Új Kelet, 1997. március (4. évfolyam, 51-74. szám)
1997-03-22 / 68. szám
1997. március 22., szombat Világkrónika Biljana Plavsic boszniai szerb elnök bejelentette, hogy nem írja alá azt a rendeletet, amely kihirdetné a boszniai Szerb Köztársaság és a Jugoszlávia közötti különleges kapcsolatokról szóló egyezményt. A Glas Srpski című Banja Luka-i napilapban megjelent nyilatkozatában Plavsic asszony azzal magyarázta döntését, hogy véleménye szerint a február 28-án, Belgrádban aláírt szerződés egyik pontja ellentétes a boszniai szerbek alkotmányával. Plavsic a 14. pont tartalmát kifogásolta, mely szerint a szerződés érvénybe léptetéséhez arra is szükség van, hogy a megállapodást a boszniai unió parlamentje is ratifikálja. A baszk szakadár terrorszervezet, az ETA megkapta a családtól azt a 300 millió pezetás váltságdíjat, amelyet a tavaly november 11-én elrabolt Cosme Delclaux baszk üzletember szabadon bocsátása fejében követelt. A váltságdíj kifizetéséről a szociáldemokrata El Mundo pénteki száma tudósított „a Delclaux családhoz közel álló forrásokra” hivatkozva. Az újság azt is közölte, hogy az üzletember szabadon bocsátása a közeli jövőben várható. Az ETA ugyanakkor újabb zsarolási kampányt kezdett baszk üzletemberek körében, akiket a banda terrorakciókkal fenyeget, ha nem fizetik az úgynevezett „forradalmi adót”. Alberto Fujimori perui elnök a leghatározottabban cáfolta, hogy kormánya hajlandó lenne szabadon engedni akár egyetlen marxista gerillát is a túszügy lezárása érdekében. Az államfő szavai csütörtökön hangzottak el, egy nappal azután, hogy egyes - japán - értesülések szerint a limai kormány beleegyezett a foglyok elengedésébe. Teljes mértékben és a leghatározottabban cáfolta, hogy kormánya álláspontja változott volna ebben kérdésben. Az ország biztonsága elsőbbséget élvez minden egyéb érdekkel szemben - jelentette ki Fujimori egy perui helyi rádiónak nyilatkozva. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök bizonyos feltételekkel elfogadná egy palesztin állam megalakítását - írta pénteki számában a Maariv című izraeli lap. A lap szerint a Netanjahu által elfogadhatónak tartott palesztin állam nem rendelkezhetne reguláris hadsereggel, sem nehézfegyverekkel, és területe nem terjedne ki Kelet-Jeru- zsálemre. Az izraeli rádió kérdésére válaszolva a kormányfő kategorikusan cáfolta, hogy híve lenne a palesztin állam megalakításának. - A palesztinok túl nagy reményeket fűznek a területek végső státusát rendező megállapodáshoz - mondta, és megerősítette: Izraelnek egyáltalán nem áll szándékában felszámolni a Ciszjordániában és a Gáza-övezet- ben létrehozott zsidó telepeket. Groznijban ülést tartott az az orosz-csecsen bizottság, amely a háborúban eltűnt katonák és polgári személyek problémájával foglalkozik. A húsz hónapig tartó csecsenföldi harcokban eltűnt személyek pontos száma még mindig ismeretlen. Az orosz fél állítása szerint a csecsének 1346 orosz katonát és polgári személyt tartanak fogva. A csecseneknek viszont olyan listájuk van, amely szerint az oroszok 1447 csecsent tartanak fogságban. Mindkét fél cáfolja a másik oldal által előterjesztett számokat - írja az AP amerikai hírügynökség. Megkezdődött a helsinki csúcs A legalaposabb és legintenzívebb eszmecsere Borisz Jelcinorosz és Bili Clinton amerikai elnök délelőtt kétórás intenzív eszmecserével kezdte helsinki csúcs- találkozója érdemi szakaszát a finn köztársasági elnök tengerparti rezidenciáján. A tervezettnél fél órával hosszabbra nyúlt első megbeszélésről mindkét szóvivő elégedetten nyilatkozott a sajtónak. MTI ___________________ A délelőtti ülésen részt vett a két külügyminiszter - Jevge- nyij Primakov és Madeleine Albright-, továbbá orosz részről Dmitrij Rjurikov külpolitikai főtanácsadó és Mamedov külügyminiszter-helyettes, amerikai részről Strobe Talbott külügyminiszter-helyettes és Sámuel Berger nemzetbiztonsági főtanácsadó. Az ülésen az európai biztonság kérdéseinek megvitatása volt a fő téma. Szergej Jasztrzsembszkij orosz elnöki szóvivő kiemelte az EBESZ ebben betöltött szerepét, és azt mondotta, hogy a két elnök itt jutott leginkább közös nevezőre. A NATO és Oroszország kapcsolatát illetően az orosz szóvivő szerint ezt a készülő dokumentum keretében elemezték az elnökök. Michael McCurry amerikai szóvivő pedig azt mondta, hogy a tervezett chartáról még nyilván a mai csúcs után is sokáig kell még tárgyalni. A délelőtti megbeszélés légköréről mindkét szóvivő a teljes elégedettség hangján szólt. McCurry azt mondta, hogy amerikai megítélés szerint a két elnök számos találkozója közül eddig ezen folyt a legalaposabb és legintenzívebb eszmecsere - ugyanakkor sohasem csúszott polémiába, sőt, kifejezetten szívélyes és oldott volt. Jasztrzsembszkij úgy fogalmazott, hogy a találkozónak jó munkajellege volt, amely nemcsak az álláspontok kifejtésére, hanem közelítésére is lehetőséget adott. Célzott arra, hogy egy vagy több közös nyilatkozat is születhet, egy kérdésre válaszolva azonban kijelentette, hogy Jelcin elnök állaspontja a NATO bővítését illetően semmit sem változott. Az orosz szóvivő az ebéd során tervezett gazdasági eszmecsere tárgyaiból azt emelte ki, hogy Oroszország szeretne mielőbb a nagy pénzügyi világszervezetek tagja lenni, míg amerikai kollegája az orosz gazdasági és politikai reformfolyamat összefüggését emelte ki. A'délutáni, utolsó szakaszt a nukleáris és hagyományos fegyverkorlátozás időszerű kérdéseinek szentelik, amiről már délelőtt is volt szó jó félóráig. Robbantott a Hamász Tel-Avivban MTI ____________________ A Hamász szélsőséges muzulmán szervezet péntek délután közölte, hogy egyik harcosa követte el Tel-Avivban a Ben Gurion körúton lévő Apropó kávéház elleni öngyilkos merényletet. AsszafHefec izraeli országos rendőrfőkapitány közlése szerint a robbantásos merényletben - a terroristával együtt - négy ember vesztette életét, 43 személy megsérült. Jasszer Arafat palesztin elnök és a palesztin Autonómiatanács elítélte a robbantást. A hírügynökségi beszámolók szerint ismeretlen férfi telefonálók értesítették az izraeli rádiót és az izraeli televíziót, hogy a merényletet a Hamász követte el, megtorlásul a kelet-jeruzsálemi zsidó lakónegyed építési munkálatainak megkezdése miatt. A névtelen telefonálók Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt tették felelőssé az erőszak terjedéséért. Az AP jelentése szerint a robbantás után a Jordán folyó nyugati partján fekvő Nábluszban tartott nagygyűlésen Hamed Bitavi, a Hamász egyik vezetője mintegy 10 ezer híve előtt kijelentette: „jó hírem van a számotokra. Öngyilkos akció volt Tel-Avivban”. A tömeg a bejelentés hallatán tapsolni kezdett, és „Allah akbar” kiáltásokat hallatott. Bitavi hangsúlyozta: „ez az egyetlen nyelv, amelyen a megszállók értenek, a mártíromság nyelve”. Jasszer Arafat palesztin elnök Ezer Weizman izraeli államfővel folytatott telefonbeszélgetésében terrorista cselekménynek minősítette a tel- avivi merényletet. Marvan Kanafani palesztin elnöki szóvivő szerint Arafat elmondta, hogy mélyen felkavarta a pénteki robbantás híre. Ahmed Abdel Rahman, Arafat elnök kabinetfőnöke az izraeli rádió arab nyelvű adásában hangsúlyozta, hogy a palesztin Autonómiatanács nem fogadhatja el az ilyen jellegű akciókat, bármely indokkal kövessék is el azokat. Rahman ugyanakkor nyilatkozatában utalt arra, hogy izraeli katonák éles lövedékeket lőttek ki pénteken a Jordán folyó nyugati partján fekvő Heb- ronban több mint ezer, köveket dobáló palesztin szétoszla- tására. Az AP értesülése szerint az izraeli katonák könnygázt vetettek be, gumilövedékeket használtak, majd az összetűzés egy pontján éles lövedékekkel lőttek a palesztinokra, hogy távol tartsák a tömeget egy zsidó településtől. Hanan Asravi, a palesztin Autonómiatanács felsőoktatási minisztere az izraeli-palesztin békefolyamatról szólva a CNN amerikai hírtelevízióban kijelentette: „nagyon nehéz megmondani, hogy (a békefolyamat) létezik-e. Halálos ágyán fekszik. Remélem, van elég akarat arra, hogy megpróbáljuk életben tartani és megmenteni” - mondta Asravi. A rák gyógyítása felé Markó Béla a kolozsvári „Bolyai-vitáról”- Nem kérdőjelezem meg azoknak a véleményét, akik a Bolyai egyetem kérdéséhez nagyon komolyan hozzászóltak, de nem látom hasznát a Kolozsváron hirtelen kirobbant és sok esetben elvakult vitának, annak lényegesen több a kára, mint a haszna - hangsúlyozta a kolozsvári Szabadság pénteki számában Markó Béla, az RMDSZ elnöke, arra a polémiára utalva, amely a magyar oktatók, diákok, politikusok között alakult ki, s végül átcsapott kormánytényezőkre is. MTI-Panoráma Amerikai kutatók saját állításuk szerint felfedeztek egy olyan gént, amely képes megállítani a daganatok növekedését, és elvezethet akár ahhoz is, hogy sikeresebben tudják diagnosztizálni s kezelni az agydaganatok és a veserák bizonyos formáit - írta a Reuter brit hírügynökség. A cx43-ként ismert gén „rákellenes” tulajdonságait az agydaganat-kutatásra specializálódott seattle-i Northwest Hospital orvosai fedezték fel, akik rájöttek, hogy a gén nincs jelen az agydaganatokban. Amikor pedig a cx43-at beleplántálták ráksejteket tartalmazó kultúrákba, azt tapasztalták, hogy azokban a daganat növekedése drámaian lelassult. Dr. Alton Boynton, a kórház molekuláris gyógymódokkal foglalkozó osztályának igazgatója kijelentette: úgy tűnik, a gén olyan fehérjéket termel, amelyek úgynevezett hidakat képeznek a sejtek között. E „hidak” elősegítik a normális sejtek növekedését, hiányuk azonban a rákos sejtek elburjánzásához vezethet. „Az egész olyan, mint a közlekedési lámpa. Mindegy, hogy az adott pillanatban pirosat, sárgát vagy zöldet mutat, a kereszteződésben a forgalom szabályozottan zajlik. Ám a szóban forgó fehérje hiányában nem létezik többé a piros lámpa, és kitör a káosz” - szemléltette dr. Boynton a cx43 által termelt fehérje jelentőségét. Elmondta, hogy a kutatócsoport a jövő évre további teszteket tervez sejtkultúrákkal és állatokkal, hogy megállapítsák, vajon a gén eredményesen beültethető-e az emberi daganatokba a rák növekedésének lelassítása érdekében. A kutatók megállapítása szerint az újonnan felfedezett gén nemcsak az agydaganatban szenvedőknek nyújthat segítséget, de nagy valószínűséggel ugyanaz a hatása a veserákra is. MTI- Az RMDSZ számára az oktatás prioritás, ezen belül pedig elsőrendű fontossággal bír az önálló magyar nyelvű oktatás kérdése is. A koalíción belül ezt folyamatként képzeljük el. Koalíciós partnereink a kisebbségi kérdésben nem fogadják el azt a „sokkterápiát”, amit például a gazdasági kérdésekben alkalmaznak. Ennek a folyamatnak megvannak a konkrét szakaszai. Legelőször az oktatási törvény módosítását, majd a Babes-Bolyai Tudomány- egyetemen az önálló magyar tagozat kiépítését kell megvalósítani - mondta. - Partnereink nem zárják ki, hanem igenis szükségesnek tartják az önálló magyar egyetem működését. A kibontakozó vita következtében viszont - amely egy adott ponton román-magyar vitává alakult - az álláspontok ahelyett, hogy közeledtek volna, taszítani kezdték egymást. Ahelyett, hogy mindenki elfogadta volna, hogy folyamatosan kell előre haladnunk, és amikor majd beindulnak például a tagozatok, akkor azoknak működése fogja bebizonyítani, hogy lehetséges az önállóság, ehelyett tehát „sikerült” az egyetem problémáját olyan politikai kérdéssé tenni, ami nemcsak a magyar és román közösséget, hanem a magyar közösség tagjait is szembeállította egymással. Mindez visz- szahatott a kormánykoalícióra és feszültségeket gerjesztett - mondotta el Markó Béla. Az RMDSZ-nek az az-állás- pontja, hogy a magyarságnak szüksége van önálló egyetemre és főiskolákra. Arra a kérdésre, hogy „szakítópróba-e” a Bolyai egyetem visszaállítása az RMDSZ szemében, a szövetségi elnök visszakérdezett: „Ha kilép az RMDSZ a kormányból, akkor lesz önálló magyar egyetem?” Markó Béla bizalmat kért az RMDSZ vezetése számára, amely következetesen képviseli a magyarság érdekeit, hogy maga választhassa ki, milyen módszerekkel jut el a kitűzött célokhoz. Az a kérdés- feltevés, amely szerint ki kellene jelenteni, mi jelent „szakítópróbát” á koalícióban, Markó Béla szerint nem lenne hasznos a további politikai együttműködés szemszögéből. Az valóban „szakítópróba” lenne, ha az RMDSZ nem látná biztosítottnak a folyamatos előrehaladást a kisebbségi kérdésben vagy az anyanyelvű oktatás megoldásában.- A Bolyai-vitának az a rétege, amely szánt szándékkal megpróbált bizalmatlanságot gerjeszteni az RMDSZ bizonyos vezetői körül, nem szolgálja a közös célt. Ellenkezőleg: az, hogy egyesek állandóan a gyanút lebegtetik, csökkenti esélyeinket - mondotta a szövetségi elnök. W n * //I \ Hírről \ hírre Palotai István (Új Kelet) A nagypolitika sohasem hiányolta a teátrális elemeket. A magyar nemesek lovagiasságára apelláló Mária Terézia talpig gyászban, karján kisdeddel jelent meg az Ország- gyűlés előtt, mire az urak- sutba lökvén az ország rabságból való menekülésének remek alkalmát - „Vitám et sangvinem” (életünket és vérünket) felkiáltással a császárnő mellé álltak. Az immár második ciklusát töltő, és így a történelemkönyvek számára politizáló Bili Clinton, a rendíthetetlen hős, a fizikumával mit sem törődő önfeláldozó elnök képében jelent meg Helsinkiben, hogy találkozzék a romjait vitamintonnákkal és púderhegyekkel álcázó, és az egészséges ember szerepét játszó, valójában teljesen roskatag Borisz Jelcinnel. Kész komédia. Mintha nem értek volna rá egy héttel később leülni, és elmondani egymásnak, amit mindketten tudnak... Mert gondolom, ez a helsinki csúcs semmilyen konkrét áttörést nem fog hozni a megmerevedett álláspontok frontvonalán. Mindenki fújja a magáét, mint a pereces a moziban, holott a NATO fejlesztésének kérdése már régen „önjáróvá” vált, eldöntött tény, megállíthatatlan folyamat. Amire Jelcinnek viszont égető szüksége van, az nem más, mint egy látványos különmegálla- podás Amerikával, amely Oroszország „biztonságát” garantálja. Persze, nem katonapolitikai szempontból óhajtja ezt elérni- hiszen a NATO gyakorlatilag nem fenyegeti Moszkva biztonságát -, hanem belpolitikai okokból. Ha ugyanis nem ér el semmit, az Isten sem mossa le róla, hogy erőtlen és beteg, azaz alkalmatlan az ország vezetésére, márpedig ez könnyen a bukásához vezethetne. Az amerikai elnöknek szintén jól jönne Jelcin „bebetonozása” a hatalomba, hiszen benne látja Oroszország jelenlegi politikai struktúrája fenntartásának garanciáját - valljuk be, joggal. És hogy mindez valójában miért fontos Washingtonnak, azt is köny- nyű kitalálni: az orosz piac a maga 250 milliós fogyasztói bázisával, hatalmas, és gyakorlatilag mind a mai napig kiaknázatlan kincseivel nem más, mint az „ígéret földje” az amerikai tőke számára. Azt pedig már szinte meg sem kell említeni, hogy Clinton „főnöke” egyedül a pénz, és akik mögötte állnak...
