Új Kelet, 1997. április (4. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-10 / 83. szám

1997. április 10., csütörtök India és Pakisztán folytatja a hivatalos tár­gyalásokat azoknak a kérdéseknek, köztük Kasmír ügyé­nek rendezésére, amelyek szembeállítják a két szomszédos ázsiai országot. Erről a két ország külügyminisztere állapo­dott meg szerdán újdelhiben befejeződött találkozóján. Jakub Hán pakisztáni külügyminiszter indiai kollégája tár­saságában úgy nyilatkozott, hogy nagyon elégedett a meg­beszéléssel. Az indiai külügyminiszter reményét fejezte ki, hogy hamarosan újabb találkozót tartanak, hogy to­vábbvigyék a múlt hónapban felújított béketárgyalásokat. Jakub Hán ehhez annyit tett hozzá, hogy a mostani megbe­szélések megteremtették a bizalmat. Megsértette az Irakra vonatkozó, a légi közlekedés tilalmát is kimondó ENSZ-szankciókat, egy iraki repülőgép, fedélzetén 104 Mekkába induló zarándok­kal - jelentette szerdán szemtanúkra hivatkozva a Reuter. Az Il-76-os gép a iraki főváros keleti külvárosában lévő Rasid légi támaszpontról szállt fel és a szaúd-arábiai Dzsiddába tartott. A gép elindulását az AFP hírügynökség is megerősítette az INA iraki hírügynökség Ammánba elju­tott közleménye alapján. A zarándokokat búcsúztató cere­mónián magas rangú iraki tisztségviselők, köztük két mi­niszter is jelen volt. Szentté avatja Edith Stein filozófust II. János Pál pápa rendelete alapján a katolikus egyház, akit 1942-ben az auschwitzi koncentrációs táborban öltek meg. Ugyancsak szentté avatja a katolikus egyház a XIV. század­ban élt Hedvig lengyel királynét, Ladislaw (László) lengyel király magyar feleségét. Edith Stein 1891 -ben született Len­gyelországban. „Zsidó, filozófus, apáca és mártír” - mondta róla n. János Pál, amikor 1987-ben, Kölnben boldoggá avatta. Edith Stein 1933-ban tért át a katolikus hitre és Teresa Benedetta néven a mezítlábas karmelita apácarend tagja lett. Lengyelország és Magyarország közös szentje lesz a XIV. században élt Hedvig lengyel királyné, aki 25 éves korában halt meg Krakkóban. Világkrónika AtomSegyvermentes övezetek Nagyhatalmak közös nyilatkozata A világ öt atomhatalma kedden közös nyilatkozatot adott ki, hogy kifejezésre juttassa eltökéltségét a nukleáris leszerelés iránt. Az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Nagy-Britannia és Franciaország közös állásfog­lalását az ENSZ New York-i székhelyén ismertették. A nyilatkozat annak a 2000-ben rendezendő konferenci­ának az előkészítéseképpen került nyilvánosságra, amelyen az atomsorompó szerződés aláírói által hozott leszerelési intézkedéseket fogják megvizsgálni. MTI ____________________ Ho rvátország: a paranoia, mint rendszer feleimmel vit- riolos írásban tájékoztatta a horvát közvéleményt egy zágrábi hetilap a Horvátor­szágban dolgozó külföldi tudósítók hatósági ellenőr­zéséről. A Soros Alapítvány támo­gatásával megjelenő Tjednik legutóbbi számában Lab- dázgatás a külföldi tudósí­tókkal című cikkében emlé­keztet arra, hogy Vladimir Seks, a horvát parlament al- elnöke tavaly állítólag kije­lentette: a saját szemével lát­ta, ahogy az egyik külföldi tudósító zsebéből CIA-jel- vény esett ki... A hetilap úgy véli: a jelek szerint a politi­kus nincs egyedül ezzel a gondolkodásmóddal. A lap részletesen beszámol arról, hogy a Horvátországban dol­gozó külföldi tudósítók stá­tusa azonos például az ukrán konzumhölgyekével, vagy a keleti vendégmunkásokéval, s ajtajukon bármikor beko­poghat egy rendőr, s megkér­dezheti például (azt is), hogy mennyi a fizetésük. A Tjednik megírja, hogy a horvát hatóságok vízumot kémek azoktól a külföldi tu­dósítóktól is, akiknek or­szágával vízummentességi megállapodása van Horvá­tországnak. (így van ez pél­dául Magyarország esetében is!) Ezután a tudósítónak ál­landó bejelentőt, s munka- vállalási engedélyt kell sze­reznie, amelyeket egy évre kap, s ezek alapján kapja meg a rendőrségtől - információs elbeszélgetés után - a tartóz­kodási engedélyt. A rend­őrség azonban csak fél évre adja a tartózkodási enge­délyt, természetesen féléven­te fizetendő illeték ellené­ben... A lap megszólaltatja a dpa német hírügynökség zágrábi irodájának tudósítóját, aki beszámol arról, hogy (őt is) beszélgetésre hívták a zágrá­bi lakóhelye szerint illetékes rendőrkapitányságra, ahol viszonylag udvariasan elbe­szélgettek vele mindaddig, amíg a tudósító meg nem ta­gadta a választ arra a kérdés­re, hogy mennyi a fizetése. „Az volt az érzésem, hogy beszélgetőpartnereim nem egyszerű rendőrök, hanem inkább valamilyen különle­ges rendőri szolgálat tagjai” - nyilatkozta a német újság­író. A Tjednik cikkéből ki­derül, hogy a külföldi tudó­sítók egy részének a vélemé­nye szerint ezek a rendőrségi elbeszélgetések semmiben sem különböznek a bírósági kihallgatásoktól, hiszen a rendőröket a külföldi újság­író havi fizetésének nagysá­gán kívül még az is érdekli (a teljes „lekáderezés” mel­lett), hogy a tollforgató ki­vel tölti a szabadidejét. A horvát hetilap megírja, hogy az év elejétől csak bonyolul­tabbá vált a tudósítók akkre­ditálásának folyamata, mivel ezt a feladatot a kulturális minisztériumtól a külügymi­nisztérium vette át. MTI______________________ Az öt atomhatalom kinyilvá­nította szándékát a nukleáris fegyverek elterjedésének meg­akadályozására létrehozott atomsorompó szerződés vala­mennyi előírásának teljeskörű végrehajtására. Hangoztatták annak fontosságát, hogy „a szerződést minél hamarabb írja alá és ratifikálja minden állam, ami meggyorsítaná mihama­rabbi hatálybalépését”. Az atomsorompó szerződést eddig 185 ország írta alá. Brazília, Chile, Kuba, India és Pakisz­tán eddig nem volt hajlandó erre. A szerződés gyakorlatilag alku az öt atomhatalom és a világ többi állama között. Az atomfegyverekkel nem rendel­kező országok vállalják, hogy nem fejlesztenek ki saját nuk­leáris arzenált, de hozzáférhet­nek a polgári célú atomtechno­MTI _______ A delegáció csütörtökön töb­bek között találkozik a román parlament román-magyar bará­ti csoportjával, az európai in­tegrációs parlament» bizottság tagjaival, a honvédelmi minisz­terrel, míg a pénteki programon megbeszélés szerepel Adrian Severin külügyminiszterrel, Petre Románnál, a szenátus el­nökével. A küldöttség sajtóér­tekezletet is tart hazautazása előtt. A külügyi bizottságok szer­dai találkozójáról szólva Eörsi Mátyás elmondta az MTI tudó­sítójának, hogy ilyen megbe­lógiához. A szerződés tiltja atomkísérletek végrehajtását, a nukleáris fegyverek új típusa­inak kifejlesztését, és korlátoz­za a meglévő fegyverek korsze­rűsítését. A nyilatkozat felvázolta a nukleáris leszerelés terén ed­dig elért eredményeket, üdvö­zölte az oroszok és az ameri­kaiak márciusban Helsinkiben hozott döntését, hogy újabb tárgyalásokat kezdenek a nuk­leáris robbanótöltetek csök­kentéséről. Jelentős előrelépés­ként értékelte atomfegyver­mentes övezetek létesítését a Csendes-óceán déli térségében és Afrikában, és kilátásba he­lyezte, hogy együttműködnek az délkelet-ázsiai térség álla­maival hasonló övezetek lét­rehozásában. Az öt atomhatalom emlékez­tetett arra, hogy a nukleáris kí­sérletek átfogó betiltásáról ta­széléseket nagyon régen tartot­tak, mégis úgy tűnik, hogy a kapcsolat igen intenzív, mivel számos delegáció járt a novem­beri romániai választások óta Bukarestben Magyarországról és fordítva, Romániából Buda­pesten. A találkozót nagyon fontos­nak nevezte a politikus, mivel az új román kormány felállása és programjának meghirdetése után, de a júliusi madridi NATO-döntés előtt tartják. Magyar részről a kétoldalú kapcsolatok kérdése, az alap- szerződés végrehajtása állt a figyelem középpontjában. Eör­si megjegyezte: „Miközben valy kötött egyezményt már 140 állam aláírta. Kötelezett­séget vállaltak arra, hogy szer­ződést dolgoznak ki, amely megtiltja hasadó anyagok gyártását atomfegyverek és más robbanószerek előállítása céljából. Az AFP által idézett nyugati diplomaták szerint ez az első alkalom, hogy Kína csatlakozik a többi atomhatalomhoz egy ilyen akcióban. Peking minded­dig ragaszkodott ahhoz, hogy nyilatkozatban rögzítsék: az atomhatalmak nem alkalmaz­nak atomfegyvert elsőként olyan állammal szemben, amely nem rendelkezik ilyen fegyve­rekkel. A tanácskozáson Dél- Afrika az atomsorompó szerző­dés szellemével ellenkező lé­pésként bírálta a NATO terve­zett bővítését. Az új tagok fel­vételével nőne azoknak az, atomfegyverrel nem rendelkező államoknak a száma, amelyek részt vennének nukleáris fegy­vereket is érintő kiképzéseken, tervezésben és döntéshozatal­ban, és védelmi politikájuk ré­szévé válna a nukleáris elretten­tés - hangoztatta Dél-Afrika EN SZ-nagykövete. egyik oldalról számos nagysze­rű nyilatkozatnak vagyunk ta­núi, az alapszerződés egyes ren­delkezéseinek teljesítése mint­ha késlekedne,,. A magyar kül­döttség tagjai ezzel kapcsolat­ban hivatkoztak Victor Cior- bea miniszterelnök budapesti ígéreteire, és kifejtették, hogy bár tudják, a román parlament előtt jelenleg hatalmas felada­tok tornyosulnak, úgy gondol­ják, hogy ezeknek is helyet kell kapniok a törvényhozási folya­matban. „Reméljük, hogy az alapszerződésben foglalt intéz­kedéseknek a megvalósítása hozzájárul majd Románia NATO-csatlakozási esélyeinek növeléséhez is, hiszen a NATO vezető hatalmai nemcsak a nyi­latkozatokat, hanem a mögöt­tük lévő reális cselekedeteket is megítélik,, - mondta Eörsi Má­tyás az MTI tudósítójának. Hoz­záfűzte: „Bízunk abban, hogy ez a folyamat megindul, felgyor­sul, és hozzásegíti a romániai magyar kisebbséget is jogos igényeinek teljesüléséhez”. RP \ Hírről hírre Palotai István (Új Kelet) A lehető legteljesebb zűrzavar jellemzi az ENSZ égisze alatt Albániába te­lepítendő nemzetközi ka­tonai kontingens sorsát és jövőjét. A francia idegenlégió előőrsei már elinultak a Champlain csapatszállító hadihajón Dürres dél-albá­niai kikötője felé, és az is eldöntött dolog, hogy a franciák mintegy ezer fős egysége a Dürres és Tirana közötti negyven kilométer hosszú szakaszt ellenőrzi - hacsak... Hacsak fel nem borul az egész terv azon, hogy a nemzetközi kontin­gens gerincét képező és kétezerötszáz katonából álló olasz hadtest egyálta­lán el sem indul... Az első nagy itáliai len­dületből mindenesetre iz­gatott tanakodás lett, és könnyen meglehet, hogy még a kormány is megbu­kik, hiszen az ellenzékkel „elfelejtették”megbeszélni, hogy egyáltalán hozzájá­rulnak-e olasz az csapatok Albániába küldéséhez. Jeleneleg nagyon úgy néz ki, hogy nem! Romano Prodi középbal kormánya minden ízében inog. Silvio Berlusconi, az ellenzéki középjobb párt- szövetség vezetője keddi, római sajtóértekezletén bejelentette, hogy a szövet­séget alkotó pártok a saját határozati javaslatukat szavazzák meg, és nemet mondanak a kormány által beterjesztett határozati ja­vaslatra . Miután a Prodi- kormányt kívülről támoga­tó Rifondazione Commu- nista párt, valamint az Északi Liga már korábban jelezte, hogy ellenzi az al­bániai katonai missziót, a kormány mindenképpen ki­sebbségbe kerül a képvi­selőházban. Ettől már csak egyetlen lépés a bizalmatlansági in­dítvány benyújtása (éppen az elhamarkodott nemzet­közi katonai Ígéretek miatt) - ez pedig, ha a pártok kon­zekvensen végigviszik a kérdést, egyenesen kor­mányválsághoz vezet. Ami eddig biztos, az az, hogy nyolc ország (Auszt­ria, Dánia, Franciaország, Görögország, Románia, Spanyolország, valamint Törökország ) összesen 3500 katonát küld. Mértékadó nyugati ka­tonai források szerint - ép­pen annak következtében, hogy egy olasz korvett hul­lámsírba küldött egy albán őrnaszádot mintegy száz civillel a fedélzetén - meg­lehetősen veszélyessé vált, különösen az olaszok szá­mára. A politikai döntés ér­telmében az akció kezdete április 14-én lesz, azonban a végső szót mindenképpen a katonák mondják majd ki. A feszültség amúgy is nap­ról napra nő Albánia és Olaszország között. Pierro Fasino olasz kül­ügyi államtitkár ugyanis ki­jelentette, hogy Sáli Bcrisha albán elnöknek távoznia kell. A hágai bíróság szemléje után, mintha több vizet adnának a szlovákok NATO-csatlakozási esélyek Magyar parlamenti küldöttség Bukarestben Szerda délelőtt a román szenátus és képviselőház kül­ügyi bizottságának tagjaival, majd több párt parlamenti frakcióvezetőjével találkozott az Országgyűlés küldött­sége, amely a román parlament meghívására a külügyi bizottság elnökének, Eörsi Mátyásnak a vezetésével kedden érkezett négynapos látogatásra Bukarestbe. Délután Tokay György, a román kormány kisebbség- védelmi minisztere fogadta a delegációt, este Teodor Melescanu, a szenátus külpolitikai bizottságának elnö­ke, volt külügyminiszter ad vacsorát a vendégek tiszte­letére. Szigorúan ellenőrzött külföldi tudósítók

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom