Új Kelet, 1997. április (4. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-14 / 86. szám

Hazai krónika 1997. április 14., hétfő Hajrá Imre! S. E. (Új Kelet) ________ Cs ak el ne kiabáljam! Mert tényleg nagyon szur­kolok, legalább úgy, ha nem jobban, mint annak idején Kodaj Bencének, hogy sikerüljön. Gerlei Imre más típus, s bár villám­gyors, főként a villámkérdé­sekben, azért megfontolt­nak, roppant felkészültnek és rendkívül tájékozottnak ismerhettük meg. Röviden: művelt. Amikor a kilencedik for­dulót megnyerte, és az au­tót elvihette volna, s azt mondta: eddig játszottam, most jöjjön a kockázat, a fél ország felszisszent, mert hogy lehet a biztosat a bizonytalanra cserélni? Majd jött a tizedik győ­zelem, megnyerte az au­tón kívül az egyebeket, de a tizenegyediken még övé le­het a nyerő mező is, úgy döntött: mindent vagy sem­mit! Magán-közvélemény ku­tatásom szerint nincs igaz­ság a Földön, ha a tizene­gyedikben mindent elveszít. Egy kedves kollégám vi­szont úgy tudja, nem áll meg Imre a tizenegyedik forduló után sem, mert a ti­zenkettedikre még ott van neki Márta! De félre a tréfával, a tévé előtt a helyünk április 15-én, kedden este, fél tízkor! Hajrá Imre! Kábítószer-razzia a polgári Aréna diszkóban Kábítószerrel és lőszerrel való visszaélés, valamint ittas vezetés miatt 12 személyt állított elő a rendőrség vasárnapra virradó hajnalban a polgári Aréna disz­kóban tartott razzia során. Végül is miért nem? Villáminterjú Kovács Lászlóval Palotai István interjúja Amint az ismeretes, a parla­ment leszavazta az olaszok ké­rését, miszerint hazánk is küld­jön csapatokat Albániába. Ha­sonló döntést a kérdésben ha­zánkon kívül csak a Riksdag - a svéd parlament - hozott. A magyar álláspont így — nem véletlenül - komoly szimpáti­át váltott ki Stockholmban. Kovács László külügyminisz­tert kérdeztük az összefüg­gésekről. — Külügyminiszter Úr! Svéd­ország önmagát a világ lelki­ismeretének tartja. Az albáni­ai katonai beavatkozásra ők is nemet mondtak, akárcsak mi. Kommentálná ezt az összefüg­gést? — A magyar komány nagyon pontosan mérlegelte a kiala­kult helyzetet. Arra a következ­tetésre jutott, hogy ez nem nemzetközi konfliktus és nem is etnikai konfliktus, hanem egy olyan belső — még polgár- háborúnak sem nevezhető. - harc, amiben a politikai motí­vumok mellett köztörvényes bűnözők is szerepet játszanak. A lakosság kezén óriási meny- nyiségű fegyver van. Megálla­pítottuk, hogy ebben az eset­ben egyáltalán nem természe­tes és indokolt a külföldi kato­nai beavatkozás.- Mi az a közös nemzetközi jogi indok, amellyel Magyaror­szág és Svédország magyaráz­za döntését?- Nincs békemegállapodás. Ez lényeges különbség Bosz­nia és Albánia között! Boszniá­ban a daytoni békemegállapo­dást mind a három háborúsko­dó fél aláírta, ez adta az alapját a nemzetközi katonai jelenlét­nek. Nem világos a nemzetkö­zi katonai erő mandátuma sem. így aztán könnyen előfordul­hat egy olyan helyzet, hogy odamennek a segélyszállítmá­nyok célbajutását biztosítani, és mégis belekényszerülnek nemcsak egy békefenntartó, hanem egy béketeremtő akció­ba, azaz harci cselekményekbe, méghozzá úgy, hogy ehhez van­nak négy-ötezren, nehézfegyve­rek és a NATO katonai infrast­ruktúrája nélkül. Nem akartuk ilyen kockázatnak kitenni a magyar katonákat. így aztán kértük az olasz fél megértését... — Ezek szerint a svédek nem­zetközi jogi kifogásaival szem­ben nekünk inkább gyakorlati kifogásaink voltak?- Az elvi és a gyakorlati szem­pontok egyaránt szerepet játszot­tak, csak mi a gyakorlati problé­mákat is megneveztük. Ennyi a különbség, ha ez végül is az. A tiszavasvári baleset körülményeiről AfTT__________________ Mint azt Kiss János, a Hajdú-Bihar Megyei Rend­őr-főkapitányság sajtórefe­rense az MTI tudósítójának elmondta - a rendőrség in­formációi szerint a megyé­ben néhány szórakozóhe­lyen rendszeresen terjesztik és fogyasztják a kábítósze­reket. A rendőrség konkrét előzetes adatok alapján szállta meg vasárnap haj­nalban a Polgáron működő Aréna diszkót. Az ellen­őrzésben több százan vet­tek részt: köztük a szomszé­dos megyék rendőr-főka­pitányságainak speciális egységei, valamint a vám- és pénzügyőrség szakem­berei. Az akció során a diszkó­ban többfajta kábítószer­gyanús anyagot: cigarettá­kat, tablettákat, tasakokba csomagolt porokat és fecs­kendőket foglaltak le, s megkezdték az anyagok szakértői vizsgálatát. A polgári razzia tapaszta­latai alapján a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitány­ság á jövőben további ha­tározott intézkedéseket tesz a kábítószeres bűnözés visszaszorítására - közölte az MTÍ-vel a rendőrségi szóvivő. MTI _____ ____ Tú l van a közvetlen életve­szélyen az a férfi, aki pénteken este Tiszavasvári belterületén kerékpárjával nekiütközött a honvédelmi miniszterrel úton lévő személygépkocsinak. Ke­leti György szombaton reggel telefonon érdeklődött a kórház­ban ápolt férfi hogy léte felől/Az orvosok a minisztert arról tájé­koztatták, hogy a balesetet szen­vedett kerékpároson operációt nem kellett végrehajtani, a sé­rült magához tért, állapota sta­bilizálódott. Minderről Keleti György szombaton nyilatko­zott az MTI munkatársának. Az ORFK közlése szerint a minisztert szállító autó szabá­lyosan közlekedett a főúton, amikor a kerékpározó férfi egy mellékútról szabálytalanul haj­tott a főútvonalra. A miniszter a baleset körülményeiről elmond­ta: a kerékpáros a sötétből buk­kant elő, nagy lendülettel akart áthajtani a Mercédes előtt. A férfi a kocsi bal első részének csapódott. A szemtanúk szerint a kerékpár nem volt kivilágít­va. A mentők perceken belül a helyszínre érkeztek. A gépkocsi vezetőjét a rendőrök a helyszí­nelés során megszondáztatták, és megállapították, hogy alko­holt nem fogyasztott. Keleti György úgy vélekedett: a gép­kocsi nem mehetett nagy sebes­séggel, mert az ütközés hely­színétől néhány méterre meg tudott állni. Hozzátette: a sofőr megkülönböztető jelzést nem használta. Mivel az autó szél­védője betört, a miniszter egy másik kocsival folytatta útját Budapestre. A rendőrség szakértők és az ügyészség bevonásával vizs­gálja a baleset körülményeit. A mellrák megelőzhető Immár ötödik alkalommal tartották meg a Nemzetkö­zi Rákellenes Napot. Minden évben van egy-egy fő gondolata ennek a napnak, mely ebben az évben a Mellrák megelőzhető címet kapta. /* mint betegségről, illetve a betegek rehabif taró\ dr. Vasváry Artúrné, a Magyar Rákellenes i_iga titká­ra beszélt. Munkatársunktól- Nálunk, Magyaror­szágon az a legnagyobb probléma, hogy a rák éve­ken át tabutéma volt, sőt, nagyon sok helyen még ma is az maradt. Pedig er­ről beszélnünk kell. A rák­nak többféle fajtája van, melyek közül most a leg­aktuálisabbról, a mellrák­ról beszélnék. Emlőrákban világszerte egyre többen betegszenek meg. Ez a rosszindulatú daganatos betegség többnyire az em­lő mirigyállományában kezd fejlődni, előbb apró, de egyre növekvő, álta­lában ki is tapintható da­ganat, úgynevezett „cso­mó” formájában anélkül, hogy fájdalmat okozna. Az idő előrehaladtával át­tétek keletkezhetnek ma­gában az emlőben, és a hónalji vagy kulcscsont feletti nyirokcsomókban. Végül a betegség több más szervre is átterjedhet. Ép­pen ezért a legelső gyanús jelre orvoshoz kell fordul­ni. A betegség kiváltó oka egyelőre ismeretlen. Tudni lehet azonban, hogy legin­kább azok a nők vannak ki­téve az emlőrák veszélyé­nek, akiknek felmenő csa­ládjában már többször elő­fordult ez a betegség. Élet­kortól függetlenül bárki ott­hon is elvégezheti az el­lenőrzést. Legcélszerűbb menstruáció után, amikor a legpuhább az emlő. Ha bár­milyen eltérést észlelünk, azonnal forduljunk orvoshoz. Negyvenéves kor felett pe­dig mindenképpen ajánlott évente egyszer elmenni egy úgynevezett mammográfiás szűrésre. A rák ma még gyógyítha­tatlan. Ám nemcsak rossz-, de jóindulatú daganatok is vannak, melyeket időben felismerve el lehet távolí­tani. Minderről azonban nem beszélnek az emberek. Csak az él a köztudatban, hogy ha valaki rákos, akkor az meg fog halni. Éppen ezen a szemléleten szeretne változ­tatni a Magyar Rákellenes Liga. Egészséges életmód mellett, időben orvoshoz for­dulva nem menthetetlen a beteg. Az emberek nagy több­sége még azzal sincs tisztá­ban, hogy nagyon sok olyan szűrés van, mellyel kezdeti szakaszban kimutatható a daganat. Az emberek több­ségének, ha valamilyen prob- lénmája van - például kö- hécsel vagy megváltozik a széklete - elmegy a házior­voshoz, s gyakran fel sem merül egyik félben sem, hogy nem csak egy egyszerű megfázásról vagy hasmenés­ről lehet szó. Fontos dolog az is, hogy nagy gondot for­dítsunk a tüdőgondozásra, hisz nem csak tbc-jelen- tősége van a szűrésnek. Ar­ról szinte mindenki tud, hogy a nőknek évente egy­szer ajánlott a rákszűrés, ar­ról viszont már nagyon ke­veset hallani, hogy ugyan­ilyen időközönként nem árt a férfiaknak is felkeresniük a szakorvost. Fiataloknál a herét, idősebbeknél - negy­venöt éves kor felett - a prosz­tatát szűrik. Emellett hang­súlyt kell fektetni a külön­féle bőrgyógyászati elvál­tozásokra, színes anyaje­gyekre is. Nagyon érdemes odafigyelni a táplálkozásra is. Sokan azt hiszik, hogy a növényi eredetű margari­noknak csak a reklámja nagy. Pedig hangsúlyt kell fek­tetni arra, hogy milyen nagy­fokú az összefüggés például a disznózsírfogyasztás és az emlőrák között. Az immunrendszer fenn­tartásában nagy szerepe van az étkezési szokásoknak. Aki már túl van egy gyógyke­zelésen, annak elengedhe­tetlen, hogy megváltoztassa szokásait, és kialakítson egy egészséges életmódot. Eh­hez nagy segítséget adnak a természetes élelmiszerek. A daganatos megbetegedés nemcsak testileg, de pszi­chésen is nagyon megviseli az embereket. Ilyenkor jut óriási szerep a családnak. Nagy lelki erőfeszítés és tartás kell ahhoz, hogy vala­ki a terápiás kezeléseket és az esetleges kísérő mellék­hatásokat el tudja viselni. Nem kellenek nagy dolgok, de odafigyeléssel, törődés­sel a családtagok enyhíthe­tik a kétségbeesést. A házi betegápolás azonban még nincs igazán megoldva. Ön­kénteseket képzünk erre a fe­ladatra, hiszen ha egy daga­natos beteg hazakerül a kór­házból, nem biztos, hogy a körülötte élők képesek lesz­nek egyedül megoldani a szakszerű ellátást és állandó odafigyelést. I '■ííbe \ Hírről V hírre Fekete Tibor (Új Kelet) A rendszerváltással együtt vált divatos fogalommá az önkormányzatok kifejezés. A települések irányítótes­tületén kívül többek között a társadalombiztosítás két területét, az egészségbizto­sítást és a nyugdíjbiztosí­tást is ilyen önkormányza­tok irányítása alá vonták. Először csak ad hoc mó­don, majd négy évvel ezelőtt választások útján kaptak képviseletet a munkaválla­lók ezekbe az önkormány­zatokba. Az akkori erőviszo­nyoknak megfelelően, az MSZOSZ elsöprő sikerét hozta a voksolás, és a szö­vetségbe tartozó szakszerve­zetek kapták a képviselői helyek több mint ötven százalékát, ami az MSZP- SZDSZ-kormánykoalíció- nak nem is volt ellenére. Akadtak nézeteltérések, sőt időnként hatalmi villongá­sok is a szaktárcák és a tb- önkormányzatok között, de alapjaiban jól-rosszul, de működött a rendszer. A kormány rendre állta az önkormányzatok pénzügyi fedezethiányait, cserébe na­gyobb beleszólást szeretett volna. Az önkormányzatok ez ellen minden alkalommal berzenkedtek, de nem sok mindent tehettek. A kor­mány szerint az önkormány­zatok rosszul sáfárkodtak a rájuk bízott vagyonnal, és annak jelentős részét felél­ték. Az önkormányzatok az­zal védekeztek, hogy kevés lehetőségük és főleg kevés beleszólásuk van a dolgok menetébe, így nem is lehet igazából gazdálkodni. A nyugdíjrendszer és az egész­ségügy reformja elodázha­tatlanná vált. Ä változtatá­sok pedig alapjaiban forgat­nák fel a meglévő és egyre kevésbé működőképes el­osztási rendszereket. Most azonban komoly di­lemma elé állították a tör­vényhozást. Ha marad a négy évvel ezelőtti politikai szán­dék, akkor júniusban újra szakszervezeti választások­nak kellene következni. En­nek végeredménye azonban igencsak kétséges, és egyál­talán nem biztos, hogy az MSZOSZ ismét megszerzi az önkormányzatokban a kép­viselet nagyobbik felét. Amennyiben így alakulna, annak komoly és váratlan kö­vetkezményei lehetnének. A kisebb és úgymond ellenzé­ki szakszervezetek követelik a választások kiírását, de hangjuk nem jut el elég han­gosan a parlamentbe. A kormánykoalíció és más, jelenleg többségben lévő szakszervezetek úgy kívánják átvágni a gordiu­szi csomót, hogy befagyasz­tanák a jelenlegi erőviszo­nyokat, és a négy évvel ez­előtti állapotoknak meg­felelően delegálhatnának képviselőket az önkormány­zatokba a munkavállalók. Ez azonban megkérdőjelez­né a küldöttek legitimitását, sőt alkotmányossági aggá­lyokat is ébreszt. A delegá­lással nem biztos, hogy ér­vényesülne a népszuvereni­tás elve, és egyáltalán nem biztos, hogy a munkaválla­lók összérdekeit képvisel­nék az önkormányzatokban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom