Új Kelet, 1997. április (4. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-10 / 83. szám

Hazai krónika 1997. április 10., csütörtök Vagyonbevallás MTI ___________ A Kormányzati Ellenőrzési Iroda (KEI) két-három héten belül a kormány elé terjeszti a vagyonbevallás bevezeté­sével kapcsolatos javaslatát. Ezt Rubicsek Sándor, a KEI elnöke közölte szerdán az MTI munkatársával. El­mondta, hogy a vagyonbe- vallásra mindenképpen szük­ség van, bár jobb lett volna ezt már korábban, például az új adórendszer 1988-as beve­zetésekor megtenni. Vélemé­nye szerint ez most sem el­késett, hiszen végre látható­vá kellene tenni a kiugróan magas, mindeddig nem lát­ható és a közteherviselés alól kibúvó vagyongyarapodáso­kat. Rubicsek Sándor hang­súlyozta, hogy van reális alapja a vagyonnyilatkozat bevezetésének és működte­tésének, s cáfolta a nyilván­tartási rendszerek elsődleges és mindent meghatározó sze­repét. A bevallás nem visz- szamenőleges lenne, hanem egy adott vagyoni állapotot rögzítene, amihez képest a jövőben az APEH ellenőriz­hetné a vagyongyarapodást, amit azután meg is adóztat­hatna. Elmondta: előfordul­hatnak olyan esetek is, hogy a ténylegesnél sokkal na­gyobb vagyont is feltüntet­hetnek majd egyesek, hiszen így elkerülhetnék azt, hogy a gyarapodást mutató szá­mok jelentősek legyenek. Ám ezek is ellenőrizhetők lesznek - tette hozzá a KEI elnöke. Közölte még azt is, hogy a vagyonbevallásról szóló javaslatot nem önálló­an, hanem a bankkonszoli­dációról, így a Magyar Hitel Bank (MHB) konszolidáció­jának vizsgálati jelentésével együtt nyújtják be a kor­mánynak. A bankról szóló jelentést egyelőre nem tudta részletezni, hiszen az még ki­dolgozás alatt van. Ózdi privatizáció MTI ______ Az idén februárban az ÁPV Rt. 100 százalékos tulajdo­nában lévő Ózdi Acélművek Kft. (OAM) privatizációjára kiírt pályázat benyújtási ha­tárideje csütörtökön délben jár le. Az MTI az ÁPV Rt. illeté­kesétől szerdán délután meg­tudta: élénk érdeklődés mu­tatkozott az ózdi kohászat iránt, amely már csupán a rúd- és dróthengerművet üze­melteti gazdaságosan. A pályázati kiírást tartal­mazó tenderfüzet csaknem valamennyi példánya elkelt. Ózdon szerdán az MTI ér­deklődésére elmondták: a helyszínen két hazai és há­rom külföldi szakmai be­fektető cég képviselői is­merkedtek a helyi viszo­nyokkal. Az ÁPV Rt. a 2 milliárd 731 millió forint jegyzett és 3 milliárd 786 millió forint saját tőkéjű kohászati válla­lat értékesítését igen szigorú feltételekhez kötötte. Kormányülés - előzetes MTI . A kormány csütörtöki ülé­sén tárgyal a következő há­rom év gazdaságpolitikai irányelveiről. Eszerint míg az idén a GDP mintegy 2 szá­zalékkal növekszik, addig 2000-ben már 4-5 százalék­kal. Az infláció jövőre mintegy 13 százalék lesz, 2000-ben már csak 8 százalék. A prog­ram ennél gyorsabb infláció- csökkenést is elképzelhető­nek tart, amennyiben sike­rülne széles körű ár-bér meg­állapodást kötni. A folyó fi­zetési mérleg hiánya az elkövetkező években 1,5-2 milliárd dollár körüli hiányt mutat majd, és az ország net­tó külső adóssága is lénye­gében stabilan 14-15 milli­árd dollár körül lesz. A kor­mány ezenkívül tárgyal töb­bek között a nemdohányzók védelméről szóló törvényter­vezetről, továbbá a Polgári Perrendtartásról szóló tör­vény módosításáról. Módo­sítani tervezik a személyi és vagyonvédelm; amint a magánnyomozói tevékeny­ségről szóló kormányrende­letet is. Terítékre kerül az ügyészségről szóló törvény, továbbá az ügyészségi szol­gálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló törvény változtatása is. Foglalkozik a kormány a felsőoktatási szövetség megalakulásának feltételé­vel és az egységes, integrált felsőoktatási intézménnyé történő átalakulás szabálya­ival is. Metész'nyilatkozat MTI _________ A Mezőgazdasági Ter­melők Érdekvédelmi Szövet­ségének (Metész) elnöke, Kása Gyula arra kérte az MTI- t, hogy szervezete elnöksé­gének közleményét tegye közzé. Az MTI szó szerint bocsátja a szerkesztőségek rendelkezésére a Metész nyi­latkozatát. „A parlamenti demokráci­ában szokatlan módon a par­lament tekintélyét megcsú­folva szólalt meg ismét a kor­mány. Eddig csak hazudott, de most hamisan vádolt! Ki­merítette a vezetők és az ér­dekvédelmi szervezet lejára­tását, hitelrontását, - meg­sértve a személyiségi és az önszerveződéseknek kijáró kollektív jogokat. A Metész elnöksége a leg­határozottabban visszauta­sítja a kormány nyilvánossá­got is felhasználó Iejáratási törekvését. Egyúttal bejelen­ti az MTI-nek a szószerinti jegyzőkönyv alapján való kiigazítási igényét, valamint a kormány elleni polgári per megindítását. Hétpárti konszenzus Magyarország az egyik legfelkészültebb az európai uni­ós tagságra pályázó országok között. Ezért az EU az első hullámban kezdi majd meg Budapesttel a tagfelvé­teli tárgyalásokat - jelentette ki Jacques Poos luxem­burgi miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter az MTI érdeklődésére. A diplomata, aki Kovács László külügy­miniszter meghívására hivatalos látogatáson tartózko­dik Budapesten, szerdán találkozott az Országgyűlés külügyi bizottságának tagjaival. MTI A megbeszélésen a magyar tárgyalófelet vezető Rácskay Jenő (SZDSZ) tájékoztatta ven­dégét a magyarországi belpo­litikai viszonyokról. Mint mondta: a hét parlamenti párt körében konszenzus van Ma­gyarország euro-atlanti integ­rációjának támogatását ille­tően. Jacques Poos beszámolt arról, hogy Magyarországnak, amennyiben az EU tagja lesz, a piacgazdaság elmélyítésén túl az Unió gazdasági rendszeréhez is igazodnia kell majd. Felhív­ta a figyelmet annak fontossá­gára, hogy a lakosságot meg kell győzni arról: a nehézségek csak ideiglenesek, s ne veszít­sék el hitüket, mert hosszú tá­von Magyarország csak nyer­het az európai uniós tagsággal. A külügyi bizottság tagjai­nak kérdéseire válaszolva a lu­xemburgi miniszterelnök-he­lyettes úgy vélte, hogy június­ban Amszterdamban pozitív eredménnyel zárulhat le az EU kormányközi konferenciája, mivel a még el nem fogadott javaslatok a konszenzus lehe­tőségét hordozzák magukban. Hangsúlyozta, hogy az EU-n belül mindenki tudja: a kor­mányközi konferencia esetle­ges kudarca beláthatatlan kö­vetkezményekkel járna. Lu­xemburg azért is szeretné, ha júniusban befejeződne a kor­mányközi konferencia, mert az év második felében - amikor Luxemburg lesz az EU soros elnöke - már a bővítés kérdé­seivel kell foglalkozni. Meglá­tása szerint a társult tagorszá­gokról kialakított országvéle­mények időben elkészülnek, s az Európa Tanács decemberi luxemburgi ülésén a közössé­gi költségvetés szempontjait fi­gyelembe vevő konkrét dönté­sek születnek. A NATO bővítésével kap­csolatban a luxemburgi mi­niszterelnök-helyettes Made­leine Albright amerikai kül­ügyminiszter néhány hete Brüsszelben tett kijelentését idézte. Eszerint a júliusi mad­ridi döntés után a leendő új ta­gok első csoportjával már idén decemberben befejeződhetnek a tárgyalások, s nincs kétség afelől, hogy Magyarország be­letartozik ebbe a körbe. Jacques Poos elmondta, hogy a NATO- bővítésnek lesz második hul­láma is, a balti országok biz­tonságát pedig egy olyan hár­mas megállapodás garantál­hatja, melyet a NATO Oroszor­szággal és a skandináv álla­mokkal kötne. Feledy- tárlat MTI____________________ Rajzok verssorokra cím­mel nyílt meg szerdán Mis­kolcon, a megyei könyvtár­ban Feledy Gyula Kossuth- díjas grafikus művész kiállí­tása. A felsorakoztatott har­minc munkát Kosztolányi Dezső, Juhász Gyula, Babits Mihály és Radnóti Miklós versei ihlették. Az alkotá­sokból album is készült, amelyet a tárlaton mutattak be a nagyközönségnek. A tárlatra és a kötet bemutató­jára a közelgő Költészet Nap- jához kapcsolódóan került sor. Közelebb az Európai Unióhoz Ha nem tudnám, hogy ezek a szigorú adó és tébé törvé­nyek az én érdekeimet szolgálják, most egy kicsit azért iz­gulnék... Az Európai Unióhoz való közeledésünk, várható csat­lakozásunk a politikai és a gazdasági diplomácián túl a gazdaság szinte valamennyi szereplőjével szemben új követelményeket támaszt. A mikroszféra alkalmazkodá­sa és versenyképessége nélkül nincs, nem lesz sike­res csatlakozás. Számvetésre, összegzésre készül az április 24-26. között Nagykanizsán szervezett Közgaz­dász-vándorgyűlés. Munkatársunktól A Közgazdász-vándorgyűlés rendezvényén a meghívottak olyan alapvető kérdésekre ke­resik a választ, mint hogy hol jár az Európai Unió, és hol tar­tunk mi? Milyen feladatokat kell teljesítenünk, hogy meg­feleljünk az Unió előírásainak, sikerrel vehessük fel a versenyt az EU-beli termelőkkel, szol­gáltatókkal? Milyen az infor­mációs kapcsolatunk az Euró­pai Unió tagállamaival? Mit várunk és mit kapunk a csat­lakozástól? A Közgazdász-vándorgyű­lés idei egyik fő támogatója és társszervezője a Magyar Keres­kedelmi és Iparkamara. Nemcsak a megrendezéshez ad anyagi segítséget, hanem a magyar gazdaság különböző szegmenseinek - kereskede­lem, export-import fejlesztés, információs rendszerek mű­ködtetése, gazdaságpolitikai diplomácia - mind pontosabb megismeréséhez elemző előa­dásokkal is hozzájárul a csat­lakozásig terjedő időszak stra­tégiájának kimunkálásához. A nyitó plenáris ülésen elő­adást tart Kádár Béla egyete­mi tanár, a Magyar Közgazda- sági Társaság alelnöke, Inótái András, az MTA Világgazda­sági Kutató Intézetének igaz­gatója, Tolnay Lajos, a Ma­gyar Kereskedelmi és Iparka­mara elnöke, Balázs Péter rendkívüli és meghatalmazott nagykövet. Az elemző munka öt munka- csoportban tart három napon keresztül. Külön hangsúlyt kap a területfejlesztés, amelynek szekciójában az elnöki tisztet Baráth Etele, az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságá­nak elnöke látja el. Újszerű a Közgazdász-vándorgyűlések történetében, hogy minden té­macsoportban képviseltetik magukat előadóval a kereske­delmi és iparkamarák. A gaz­daságpolitikai tájékoztatáso­kon Bihall Tamás, a Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Ipar­kamara elnöke ad elő, a pénz- ügyek-pénzintézetek szekció­jában Tamás István, a Duna- holding Rt. elnöke, az országos közjogi testület alelnöke tart előadást. Az élelmiszergaz­daság témakörében Farkas Imre, a Zala megyei testület el­nöke, a Zalahús vezérigazgató­ja, a vállalkozási szekcióban Dunai Péter, az MKIK főtitká­ra, a területfejlesztési szekció­ban Miklóssy Ferenc, a Hajdú- Bihar megyei kamara elnöke lesz az egyik előadó. A hallgatóság megismerked­het néhány olyan ipari, mező- gazdasági és kereskedelmi vál­lalat gyakorlati tapasztalatai­val is, amelyek belső szerveze­te már alkalmazkodott az Eu­rópai Unióban uralkodó viszo­nyokhoz, megfelel az ottani kö­rülményeknek, mások számára is hasznosítható tapasztalatok­kal bírnak. Drágák a lakások Fekete Tibor (Új Kelet) Új tavasz, új kezdet, új építőanyagárak. Egy, a na­pokban kiszámított statisz­tikai átlag szerint hazánk­ban átlag százezer forintba kerül a kertes családi házak négyzetmétere. Bűvös szám ez a százezer, nevez­hetnénk álomhatárnak is, csak kicsit morbid lenne. Nem is kell olyan régre visszagondolnunk, amikor még egy egész házat vesz­tegettek ennyiért. Igaz, a bérek sem annyiak voltak, mint most, mégis, valahogy felborult az arány. Tudjuk, ravasz dolog a statisztika, hiszen 49-nek és 51-nek is ötven a közepe, de 99-nek és egynek is ugyanannyi az átlaga. Va­lószínű, hogy Budapesten a Rózsadombon - már csak a telekárak miatt is - lénye­gesen többe kerül házat épí­teni, mint egy szatmári kis faluban. Az is igaz, hogy a tégla közel annyiba kerül mind a két helyen. Az átlag­ba benne foglaltatik az is, aki a legolcsóbb másodosz­tályú csempével burkoltat- ja fürdőszobáját és az is, aki Olaszországból hozatja a legdrágább anyagokat. Úgy hiszem, nem járok messze az igazságtól, ha kijelentem, hogy me­gyénkben inkább az átlag alatti áron építkeznek, de itt is élnek olyanok, akik az otthonteremtésben is megengedhetik a luxus minőséget. És ez önmagá­ban nem baj. A nagy szoci­alista egyenlősdi után ne­hezen szokjuk meg a kiug­róan magas jövedelmeket, de ha emögött teljesítmény húzódik meg, az dicséretes és nem elítélendő dolog. Baj akkor van, ha nincs tár­sadalmi értékteremtés a ki­áramlójövedelmek mögött, mert az jelentősen gerjesz­ti az inflációt, és ennek árát mindannyian fizetjük. Akármilyen eltérőek is az adatok, az átlag azért kife­jez valamit. Nem túlzás azt állítani, hogy családtagon­ként legalább 25 négyzet- méter élettér kell. Egy négytagú családnak tehát száz négyzetméteres ott­honra van szüksége, ami átlag áron tízmillió forint­ba kerül. Ha ezt összevet­jük a két gyerek után, ad­ható úgynevezett szociál­politikai kedvezmény 1,2 milliós összegével, máris kiderül, hogy mindössze tizenkét százalékát fedezi a költségeknek. Ez pedig rém kevés. Már régóta beszélik, hogy megemelik a lakás- építési és -vásárlási támo­gatás összegét. Rá is férne, hisz a legutóbbi változta­tás óta eltelt három és fél év alatt a pénzromlás leg­alább hatvanszázalékos volt. Az akkor kétmillió forint mára csak nyolc- százezret ér. A négy évvel ezelőtti törvényalkotók nem számoltak hosszú tá­von kétjegyű inflációval, és nem építették be a tör­vény tervezetébe az érték- csökkenéssel arányos éven­kénti automatikus emelése­ket. Jó lenne, ha a soron következő „szoc.pol. tör­vény” már nem feledkezne meg erről a tényről.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom