Új Kelet, 1997. április (4. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-16 / 88. szám

Gazdaság 1997. április 16., szerda Erdésztalálkoző Tőke és hitel A Nemzeti Agrárprogram kérdései Munkatársunktól Románia szatmárnémeti területein március óta tart a fásítási idény. A korábbi évek hagyományainak meg­felelően a program záróren­dezvényeként egy tudomá­nyos tanácskozást szerveztek a határon túli erdészeti veze­tők. A rendezvényre magyar részről Kovács Gábor, a Nyírerdő Rt. vezérigazgató­jának vezetésével négytagú delegáció utazik Romániá­Munkatársunktól________ Baja Ferenc környezetvé­delmi és területfejlesztési miniszter avatta fel tavaly áprilisban a nyíregyházi Széna téri, levegőminőséget meghatározó mérőberen­dezést, amely pillanatnyi­lag az egyetlen kalibrált és megbízható adatokat szolgáltató készülék a me­gyében. A berendezés szén-mo- noxid-, nitrogén-monoxid- és -dioxid-szennyeződést regisztrál, valamint az ösz- szes nitrogénszennyező­dést kimutatja. A készülék beállítása, érzékenységé­nek finomítása mintegy fél évet vett igénybe, s tavaly ősz óta tájékoztatja az ada­tokat értékelő Felső-Tisza­ba április 16-án, szerdán. A tudományos szimpóziumon a nyárfatermesztés technológi­ájának legújabb módszerei­ről dr. Tóth Béla címzetes egyetemi tanár tart előadást, valamint Hajdú Lajos, a fe­hérgyarmati erdészeti igazga­tóság vezetője ismerteti a szatmár-beregi térség tölgy­felújítási tapasztalatait. A konferencia alkalmából a két térségi erdészet vezetője gaz­dasági együttműködésről fog tárgyalni. vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség munkatársait. Az elemzéseket a felügyelet az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat megyei szervezetéhez, a vá­rosi önkormányzatnak, s ezentúl lapunknak is továb­bítja. Fontos megjegyezni, hogy az adatok csak a Szé­na téri levegőszennyezett- ségi értékeket mutatják, s nem reprezentálják az egész megyeszékhely levegőmi­nőségét. A környezetvédel­mi felügyelőség fejleszté­sének eredményeképpen hamarosan üzemképes lesz a nemrégiben vásárolt szállópormonitor, illetve a talajközeli ózónkoncent- rációt mérő berendezés is. Munkatársunktól _________ A Ne mzeti Agrárprogramnak (NAP) a Mezőgazdasági Szö­vetkezők és Termelők Orszá­gos Szövetsége (MOSZ) sze­rint alapvetően két kérdésre kell választ adnia: 1. A program hozzájárul-e a mezőgazdaságban tapasztalha­tó nagymértékű bizonytalan­ság felszámolásához? 2. A NAP végrehajtása meg­szünteti-e az ágazatban tapasz­talható jövedelemhiányt? Alapvető szemléletbeli hiba az agrárprogramot úgy felfog­ni, mintha az a magyar mező- gazdaság európai integrációjá­nak könnyítését szolgálná. A MOSZ vezetőtestülete úgy ítéli meg, hogy mindenképpen az Európai Unió Közös Agrárpo­litikájának (CAP) kötöttségeit nélkülöző, nemzeti agrárprog­ramra van szükség. Az agrárágazat jövőbeni fej­lesztési tervének nem ez a szem­lélet az egyetlen hibája. A prog­ram jó néhány, a MOSZ számá­ra nehezen értelmezhető elemet tartalmaz. Az 59 pontban össze­foglalt társadalmi vitaanyag­ból nem derül ki egyértelmű­en, hogy a bruttó hazai össz­termék (GDP) 2,5 százaléka - amelyet az ágazat fejlesztésére tervez fordítani az elképzelés - milyen módon szolgálná az agrárcélokat. Hiányzik az anyagból annak meghatározá­MTI____ _______ A gazda ság átalakítása po­litikai reformok nélkül nem valósítható meg - hangoztat­ta úton-útfélen a „Fordulat és reform” egykori csapata. A nyolcvanas évek reformgon­dolkodását összegző művet (amely a napokban ünnepli 10. évfordulóját) egyesek for­radalmi tettként, mások csu­pán utópisztikus elgondolás­ként minősítették. A reforme­rek „csatáraként” számon tar­tott Lengyel László (a Pénz­ügykutató Rt. elnöke) szerint reformokra ma is szükség vol­na. A kérdés csak az: ki való­sítja meg őket?- Egy mai „Fordulat és re­form” Ön szerint milyen aján­lásokat tartalmazna?- Akárcsak a mesebeli tün­dértől, három dolgot kíván­nék. Az egyik legfontosabb cél szerintem az államháztar­tási rendszer átalakításának törvényi és stratégiai szabá­lyozása. E kérdés rendezése nélkül sem az egészségügy, sem az oktatásügy rendszerét nem lehet megreformálni. Másik ajánlásom az adórend­szer biztonságának megte­remtése volna. Úgy gondo­lom, sokkal működőképesebb lenne a gazdaság, ha megva­lósulna az „egy kormány, egy adórendszer” eszméje. Az újabb és újabb adónemek be­vezetése általános bizonyta­lanságot teremt a társadalom­ban. Egy stabil adórendszer­ben a gazdasági élet fősze­replői céltudatosan tervezhet­nék a befektetéseiket, az ál­lam polgára pedig idejében tudna számolni a rá váró ter­sa, hogy a NAP készítői mek­kora mezőgazdasági termelés­sel, jövedelemgyarapodással számolnak, emiatt az sem isme­retes, hogy hosszú távon hány embernek adhat megélhetést a szektor. Az elképzelés pozitív eleme, hogy 3-3,5 százalékos termelés- növekedéssel számol, de a szö­vetkezeti szövetség elemzése szerint ennél jóval nagyobb - 4-4,5 százalékos - produktum­gyarapodásra képes az ágazat. A NAP kész tényként kezeli a hazai élelmiszeripar és keres­kedelem profitorientáltságát, holott az Unió tagországaiban nem ez jellemző. Nyugat-Eu- rópában az élelmiszeripar és a hozzá kapcsolódó kereskede­lem termelői érdekek alapján szerveződik, ezzel szemben hazánkban a többnyire mono­polhelyzetben lévő feldolgo­zók és a termelők között nincs összekötő kapocs. Emiatt a magyar gazda drágán termel és olcsón ad el. A MOSZ határo­zott véleménye, hogy a meg­lévő kapcsolati rendszer átala­kításával és további szövetke­zetek létrehozásával új alapok­ra kell helyezni a termelők, a feldolgozók és a kereskedők viszonyát. A NAP további hiányossága­ként róható fel az elvi megfo­galmazás gyakorlati alkalmaz­hatósága. A szövetkezeti ér­dekvédelem vezetőségének hekkel. Ennek hiányában sem a családi, sem pedig az államháztartás nem képes megfelelően működni. Har­madik cél egy olyan euro- stratégia kialakítása lehet, amely a kapcsolódási ponto­kat rendesen átgondolja. Gaz­daságpolitikai szempontból ez akár több évtizedre is meg­határozná hazánk Európán belüli helyzetét.- A szakemberek többsége úgy véli, a csőd szélén egyen­súlyoz a magyar gazdaság. Ón hogy látja ezt?- Nem mondanám, hogy csődben van, én inkább úgy fogalmaznék: a magyar gaz­daságnak sikerült kilábalni egy igen súlyos helyzetből és lassan, de konszolidálódik.- És hazánk gazdaságpoli­tikája?- Ez már sokkal siralmasabb képet mutat. Az a kormány­zati politika ugyanis, amelyet a rendszerváltás óta kényte­lenek vagyunk átélni, nemi­gen nevezhető átgondolt és hosszú távra tervezett politi­kának. 1986 óta visszatérő gondolatom, ha úgy tetszik, vesszőparipám, hogy a gazda­ság átalakítása nem valósul­hat meg hatékony és politi­kai stratégiákat kialakító kormányzat nélkül. Tehát mind a gazdasági, mind a po­litikai reform önmagában működésképtelen.- At lehetett volna hidalni azt a szakadékot, amelybe a hazai gazdaság végül is be­lezuhant?-Mindenképpen. Meggyő­ződésem, hogy sokkal kisebb áldozatokkal sokkal maga­sabbra kerülhettünk volna. És meglátása szerint az agráprog- ram önmagában, a regionális projektek és a fő termékcsopor­tokra kidolgozott fejlesztési stratégiák nélkül nem fogja beváltani a hozzá fűzött remé­nyeket. A szervezet képviselői szerint a jelenlegi magyar rea­litások alapján a tervezetnek számolnia kellene a társas- és a családi vállalkozások egy­más melletti működésével. Ennek alapján elfogadhatat­lannak tartja a MOSZ, hogy az agrárprogram a belföldi jogi személyek földtulajdonszer­zési tilalmának fenntartásával számol. A szövetség már korábban is, de az idei agrártámogatási rend­szer nyilvánosságra hozásával egy időben jelezte, hogy a tá­mogatás nem jut el a megcél­zott réteghez. Ezen a helyze­ten a termelői önszervező­dések, a legális foglalkoztatás segítésével, valamint a minő­ségi termelés ösztönzésével fel­tétlenül változtatni szükséges. Az ágazat tőkeellátottsága hosszú idő óta megoldatlan. A termelőknek speciális mező- gazdasági középhitelekre, hi­telszövetkezetekre, valamint tagi kölcsönt nyújtó intézmé­nyek kialakítására lenne szük­ség. A Nemzeti Agrárprogram végrehajtásához mindemellett elengedhetetlenül szükséges lenne az ágazat irányítórend­szerének átszervezése. itt van az a bizonyos „ha”. Ha a rendszerváltás nagy eszméi és tervei nem csupán pusztá­ba kiáltott szavak lettek vol­na... Ha annak idején a Kupa­program megvalósult volna... Ha 1994-ben Békési szabad kezet kapott volna... És ha 1995-ben Bokros Lajos nem csupán megszorító-, hanem reform-csomaggal állt vol­na elő...- Manapság sokszor emle­getjük keserű szájízzel a pénz­ügyi kormányzat zászlajára kitűzött gazdasági stabilitást. Valóban a stabilizációs prog­ram számlájára írható min­den rossz?- A stabilizációs program legfőbb célkitűzése, hogy makrogazdasági szinten helyre álljon az egyensúly. Ez pedig szükségszerűen együtt jár az életszínvonal csökkenésével és a közhan­gulat romlásával. Sajnos a tapasztalatok azt mutatják, hogy a gazdasági stabilitás irányába tett lépések ez idá­ig nem kedveztek a társadal­mi stabilitásnak.- Az elmúlt 5-6 év tükrében van-e realitása egy újabb „Fordulat és reform” -nak?- Szükséges volna, de a megvalósítása elég reményte­len vállalkozásnak tűnik. Eu­rópához, illetve a világhoz való csatlakozásnak érdeke megkívánná például az ál­lamháztartás, valamint a bankrendszer stratégiájának átalakítását, a társadalomnak pedig szüksége volna egy olyan elitre, akiben megbíz­hat. Ilyen csapat azonban - akárcsak a mesebeli tündér - jelenleg nem létezik. Hiányszakmák Munkatársunktól A PHARE Kísérleti Prog­ram Alap támogatásával 1995-ben egy szakértőkből álló. csoport programot in­dított a megye humán erő­forrásainak megismerése, a rendelkezésre álló szellemi tőke feltérképezésére, vala­mint a fejlesztés lehetséges irányainak meghatározásá­ra. A program első szaka­szával párhuzamosan a megye öt nagy vállalatá­nak alapítói részvételével tavaly tavasszal létrejött a Human-net Alapítvány, amely feladatának tekinti a munka folytatását. A PHA­RE program anyagi támo­gatásával az alapítvány 1996 második felében megkezdte a megye ötven cégére kiterjedő humán­erőforrás-gazdálkodással kapcsolatos felmérést. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye három - Kisvárda, Mátészalka és Nyíregyhá­za - körzetében megkérde­zett vállalatoknál megkö­zelítőleg több mint 14 ezer alkalmazott dolgozott, akiknek mindössze hal szá­zaléka, 841 fő rendelkezett egyetemi, főiskolai diplo­mával. Közöttük legna­gyobb számban műszaki végzettségűek dolgoznak, nagyságrenddel kevesebb a gazdasági, jogi, valamint a kereskedelmi végzettsé­gű szakember. A diplomásoknak min­tegy 30 százaléka rendel­kezik egy másik, leggyak­rabban az eredeti szak­irányra épülő képzésből származó oklevéllel. A Human-net Alapítvány munkatársainak tapasztala­tai szerint a megyében a munkaerő képzését, to­vábbképzését leginkább a nagyobb létszámú, vala­mint hosszabb múltra visz- szatekintő cégek ösztönzik és támogatják. Az új, ki­sebb vállalkozások sem az oktatási költségek támoga­tását, sem a tanulással járó időkiesést nem engedhetik meg maguknak. A vállalatok többsége a saját szakember utánpótlás házon belüli megoldását részesíti előnyben, s ahol tehetik tandíjátvállalással, utazási költségtérítéssel, munkaidő-kedvezménnyel segítik a továbbképzést. Az alapítvány felmérésé­ből mindezeken kívül ki­derült, hogy a válaszadó cégek mely szakterületen nem látják garantáltnak a szakember-utánpótlást. A megye ötven cégének vezetősége szerint a me­gyében keresettek a ve­gyészmérnökök, a vegyé­szek, a logisztikai szakem­berek, a villamosmérnö­kök, a kárpitos mérnökök, a számítógépes ismeretek­kel rendelkező termelés- szervezők, a faipari mérnö­kök, a németül jól beszélő gépészmérnökök, a jogá­szok, az idegennyelvi isme­rettel rendelkező, külkeres­kedelmi szakos közgaz­dászok, a ruhaipari techno­lógus mérnökök; az orvo­sok közül az anesztezioló­gusok, az intenzívterápiás, a traumatológus, a tüdő- gyógyász, a röntgen és a patológus szakorvosok. A Nyíregyháza, Széna téri immissziós mérőállomáson mért szén-monoxid 24 órás átlagkoncentrációja 1997.04.06-1997.04.13. között 5000 4500 4000 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 24 órás levegőminőségi határérték szén-monoxid (pg/m3) 500 500 hétfő kedd szerda csütörtök péntek szombat vasárnap nitrogén-dioxid (pg/m3) A Nyíregyháza, Széna téri immissziós mérőállomáson mért nitrogén-dioxid 24 órás átlagkoncentrációja 1997.04.06-1997.04.13. között gej _| _________________________________________________________________________ 24 ó rás levegőminőségi határérték 65 -- 60 -- 55 -- 50 -- 45 -- 40 -- 35 -- 30 -- 25 -- 20 -- 15 -- 10 -- 5 -- 0 L 39,8 28,9 20,9 10,1 8,6 Belvárosi légszennyezettség A reformer és a mesebeli tündér Beszélgetés a Pénzügykutató Rt. elnökével

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom