, ahol az egy főre jutó jö­vedelem nem éri el az öregségi nyugdíj minimumát, gyerme­kenként legalább a nyugdíjmi­nimum húsz százalékát kaphat­ják meg. Jelenleg ez az összeg havi kétezer-háromszáz forint, amelyet az önkormányzatok lehetőségük szerint növelhet­nek. Talán örülni kellene a tör­vénynek. Mégis inkább mérhe­tetlen szomorúság van benne. Azok jogosultak erre, akiknek egy főre jutó jövedelme kilenc­ezer forint vagy ettől kevesebb. A kétezer-háromszáz forint több a semminél, de mégsem elég fű­tésre, élelemre, gyógyszerre, Gyermekeinkért? Kozma Ibolya (Új Kelet) könyvekre és ruhákra. A támo­gatás több mint egymillió gye­reket érint. Hányán lehetnek kö­zülük, akik éhesen mennek isko­lába, s nem is visznek tízórait, mert nincs mit. Számukra ez a valamivel több mint kétezer forint nem jelent megoldást. Szüleiknek sem, akik­nek egyetlen jövelemforrásuk van: a gyerekek után járó csalá­di pótlék. Milyen jövőre számíthat a gyermek, aki nap mint nap a lé­tért küzd? Nem hinném, hogy korgó gyomorral a matematika­példák megoldásain gondolkod­na, miközben módosabb társai előtt szégyelli rongyos ruháit. Nem ismeri a sajtburgert, a Coca- Colát, de még gyümölcshöz is ritkán jut. Nem foglalkozhat tár­sasjátékokkal, mert soha nem ^ kapott. Mit tehet a szülő? Miért okolható? Mert megszűnt a munkahelye? Az elhúzódó re­ménytelenség, a kilátástalan- y ság nem szül jót. A gyermekkor a jövő alap­ja. Felkészülés a felnőtt életre. A munkára, az aktív szó­rakozásra és a társadalmi beil­leszkedésre. Sokuknak az állás­talan anya, a vasat gyűjtő apa a példa. Komolyan és kitartóan dolgozó, megbecsült embereket aligha ismernek. Miért van így? Ki felel a lehe­tetlen, az ezredfordulót is meg­csúfító sorsokért? A gyerekekért, akiknek nincs gyermekkora, de van szégyene, éhes gyomra és álma. Melyek talán soha nem tel­jesülnek... Palotai István (Új Kelet) Vannak még csodák! Vagy ha azok nincsenek is, csuda dolgok bizony létez­nek széles e hazában... Például itt van rögtön a Nyírfa-ügy. Az ügy, ami van, de nincs. Amivel fog­lalkoztak egy jó páran, ho­lott semmi, amivel senki sem foglalkozott! Csak úgy lett. Pontosabban nem is lett, csak volt, hogy ne unat­kozzunk, és főleg erre a hámozott léggömbre fi­gyeljünk, miközben a „fel­végen piszkosan kutyul- nak”... Itt a piros, hol a pi­ros? Nem a mi dolgunk. A bajor kis baja, mi közünk hozzá... Mi közünk hozzá?! Nagyon is sok! Minket, kisembereket is falhoz ál­lítottak, nem csak azokat, akik „kabátlopás-íigybe” keveredtek. És roppant ér­dekes módon megint pon­tosan akkor, amikor az il­letékesek és a még illeté­kesebbek külföldön tár­gyaltak. így aztán senki se inthette le a bandát: Ácsi! Coki van! Coki a tisztes­ségtől! Hát én édes jó Iste­nem. így sikerült. Na jó, de kinek? Mivel most már ott tartunk, hogy senkinek. A „buksza nélküli” miniszter kijelentette, hogy - miként sejtettük is - ,;ők hárman nem voltak”. Különösen nem az, akit a leginkább megrángattak. Jó, jó, de akkor mégis ki pusmogott? Tán a Náncsi néni Kutya- bagosról? Mert ha csak ennyi kell, hogy megindul­jon egy ilyen fenetitkos botanikus-akció, akkor vége a világnak... Valaki csak kavarta, ha bűzleni kezdett? Valamitől csak beindult a gépezet... Az ellenzék nem lehetett, mert egyrészt túl átlátszó trükk lett volna, másrészt mert lehetetlen. Majd pont az ellenzék sugdolózására indul be egy szocialista ori­entációjú szervezet, hogy szocikra húzza a vizes lepedőt!... Vicc. Akkor ki? Talán a Duná­tól nyugatra érdekelt belső ellenlábasok, akiknek fáj, hogy a keleti régió több fejlesztési pénzhez jutott? Irigy ük? Nekik legyen mondva! Vigyék, de akkor a 20-25 százalékos munka- nélküliséget is és az egész córeszt, ami itt van. Tok- kal-vonóval. Hát olyan ne­héz felfogni, hogy minden lánc erősségét a leglassúbb autó határozza meg? Más. Az, akit leginkább szerettek volna megmárto- gatni a mocsokban, törté­netesen az egyik legfedhe- tetlenebb magyar politi­kus, akinek még egy nyü- ves bétéje sincs. Néha még kiérdemelt járandóságait sem veszi fel. Szemet szúr­hat a tisztesség, sőt, lehet veszélyeztelő jellegű is. Elég, ha létével példái sta­tuál. Vádaskodunk, rágjuk a gittet, miközben az idő száll, és úgy sodorja lehe­tőségeinket egyre távo­labb, mint őszi szél a hul­lott levelet. A „Nyírfa-levelet”...

Next

/
Oldalképek
Tartalom