Új Kelet, 1997. március (4. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-28 / 73. szám

1 Kiskert 1997. március 28., péntek Itt a (mű)trágyahordás ideje Műtrágyahegyek, amíg a szem ellát Fotó: Csonka Róbert Fullajtár András (Új Kelet) Most már éppen ideje, hogy a gazdák az idei termés­sel is foglalkozzanak, és a földjeiken is bizonyítsák, hogy igenis szükség van az általuk megtermelt mezőgaz­dasági termékekre. A várható jó termés feltétele egy jó ta­lajelőkészítés, majd annak megfelelő tápanyaggal való ellátása. A továbbiakban az­tán az égieken múlik, hogy az idén lesz-e kellő csapadék a növényekre. A tápanyagel­látásban, növénytermesztés­ben és növényvédelemben évek óta a termelők segítsé­gére van a VMK Agrárkeres­kedelmi Kft. A nyíregyházi telephelyű cég hatalmas ud­varán nehéz lenne megsac- colni, hogy mekkora meny- nyiségű műtrágya várja a gondos gazdákat. A szabad­téren raklapokra felsorakoz­tatott különféle zsákos mű­trágyákon kívül egy hatal­mas csarnokban ömlesztve is megtalálhatók a nélkülözhe­tetlen tápanyagok.- Fő profilunk a műtrá­gya-forgalmazás, és ezt egé­szíti ki a vetőmag- és nö­vény védőszer-kereskedé­sünk - halljuk Varga György tulajdonos ügyvezető igaz­gatót, aki a családi vállal­kozást már hét éve irányít­ja. - A közismert és alkal­mazott műtrágyákon kívül természetes alapanyagú bi­okészítményeket is tartunk, mint például a biotrágyák, mészkőörlemények és perli­tes tápanyagok. A bioa­nyagoknak is nagy keletje van, hiszen a hobbikertek szerelmesei inkább ezeket a készítményeket kedvelik, így az igények változását mi is igyekszünk követni.- Szemmel láthatóan ala­posan felkészültek, hogy a termelőket kiszolgálják.- Attól nem félünk, hogy a nyakunkon marad az áru. Mint kft. és műtrágya-keres­kedéssel foglalkozó cég is a legrégebbiek közé tartozunk a megyében, de az országban is. Ezt a mennyiséget és vá­lasztékot az országban nem több mint három forgalmazó tudja csak produkálni, ter­mészetesen ezek között va­gyunk mi is. Telepünkön az egyszerű ammónium-nitráton kívül megtalálhatók a nagy hatásfokú holland, izraeli és osztrák műtrágyák is, az egy- komponensűtől a vegyes ösz- szetételűig. A vevőkörünk is vegyes, megtalálhatók köztük a hobbikertek tulajdonosai és a nagy tételben, üzletszerűen termelők is. Éppen ezért ter­mékeink néhány kilós kisze­relésben is kaphatók, mint pél­dául a virágföldek, tőzeg, pár dekás vetőmagok, virágma­gok, tápsók, vitaminok, és ter­mészetesen a különféle nö­vényvédő szerek is.-Előfordul, hogy az új föld- tulajdonosok nem rendelkez­nek kellő tapasztalattal, ilyenkor tudnak valamilyen tanáccsal szolgálni?- Jól felkészült szakember- gárdánk van, de magam is szakmabeli vagyok, és kellő gyakorlattal rendelkezünk ahhoz, hogy megfelelő ta­náccsal lássuk el azokat, akik­nek még nincs tapasztalatuk és most kezdenek el termelni. Az egész megye termőföld­szerkezetét ismerem, így még azt is meg tudjuk mondani, hogy melyik területen mit ér­demes termelni, és milyen táp­anyagokat használjanak. De a kiskert tulajdonosok is biza­lommal fordulnak hozzánk. Mi nemcsak értékesítést vég­zünk, igyekszünk a kereske­déssel kapcsolatos teljes körű szolgáltatást is nyújtani.- Említette, nem fél attól, hogy ez a hatalmas mennyisé­gű készlet megmarad. Ezek szerint a termelők körében is­mert nehézségek és gondok miatt nem esett vissza a terme­lési kedv?- Azt tapasztalom, hogy a szerződéses termeltetési viszo­nyok megjelenése biztonsá­got ad az embereknek. Most már kezdik azt termelni, ami­re igény és szükség van. Nor­malizálódni látszik az iparsze­rű termelés, és a látszat ellené­re komoly stabilizációs jelen­ségek vannak a mezőgazda­ságban. Nincs termelésikedv- visszaesés, inkább a fonáshi­ány jelent gondokat, ami meg­oldásra vár. Ebben kell első­sorban rendet teremteni. í Hétről hétre a kiskertekben Uborka a fólia alatt Fekete Tibor (Új Kelet) Túl vagyunk a tavaszi napéj­egyenlőségen, és a hétvégétől kezdetét veszi a nyári időszá­mítás. Egy órával előrébb állít­juk az órát, és egy órával több időnk jut esténként a kertműve­lésre. A fűtött fóliasátrakban már kikelt a vetemény, és a korai fu­tóuborkák már három-négy le­veles állapotban vannak. Itt az ideje a gombafertőzések elleni védekezésnek. A régi szerek közül bevált a Dythane M 45, ami többféle növényi betegség megelőzésére alkalmas. Akik nagyüzemi módszerekkel ter­mesztik az uborkát, nekik cél­szerűbb speciális és nagyobb hatású permetszereket alkal­mazni. Ezek többsége azonban „méregkönyves”, és csak szak­vizsgával rendelkező növény- védős vásárolhatja meg. Nem véletlenek ezek a szigorú előí­rások. Nem érdemes barátot vagy ismerőst megkérnünk a növény­védő szer beszerzésére, mert az erős vegyszerek használata szak­tudást és védőfelszerelés' alkal­mazását is megköveteli. Akik már komoly összegeket áldoz­tak fóliaházuk megépítésére, azoknak érdemes kiépíteni a csepegtető öntözőrendszert. E nélkül, kézi erővel nehezen megoldható a vízutánpótlás. Ráadásul a csepegtetéssel a szük­séges oldott tápanyaghoz is hozzájuthat a növény, és ez sem egy elhanyagolható szempont. A házikertekben, ahol nem a megélhetést szolgálják a fólia­sátrak, ott többnyire vegyesen vernek és palántáinak minden­félét a fólia alá. Itt kétszer is meg kell gondolni a növényvédel­met. Hacsak egy komolyabb peronoszpóra-fertőzés vagy más, hasonló intenzitású beteg­ség nem indokolja, akkor in­kább ne permetezzünk. A korai fejessaláta vagy a zöldhagyma már szedésre érett. A vegysze­rek élelmezés-egészségügyi várakozási ideje pedig többnyi­re hét és harminc nap között változik. A fólia alatt még a levegőmozgás jótékony hatása sem érvényesül, ezért nagyobb a mérgezés veszélye is. A szabad földben elkezdhet­jük a földieper ritkítását vagy átültetését. A talaj termőképes­ségétől függően három-négy évet bír ki egy helyen a szamó­ca. Ennyi idő alatt kiéli maga alól a földet és megsatnyul. A gyérítésnél arra kell leginkább ügyelni, hogy a kiválasztott tő körül legalább egy arasznyira gyökerestől húzzunk ki minden növényt. Legalább ekkora élet- téríszükséges egy szamóca­tőnek. A ritkításra szánt tövek gyakran a „bajuszukkal” kö­tődnek egy másik tőhöz. Leg­egyszerűbb, ha előbb metsző­ollóval elkülönítjük a töveket, és csak azután kezdünk a ritkí­táshoz. Átültetésnél vigyáz­zunk arra, hogy elegendő föld­labdával telepítsük át a palán­tákat. Ha elég korán és jó nagy földdel telepítjük a földiepret, akkor már az idén teremhet né­hány szemet. Amikor az átülte­tés egyben ifjítást is jelent, ak­kor az új tövektől még ne vár­junk termést. Ebben az esetben a régi telepet még egy évig ne számoljuk fel. Inkább csak kora ősszel szüntessük meg a régi táblát. Az ültetésre kiszemelt he­lyet mélyen ásózzuk fel, mert néhány évig erre nem lesz mó­dunk. Ne feledkezzünk el a trágyázásról sem, hisz a sza­móca tápanyagigénye az egyik legmagasabb a kiskerti nö­vénykultúrák közül. Ha szer­ves trágyát használunk, min­denképpen talajfertőtlenítésre is szükség van. A tövekhez Basudint szórjunk, a föld fel­színére pedig Arvalint te­gyünk. Jó célt szolgálhat a ke­reskedelmi forgalomban is kapható feketefólia. Ültetés után terítsük le vele az egész táblát, és vágjuk ki a földieper- tövek helyét. A boltokban le­het olyan fóliát is vásárolni, amelyiket már gyárilag előre kilyukasztottak. Ha ilyet hasz­nálunk, akkor előbb terítsük le a fóliát, és csak utána kezd­jünk az ültetéshez. A fólia alatt nem él meg a gyomnö­vény, a termés sem kap a ta­lajtól szürkerothadást, és eső után sem lesznek sárosak a szemek. A fekete szín köny- nyebben magába szívja a Nap melegét, és ezzel hamarabb érik be a termés. Éjszakánként már csak gyen­ge talajmenti fagyok várható­ak, míg a nappalok egyre mele­gebbek. Jobban oda kell figyel­ni az alma tárolására. A pince vagy a raktárhelyiség hőmér­séklete minél inkább közelít a nulla fokhoz, annál kisebb lesz a várható súlyveszteség, és nem ráncosodik össze a termés sem. Ha a tárolóhely belső hőmér­séklete tíz fok fölé emelkedik, akkor már komoly károsodást szenved az eddig szakszerűen raktározott szép termésünk. Célszerű éjszakánként alapo­san kiszellőztetni és lehűteni raktárunkat, míg nappalra her­metikusan lezárni az egészet. A napsütés kicsalogatta' a méheket. Döngicsélésük sok embert idegesít, de a kertbará­tok tudják, nélkülük nehezen elképzelhető a gyümölcster­mesztés. A fákon a virágrügyek már alig várják, hogy kinyíl­hassanak, és várhatóan az első melegebb hullámmal virágba borulnak a fák. Ha még nem végeztük el a tél végi lemosó permetezést, akkor már csak rö­vid hatóidejű szereket használ­junk. Egy harmincnapos vára­kozási idejű vegyszer hatása be­lenyúlhat a virágzásba, és azt a méhek „nem élnék túl”. Perme­tezés előtt erre is gondolnunk kell. Határjárás, szemlém Új Kelet-információ Ugyan a hőmérséklet egyelőre hideg, de ettől füg­getlenül már nyakunkon á tavasz. Kedvező időjárás esetén fontos a vetésidő he­lyes megválasztása, mert csak a kellően megerősödött növény képes ellenállni a j kórokozóknak és a kártevők j hadának. A megyei növényegész- : ségügyi és talajvédelmi ál­lomás munkatársainak ta­pasztalatai szerint rendkívül fontos tennivaló ez idő tájt j a határjárás, a szemlézés, j mind az őszi vetések,, mind j a kelőfélben lévő növények j esetében. A megerősödött őszi gombafélékben lassan keres­hetjük a felszaporodó liszt­harmat gombatelepeit. Nem j árt az áttelelő, valamint a ta- i vasszal kelő gyomokat is fel­vételezni, egyrészt gyomir­tási szempontból, másrészt, mert a gyomok fertőzési gó­cai lehetnek a különböző be­tegségeknek, print például; a lisztharmatnak, a rozsdá­nak, a helminthöspórium- nak. Az időjárás rendkívüli fontosságú tényező, hiszen a gyengén, vontatottan fej­lődő növényzetre több gon­dot kell fordítani a csökkent ellenállóképesség miatt. Ilyenkor egy elkésett be­avatkozás azon túl, hogy jelentős terméscsökkenést idézhet elő, adott esetben visszafordíthatatlan károso­dáshoz vagy a növény pusz­tulásához vezethet. A szemlézés során nem szabad figyelnem kívül hagyni a talajvizsgálatokat sem a talajlakó kártevők egyedszámának felmérése szempontjából. Ezek a ta­vasz eleji vetésű növénye­ket - a borsót, az árpát, a pil­langósokat, később a kuko­ricát, a napraforgót - is ká­rosítják. Különösen veszé­lyesek a pattanóbogarak lár­vái, a drótférgek, valamint a cserebogarak lárvái. Szak­szerű védekezés hiányában a talajban több éven keresz­tül fejlődő kártevők - anya­giakban is kifejezve - hatal­mas pusztításra képesek. A kora tavaszi kertekben szintén előfordulhat a veté­si bagolylepke hernyójának, a mocskos pajornak a kárté­tele, amelyet a hervadó, püsz- ■ tuló növények jeleznek. A kártevők felmérése után célszerű megválaszta­ni a talajfertőtlenítési eljá­rást. A növényvédelmet vé­gezhetjük a vetést megelő­ző talajelőkészítő munkák során, valamint az ülteté­sekkel egy időben is a vetőgépekre szerelhető adap­terek segítségével. Ekkor a földbe jutatott fertőtlení­tőszer meghatározott távol­ságra kerül a vetőmagtól, ezáltal nem károsítja a csí­ranövényt, és a talajtakarí­tással csökken a szer elpá­rolgásának veszélye. Fontos a vegyszer helyes megválasztása és felhaszná­lása. Csak engedélyezett, is­mert hatású talajfertőtlenítő szert célszerű használni az adagolási és a felhasználási tanácsok betartásával, mert csak így kerülhető el a kör­nyezetszennyezés, a nö­vényzet károsodása, vala­mint a balesetveszély.

Next

/
Oldalképek
Tartalom