Új Kelet, 1997. április (4. évfolyam, 75-100. szám)
1997-04-12 / 85. szám
I 1997. április 12., szombat Párbeszéd '97 Horn Gyula: Jövőre nő a nyugdíjak reálértéke A vártnál mintegy negyedórával korábban érkezett Nyíregyháza repülőterére Horn Gyula miniszterelnök. A korábbi érkezés miatt így több ideje maradt Nyírteleken Hudák Andrásáé gazdaságát megtekinteni. A miniszterelnök élénk érdeklődést mutatott a megyénkben korszerűnek mondható tehenészet szemlélése közben. A gazda- asszony örömmel újságolta illusztris vendégének, hogy Holstein-Friz tehenei évente átlag ötezer liter tejet adnak. A miniszterelnök fehér köpenyt öltött, és megnézte a gépi fejést. Ezután a mezőgazdasági főiskola tanácstermében Csabai Lászlóné, Nyíregyháza polgármestere társaságában agrárszakemberekkel találkozott, akikkel ismertette a kormány mezőgazdaságot fejlesztő elképzeléseit. Előadásában a szaktárca terveiről elmondta: A kormány Modernizációs Programjának megvalósítása keretében 1995 őszén fogalmazta meg az Agrármodemi- zációs Programot. Ez a mező- gazdaság és ezen túl a vidék komplex fejlesztését szolgálja, figyelembe véve mind a ’90-es évek elején kialakult válságból adódó teendőket, mind az Európai Unióhoz való csatlakozás kritériumait. A program keretében ekkor indult meg az Integrált Termelésszervezési Rendszerek (ITR) szervezése. A három évre tervezett modernizációs kísérlet kifejezetten gyakorlati jellegű, amelynek keretében az ország különböző térségeiben a mezőgazdasági és erdészeti - feldolgozó, szolgáltató és piaci - tevékenységet meghatározott termékek előállítására egy-egy integrátor fogja össze. Az új integrációs termelésszervezés nem az egyoldalú, nagyüzemi termelésre épül, hanem a családi gazdaságok, vállalatok termeltetési szerződéseire. Az integrátorok magas színvonalú technikájukkal, a piaci, pénzügyi stb. feltételek alapján biztonságot nyújthatnak, rendszerezettséget és versenyképességet teremtenek az egész folyamatban. A tanárképző főiskola számítógépközpontjában dr. Székely Gábor főigazgató és Bódi Antal, a SZAB-I-NET Kht. ügyvezetője tájékoztatta a miniszter- elnököt a központ terveiről. Azt követően a miniszterelnök lakossági fórumon válaszolt az érdeklődők kérdéseire. A zsúfolásig megtelt nagyelőadóban először nevenapján köszöntötték a vendéget, majd meghallgatták rövid elemző tájékoztatóját. Hóm Gyula elismerte, hogy a rendszerváltás nagy áldozatot követel a lakosság széles rétegeitől, és a kormány tapasztalja az életszínvonal romlását, de nem tehetett mást. A megszorító intézkedéseknek itt, Szabolcsban még súlyosabbak a terhei, hisz 20 százalékos infláció és hatvan- százalékos bérek mellett még nehezebb elviselni a kétszámjegyű inflációt. A közönség soraiban jobbára nyugdíjasok foglaltak helyet, akik életkörülményük romlását panaszolták el. Akadt, aki gyengesége vádolta a kormányt, és jobb propaganda- munkára kérte a miniszterelnököt. Horn Gyula válaszában nem ígérhette meg az áfa eltörlését, vagy a privatizáció leállítását, de kilátásba helyezte a nyugdíjak és a reálbérek emelkedését. Mindennek alapja a gazdaság teljesítő- képességének várható növekedése, amire minden esély megvan. Bírálta az ellenzéket, mert nem mutat konstruktív hozzáállást a törvényalkotásban, és jobbára csak a hibákat keresi. A várható fejlesztésekről elmondta, hogy most már nem külső kölcsönökből akarják támogatni a régiók gazdasági növekedését, hanem belső pénzügyi forrásokból szeretnék finanszírozni a hiteleket. Szabolcs- Szatmár-Bereg megye három országgal is határos. Az itt élőknek különösen fontos a jószomszédság. A kormány minden igyekezetével azon van, hogy normalizálja a szomszédos államokkal a viszonyt, és szabad utat adjon a kiszélesedő kereskedelmi kapcsolatoknak. Kősáné Kovács Magda: Lám, azt a két törvényt Is módosították, visszavonták. Tiszavasváriban délelőtt fél tizenkettőkor Sulyok József polgármester fogadta Kósáné Kovács Magdát, az MSZP országos ügyvezető alelnökét, majd a sajtó képviselőinek jelenlétében röviden ismertette a település történetét. Külön kiemelte a régi Büdszentmihály nagy szülöttei, Vasvári Pál, Kabay János és Pethe Ferenc nevét. A polgármester mint relikviát megmutatta az egykori mezőváros kisbírói dobját, amelyet utoljára a várossá avatás tizedik évfordulóján használtak. Közös munkaebéd után a polgármesteri hivatal épületében aktuális politikai kérdésekről tartott a vendég pártfórumot. A közönség soraiból a kérdezők megyénk elmaradott gazdasági helyzetére hívták fel a politikus figyelmét, és a közelgő választások miatt aktívabb és okosabb politizálásra kérték az alelnök asszonyt. A fórumon szóba kerültek többek között a mindinkább elviselhetetlen közállapotok, a bűnözés, a nyugdíjak, a rohamosan emelkedő árak és a Nemzeti Alaptanterv. Az egyik hozzászóló kevesellte a születendő gyermekek számát, míg a másik sokallta. A volt miniszterasszony a személyét érintő kérdésre válaszolva nem tartotta meg- futamodásnak a lemondást a munkaügyi miniszteri tisztről, de úgy érezte, hogy két vitatott törvény elfogadásához nem adhatja nevét. Véleménye szerint az idő őt igazolta, hiszen azóta azt a két törvényt részben visz- szavonták, részben módosították. Sulyok József polgármester összegzésében szükségesnek tartotta az ilyen magas szintű látogatásokat, és mint mondta, kár, hogy az idő rövidsége miatt félbemaradt az eszmecsere. A nap további részében Mátészalkára utazott az ügyvezető alelnök, ahol a lakossági fórumon aktuális politikai kérdésekről tájékoztatta a szépszámú hallgatóságot. Előadásában érintette a gazdaság, a társadalom, a kultúra, az oktatás kérdéseit és szólt a nyugdíjasok helyzetéről. A fórumon jelenlévők hozzászólásaikkal szinte minden felvetésre élénken reagáltak. Kökény Mihály: ...halászni kell megtanítani Óriási taps fogadta a vásá- rosnaményi lakossági fórumon Kökény Mihály népjóléti miniszter bejelentését, miszerint a kormány több mint hárommilliárd forintot juttatna a naményi és a fehérgyarmati kórháznak. Az összeget a járóbeteg-gondozás, a diagnosztika és az infrastruktúra fejlesztésére, az ambuláns sebészet kialakítására, a mentőállomás és a tüdőszűrő átköltöztetésére fordítanák. A fórumon a miniszter hangsúlyozta; a szabolcs-szatmár- beregi térség feladata, hogy a hátrányokból próbáljon meg előnyöket kovácsolni. A járhatóság egyik útjának az összefogást, a térségi együttműködést javasolta. A fórum résztvevői egyebek között arról érdeklődtek, hogy mikor kap esetkocsit a város mentőállomása, hogyan privatizálhatják az orvosok az egészségügyi intézményeket, miként emelik az özvegyi nyugdíjakat, és mi várható a megváltozott munkaképességűek szociális ellátása terén. A tárca vezetője felavatta a vásárosnaményi kórház sürgősségi betegellátó részlegét és a gyermekosztályt. A felújítás és a nemrégiben elkészült beruházás harmincmillió forintba került. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat nyíregyházi irodájában az Egészségügyi Szövetség ülésén vett részt a miniszter, majd a kisvárdai kórházba is ellátogatott, s rövid szakmai fórumot tartott. A szoros program ellenére szinte percre pontosan érkezett valamennyi helyszínre. Szakoly- ban Rényai János polgár- mester és a környező települések vezetői fogadták a magas rangú vendéget. Beszámoltak a szociális földprogram gyakorlati tapasztalatairól. A szakoly iák több község összefogásával közhasznú társaságot alapítottak. Aszalóüzemet építettek, amelyben a lakosságtól felvásárolt gyümölcsöt dolgozzák fel. A meggy-, alma- , szilva-aszalványokkal már betörtek a piacra. Ültetvényeket telepítettek, a termést a későbbiekben fogják hasznosítani. Az üzemben ötven ember dolgozik. Kevesebb a községben a munkanélküli a megyei átlagnál (tíz százalék alatti az arány)- az itt élők elfoglaltságot találnak, érzik munkájuk szükségességét, s jövedelmet szereznek. Az önkormányzat gépeket vásárolt, melyekkel jutányos áron művelik a rászorulók földjét. A faluban kevesen igényelnek szociális és egyéb juttatásokat. Kökény Mihály szerint a szociális földprogram szak- olyi megvalósulása szép példája mindannak, amit elméletben elképzeltek. Ehhez azonban olyan vezetőkre van szükség, akik képesek meggyőzni az embereket. Még nem tudnak minden településen kézzel fogható ereményeket felmutatni, de már az is eredmény, hogy a segélyre szorulóknak lehetőségük van a tevékenységre és az önmegvalósításra. A szakolyi program útmutató, példát lehet venni róla. Az elmúlt esztendőben a szaktárca negyedmilliárd forintot adott a megyének különféle fejlesztési célokra. Nem sok, mindössze tíz-húsz millió forint jutott egy-egy településnek. Megfelelő szociálpolitikával, odafigyeléssel és gazdaságos felhasználással ennyi pénzből is lehet csodát művelni. A szociális földporgram jelentőségére a miniszter egy szólást idézett: nem halat kell adni, hanem megtanítani halászni! A szakolyi aszalóüzem titkai A vásárosnaményi kórház új sürgősségi osztályának avatásán Hudák Andrásné nyíreteleki magángazdálkodó portáján Élénk eszmecsere a Szab-l-Net-nél I Minden lépésre... (Kósáné a tiszavasvári strandon)
