Új Kelet, 1997. március (4. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-27 / 72. szám

J Városlátogató 1997. március 27., csütörtök Hogyan készül az ünnepekre? Nagyhét van, böjt, de a keresztények már készülnek a dicsőséges feltámadásra. A húsvéti ünnepek fénypontja a hagyományos vasárnapi ebéd, ami egyben a böjt végét is jelenti. Az ember újjászületési vágyát, a halhatatlanság utáni hasztalan epekedést fejezik ki ezek a szokások, és azt a remény: ha Jézus Krisztus feltá­madhatott, akkor ez előbb-utóbb a közönséges halandóknak is megadatik. Fe­hérgyarmaton érdeklődtünk járókelőktől, hogyan készülnek az ünnepekre? Varga Györgyné- Itt élek a férjemmel és a lá­nyommal. A fiam már régen el­költözött tőlünk. Reformátusok vagyunk. Templomba me­gyünk. Úrvacsorát veszek, és várom a feltámadást. Otthon rendbe teszem a lakást, és már most előkészülök az ünnepi sü- tésre-főzésre. Lesz sonka, és ter­mészetesen főtt tojás. A gyere­keink már felnőttek, nem na­gyon várunk locsolkodókat, de azért egy-két piros tojást készí­tek. Az ünnep első napját együtt töltjük a gyerekekkel. Van két unokám, ők is nálunk ebédel­nek. A férjem se megy már lo- csolkodni, és úgy látjuk, hogy manapság már nem divat az ilyesmi, pedig régebben nagy élményt jelentett a húsvét hétfői vendégjárás. Igaz Éva- Ha nem is én dolgozom az ünnepi terítéken, azért készülök a húsvétra. Egész héten takarí­tottunk, és édesanyám előké­szítette az ünnepi ebédhez való anyagokat. Már most elkezdtük a sütés-főzést, pogácsát sütöt­tünk, jó sokat. Ha anyu meg­mondja, mit csináljak, akkor természetesen segítek, de in­kább a takarításból veszem ki a részem. Már előre félek a locsol- kodóktól, nem nagyon szere­tem, ha a hajamat különféle „pacsulikkal” szórják be. Szerencsére inkább csak ro­konok jönnek. Készítek tojást, szeretek ilyesmivel pepecsel­ni. Nemcsak pirosra festem a hé­jat, hanem különféle mintákat is rajzolok rá. Az a baj, hogy ma már in­kább pénzt várnak a locsolók, nem nagyon örülnek a festett tojásoknak, pedig igazában ez adhatja meg az ünnep ro­mantikáját, és én is szíveseb­ben adok pénz helyett egy hímest. Alucz Mónika- Iskolába járok, és várom a hétfői locsolkodást. Még nem nagyon tudjuk, mi lesz az ün­nepi ebéd, messze van még a vasárnap. Én is tudok főzni, de édes­anyám nem nagyon enged a tűzhelyhez, inkább ő csinál mindent. Amiben tudok, segí­tek neki. Heten leszünk az ün­nepi asztal körül, és sok locsol- kodót várunk. Szerencsére a tojásfestés az én feladatom, a többiek nem szeretnek ilyes­mivel bíbelődni. Szívesen csinálom, és nem­csak egyszínű tojásokat készí­tek, hanem ki is cifrázom azo­kat. A rokonaim biztosan eljön­nek meglocsolni, de remélem, hogy az osztálytársaim és a barátaim is tiszteletüket teszik nálunk. Engem nem zavar a kölni illata, és szeretem a hús­vét hétfői felhajtást. Az oldalt írta: Berki Antal. A fotókat készítette: Racskó Tibor A lelket vigasztaló ige Árva katolikus templom áll Fehérgyarmat közepén. A szatmári és a beregi körzet kifejezetten református vi­dék. Katolikus hívő alig akad a lakosok között. A hatalmas területen mindössze három katolikus pap teljesít szolgá­latot, ők felelnek a térség ka­tolikusainak lelki egyensú­lyáért. Körmenet, keresztjá­rás errefelé nem nagyon szo­kásos, egyszerűen nincs any- nyi hívő, hogy érdemes le­gyen végigjárni a stációkat. A gyarmati plébános három faluba viszi a lelket vigasz­taló igét. A prágai szent, Nepomuki Szent János vé­dőn óvja a gyarmati templo­mot, amely egyszerűségében méltóságteljesen áll a főut­cán, hirdetve, hogy a keresz­ténység akkor is együtt di­cséri az Urat és örvend Jézus Krisztus feltámadásának, ha a szertartási különbözőségek és a nem túl jelentős elvi né­zeteltérések miatt mára vég­érvényesen elvált egymástól a református és a katolikus egyház. Mindig rajtavesztettek a zsiványok Ugrásszerűen megnőtt Magyarországon az ismertté vált bűncselekmények száma. A rendőrség sziszifuszi munkával próbál fellépni a bűnözéssel szemben. Az orszá­gos statisztikák szerint hiába minden rendőri erőfeszítés, a lakosság biztonságér­zete vészesen romlik. Nincs könnyű helyzetben a Fehérgyarmati Rendőrkapitányság sem, bár a területén elkövetett bűncselekmények aránya meg sem közelíti mondjuk a fővárosban kialakult állapotokat. A kapitányság dolgozói igyekeznek keményen kézben tartani az ügyeket, de tevékenységük egyre több energiát igényei, míg munkafeltételeik, hasonlóan más kapitányságokéhoz, egyre inkább romlanak. Ombódi Barna rendőr őrnaggyal, a kapitány bűnügyi helyettesével beszélgettünk a kapitányság területén jelentkező gondokról és a megoldás esetleges lehetőségeiről.- Mostanra a megélheté­si bűnözés mellett a nyo­morbűnözés is megszüle­tett. Enni kell, télen fűteni kell, és a munkanélküliség növekedésével együtt tör­vényszerűen alakult ki a bűncselekményeknek ez a fajtája. Ahol találnak két tyúkot, onnan ellopják az egyiket, vagy a kamrából leakasztanak egy sonkát, egy szál kolbászt. Érdekes, hogy egykét kivételtől el­tekintve nem is lopják el az összes élelmet, mintha va­lamiféle szemérmesség is jellemezné ezeket a tolva­jokat.- Körülbelül mennyien lehetnek, akik ilyesfajta te­vékenységre kényszerül­nek?- Nem tudok pontos szá­mot mondani, de ha az ösz- szes vagyon elleni bűncse­lekményt vesszük alapul, akkor a 40-50 százalékára mondhatjuk, hogy a tette­sek létfenntartásuk érdeké­ben tévedtek a bűn útjára. Ezek nem nagy értéket je­lentenek, általában a vétsé- gi kategórián belül marad­nak, de ha ellopnak egy öregasszonytól öt tyúkot, az arányaiban olyan kár, mintha a nagyvállalkozó szu­per autóját lovasították vol­na meg. Télidőben fát lopnak, ami az esetek többségében nem is a mi hatáskörünkbe tartozik. Szabálysértésnek minősül, és a polgármesteri hivatalok szankcionálják, ál­talában pénzbüntetéssel.- Mennyi ember, hány tele­pülés biztonságáért felelnek a fehérgyarmati kapitányság körzetében?- Negyvenkilenc települé­sen körülbelül negyvennyolc­ezer lakos tartozik hozzánk. Kevesen vagyunk, a kapi­tányságon kívül mindössze egy rendőrőrsünk van. Egy ilyen rendőrőrs igazában csak akkor tudna hatékonyan dol­gozni, ha a szolgálatot váltás­ban tudnák ellátni, de pénz hi­ányában ezt nem tudjuk meg­szervezni. Kapitányságunk is olyan, mint az összes többi. Nem dúskálunk a javakban. Technikai eszközeink nem nevezhetők korszerűnek, autóink régen megértek a se­lejtezésre, úgy dolgozunk, ahogy tudunk.- A kormány a legutóbbi ülésén nagyobb összegű gyorssegélyt szavazott meg a rendőrségnek. Számítanak arra, hogy ebből a pénzből Fehérgyarmatnak is jut?- Nem tudom. Legyünk op­timisták. Remélem, hogy a rendőrség vezetői jól sáfár­kodnak a rájuk bízott összeg­gel, és gondolnak majd a ha­társzéli kapitányságokra is.- Milyen évet tud maga mö­gött a kapitányság?- Nem panaszkodhatunk, a statisztikák fényében jó ered­ményeket értünk el. Az is­mertté vált bűncselekmé­nyek 83 százalékát sikerült felderíteni, és az eredménye­ink is kimagaslóak, mert az ügyek 84 százalékát vádeme­lési javaslattal zártuk le. Saj­nos, vannak olyan ügyek, amelyekben tehetetlenek va­gyunk, mert az előbb említett nyomor vagy a megélhetési bűnözés miatt nagy mérték­ben romlott a lakosság biz­tonságérzete, és hiába tudjuk, hogy melyik terület a legfer­tőzöttebb, csak annyit tudunk tenni, hogy arrafelé meg­erősítjük a járőrszolgálatot, de minden potenciális bűnel­követőt egyszerűen lehetet­len szemmel tartanunk.- Hogyan sikerült elérni ezeket a valóban kimagasló eredményeket?- Jelentős pluszmunkával. Ezalatt értem a minőséget és a mennyiséget is. Tavaly mint­egy 40-50 százalékos volt az ismertté vált bűncselekmé­nyek növekedése, és ez nyil­ván az állománytól is sokkal nagyobb erőfeszítést igé­nyelt. Most még a kötelesség­tudat is hajtja a kollégáimat, de jó lenne, ha a jelenleginél lényegesen magasabb anyagi ellenszolgáltatással tudnánk a jó munkát díjazni.- Március végén tartunk. Mire számíthat a kapitányság 1997 hátralévő részében?- Sok jóra nem. Az már most látszik, hogy romlani fog a helyzet. Tavaly 1060 bűncse­lekmény vált ismertté, az idén ennél biztosan több lesz. Vár­ható, hogy egyes bűnözési te­rületeken ugrásszerűen meg­nő majd az elkövetett cselek­mények aránya, és ez első­sorban a lakosság elszegénye­désére vezethető vissza. Szá­míthatunk okirat-hamisításra: most a gépkocsival kapcsola­tos iratokat hamisítják elő­szeretettel, főleg a zöldkártya és a műszaki vizsga érvényes­ségi dátumát.- Az illegális munkavál­lalás milyen gondot okoz a környéken?- Nem sok ilyen esetünk van. A mezőgazdasági mun­kák idején előfordul, hogy a gazdálkodók feketén al­kalmaznak külföldieket, de sok esetben csak azért, mert magyar napszámost nem ta­lálnak az adott munkák el­végzésére. Évente 10-15 embert utasítunk ki illegá­lis munkavállalás miatt. Azt gondolom, a magyar gazda­sági élet stagnálása nem az ilyen feketemunkások tevé­kenységéve függ össze. Ösz- szességében: remélem, sike­rül majd úrrá lenni a nehéz­ségeken, hiszen mindig is úgy volt, hogy a zsiványok előbb-utóbb rajtavesztettek, és ez így lesz 1997-ben is. BSEaSaETTlfflRl

Next

/
Oldalképek
Tartalom