Új Kelet, 1997. március (4. évfolyam, 51-74. szám)
1997-03-18 / 64. szám
1997. március 18., kedd Magyar Távirati Iroda Nem engedték be Fehéroroszországba Peter Burnt, a Soros Alapítvány képviselőjét. Az amerikai állampolgárságú Bűmtől azért tagadták meg a beutazási engedélyt vasárnap, mert a fehérorosz hatóságok szerint rendszeresen és aktívan részt vesz a fővárosi ellenzéki megmozdulásokon. A minszki televízióban felolvasott közlemény szerint a Soros Alapítvány státusával nem egyeztethető össze az a tény, hogy Peter Bum részt vesz ezeken az (ellenzéki) találkozókon. Olasz festészet 1950-60 címmel vándortárlatot szervezett az olasz külügyminisztérium a legnevesebb olasz modem festők műveiből. A kiállítás először, március 21-től a budapesti Szépművészeti Múzeumban lesz látható, majd bemutatják Prágában és Krakkóban. A tárlaton, melynek tematikájára Mojzer Miklós, a Szépművészeti Múzeum igazgatója tett javaslatot, a modem olasz festészet egyik legjelentősebb évtizedében készült festményeket mutatják be. Lorenza Trucchi, a római Quadriennale igazgatónője szerint ez az évtized jelenti a század első tizenöt évével együtt a XX. századi olasz festészet két csúcspontját. A bemutatóra 14 művész 41 festményét választották ki. Az Olaszországba menekült albánok száma hétfő reggelre már meghaladta a négyezret. Az olasz hatóságok hiába próbálják az albánok tudomására hozni, hogy nincs értelme a menekülésnek: folyamatosan érkeznek az újabb és újabb hajók, s aki bejutott Olaszországba, az nem óhajt hazatérni. Az elmúlt három napban több, menekültekkel zsúfolt hajó hajótörést szenvedett az olasz partok közelében. Eddig nem történt tragédia: a riadókészültségben lévő olasz haditengerészet, pénzügyőrség hajói több mint ezer embert mentettek ki a süllyedő hajókról és vittek épségben parta. Olaszország csak ideiglenes menedéket és védelmet ad - szögezték le határozottan az olasz illetékesek, de az albánokban az az illúzió él, hogy Itáliában tárt karokkal várják őket. A még szerb ellenőrzés alatt lévő, ám Horvátországhoz visszakerülő Duna menti térségben működő átmeneti ENSZ-kormányzat vezetője, Jacques Klein közölte, hogy támogatja a helyi szerb lakosság azon követeléseit, melyek szerint demilitarizálni kell a területet, lehetővé kell tenni a szerbek kettős állampolgárságát, és átjárhatóvá kell tenni a horvát-jugoszláv határt. A belgrádi Beta független hírügynökségnek adott hétfői nyilatkozatában Klein elmondta: „Az ENSZ hisz a kettős állampolgárság intézményében, s a horvátoknál is létezik ez a megoldás.” Jelcin kompromisszuma Orosz kormányátalakítás MTI ______ Az elhúzódó kormányátalakítás meggyorsítására, a kormányon belüli két szárny ellentéteinek elsimítására Jelcin elnök hétfőn kompromisszumot ajánlott: a radikális reformer Anatolij Csu- bajsz mellett első miniszterelnök-helyettesi posztot kínált fel Borisz Nyemcovnak, Nyizsnij Novgorod eddigi kormányzójának is, aki az ágazati érdekek képviselőjeként Csuhaj sz ellensúlya lehet az új kabinetben. Jelcin hétfőn reggel találkozott a Kremlben a 37 éves Nyemcovval, s igyekezett megygyőzni őt arról, hogy szükség van rá az új kormány- ban. A politikus döntése egyelőre nem ismert. Moszkvai megfigyelők Nyemcov felkérését összefüggésbe hozzák az egy hete bejelentett kormányátalakítás elhúzódásával. A késedelem hátterében a radikális reformer Csubajsz és az ágazati érdekeket képviselő szárny ellentéte áll. Viktor Csernomir- gyin kormányfő és Borisz Jelcin elnök a múlt héten két találkozón sem tudott megállapodni a kabinet összetételéről. Jelcin hétfő délután találkozik ismét Csemomir- gyinnel. Az elnök szóvivője szerint Jelcin még az orosz- amerikai csúcs előtt be akarja jelenteni az új kormány megalakulását. Borisz Nyemcov elfogadta a Jelcin elnök által felajánlott első miniszterelnök-helyettesi posztot. Az orosz média jelentése szerint a kinevezési rendeletet Jelcin még hétfőn aláírja. Nyemcov várhatóan az állami monopóliumokat, illetve a szociális szférát felügyeli majd a kormányban. Jelcin elnök a találkozó után közölte, hogy egyelőre még senkit sem nevezett ki a kormányba, miután egyeztetni akar előbb a két új első miniszterelnökhelyettessel. Nyemcov 1959. október 9- én született Szocsiban. Villamosmérnöki végzettségét a gorkiji műszaki egyetemen szerezte. Jelcin elnök 1991- ben nevezte ki Nyizsnij Novgorod kormányzójává. A 37 éves politikust tavaly újraválasztották posztján. A Szövetségi Tanácsban - az orosz felsőházban - a szociálpolitikai bizottság helyettes vezetője volt eddig. Világkrónika Fosztogató, lövöldöző banditák Sali Berisha albán államfő hétfőn egy francia rádiónak adott nyilatkozatában közölte, hogy rendőri erőket és gazdasági segítséget fog kérni az Európai Unió Tiranába látogató küldöttségétől. MTI- Az EU segíthetne az albán közintézmények helyreállításában, humanitárius segélyt nyújthatna, és támogathatná Albániát a gazdaság újjáépítésében - mondta. Berisha azt is kijelentette a Europe 1 műsorában, hogy a júniusi választások eredményétől teszi függővé további elnöki munkáját. Ha pártja, a Demokrata Párt elveszíti a választást, ő azonnal lemond - közölte. Az államfő szerint a helyzet a feszültség csökkenése ellenére is kritikus Albániában. Az emberek kezébe került fegyverek veszélyt jelentenek a közrendre, és magukra az emberekre nézve is - mondta. A fosztogató és lövöldöző bandák Berisha szerint egykori titkosrendőrökből és feketézőkből állnak. Az országot megrázó események gazdasági és pénzügyi okok miatt robbantak ki, de a titkosrendőrök manipulációinak is szerepük volt bennük - vélekedett az államfő. Egyúttal határozottan cáfolta, hogy utasítást adott volna a hadseregnek, hogy a tömegbe lőjön. A titkosrendőrség feloszlatásával kapcsolatos kérdésre Berisha azt válaszolta, hogy ilyen szervezet már egy hete nem létezik, mivel feloszlott magától. Tiranában a szocialista párti Bashkim Fino miniszterelnök hétfőn hivatalos közleményben a munka felvételére szólította fel a közhivatalnokokat. Az utasítás egyaránt vonatkozik a központi állami intézményekre és a helyi hatóságokra. A déli országrészben, ahol a felkelés kezdődött, egyes városokban hetek óta nem működnek bizonyos közintézmények. Az észak-albániai Shkodrában hétfőre virradóra egy személy lövöldözés következtében életét vesztette, négyen pedig megsebesültek - jelentette az AFP a helyi kórháztól kapott tájékoztatás alapján. Fatos Nano albán ellenzéki politikus, az ország egykori miniszterelnöke vasárnap kijelentette: reméli, hogy hazája hamarosan úrrá lesz a belső válságon. A politikus, akit Sáli Berisha elnök vasárnap részesített amnesztiában, arra alapozta ezzel kapcsolatos derűlátását, hogy a hazája belső válságáért felelős politikusok már távozóban vannak. Fatos Nano a börtönből való szabadulása - múlt csütörtök - óta az AP amerikai hírügynökségnek nyilatkozott először. Hangsúlyozta: támogatja az új koalícós kormányt, de Sáli Berisha elnökkel nem kíván együttműködni. Mint fogalmazott, Sah Berishával, az állampolgárral kész kezet rázni, de Sáli Berisha államfővel nem hajlandó erre. Plakát* és nyilatkozatháború Britanniái választások májusban Május 1-jén szólítják az urnák elé a brit választópolgárokat, akiknek arról kell dönteniük: ötödszörre is a kormányzó konzervatívok mellett teszik-e le a garast, vagy 18 év után először az ellenzék vezető erejét, a Munkáspártot akarják a hatalomban látni. John Major kormányfő hétfőn hivatalosan is kérte a királynőtől a lejáró mandá- tumú parlament három héten belüli feloszlatását, s az előzetes várakozásoknak megfelelően az első májusi csütörtökre kiírta az általános parlamenti választásokat. Hétfőn ezzel hivatalosan is kezdetét vette a plakát- és nyilatkozatháború szintjén már hónapok óta folyó brit választási hadjárat. A kampány hivatalos része a leghosszabb lesz a modem brit politika történetében, s a bő hat hetet elsősorban a kormányzó konzervatívoknak kell igen ügyesen kihasználniuk, hiszen a legfrissebb felmérések szerint is példátlan hátránnyal fordultak a célegyenesbe. A hét végén közzé tett legújabb adatok azt mutatják, hogy a toryk 25 százalékkal lemaradva szinte látótávolságon kívül járnak a támogatottsági listákon a csaknem két évtizedes ellenzéki lét után most már minden eszközzel hatalomra törő Munkáspárt mögött. A Labour 52 százalékos hátországával szemben a konzervatívok a választóknak mindössze 27 százalékát tudhatják maguk mögött. A Munkáspártnak szinte nem is akadt dolga az előző választások óta eltelt öt esztendőben, a súlyos belső vitáktól tépett, a kormányzás hosszú éveiben elkopott, megfáradt és felmorzsolódott tory kormánypárt jórészt maga gondoskodott választói táborának elriasztásáról. Az elsősorban EU-kérdésekben mélységesen megosztott, állandósult belvillongásoktól sújtott párt 1992-ben 3-6 százalék között mozgó megítélésbeli hátrányt küzdött le az utolsó egykét hétben, s végül 21 fős többséggel vágott bele a most lejáró újabb ötéves parlamenti ciklusba, ez a fölény azonban tavaly decemberre semmivé olvadt, elsősorban a vitákat követő átütések, illetve a rendre elvesztett időközi megméretések nyomán. A Munkáspárt példátlan népszerűsége londoni értékelések szerint elsősorban a fiatal, igen dinamikus, átütő retorikát alkalmazó pártvezér, a kormányfői székbe törekvp Tony Blair érdeme. A 43 éves Blair arra használta fel a Labour élén eddig eltöltött négy évét, hogy megszabadítsa a pártot az évtizedek során rárakódott „balos” ideológiai kövületektől, igyekezvén szalonképessé tenni a Munkáspártot a kilencvenes évek választói igényei és üzleti világa számára. Legnagyobb fegyvertényeként emlegetik az államosítás iránti elkötelezettség két évvel ezelőtti törlését a pártalkotmányból. A brit választásokat feszült figyelem előzi meg a brüsszeli EU- központban is, ahol jó ideje nem titkolják, hogy az unió iránt barátságosabbnak tartott Labour győzelmét várják. Londoni megfigyelők emlékeztetnek azonban, hogy a Munkáspárt az integráció sarkalatos elemeiben - elsősorban is a közös valuta kérdésében - nem sokkal lelkesebb konzervatív ellenfelénél. Holbrooke és Kissinger a NATO-bővítésről MT[ A NATO-nak az idén meg kell tennie az első lépést a keleti bővítés ügyében, különben úgy tűnik, hogy nem gondoljuk komolyan az egész folyamatot - nyilatkozta Richard Holbrooke neves amerikai külpolitikus a Der Spiegel című német hetilap legújabb számában. Az egykori külügyi államtitkár-helyettes, aki Clinton elnök különmegbízottjaként a boszniai békeszerződés egyik legfőbb létrehozója volt, az interjúban úgy vélekedett, hogy az atlanti szövetség három új tagjának: Lengyelországnak, Magyarországnak és Csehországnak a felvétele a közép-európai stabilitást szolgálja. így a folyamat legfőbb haszonélvezője Németország, mert Kelet felé tolódik a nyugati biztonsági övezet határa. Holbrooke véleménye szerint a NATO-bővítés orosz elutasításának egyik oka, hogy Moszkva minél több engedményt szeretne kicsikarni a szövetségtől, másrészt viszont a Nyugat nem volt képes kellően felvilágosítani az oroszokat a mai NATO-ról. Elismerte, hogy a bővítés első köre után különösen nehéz lesz a folyamat, mert Moszkva mindenképpen megpróbálja megakadályozni újabb tagok felvételét. A NATO-nak ezért az első körből kimaradó közép- és kelet-európai államok számára a békepartnerségen túlmutató, de a teljes tagságot el nem érő együttműködést kell felajánlania. Szavai szerint fennáll a veszély, hogy egyfajta „szürke övezet”, senkiföldje keletkezik, a háborúk pedig ilyeneken keletkeznek. Példaként említette, hogy a német nácik azután foglalták el Csehországot, hogy a nyugati hatalmak „szürke övezetté” nyilvánították az országot. A boszniai háború is elkerülhető lett volna, ha 1991-ben az Egyesült Államok egyértelműen közli Belgráddal: bombázással válaszol a Horvátország és Bosznia elleni támadásra. Hatalmi vákuum kialakulásának veszélyére figyelmeztettek amerikai és európai politikusok és szakértők egy hét végi berlini tanácskozáson is. A Süddeutsche Zeitung hétfői beszámolója szerint többen emlékeztettek egy újabb Jalta lehetőségére, arra, hogy Oroszország és a Nyugat megállapodik Európa felosztásáról. „Nem szabad megengedni, hogy Közép-Európá- ban ismét olyan hatalmi űr alakuljon ki, amely Németországot és Oroszországot a probléma egymás közti megoldására készteti”- szögezte \t Henry Kissinger. A volt amerikai külügyminiszter Zbigniew Brzezinski egykori washingtoni nemzet- biztonsági főtanácsadóval egyetértőén bírálta, hogy a német kormány túlságosan erőlteti, a NATO-bővítés elé helyezi az együttműködést Moszkvával. \ Hírről V hírre Palotai István (Új Kelet) Clinton aztán nem cifrázza! Mint az elefánt a porcelánboltban... Amúgy se fordított soha túl nagy gondot a diplomatikus fogalmazásra, hacsak Amerika közvetlen érdekei nem ezt kívánták. Azt, hogy kiért és mikor száll síkra, kinek kel védelmére, immár - az egypólusú világ létrejöttével - csak és kizárólag Washington érdekeitől függ, és aki nem esik bele a pikszisbe, a legjobban teszi, ha nem is fohászkodik hozzá. Ideológiai „apróságok” már nem zavarják, hiszen a kommunista világrend összeomlott, így aztán édesmindegy neki, hogy a polgári Berisha albán elnököt - alig pár hónap után - elsodorja a kommunista ellenzék vagy nem. Sőt! A kért segítség helyett még fityiszt is mutat neki, és kijelenti: az lenne a legjobb, ha lemondana. Érthető. Elvégre Berisha rossz üzletembernek bizonyult a balul sikerült pilótajátékkal - a rossz üzletember pedig Amerika szemében egy hajítófát sem ér. Mindenesetre ez a „tanács” szinte egyedülálló az utóbbi ötven év történelmében, minden diplomáciai szokást és illemet sutba lök, nem is beszélve az üzenet cinizmusáról, hiszen egy demokratikusan megválasztott államelnök segítségkérő felhívására adta válaszul! Dél-Korea persze más! Ott a kétes üzleteiket bo- nyolítgató és konzekvensen népellenes vezetők is az USA üdvöskéi, hiszen közös anyagi érdekek mentén húzódik a barátságuk. Az albán tragédia a küszöbön áll, és nagyon köny- nyen előfordulhat, hogy lángba borítja a fél Balkánt. Korántsem biztos ugyanis, hogy Kis-Jugoszlávia, vagy éppen a koszovói albánok ölbe tett kézzel nézik, ami Tiranában történik. Igaz, az USA még úgysem tett „rendet” a volt Jugoszlávia egész területén. Egy esetleges konfrontáció Albánia, az albánok és Belgrád között igazán jól jönne (ha hagyná egy kicsit kivérezni őket), hogy aztán ezt kockázatok nélkül megtegye. Clinton külpolitikája jelenleg szinte teljesen a Közel-Keletre összpontosul, az ottani béke megteremtése a legfőbb vágya. Nem csoda. Egyrészt - ha sikerrel jár - a történelemkönyvekbe úgy kerül be, mint aki megteremtette a zsidó állam békéjét, másrészt pedig piacot hozott létre ott, ahol 200 millió arab él! Európa meg főjön csak a saját levében, legalább nem lesz olyan erős vetély- társ, ha valóban létrejön, és viszonylag teljes lesz az Európai Unió.
