Új Kelet, 1997. április (4. évfolyam, 75-100. szám)
1997-04-21 / 92. szám
L IÍ2 1997. április 21., hétfő Kézilabda Az NYKC továbbra is a népszerűségi lista élén Az első osztályú csapataink közül a Kárpát-Hús Nyíregyházi KC férfi kézilabdacsapata fejezte be leghamarabb az 1996/97. évi bajnoki szezont. Ennek oka, hogy a válogatottunk részt vesz a Japánban megrendezésre kerülő világbajnokságon. Mint ismert, a nyírségi legénység becsülettel helytállt ebben az évadban, is és mindenképpen előrelépésnek számít, hogy az előkelő hetedik helyen végeztek. Eggyel előrébb, mint az előző bajnokságban. Minőségi javulásnak számít az is, hogy az eddigieknél sokkal érettebb játékot produkált a csapat, és a hazai kötelező meccseken kívül idegenből is szép számmal csipegettek pontokat. Mint ahogy lenni szokott, nincs siker kudarc nélkül. Nos, ebből is kijutott a csapatnak. Mindent összevetve, szereplésükkel kivívták, hogy a megyében lévő csapatok közül a közönség megítélése szerint is maradtak a népszerűségi lista élén. A statisztika szerint a legtöbb szurkoló az NYKC mérkőzésein volt. A13 hazai meccsüket és egy kupamérkőzést közel 25 ezer ember szurkolta végig. A csapat egész évi teljesítményét az edzők segítségével értékeltük. Nem véletlen, hogy edzőket említünk, hiszen a múlt év nyarán a bajnoki felkészülést és az őszi szezont a csapat Rácz Sándorral dolgozta végig, majd az őszi fordulók után Köstner Vilmos vette át tőle a gárda irányítását. Az őszről Rácz Sándor Idegenbeli sikerek- Az őszi szezonban kevesebb hazai találkozó volt, köztük a Veszprém elleni összecsapás, és ráadásul az Elektromossal is felcseréltük a pályaválasztó jogot. Az első fordulóban hazai pálya helyett mérkőztünk meg velük. Ennek ellenére nem kezdtünk rossszul. Nagy eredménynek tartom, hogy 4 pontot szereztünk idegenből. Mindenképpen bravúrnak számít a Győrből és Szolnokról elhozott l-l pont, illetve a székesfehérvári győzelem, főleg, ha azt nézzük, hogy végül a fehérváriak kiharcolták a bennmaradást. A problémák ott kezdődtek, amikor három kulcsjátékos - Bécsi, Kun, Szabó - sérülés miatt több mérkőzésen nem játszott. Legérzékenyebb volt a Komló elleni hazai vereség, amikor nyert helyzetből buktuk el a meccset. Aztán Debrecenben is kikaptunk, bár így utólag azt mondom, ez nem kudarc, mert kivétel nélkül minden csapatot megszorongattak otthonukban. Ennek ellenére az akkori sorsolást, és egyéb körülményeket tekintve jónak értékelem, hogy a csapat 10 pontot gyűjtött. Amikor átadtam a helyem, nem egy lepukkant csapatot hagytam az utódomra, és végül úgy érzem, a mostani sikernek részese vagyok. Örülök annak is, hogy a játékosok, akik mellett letettem a voksot, azok bizonyítottak a második körben is. Bécsi János Bécsi János az év játékosa Köstner Vilmos vezetőedző egy-egy mondatban a keret minden tagjának teljesítményét értékelte.- A kapusokkal kezdem. Szabó Gábor és Lencsés József nagyon jól kiegészítették egymást. Minden mérkőzésen valamelyik hozta magát. A képességeik maximumának a közelében védtek. Van még bennük több is, és Biró Imre kapusedző garancia arra, hogy még fejlődhetnek. A jobbszélről háladva, Szergyuk Dimitrij, úgy érzem, a tavasz folyamán azt a teljesítményt nyújtotta, mint amikor ide került. Sok néző az élményszámba menő szélső góljai miatt jött ki a mérkőzésekre. Szakács András tehetséges játékost szezon közben Fehér- gyarmatra kölcsönadtuk, a jövő embere. Bécsi János ebben a szezonban nagyon sokat fejlődött, a lőtt gólokban és a mutatott játékban is. A legjobb teljesítményével méltán megérdemli a tavasz, de az év játékosa címet is. Medve Róbert nálam megkapta azt a bizalmat, amire rászolgált, minden mérkőzésen a jók között volt. Kerekes Tamás a bajnokság elején nagyon jó formában játszott, de utána a sorozatos sérülései visszavetették. Dengi Zoltán főleg a védekezésben kapott szerepet, teljesítményét közepesre értékelem. A jövő ígérete. Habuczki Tamás lelkesedése, hozzállása példamutató. Igazi csapatember, és a bajnokság hajrájában remekelt. Tóvizi Krisztián több poszton is bevethető volt. A tavaszi teljesítményét meghatározta, hogy a főiskolás vb után megsérült. Amúgy a csapat egyik legjobb játékosa. Kun László tavasszal elég rapszodikus teljesítményt nyújtott. Voltak kiemelkedő produkciói, és szereti a csibészes megoldásokat. Déváid Attila tehetséges játékos, de kicsit le kell higgadnia. Klasszis megoldásokra is képes. Nagy ígéret Kap- lonyi Zoltán, ő még ifi korú, de már bontogatja szárnyait. Varga Zsolt a játéklehetőség végett Tiszaváriba ment, de visszakerülhet a keretbe. Braun Brúnó ifista korú, sok pozitívumot mutatott, de még a hozzáállásán változtatni kell. Kuliár Ferenc a jövő kapusa lehet. A pontozás szerinti élmezőny sorrendje: 1. Bécsi János (175 pont, 95 gól), 2. Medve Róbert (168, 95), 3. Szergyuk Dimitrij (163,60), 4. Lencsés József (131), 5. Habuczki Tamás (129,20), 6. Kun László (118, 30), 7. Tóvizi Krisztián (118, 29), 8. Szabó Gábor (115), 9. Kerekes Tamás (97), 10. Dengi Zoltán (85). A tavaszról Köstner Vilmos Legnagyobb siker az elégedett közönség- Az elmúlt év december közepétől a bajnokság 10. helyén tíz ponttal vettem át a csapatot Rácz Sándor kollégámtól. Amikor a vezetők felkértek a csapat irányítására, egyértelműen megmondták, hogy előrelépést várnak a bajnokság végére. A középmezőny élére várják a csapatot, és 15-18 pont megszerzése volt a cél. Akkor egy kicsit félve, kicsit ismeretlenül végül elvállaltam a feladatot, mert - ismerve a sportág népszerűségét - bíztam benne, hogy ettől jobb helyezést is el tudunk érni. Magam elé is a 6-7. hely valamelyikének a megszerzését tűztem ki feladatként. Annál is inkább, mert úgy ítéltem meg, hogy a csapat fiatal, és sok nyíregyházi kötődésű játékos van benne. Aztán a klubot segítő szponzorok is megfelelő háttérről biztosították a csapatot. Végül is én az elért helyezéssel és főleg a mutatott játékkal elégedett vagyok, mert úgy gondolom, ebben a fél szezonban nagyon sokat fejlődött a csapat. De megítélésem szerint a klub vezetése, a szponzorok és nem utolsósorban a közönség is elégedett volt a munkánkkal és az eredményeinkkel. Jó tavaszi rajt- A munka átvétele után nem sok idő állt rendelkezésemre a csapat szerkezetének és játékosállományának a megváltoztatására, hiszen december közepétől mindössze három hetünk volt, hogy felkészüljünk a tavaszi szezonra. Aztán január közepén már Magyar Kupa- mérkőzést játszottunk a Duna- ferrel. A kupameccsen az volt a célkitűzésem, hogy minimum az egyik mérkőzést nyerjük meg. Ez be is jött, hazai pályán nyertünk két góllal, de az előny kevésnek bizonyult, mert a visszavágón öttel kaptunk ki. A folytatásban január 15-től két és fél hét alatt hat meccset kellett lejátszanunk. Három rangadóval kezdtünk itthon. Fogadtuk az Elektromost, a Győrt és a Szolnokot. Végül ebben a körben öt pontot szereztünk, ami minden elképzelést felülmúlt, de nem álltunk messze a hat ponttól sem. Tatabányai kudarc- A következő három mérkőzésünk már nem volt ilyen sikeres. Tatabányán nem várt vereséget szenvedtünk, hazai pályán 14 góllal megvertük Székesfehérvárt, és utána Komlón négygólos vereséget szenvedtünk. Erre a szakaszra négy pontot terveztem, de csak kettő lett belőle. így a bajnokság végén isjátni, hogy Tatabányáról hiányzik a két pont. A hatodik helyünk ment rá. Ráadásul egy gyenge csapattól kaptunk ki. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy ők az egyik kiesők. A következő periódusban négy mérkőzés szerepelt. Hazai pályán fogadtuk a Debrecent és a Nagykanizsát, és idegenben játszottunk Ózd és Pécs ellen. Ebből a négy mérkőzésből hat pontot szereztünk. Úgy, hogy idegenben megvertük a pécsieket, Óz- don egy góllal kaptunk ki, és hoztuk a két hazai derbit. Ez a hat pont is elégedettségre adott okot, és már fellelhetők voltak azok a játékelemek, amiket együtt gyakoroltunk be a fiúkkal. Gyorsabb lett a csapat támadása, és a védekezésünk is stabilabb lett. Ebben fejlődtünk a legtöbbet, de felállt falak ellen is eredményesebben játszottunk. Tortán a hab Az utolsó három forduló volt a bajnokság tortáján a hab. Három nagycsapat volt az ellenfelünk, sorrendben a Dunaferr hazai pályán, idegenben a Fotex és ismét itthon a Pick Szeged. Két pont megszerzését terveztem, és örülök neki, hogy tévedtem, mert három lett belőle. De úgy lett három pont, hogy a Duneferr ellen végig vezettünk. Azt hiszem, hogy a játékoskeret szűkössége miatt elfáradtunk, és döntetlen lett a vége. A Fotexet méltó játékkal avattuk bajnokká, öt góllal kaptunk ki, de nem volt szégyenkezni valónk. A Szeged ellen meg úgy érzem, hogy az egész féléves teljesítményünkre rátettük a koronát, hisz egy nagyon jó, közönségszórakoztató meccsen magabiztosan, 4-5 góllal vezetve vertük meg az elmúlt évi bajnokot. A 13 mérkőzésen 7 győzelmet arattunk, két döntetlent elérve és négy verséget szenvedve értük el a 16 pontot, 330 gólt lőttünk és 302 kaptunk. Az őszi szezonhoz viszonyítva 45 góllal lőttünk többet, viszont védekezésben 13 góllal többet kaptunk. Ez azt jelenti, hogy a védekezésünkön még van javítanivaló. Legnagyobb sikernek azt tartom, hogy minden hazai mérkőzésünket veretlenül, szép számú nézőközönség előtt játszhattuk, és a szurkolók általában elégedetten távoztak a Bujtosiból. Az egész bajnokságot tekintve egy olyan közönségünk volt, akik együtt éltek a csapattal. Nagyon jó volt a sajtónk, amit külön meg is köszönök a médiáknak. Mindenki marad Egy bajnokság végén mindig nagy a várakozás a közvélemény, a szurkolók részéről, hogy milyen mozgás várható a keretben. Vajon ki szándékozik elmenni, és elkezdődnek a találgatások, hogy milyen posztra érkezik erősítés. De az sem egy utolsó kérdés, hogy az edző marad, vagy veszi a kalapját.- A bajnokság folyamán már elkezdtük a lejáró szerződésűjátékosainkkal a tárgyalást. Jelen pillanatban, véleményem szerint, mindenkivel egyetértésben vagyunk. Már szerződésben megegyeztünk Bécsivel, Tóvizivel, Medvével és Szergyukkal is. Lejárt még a szerződése Szabónak, Kunnak és Denginek, velük szóban ugyancsak megállapodtunk. Szinte teljes biztonsággal mondhatom, hogy a csapat együtt marad. Úgy érzem, ez mindenképpen egyik legnagyobb sikere ennek az évnek. Természetesen terveink között szerepel, hogy megerősítjük a keretet. Neveket még nem szívesen mondok, hiszen egy játékos idehozatala akkor biztos, ha már aláírta a szerződést. Elsősorban a hazai mezőnyből és esetleg külföldről balszélső és balátlövő posztra próbálunk megfelelőjátékost találni. Egyelőre ebben a két főben gondolkodunk.- Úgy tudjuk, hogy június végén neked is lejár a megbízatásod a csapatnál. Mi a további szándékod, vagy esetleg már el is dőlt ez a kérdés?- A fő szponzorunkal, Baráth Lászlóval és a klub vezetőivel már beszéltünk a továbbiakról, és szóban már megállapodtunk, hogy maradok Nyíregyházán, és még két szezonon keresztül én leszek a csapat edzője. Jól érzem magam a városban és a csapat körül is. Hogy ez így van, ebben nagyon sokat segített az eltelt négy hónap alatt Hanufer Sándor tecnikai vezető és Biró Imre kapusedző, akiknek a következő szezonban is számítok a munkájára. Külön köszönettel tartozom Baráth László úrnak, aki az anyagi biztonságát teremtette meg a csapatnak. Az ő személye és a város pozitív hozzállása garancia számomra arra, hogy jövőre is együtt dolgozzunk. Úgy érzem, hogy egy tehetséges csapatnak lehetek továbbra is az edzője. Az oldalt írta: Fullajtár András, fotók: Racskó Tibor NB I férfi végeredmény 1. Veszprémi KC 23 23 2 1 739-501 48 2. Dunaferr SE 26 22 2 2 648-516 46 3. Tisza Volán SC 26 19 2 5 680-564 40 4. Elektromos SE 26 17 2 7 634-541 36 5. Győri ETO 26 15 4 7 631-569 34 6. Komlói Bányász SK 26 11 5 10 575-570 27 7. Nyíregyházi KC 26 11 4 1 1 615-587 26 S. MÓL Szolnoki KC 26 11 2 13 582-585 24 9. Ózdi KC 26 11 2 13 584-611 24 10. Debreceni Dózsa SE 26 10 1 15 588-637 21 11. Pécsi MKC 26 5 2 19 562-690 12 12. H. Szondi SE 26 4 2 20 549-681 10 13. Tatabánya-Tata KC 26 4 2 20 539-664 10 14. Izzó SE 26 323 575-785 I Egész évben dinamikusan játszott a csapat Köstner Vilmos
