Új Kelet, 1997. március (4. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-03 / 52. szám

*n Kelet Falujáró 1997. március 3., hétfő rv CSAK C6Y SZÓRA A falu utcáin sétálva, járókelőket szólítottunk meg, és három kérdést tettünk fel nekik: 1. Mit szól a szennyvízhálózat építési tervéhez? 2. Hogyan ápolják a településen Vasvári Pál emlékét? 3. Önnek előnyt vagy hátrányt jelent Nyírbátor közel­sége? íme négyen a válaszadók közül: Barna Ildikó: 1. - Most hallok erről először. Igazából nem is tu­dom eldönteni, kell-e nekünk szennyvízhálózat. A döntés joga a szüléimé, de nem hi­szem, hogy mi rákötnénk a gerincvezetékre. 2. - Március 15-én mindig zászlós felvonulást és megem­lékezést tartanak az iskolások. Verseket szavalnak, énekel­nek és megkoszorúzzák a for­radalmár mellszobrát. Olyan nagy ünnepségeket azért nem tartunk, mint régen. 3. - Nekünk jó, hogy közel van Nyírbátor. Több mindent nem tudunk itt helyben elin­tézni. Ott van orvosi ügyelet, gyógyszertár, nagyobb üzle­tek és még sok minden. Veréb György: 1. - Várhatóan nagy beru­házása lesz ez a település­nek, de mindenképpen érde­mes belekezdeni. Ha elké­szül a gerincvezeték, mi is rákötjük a szennyvízvezeté­künket a hálózatra. 2. - Van a faluban egy nyudíjasklub, ők rendszere­sen ápolják a hagyományt. A forradalmár emlékszobája csak akkor van nyitva, ami­kor vendégek érkeznek. Nyug­díjasaink végigkalauzolják az idegeneket a kiállítási tár­gyak között, és rendet tarta­nak. Rajtuk kívül a helyi gö­rög katolikus pap is vállalja az emlékhely bemutatását. 3. - Hátrányos a város kö­zelsége. A község szemétte­lepe túl közel van Nyírbá­torhoz, a városiak közül so­kan inkább ide vitetik a sze­metüket és nem a Piricse alatti hulladéktárolóba, mert ott fi­zetni kell az elhelyezésért. Ko­rábban elég volt évente egy­szer tereprendezést tartani a te­lepen, most kéthavonta megy a tolólapos gép. Ez a többlet- költség mindenképpen a falu kasszájától vonja el a pénzt. Szabó Zoltánná: 1. - Jó dolognak tartom a szennyvízvezetéket. Ha meg­épül, természetesen mi is rá­csatlakozunk majd. Annyit beszélnek mostanában a kör­nyezetszennyezésről. Most lehetne tenni valamit a csök­kentésére. 2. - Nem sok mindent tu­dok róla, csak a március 15-ei megemlékezéseket szoktam látni. 3. - Se előnyünk, se hátrá­nyunk nem származik a közel­ségből. Itt dolgozom a faluban, és nekem itt jó. Helyben szinte mindent el tudok intézni. Özv. Mészáros Józsefné: 1. - Eddig még nem hal­lottam a tervről. Majd meg­látjuk, mi valósul meg belőle - ha addig élek még. 2. - Nem nagyon tudom, mi történik a faluban, tavaly is so­káig feküdtem a kórházban. Annyit tudok csak, hogy a nemzeti ünnepen mindig sokan gyűlnek össze a főtéren, ün­neplőbe öltöznek, és megem­lékeznek a szabadságharcról. 3. - Nekem már nem olyan fontos, hogy milyen messze van a város. Ritkán utazom oda, olyankor buszra szállók, és az jó, hogy hamar odaérek. Az oldalt írta: Fekete Tibor. A felvételeket Csonka Róbert készítette Szaktanterem, pihenőpark, sporttelep Éppen rosszkor érkeztünk. Hudák Af/fiá/y polgármestert a lumbágó ágyba kényszerítette, már csak mi hiányoz­tunk neki. Felülkerekedve azonban kínjain, készséggel tájékoztatott bennünket a település dolgairól és a remény­beli fejlesztésekről. Mindjárt az elején a legfonto­sabb és a legújabb hírrel kezdte: a gázvagyon értékesítéséből 19 millió forintos bevétele szárma­zik a falunak, és az első, negy­ven százalékos részletet már át is utalták az önkormányzat szám­lájára. Ebből a pénzből elkészít­tetik a szennyvízgerinc-hálózat tervét és költségterheinek számí­tásait. A beruházás jövőjéről csak ennek ismeretében dönte­nek. Egy ekkora építkezés túl nagy falat egy ilyen kis falunak, ezért Teremmel és Bátorligettel társulva valósítanák meg ezt a nagyarányú fejlesztést. Abban még nem jutottak dűlőre, hogy hol legyen a szennyvíztisztító mű. Az egyik elképzelés szerint becsatlakoznának a nyírbátori hálózatba, és az ottani telepen tisztítanák meg a kommunális szennyvizet. A másik elképze­lés az lenne, hogy saját maguk építenének tisztítóművet. A környezetvédelmi törvény tavaly nyáron lépett életbe, de annak betartatása nagyon nehéz. A faluban (de a városokban is) sokan kerülnének nehéz hely­zetbe, ha számlákkal kellene igazolniuk, évente hány köbmé­ter szennyvizet szállíttatnak el és az hova került. Korábban Nyírvasváriban is tapasztalták, hogy a szennyvízszippantósok előszeretettel ürítették kocsija­ik tartályait a kárpótláskor visszamaradt és időlegesen gaz­dátlan földekre. A falu vezető­sége most a szennyvízhálózat ki­építésében látja a megoldást. Már a vakolás műveleténél tartanak a kivitelezők az új két- tantermes iskola építésénél. Amennyiben pályázat útján si­kerülne némi támogatáshoz jut­niuk, akkor számítástechnikai szaktantermek lennének itt. Ezenfelül kulturális rendezvé­nyeknek is helyet adna az új lé­tesítmény. Az elképzelések sze­rint a tágas telken a későbbi­ekben sportpályákat és pihenő­parkot alakítanának ki, de ez a pénzügyi lehetőségeken múlik. Elfogadta a képviselő-testület a település ez évi költségveté­sét A 90 millió forintos bevétellel szemben 94,5 millió forintnyi a kiadási oldal. A pénzügyi tervben is szerepel, és már jóvá is hagyták a pedagógusok új bértábláját Feb­ruári járandóságukat már a meg­emelt összegben kapják kézhez az óvónők, a tanítók és a tanárok. A közalkalmazottak január elsejétől érvényes béremelése is most való­sulhat meg, így visszamenően megkapják az elmaradt fizetés- emelés különbözetét is. Folyamatosan öregszik és ez­zel együtt csökken a település lé- lekszáma. Míg hat évvel ezelőtt 2037-en éltek a faluban, most 1940-en rendelkeznek állandó lakóhellyel a településen, pedig a lakásépítési és -vásárlási támo­gatás (szocpol) megemelése után több fiatal házaspár tele­pedett le a faluban, akik Nyír­bátorban már nem tudták meg­fizetni a telkek árát. Egy évvel ezelőtt megszűnt a tejfelvásárlás Nyírvasváriban, és bezárták a tejcsamokot. Nemrég egy magánvállalkozó korszerű átvevőhelyet épített, és a tehén­tartó gazdák reggel és este ismét helyben adhatják át a tejet A pol­gármester tapasztalata az, hogy az egy-két tehenet tartóké a jövő, sokkal inkább a középgazdasá­gok tudnak talpon maradni. A Szabolcstej Rt. a tej minősége sze­rint lényeges különbséget tesz. Hiába emelte az extra tej átvételi árát negyven forint fölé, az emelés mértéke nem követi a pénzrom­lást, és reálértéken egyre keve­sebb hasznot hoz a tejtermelés. Tizenöt-húsz évvel ezelőtt március 15-én a megyei köz­ponti megemlékezések színhe­lye volt a falu. Az utóbbi évek­ben azonban szűk körben ün­nepel a település. Nemzeti ün­nepünk délelőttjén az emlék­műnél megemlékezést tartanak, és megkoszorúzzák a falu szü­löttének mellszobrát. Délután játékos vetélkedőt szerveznek az iskolás gyerekeknek. Vasvári Pál Családi nevén Fejér Pál (1827-1849). Polgári de­mokrata forradalmár, törté­netíró, szabadságharcos, a márciusi ifjak egyik veze­tője. Polgári foglalkozását tekintve történelemtanár volt, és a pesti leánynevelő intézetben tanított. Világ­nézeti szemlélete jelentős változáson ment át. Felis­merte a feudalizmus meg­döntésének szükségessé­gét, majd a polgári demok­ráciához vonzódott, végül eljutott az utópista szocia­lizmus eszméjéhez. Politi­kai nézeteit írásban is ki­fejtette, de ezek többsége az akkori cenzúra miatt nem jelenhettek meg nyom­tatásban. 1848. március 15-én Petőfi Sándor mellett ő volt a forradalom legfőbb előkészítője és legtevéke­nyebb vezetője. A forrada­lom győzelme után a Köz­csendi Bizottmány tagja, és Kossuth Lajos pénzügymi­nisztériumában titkár lett. A fegyveres szabadságharc kitörése után a népfelkelés egyik vezetője lett, és a honvédség hadnagyi rend­fokozatát kapta. 1849. július 6-án a fellá­zadt román felkelőkkel, a gyulai havasokban vívott csatában esett el. Kertészkedik a nyugdíjas jogász N yugdíjazásáig jogtanácsos­ként dolgozott Szászhegyesi Pali bácsi. Korábban is szíve­sen kertészkedett, de mióta megnőtt a szabadideje, azóta az almáskertben érzi jól magát. Akad itt teendő bőven. A por­tájukon és a kárpótlásból szer­zett volt tsz-almáskertben összesen ezer fát kell gondoz­ni. A munka dandárját a fia vál­lalja, aki szintén jogász, de többnyire ő is kertészkedéssel foglalatoskodik. Szép szóval invitált, néz­zünk szét a kertjében. Még vé­gighallgatni is elég volt, hány féle-fajta almát telepítettek. Akadt itt jonagold, idared, mutsu, naményi piros, a volt szövetkezeti almáskertben in­kább a hagyományosabb jona­tán, delicsesz és starking faj­ták lelhetők fel. A kert nagyob­bik része hároméves telepíté­sű, csak ötven fa van, ami ré­gebbi és már beállt termő. A csemeték egy részét sövényes, intenzív művelésűre alakítot­ták ki, míg a másik fele a ha­gyományos, sorba ültetett el­rendezésű. Itt a metszés ideje, és Pali bácsi szereti is ezt a munkát, de inkább a fia társaságában dolgozik. Ő szakszerűen meg tudja mutatni, melyik ágat, haj­tást hol kell lemetszeni. Szüret után a termést nem ér­tékesítik egyből. Megvásárol­ták a szomszéd portát. Kertjé­be fát ültettek, a régi vályog­házat pedig almatárolónak használják. Igaz, télen egy pár­szor fűteni kellett a kis házban, de érdemes betárolni a termést - mondta Pali bácsi, mert ilyen­kor már jó árat adnak érte. Job­bára a fővárosba szállítják, és ott értékesítik az almát. Általá­ban 15 százalékkal többet ad­nak ott érte. Mégis éppenhogy nem fizetnek rá. A műtrágya, a permetszerek és általában a vegyipari termékek az elmúlt években még az inflációt is meghaladó mértékben drágul­tak. Nincs olyan fizetőképes kereslet hazánban, amelyik ezt a drágulást meg tudná fizetni - vélekedett a gazda. Úgy láttuk, Pali bácsi nem bánja, hogy fia felha­gyott a jogi mesterséggel, és ilyen paraszti vállal­kozásba kezdett. Bizony­talan a mezőgazdasági munka jövedelmezősége, de bizonytalan itt már minden. Szabó Zoltánná Özv. Mészáros Józsefné I Barna Ildikó 9 Veréb György

Next

/
Oldalképek
Tartalom