Új Kelet, 1997. április (4. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-16 / 88. szám

1 Doktor úr, köszönöm, hogy segített! 6. oldal Nyíregyháza i' ■' % ^ -.[rut^a - ; f $ f 8S$g <_ ££ *.s* :* i£äägf? ‘Á IWS^f > %i&$> *•*•:>& s< >Ä‘ * • At esí.«p?í •. *s i»»A £ 11 fwwi iy a MiMliiw <waiii>BW W'iiti n ■ w1 'iwiiiMBiisaiNHi^wwi^iiwiii'n n < i r4sx^'Mm"i^tom8®S®W*Bí*?»^y5í«4S8Si*ai8 SZABOLCS-SZATMAR-BEREG MEGYEI NAPILAP Ara: 28 Ft IV. évfolyam, 88. szám — 1997. április 16., szerda Milliárdos csatlakozás Magyarország csatlakozása a NATO-hoz évente mintegy 7,8-9 milliárd forintos ráfor­dítással járhat, ez a honvédel­mi költségvetés 8 százalékos növekedését jelentheti. A NATO-bővítés becsült össz­költsége - több mint tízéves időtartamra - az amerikai Kongresszus számára kidolgo­zott tanulmány szerint 27-35 milliárd dollárt tesz majd ki. A javaslat értelmében ennek 35 százalékát fedezik majd a csat­lakozó országok, 15 százalé­kát az Egyesült Államok, 50 százalékát pedig a NATO töb­bi tagállama - hangzott el a külügyi sajtótájékoztatón. Tartható az infláció Tartható lesz a 18 százalé­kos átlagos infláció az év egé­szére vonatkozóan. Az első hónapok bizakodásra adnak okot, mivel ez év márciusában - az előző esztendő azonos hónapjához hasonlítva — az infláció 18,8 százalékot ért el. Egész évben a fogyasztói árak növekedésének lassú lemor­zsolódása várható. A pénzügyi kormányzat szerint a közpon­ti költségvetés hiánya márci­usban mintegy 67 milliárd fo­rint volt. Ilyen módon a köz­ponti büdzsé deficitje az év első negyedében aüg haladja meg a 113 milliárd forintot, vagyis megfelel a költségve­tési törvény szerint időarányos előirányzatnak - hangsúlyoz­ta László Csaba, a pénzügyi tárca szóvivője kedden, buda­pesti tájékoztatóján. Befizetve, visszakérve A személyijövedelemadó- bevételek januárban 43 milli­árd, februárban 32,5 milliárd forintot hoztak a költségvetés­nek. Ez azonban lecsökkent 30 milliárd forintra, mert e hóna­pokban az előző évet terhelő adókötelezettségeket rendezik az állampolgárok, illetve már­ciusban már jelentősek az adóvisszaigénylések is. Az adóhatóság márciusban 9,4 milliárd forintot utalt vissza az adófizetőknek. Vízummentes Mexikó Május 14-én lép hatályba a kölcsönös vízummentességre vonatkozó megállapodás, amelyet Göncz órpáíf köztár­sasági elnök hivatalos mexi­kói látogatásakor írt alá. En­nek értelmében - miként ar­ról Szentiványi Gábor külügyi szóvivő beszámolt - a magyar állampolgárok a jövőben tu­risztikai vagy üzleti célból ki­lencven napot tölthetnek ví­zum nélkül Mexikóban. Közösen a parlagfű ellen Korunk népbetegsége az allergia, amelynek okozója vi­dékünkön elsődlegesen a parlagfű. A betegek száma évről évre növekszik, a kórokozó a későbbiekben tüdőasztmát okozhat. Az elmúlt évben a Népjóléti, a Munkaügyi, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési, valamint a Belügyminisztérium vezetői felhívták az ön- kormányzatok vezetőinek a figyelmét, hogy lehető­ségeikhez mérten tegyenek meg mindent a virágpor­allergia terjedésének megelőzésére. Új Kelet-információ A nyíregyházi önkormány­zat illetékesei két éve küzde­nek a parlagfű visszaszorítá­sáért, a virágpor azonban nem ismer határokat. E felis­merés késztette a megyeszék­hely önkormányzatát és az Első-nyírségi Fejlesztési Tár­saság vezetőit egy tanácsko­zás megszervezésére. A tár­sasághoz tartozó 14 település szakemberei előadáson és fórumon beszélik meg, érté­kelik a parlagfűirtással össze­függő aktuális teendőket áp­rilis 17-én, csütörtökön dél­előtt 10 órától Nyíregyházán, a városházán. Szőke Lajos, a megyei növényvédő állomás munkatársa a parlagfű sajá­tosságairól tart tájékoztatót. Dr. Winkler Ilona pulm- onológus főorvos előadá­sának címe: A parlagfű-aller­gia jelentőségéről az orvos szemével. Az önkormányza­tok feladatairól és lehető­ségeiről Vágvölgyi Gusztáv, a nyíregyházi polgármesteri hivatal környezetvédelmi szervezője ad információkat. A gyomnövény irtásának gyakorlati tapasztalatairól Soltész József, a Városüze­meltetési Közhasznú Társa­ság ügyvezető igazgatója beszél. A szevezők minden érdeklődőt várnak. Hitevesztett hitelező? Botrány? Jogi huzavona? Mikor jár el tisztességesen egy felszámolóbiztos? Ha megóvja közel száz ember munkahelyét, vagy ha visz- szafizettet egy immár régóta esedékes kölcsönt? Palotai István riportja Egyáltalán kié a BÉR FÉR Kft. Rakamazon? Lehet, hogy a kölcsön nem is a kft.-t terhe­li, hanem annak hajdani tulaj­donosát? Miért ígérték már többször is meg a pénz vissza­fizetését? És ha megígérték, miért találtak mindig kibúvót az ígéret teljesítése alól? Kér­dések és kérdések... Mindenesetre a kölcsönt nyújtó tegnap megjelent ügy­védjével Rakamazon a BER­BER Kft. előtt, hogy átvegye a cég kulcsait. Zárt vaskapuk és öles biztonsági őrök fogadták... A történet szinte már közis­mert. Bányai János osztrák ál­lampolgár - lassan már két év­vel ezelőtt - élettársán és képviselőjén keresztül nagy összegű kölcsönt adott Bereg- nyei Imrének, a rakamazi BER- FER Kft. tulajdonosának a cég rendbe tételére. A pénz egy ré­szét az ügyvezető tagi kölcsön formájában befizette ugyan a cég kasszájába, de később megint kivette. A kölcsönügy­let fedezetéül Beregnyei fel­ajánlotta a kft. ingatlanait és gépeit, erről szabályos, elődá- tumozott adásvételi szerződés készült, ami gyakorlatilag ha­tályba is lépett a fizetési ha­táridő lejártakor, ugyanis Be­regnyei egy fillért sem adott vissza Bányainak. Ehelyett vi­szontfeljelentette! Azzal vádol­ta Bányait, hogy „vételi szán­déka nem volt komoly”, vala­mint, hogy „uzsorakölcsönt” folyósított. Közben a BER-FER Kft. csőd­eljárás alá került. A felszámoló­biztos - Terjéki Ferenc- először megegyezett Bányaival, hogy elsőként ő kapja vissza a pénzét, ennek érdekében felajánlotta, hogy eladják a cég tokaji nyara­lóingatlanát is. Terjéki ezt la­punknak adott tavalyi nyilatko­zatában is megerősítette. A meg­egyezést a per visszavonása kö­vette, majd azon feltételhez köt­ve, hogy 1997. március 31-éig Bányai visszakapja a pénzét, kö­zösen aláírtak egy adásvételi szerződést visszavonó megálla­podást. (Folytatás a 3. oldalon) 7. oldal Kirendeltség Vasváriban Munkatársunktól A tiszavasvári polgármes­teri hivatalban kedden, a me­gyében ötödikként megnyi­totta térségi kirendeltségét a kereskedelmi és iparkama­ra. A testület képviseletében megjelent Oláh János elnök á Jakab Imre titkár köszöntőjében elmondta: a testület megalakulása óta ki­tűzött célja volt a kamara vezetőségének, hogy regio­nális kirendeltségek nyitásá­val „közelebb vigyék” a szolgáltatásokat a vállalko­zókhoz. Az idő pénz, s ezekből a legkevesebbel a vállalkozók rendelkeznek, így ezentúl nem kell kama­rai ügyeik intézésével a me­gyeszékhelyre utazniuk, ha­nem Tiszavasváriban elin­tézhetik dolgaikat. A térségi kirendeltség Su­lyok Tímea vezetésével ugyanazt a segítséget fogja megadni a városi és a város környéki tagoknak, amelyet Nyíregyházán kaptak. A nyitórendezvényen Sulyok József, Tiszavasvári polgár- mestere, az elhangzottakhoz hozzátéve, utalt arra, hogy a kirendeltség munkája szer­vesen kiegészítheti az ön- kormányzatnak a vállalko­zókért kifejtett tevékenysé­gét, s várhatóan a nyár közepétől, amikor a parla­ment jóváhagyása után a kamara feladatkörévé válik a vállalkozói igazolványok kiadása, az együttműködés munkamegosztással folyta­tódik majd. Ügyelet Kedd reggel a Tiszavas- vári-Józsefháza közötti út­szakaszon az árokba borult egy személygépkocsi. A balesetnek egy könnyű sé­rültje volt. Szintén keddre virradóra törtek fel ajtóüveg-betörés módszerével a Stadion ut­cán egy Trabant személy- gépkocsit. Átmeneti szállás hajléktalanoknak Új Kelet-információ A lakók negyede, hatszáz család küzd az említett problé­mákkal. A bíróság már 120 bérlőt kötelezett jogerős ítélet­tel, elhelyezési kötelezettség nélkül lakásuk elhagyására. A nyíregyházi önkormány­zat igyekszik a kiköltözéssel együttjáró további hátrányokat megakadályozni. Megoldási lehetőség, hogy a családok A Népjóléti Minisztérium vezetői pályázati felhívást tettek közzé a hajléktalanokat ellátó intézményrendszer fejleszté­sére. A szakemberek célja, hogy segítsék a lakóhely nélkü­li, krízishelyzetbe került embereket, családokat. Nyíregyhá­zán az önkormányzati bérlakásokban élőknél a legsúlyo­sabb társadalmi gond a közüzemi és lakbérhátralékok fel- halmozódása. együttmaradását lehetővé téve átmeneti szállást alakítanak ki. A nyíregyházi képviselő-testü­let hétfői döntése értelmében a szállás berendezésére, az épü­let átalakítására az önkormány­zat vezetői pályázatot nyújta­nak be - 15 millió forintot kér­nek - a szaktárca illetékeseihez. Az említett célra egy irodaépü­letet vásárolnak Nyíregyházán, a Simái úton a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóságtól 35 millió forintért. Ezt az össze­get a Házkezelő Kft. karban­tartási, felújítási költségeiből vonják el. A 15 millió forint elegendőnek tűnik az irodában az önálló lakrészek, a fürdő- és a konyharész, az egyéb kö­zös helyiségek kiépítésére. A pályázat kedvező elbírálása esetén az átmeneti szálláson december közepén fogadnák az első lakókat. A jegyzőnő egyelőre tehetetlen

Next

/
Oldalképek
Tartalom