Új Kelet, 1997. március (4. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-05 / 54. szám

Határmenti együttműködés I 1997. március 5., szerda MTI _____ Ma gyarország zempléni térsége, Szlovákia nagykapo- si térsége és Ukrajna ungvári térsége 1994. novemberében megkötött - hármashatár- menti regionális együtt­működési szerződésnek az elmúlt két év során megha­tározó jelentőségű volt az európai régió e területének gazdasági fellendítésében. A Kárpátok Határmenti Gaz­daságfej lesztési Szövetség (KHGSZ) néven létrehozott szervezet interregionális eredményei jövőbe mutatók az Európai Unió számára is, amelyik 76 ehhez hasonló fejlesztésre érdemesnek ítélt térségi társulást regisztrál. A KHGSZ eddigi eredmé­nyeiről és feladatairól tartot­tak kedden konferenciát Sátoraljaújhelyen, a szerve­zet központjában, amelyen mindhárom országból részt vettek a szövetség tanácsá­nak tagjai, valamint az őket segítő hazai és külföldi szakértők. Juhász István, a KHGSZ elnöke a tanácsko­zást követő nemzetközi saj­tótájékoztatón mondta el, hogy a koordinált gazdaság- és térségfejlesztési együtt­működésbe foglalt idei ter­veik szerint a sátoraljaúj­helyi székhelyű Zempléni Regionális Vállalkozásfej­lesztési Alapítvány a kelet­szlovákiai térségben mű­ködő Nagykaposi Regioná­lis Vállalkozásfejlesztési Alapítvány és a Kárpátalja határ menti területeit átfogó ungvári székhelyű Gazda­ságirányítási Társaság a part­nerkereső vállalkozók szá­mára ingyenes közvetítési szolgáltatást nyújt. A számí­tógépes adatbázisukban szereplő regisztrált vállalko­zások száma meghaladja az ezret, melynek révén már ed­dig is csaknem kétszáz, a ha­tárokon átnyúló partnerkap­csolat létrehozásában nyúj­tottak segítséget. A vállalko­zók piacra juttatásának és az export lehetőségeik bővíté­sének előmozdítására az együttműködési szerződés megkötése óta kilenc nem­zetközi kiállítást és vásárt rendeztek; ezek legfonto­sabb állomásai voltak a Sze­rencsi Gazdanapok minden év májusában, az ungvári jú­niusi Uzhgorod Expo és a szeptemberi, nagykaposi Copus Expo. E rendezvénye­ken a térség magyar, szlovák és ukrán vállalkozói éven­ként több mint ezren mutat­koztak be önálló kiállításo­kon, szerepeltek a vásárokon lengyel vállalkozók is. A ki­állítások sora 1997-ben foly­tatódik, május 30. és június 1. között rendezik meg Szeren­csen a Hegyaljai Gazdanapo­kat, június 21-26. között az Ungvári Nemzetközi Kiállí­tást és Vásárt, október 24—26. között pedig a nagykaposi expót; valamennyihez szak­mai napok, nemzetközi üz­letember-találkozók társul­nak. A KHGSZ egyik moz- gatórúgója a sátoraljaújhelyi Zemplén Televízió, amely a három év alatt nyolc adásá­ban több mint száz vállalko­zásnak nyújtott lehetőséget a bemutatkozásra - hangzott el a nemzetközi sajtótájékoz­tatón. A vasút és Európa MTI A Közlekedési Hírközlési és Vízügyi Minisztérium szándéka a hazai vasúttársa­ság átszervezésének fel- gyorsítása az európai uniós alapelevekkel összhangban - jelentette ki Lotz Károly, a tárca vezetője kedden A vasút és Európa címmel ren­dezett budapesti konferenci­án. A Vasutasok Szakszerve­zetének kezdeményezésére az MTA Közlekedéstudo­mányi Bizottsága és a Ma­gyar Közlekedéstudományi Egyesület közreműködésé­vel szervezett tanácskozá­son a miniszter elmondta: a MÁV átalakításakor minde­nekelőtt a hatékonyság nö­velését kell szem előtt tarta­ni. Ezt várják el a nemzet­közi pénzintézetek is a hi­teligények elbírálásakor. Lotz Károly előadásában kitért arra is, hogy javítja a hatékonyságot, ha lazul a vasúttársaság és a szaktárca kapcsolata bizonyos terüle­teken. Nyugat-Európában ebben a gyakorlatban műkö­dik a rövid távolságú sze­mélyszállítás. Ebben a rend­szerben a finanszírozására szánt pénzt az illetékes ön- kormányzatok kapják meg, és a szolgáltatást ők rende­lik meg. így könnyebb dön­teni a mellékvonali járat rit­kításáról is. A csatlakozás kapcsán állandóan napiren­den lévő téma a MÁV háló­zatának visszafejlesztése. A miniszter úgy vélekedett, hogy ennek megoldása szá­mos ellentmondást rejt ma­gában. A hazai szabályozás­nak megfelelően ugyanis a vasúttársaságnak ellátási kö­telezettsége van, viszont e vonalak fenntartása, üzemel­tetése veszteséget okoz. Glatz Ferenc, az MTA el­nöke az infrastrukturális - ezen belül a vasúti - fejlesz­tésekkel kapcsolatban szin­tén a gazdaságosságot emel­te ki. Az elnök szerint az EU- tagság eléréséig - amely leg­korábban 2015-re várható - a közlekedési ágazatok in­tegrált fejlesztésére van szük­ség, intenzív állami támoga­tás mellett. A konferencián Kerkápo- lyi Endre, az MTA Közleke­déstudományi Bizottságá­nak tagja a hazai vasúti pá­lyahálózat műszaki helyze­tét elemzve ismertetett né­hány sürgős teendőt. Mint mondta, a vasúti pályák megfelelő állapotához éven­te indokolt lenne 350-450 kilométernyi pályafelújítás. Ez azonban 1991 és 1996 kö­zött évente csupán 90 kilo­méter volt. A felújítandó pá­lya hossza (3950 kilométer) meghaladja a teljes vasúti hálózat (7600 kilométer) fe­lét. A teljes felújítás, mégha lenne is pénz erre, legalább 10 évet venne igénybe. _ A miniszterelnök levele A Mezőgazdasági Termelők Érdekvédelmi Szövetségének MTI ___ Ho rn Gyula miniszterelnök kedden délelőtt levelet kül­dött Kiskőrösre Kása Gyulá­nak, a Mezőgazdasági Terme­lők Érdekvédelmi Szövetsége elnökének. A dokumentumot a Miniszterelnöki Hivatal Kommunikációs és Sajtóirodá­ja juttatta el az MTI-hez. „A kormány február 27-ei ülésén jóváhagyta a megbízottai és az önök közötti tárgyalások ered­ményeit. A kormányzat dönté­seiről még aznap nyílt levél­ben részletesen tájékoztatta önöket. Ismeretes az is, hogy a Medg'yessy Péter pénzügymi­niszter levélben meghívta önöket is - mint a közelmúlt­ban megalakult agrár érdek- képviseleti szervezet képvise­lőit - a Pénzügyminisztérium­ba, az országos agráregyeztető fórum március 5-ei ülésére. Az egyeztető fórumon a mező- gazdasági termelők igényei­nek teljes körű áttekintése alapján elkészült törvénymó­dosítási javaslatok szakmai megvitatására kerül sor. Bízom abban, hogy önök élnek ezzel a lehetőséggel. Az önök által támasztott újabb sajátos igé­nyek áttekintése és a viták le­zárása érdekében kész vagyok március 5-én délután - az or­szágos agráregyeztető fórum ülését követően - a pénzügy- miniszterrel és a mezőgaz­dasági miniszterrel együtt a Mezőgazdasági Termelők Ér­dekvédelmi Szövetsége kül­döttségével a dolgozószobám­ban egyeztetett időpontban megbeszélést folytatni. Bízom abban, hogy önök is a korrekt megegyezésben érdekeltek ugyanúgy, mint ahogy az önök által képviselt mező- gazdasági kistermelők és az ország egésze. Biztosíthatom önt arról, hogy a kormány szán­déka is ugyanez.” „Hogyan kezeli a kormány a szegénységet?” Szilágyiné Császár Terézia azonnali kérdése Tisztelt Miniszterelnök Úr! Az elmúlt évben az Ön és a kormánya sikerpropagandájá­val szemben két nagy jelentő­ségű társadalmi látleletet is­merhettünk meg. Az egyik a Katolikus Püspöki Kar körle­vele volt, a másik a szociális Szakmai Szövetség által készí­tett, Gyorsjelentés a szegény­ségről című kiadvány. 1995 márciusában Koppen­hágában az ENSZ tagállamai, köztük a Magyar Köztársaság képviselői is, nyilatkozatot adtak ki és cselekvési progra­mot fogadtak el a szegénység felszámolására. A részt vevő nemzetek kötelezettséget vál­laltak arra, hogy 1996-ra el­készítik saját cselekvési prog­ramjukat az egyenlőtlenségek mérséklésére és a szegénység megszüntetésére. E program­nak a keretében intézkedése­ket tesznek az éhezés, a hiá­nyos táplálkozás felszámolá­sára, felelősséget vállalnak az oktatásért, az alapvető egész­ségügyi szolgáltatásokért, a megfelelő lakhatásért. Bizto­sítják, hogy a szegények is hozzájussanak földhöz, hitel­hez, tudáshoz, információhoz. Különös figyelmet fordítanak a szegénység legsúlyosabb ter­heit viselő nők és gyermekek szükségleteire és jogaira. Nagy a csőd! A magyar kormány hallgat e kötelezettségvállalásáról, le­het, hogy azért, mert úgy véli, hogy ezek a problémák csak a harmadik világban várnak megoldásra, és hogy Magyar- országon nincs szegénység. Ezzel szemben az említett lát­lelet szerint ma már a magyar népesség 30-35 százaléka sze­gény, vagyis 3 millió szegény országa lettünk! Kérdezem ezért Miniszterel­nök Urat, hogy Ön, illetve kor­mánya azonosul-e a fent emlí­tett tényekkel. Elkészült-e a vállalt nemzeti cselekvési program, ha igen, az milyen célokat fogalmazott meg, és azokból eddig mi valósult meg? Baltikum Uj főosztály az ORFK-n MTI _______________ Gö ncz Árpád köztársasági elnök kedden reggel a Balti­kumba utazott. Négynapos útja során a magyar államfő ellátogat Litvániába és Let­tországba. Tárgyalásokat folytat a két ország államfő­jével, miniszterelnökével, és ellátogat mindkét állam par­lamentjébe. MTI__________________________ Új szervezeti egység kezdte meg működését márciustól az Országos Rendőr-főkapitány­ságon. A felügyeleti főosztály vezetésével Krőzsel Károly ez­redest bízta meg az országos rendőrfőkapitány - tájékoztat­ta az MTI-t kedden az ORFK sajtóosztálya. Az országos rendőrfőkapitánynak közvetle­nül alárendelt főosztály ellen­őrzi a jövőben a rendőrség szak­mai munkáját és pénzügyi gaz­dálkodását. Hozzá sorolták a fegyelmi osztályt, valamint az ORFK panaszirodáját is. A szer­vezeti változtatás lényege, hogy egységes irányítás alá kerüljön a belső ellenőrzés és az e témakörbe tartozó lakos­sági bejelentések kivizsgálása. Ezeket a feladatokat minded­dig a rendőrség más-más szer­vezetei látták el. Kapukat nyit a NATO MTI Országunk tervezett NATO- csatlakozása kérdések sorát veti fel. Ezek között van olyan, amelyre megoszlanak a vála­szok, de olyan is, amire egyér­telmű felelet adható. Mint pél­dául a következőre: a katonai kutatások terén milyen előny­nyel járhat Magyarország ter­vezett NATO-tagsága?- A NATO-hoz való csatla­kozás nem önmagában vett cél; ez a magyar integrációs folya­matok egyik, de nem egyetlen dimenziója, amely szoros pár­huzamba állítható a fegyveres erők átalakításával - magyaráz­za Gazdag Ferenc professzor, a Stratégiai és Védelmi Kutató Intézet igazgatója. - 1989-90 óta egy sor dologban nyitott már a NATO a partnerországok felé, s ennek keretében ösztön­díjakat biztosít, intézményi kapcsolatokat fejleszt, és pénz­ügyi támogatásokat nyújt kü­lönböző projektek keretein be­lül. Az Észak-Atlanti Együtt­működési Tanács tagállamai­nak kutatói előtt pedig meg­nyílt a szervezet adatbázisa. Nyilvánvaló, hogy egy tagál­lam kutatói, oktatói, hallgatói más módon végezhetnek kuta­tásokat. így például a NATO római székhelyű védelmi tan­folyamai közül is több elérhető lesz majd, mint eddig.- A KATÓ-csatlakozásról meglehetősen eltérő vélemé­nyek látnak napvilágot. Az in­tézet NATO-párti?- Mi is figyelemmel kísérjük a vélekedéseket, lehetőség sze­rint megpróbáljuk a támogatás irányába befolyásolni. Az inté­zet NATO-párti. Ezért is vállal­tuk fel, hogy NATO-informáci- ókat adunk és terjesztünk, hír­leveleket gyártunk magyar és angol nyelven, más-más tarta­lommal.- Most milyen kutatásokat végeznek?- Három nagy témában is ku­tatunk. Az Euro-Atlanti integ­ráció keretében azt vizsgáljuk: miként lehet fokozni egy or­szág integrációs képességét. Kutatjuk a közép-európai tér­ség biztonságát is. Főleg a szomszédainkkal foglalko­zunk. A hajdani Jugoszláviával kapcsolatos ügyek is terítéken vannak. — Milyen tapasztalatokat sze­reztek az IFOR-ral kapcsolat­ban?-Több kérdés is felvetődik: hogyan lehet nemzetközi együttműködés keretében bé­két teremteni? Vajon katonai eszközökkel megteremthetők- e a békés „politika-csinálás” feltételei? Igazán mi sem tud­juk. A tapasztalatok szerint fegyveres erővel ugyan le le­het csendesíteni a konfliktus­ban álló feleket, de ettől nem biztos, hogy az intézmények működni kezdenek. Ezt bizo­nyítja Mostar esete is... — A mai magyar politikai elit beleszól-e a kutatások témájá­ba, menetébe? — Nem. Mi tájékoztatjuk őket, s megpróbáljuk a politi­kusok látásmódját alakítani. Deklarációk a Postabank mellett SZDSZ A Szabad Demokraták Szövetsége vezetőinek vé­leménye szerint rendkívül sajnálatos, hogy alaptalan hisztéria alakult ki a Pos­tabank körül. Az esemé­nyek miatt súlyos felelős­ség terheli azokat, akiknek valamilyen szerepük volt ennek a pániknak a kirob­bantásában. Az SZDSZ politikusai hangsúlyoz­zák, hogy a pénzintézet helyzete stabil. Remélik, hogy a bevételek és kifi­zetések közötti egyensúly hamarosan ismét helyreáll. Nehéz elképzelni, hogy a múlt heti hisztéria nem egy tudatos, szervezett akció eredménye. Az esemény hátterének feltárásáról úgy vélekednek, az ügy kivizs­gálása a rendőrség és a tit­kosszolgálat feladata. Fe­lesleges tehát parlamenti vizsgálóbizottság alakí­tása. MÁV A MÁV Rt. tájékoztatja üzletfeleit, hogy a Posta­bank Rt.-t - más, a MÁV- val kitűnő kapcsolatot ki­épített bankok között - változatlanul kiemelt szám- lavezető bankjának te­kinti. A MÁV és a Postabank közötti együttműködés több mint hat évre tekint vissza. A MÁV fuvardíjbe­vételeinek egy része a Pos­tabanknál vezetett szám­lán keresztül bonyolódik. A pénzintézet a vasúttársa­ság gazdálkodását rend­szeresen segíti hitelekkel, bankgaranciákkal. A két fél közötti bankszámlafor­galom jelentős. Részben a Postabankon keresztül tör­ténik a dolgozók bérének kifizetése is. Alapos tájékozódás után a MÁV úgy döntött, hogy ezen a Postabankkal kiala­kított kapcsolatán az el­múlt hét végi események után sem kíván változtat­Hágai biróság MTI Aggodalommal töltenek el a gabcsikovói erőmű negatív hatásai a termé­szetre. Ezért „üdvözöljük, hogy a bősi ügy a hágai bíróság elé került” - jelen­tette ki Fülöp Edinburgh-i herceg, II. Erzsébet király­nő férje kedden Budapes­ten, az Országházban tar­tott sajtótájékoztatóján. A királyi fenség a Természet- védelmi Világalap (World Wide Fund for Nature - WWF) tiszteletbeli elnöke­ként környezetvédelmi küldetést teljesít Budapes­ten. Fülöp herceg hangsú­lyozta: mindenképp meg kell várni a hágai ítéletet, de a WWF segítséget nyújt majd az ítéletben várható­an megfogalmazódó termé­szetvédelmi jellegű felada­tok teljesítésében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom