Új Kelet, 1997. március (4. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-03 / 52. szám

Tárná völgyi György hétfői jegyzete Pokolgépek hete... ...van mögöttünk. Ezúttal nem valódi, autóba rejtett vagy udvarra hajított robbanószerkezetek hozták igzalomba az embereket, hanem két másfajta esemény. Az egyik kizárólag a magyarokra hatott elemi erővel, a másik világszerte, bár egyelőre inkább csak az értők számára robbant. A Postabank volt a magyar vonatkozású pokolgép. Ponto­sabban a körülötte kirobbant pánik. A váratlan roham a bank­fiókok, a postahivatalok ellen. A sorokra vigyázó rendőrök. Az egymást taposó emberek. Az ajtó előtt éjszakázok. A pén­züket féltők hada. Igen, volt már hazánkban bankcsőd, voltak pénzüket el­veszített ártatlanok, de ilyen még nem volt. Hogy az ország második legnagyobb bankjáról, ahol kétszázmilliárdot őriznek a magyarok, futótűzszerűen elterjedjen a csőd híre. De még nem is ez a legkülönösebb. Hanem az, hogy mennyien ugrottak, milyen sokan rohantak az első suttogás­ra, egyetlen jelre a bankba. Azt hiszem, ez a legrosszabb az egészben! A permanens félsz, a hálótárssá vált ijedtség, az összerezzenés, ha hangosabb szót hallunk. Másféle félelem ez, mint a harminc-negyven évvel ezelőtti, a hajnali csengőfrász, ahogy sokan mondták. De van olyan rossz! Belül lakik, a zsigereinkben, a gyomrunkat szoron­gatja. „Ki tudom-e fizetni a...? Jaj a kis félretett forintjaim­nak! Istenem, a temetésem ára! A gyerek lakására gyűjtöge­tett pénz! A továbbtanulásra! Arra, hogyha még nehezebb idők jönnek... Mondjátok, mi lesz holnap?” S vannak, akik erre építenek. A bankcsőd hírét - minden jel erre mutat - szándékosan bocsátották útjára valakik! Megvannak a megfelelő módszerek erre, remélhetőleg fényt is derítenek rá előbb-utóbb. Ám a tanulság messzebbre mu­tat. Stabilizáció ide vagy oda, lehet, hogy a gazdaság kezd helyrebillenni - de a társadalom még messze van ettől. A gepárd köztudottan a leggyorsabb állat. De csak a szá­razföldön. A vízben nem tudja felvenni a versenyt a halak­kal. Ahhoz, hogy adottságai érvényesüljenek, a megfelelő közegben kell lennie. Ilyen a rémhír is. Akár élőlénynek is tekinthetjük. Ha nincs tápláléka, nincs levegője, hiányzanak a létfeltételei - el­pusztul még apró, buta pletykakorában. Ám ha olyan közeg­ben lát napvilágot, mely olyan táplálékot ad neki, mint a gyanakvás, a jövőtől való félelem, a bizonytalanság érzete - akkor bizony gyarapszik ám szemlátomást, gyorsan erősödik és tovafut megállíthatatlanul... A lemásolt angol birka... ...ügye a másik, ami a múlt héten robbant. Dolly békés állat, eszik, növeszti a gyapját, mint birkatársai a brit legelőkön, ám valamiben nagyon különbözik tőlük. Nem természetes úton jött a világra. Klónozták. A. klónozás nem más, mint egy testi sejtből előállítani egy másik élőlényt - amely pontosan ugyanolyan, mint „szülője”, akiből a sejt származik. Sokkal jobban hasonlíta­nak egymásra, mint két tojás. Ugyanis ők teljesen azonosak. Mint a műanyag babák, amik egyazon öntőformából kerül­tek ki. Vagy húsz éve, hogy megjelent magyarul is egy könyv, melynek az volt a címe: Biológiai pokolgép. Emlékszem, milyen izgalommal böngésztem, hitetlenkedve, ámulva, fél­ve. .Szerzője kijelentette: 2000 előtt létrehozzák a tudósok az első klónozott állatot. Sikerült. Tdylor, a könyv írója félelmeinek adott hangot, hogy mi­lyen következményei lehetnek ennek. Nem nehéz osztani az aggodalmait, ha arra gondolunk: elvben semmi akadálya nincs annak, hogy embereket Dollyhoz hasonló módon sza­bályosan lemásoljanak. Hogy kicsippentsenek bárki kisuj- jából néhány sejtet, s azokból az illető pontos másait hozzák létre egy „gyárban”, lombikokban. Zseniből zsenik tucatja­ik vagy akár millióit. Meg persze eszelősöket is, ha egyszer egy eszelős úgy kívánja - és a hatalma-pénze is megvan hozzá. Mondják: ez veszélyesebb tudás lehet, mint az atomener­gia megismerése és használata. Itt már-már isteni erők elsza­badulása foroghat kockán. Az atombombákkal el lehet pusz­títani az emberiséget. A klónozással meg lehet ölni az Em­bert. Jöhet Huxley szép új világa. Igaz-e ez, vagy fölösleges az aggodalom? Ki tudja? Egy dolog bizonyos. Amikor az első atommáglyát beindították, legtöbben azt gondolták: íme az eszköz, ami megválthatja az emberiséget, íme az energia, ami naggyá teszi. Sokkal több lett belőle! Sokkal félelmetesebb. Tagadhatatlan: amit egyszer az ember felfedezett, azt töb­bé nem lehet elfeledni. Hiszen 1994-ben az USA-ban a törté­nelemben először esett meg, hogy jelentős tudósok önként leállítottak nagyon fontos kutatásokat, mondván: azok túl veszélyesek az emberiség számára. A klónozáson dolgoz­tak. Ám másutt nem állt le a munka... Pártvélemények a Postabank-ügyről Hazai krónika Az MTI munkatársai vasárnap véleményt kértek a parla­menti pártok vezető személyiségeitől a Postabank körül kialakult pánikról, annak feltételezhető okairól, a hely­zet kezeléséről. MTI Baja Ferenc, a Magyar Szo­cialista Párt Országos Választ­mányának elnöke szerint a pár­toknak kellő mértéktartással és szakmai kérdésként kell kezel­niük a Postabank-ügyet. Gaz­dasági érdek, hogy likvid ma­radjon az ország egyik legna­gyobb pénzintézete, és indo­kolatlan a helyzetet politizál­ni. — Mindazonáltal célszerű lenne, ha a kormányzat függet­len vizsgálatot kezdeményez­ne annak feltárására: milyen ér­dekek húzódnak meg a bank csődjéről szóló híresztelések mögött-jelentette ki az MSZP Országos Választmányának el­nöke az MTI érdeklődésére va­sárnap. Elmondta, hogy rend­kívül nagy felelőtlenségnek tartaná, ha bármiféle érdekek miatt nyúlt volna bárki a rossz­hír-keltés eszközéhez. A bank jövendő összeomlásáról keltett rémhírek valóban alkalmasak arra, hogy pánikot keltsenek a kisbefektetők körében. Ám Baja szerint a pénzügyi rend­szer stabil és a híresztelések nem alkalmasak sem a rend­szer, sem a Postabank megren- dítésére. Pető Iván kiemelte annak fontosságát, hogy a Magyar Nemzeti Bank, a Pénzügymi­nisztérium és a Bankfelügyelet vezetői azonnal igyekeztek megnyugtatni a közvéleményt. A pártelnök sajnálatosnak ne­vezte, hogy számos befektető meggondolatlanul kivette le­kötött pénzét, ami miatt jelen­tős anyagi veszteség éri őket. A hisztériát kiváltó okok kö­zött a politikai motivációt Pető Iván valószínűtlennek tartja. Ugyanakkor megjegyezte, hogy azok a politikai támadá­sok, amelyek az utóbbi időben a bankokat érték, hozzájárulnak a bizalom csökkenéséhez. Úgy vélekedett, hogy bár az ilyen esetek ártanak az ország presz­tízsének, miután bebizonyoso­dott, hogy a pénzintézet fize­tőképes, az ügynek nem lesznek komolyabb gazdasági, illetve politikai következményei. Lezsák Sándor, a Magyar De­mokrata Fórum elnöke a na­pokban kirobbant Postabank­botránnyal kapcsolatban az MTI-nek nyilatkozva leszögez­te: egyetért a Vállalkozók Or­szágos Szövetségével, amely felkérte az országos rendőr- főkapitányt, nyomozza ki, kik állnak a bank csődbe jutásáról szárnyra kapott rémhírek mö­gött. Az akció egy közönséges terrorista pénzügyi támadásnak fogható fel a magyar pénzügyi rendszer ellen. Ámennyiben politikai manipuláció áll a hát­térben, úgy az semmiképpen sem az ország érdekeit szolgál­ja, s nagyfokú felelőtlenséget mutat. Ismét több tízezer kis­ember a legfőbb kárvallott, aki­ket bizonytalan, kiszolgálta­tott helyzetbe hoztak. Az ellen­zéki pártokra nem vetülhet a politikai manipuláció gyanúja, mert habár az MSZP-SZDSZ- es kormánykoalíció megbukta­tására törekszenek, ezt törvé­nyes eszközökkel teszik. A mostani akció az ellenzék részéről márcsak azért sem len­ne ésszerű, mert az esetleges pénzügyi zavarok éppen a következő kormány munkáját tennék nehezebbé. Az állam nem engedheti meg, hogy a Postabank csődbe jusson. Ha szükséges, azonnal be kell avatkozni, mert az or­szág pénzügyi megítélését, sta­bilitását veszélyeztetheti a má­sodik legnagyobb bank körül kialakult helyzet. Ezt Szabó Iván, a Magyar Demokrata Néppárt elnöke, az előző kabi­net pénzügyminisztere nyilat­kozta az MTI-nek vasárnap. Szabó Iván szerint alapvető, hogy a Postabank megőrizze fizetőképességét, ezért akár a konszolidációt is „be kell vet­ni”. A volt pénzügyminiszter a továbbiakban azt hangsúlyoz­ta: a pénzintézet rendbetétele után lehet a felelősöket meg­keresni, és kideríteni, volt-e va­lós alapja a hímek. Szerinte ab­szurdum az a feltételezés, hogy esetleg más pénzintézet indu­kálta volna a csőd hírének el­terjesztését, mert mint fogalma­zott, „a tűz hamar átterjedhet”. Hozzátette: a bankkonszolidá­ciót vizsgáló parlamenti bizott­ság - még mielőtt kitört volna a botrány - mandátumát kiter­jesztette a Postabank vizsgála­tára is és a miniszterelnök meg­hallgatását kezdeményezte. Szabó Iván emlékeztetett arra, több mint egy évvel ezelőtt már elterjedtek olyan hírek, hogy gondok vannak a Postabank­nál, úgy tűnik, a szőnyeg alá söprés, a halogatás következ­ménye a mostani pánik. A Független Kisgazdapárt kezdeményezni fogja, hogy az Országgyűlés is vizsgálja ki: mi áll a Postabank körül kiala­kult hisztéria hátterében. Erre az ellenőrzésre akkor is szük­ség van, ha valamilyen pénz­ügyi krach következett be a pénzintézetnél, de akkor is le kell folytami a vizsgálatot, ha valakik mesterségesen gerjesz­tették ezt a helyzetet. Mindezt Torgyán József mondta el az MTI kérdésére vasárnap. Az FKGP elnöke hangoztatta: sok jel mutat arra, hogy mestersé­gesen kialakított helyzetről van szó, és ha ez valóban így van, akkor valószínűleg a pénz­ügyi világon belül kell keres­ni az események kezdeménye­zőit. A pánikhangulat ugyanis nagyon rövid időn belül, rob­banásszerűen alakult ki - nem lehet kizárni azt sem - tette hozzá Torgyán József -, hogy politikai háttere van az ügynek, és valamilyen hatalmi harc kö­vetkezményeként alakult ki ez a pánikhelyzet. A megújulás jegyében Zászlóbontás MTI ______ Va sárnap tartotta zászló­bontó ülését a nemrégiben megalakult Pro Patria Össze­fogás a Kereszténydemokráci­áért Egyesület a Gellért Szálló­ban. A kereszténydemokrata ér­tékek képviseletéért létrejött pártoktól független társadalmi szervezet jelenleg mintegy 150 tagot - köztük KDNP-s, fi- deszes, MDF-es politikusokat - tömörít, és tevékenységével széles körű társadalmi összefo­gást kíván létrehozni a nemze­ti, keresztény konzervatív ér­tékek védelmében. Pungor Ernő akadémikus, az Összefogás társelnöke a zászlóbontó ülésen hangsú­lyozta: a mozgalom nemcsak az értelmiségre számít, de min­den társadalmi réteget szeret­ne megmozdítani Magyaror­szág megmentése érdekében. Maróth Miklós társelnök, a Pázmány Péter Katolikus Egye­tem dékánja beszédében rámu­tatott: hazánkban felborult az egyéni és az állami érdekek ér­vényesülésének egyensúlya, igazságosság pedig nincs ará­nyosság nélkül. Az egyesület olyan hagyományos európai értékeket képvisel, amelyek mindenki számára fontosak, így például a családnak és az oktatásnak, mint alapvető ér­tékeknek a megismertetésére törekszik. MTI Megújult az MDF, és ismét megindult a párt felemelkedé­se. Mindez esélyt ad rá, hogy az MDF 1998-tól kormányra kerülve helyreállítsa a törvé­nyes rendet, s a gazdaság nö­vekedését szolgálva már akár néhány hónapon belül javítsa az életkörülményeket - jelen­tette ki Lezsák Sándor, az MDF elnöke a párt XI. országos gyű­lésének befejezése alkalmából vasárnap tartott sajtótájékozta­tóján. Leszögezte: nem igaz a mai kormánykoalíció által hangoztatott állítás, hogy a pénztelenség miatt kellett in­tézményeket, iskolákat bezár­ni, kórházi ágyszámot csök­kenteni. Pénz van, csak rossz az elosztás. A jelenleginél ha­tározottabb, emberségesebb költségvetésre van szükség, s az MDF most elkészült, 2025- ig szóló cselekvési programjá­hoz ilyen pénzügyi tervezet készül majd. Az országos gyűlésen szó volt a párt szövetségi politiká­járól is. Arról határoztak a résztvevők, hogy a KDNP-vel és a Fidesszel május végéig választási együttműködési megállapodást köt az MDF. A 176 választókörzetben már el­készült az MDF-es előjelöltek listája, s most megvizsgálják, hol lehet közös jelölteket állí­tani a két szövetségessel. A gyűlés résztvevői határozatot fogalmaztak meg, amely sze­rint az országos gyűlés aggo­dalommal figyeli a kormány­zatnak az egész agrárágazatot sújtó, a vidéket ellehetetlenítő politikáját. A gyűlés szolidari­tást vállal a mezőgazdasági kistermelők országos tiltakozá­sával. Elítéli a kormánynak a termelőket a városi lakossággal szembeállító manipulációját. A határozat leszögezi: a tüntetők az egész ország, minden falusi és városi polgár érdekét képvi­selik. Az országos gyűlés fel­szólítja a kormányt: biztosítson a mezőgazdasági termelők szá­mára hosszú távú, hatékony szektorsemleges támogatási rendszert, a termelés stabilitá­sát szolgáló garantált árakat, és elérhető hiteleket a kis- és kö­zépvállalkozóknak. A gyűlés megbízta az MDF parlamenti képviselőcsoportját, hogy e célkitűzéseket képviselje az Országgyűlés munkájában. A tanácskozáson vendégként részt vett Orbán Viktor, a Fi­desz elnöke, Helmut Kohl, a Német Szövetségi Köztársaság kancellárja, a CDU elnöke pe­dig táviratban üdvözölte a gyű­lés résztvevőit. Élőben az Oscarról? MTI ___ Az MTV Rt. vezetői el­mulasztották időben meg­kötni a szerződést az idei Oscar-díj-kiosztás közvetí­tésének magyarországi jo­gaira, ezért elképzelhető, hogy a közszolgálati tele­vízió előfizetőihez nem jut el élő adásban az esemény - állítja Lawt József, a jog- tulajdonos JLX and Co. Ltd. képviselője az MTI-hez va­sárnap eljuttatott közlemé­nyében. Laux úgy értesült, hogy az MTV Rt. saját stáb kikül­déséről döntött a nemzetkö­zi közvetítés átvétele he­lyett. Véleménye szerint azonban ez a megoldás megfosztja a fizető tévé­nézőket attól az élménytől, hogy egy világeseményt élő adásban láthassanak. A Magyar Televízió esetlege­sen kiküldött forgatócso­portjának anyaga ugyanis jóval később kerülhet a ma­gyar nézők elé, mint a mű­holdon eljuttatott 90 perces műsor, mert az ünnepség élő közvetítése az egész vi­lágon kizárólag az ABC té­vétársaságon, illetve a ve­lük szerződött cégeken ke­resztül lehetséges. Laux fontos tényezőnek tartja azt is, hogy a forgatócsoport kiküldésének anyagi von- zatai lényegesen kedve­zőtlenebbek cégük ajánla­tánál. A közlemény hangsú­lyozza, hogy a JLX and Co. Ltd. hosszú évek óta kivá­ló üzleti kapcsolatban áll a Magyar Televízióval, amit szeretnének megőrizni. Ezért remélik, hogy a köz- szolgálatiság elvét szem előtt tarva az MTV Rt. még­is megköti velük a szer­ződést, és a magyar nézők is részesülhetnek az élő adás élményében. Az MTI érdeklődésére Sárközi Erika, az MTV Rt. alelnöke vasárnap elmond­ta: nem várható, hogy a Magyar Televízió megköti a szerződést a JLX and Co. Ltd.-vel az Oscar-díjak át­adási ceremóniájának élő közvetítéséről. Ez csak ab­ban az esetben jöhetne lét­re, ha Laux József ingyen ajánlaná fel az adás jogát, mert az MTV kétszer nem tudja kifizetni az ünnepség közvetítésének költségeit. Az ügy hátteréről az alelnök asszony a következőket közölte: az MTV Rt. meg­próbálta megvásárolni a közvetítési jogokat az ere­deti tulajdonostól, az ABC Tévétársaságtól. A saját stáb kiküldéséről akkor döntöttek, amikor kiderült, hogy azzal már nem az ABC rendelkezik. Laux József ajánlata ezután jutott el hozzájuk, ekkor azonban már nem volt lehetőség a forgatócsoport kiküldését előkészítő munkák leállítá­sára Sárközi Erika lényeges­nek tartotta megjegyezni, hogy a Magyar Televízió számára is fontos a JLX and Co. Ltd.-vel kialakult üzle­ti kapcsolat megőrzése. A stáb kiküldéséről szólva azonban cáfolta Laux Jó­zsef állítását, miszerint an­nak anyagi vonzatai ked­vezőtlenebbek a JLX and Co. Ltd. ajánlatánál.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom