Új Kelet, 1997. március (4. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-14 / 62. szám

\ ilágkrónika Két dél-koreai katona meghalta hét meg­sebesült csütörtökön, amikor felrobbant egy taposóakna az Észak- és Dél-Koreát elválasztó demilitarizált övezet­ben. A védelmi minisztérium szerint a robbanáshoz Észak- Koreának semmi köze sincs. A katonák a négy kilométer széles ütközőövezet dél-koreai szektorában járőröztek egy elaknásított területen. A hét sebesült közül öt válságos ál­lapotban van. A német védelmi miniszter szerint a nato keleti bővítésének első körét szűk csoportra, Magyarország, Lengyelország és Csehország felvételére kell korlátozni, és a felvételi tárgyalásokat még az idén be kell fejezni. Volker Rühe a bonni szövetségi parlament védelmi bizottságának szerdai ülésén beszélt erről. Véleménye szerint mindenkép­pen egy szűk csoportra kell a bővítés első szakaszát korlá­tozni, hogy a 12 jelentkező közül az első körből kimaradók lássák: a szövetség ajtaja továbbra is nyitva áll. Hét személyt megölt, többet pedig megsebesí­tett csütörtökön az a jordániai katona, aki a jordániai-izrae- li határon fekvő Naharajim-szigeten nyitott tüzet egy autó­buszra - közölte az izraeli rendőrség. Két iskoláslány már a helyszínen életét vesztette, négy másik, valamint egy tanár kórházba szállítás közben halt meg. Az izraeli katonai rádió szemtanúk elmondásán alapuló beszámolója szerint a fegy­veres férfi legkevesebb egy tárat ürített ki, mielőtt más jor­dániai katonák legyűrték. A katonák szerint a lövöldöző férfi őrült volt. A Naharajim-sziget Jordániához tartozik, de az 1994-es békeszerződés értelmében izraeli polgári szemé­lyek szabadon felkereshetik. Az izraeli kormánydöntése értelmében jövő hé­ten megkezdődik a Har Homa zsidó lakónegyed felépítése Jeruzsálem arabok által lakott keleti felében - jelentette be csütörtökön Saj Baiak izraeli kormányszóvivő. Bazak az izraeli hadsereg rádiójának adott nyilatkozatában elmond­ta, hogy a palesztinok és a nemzetközi közvélemény tilta­kozása ellenére nem halasztják el a kezdést. Avigdor Kahalani belbiztonsági miniszter ugyancsak megerősítette az építkezés megkezdésére vonatkozó döntést. Feiszál Huszeini, a palesztin hatóság Jeruzsálem ügyeivel foglalko­zó illetékese kijelentette: a palesztinok testükkel állják el a buldózerek útját, ha Izrael megpróbálja elkezdeni a munkát. Törökországban 473 törvényellenes korániskola működik, amelyekben mintegy ötezer általánosiskolás-korú gyermek tanul. Erről a nagy példányszámban megjelenő Sabah című török lap számolt be csütörtökön az MIT török titkos­szolgálat egyik jelentésére hivatkozva. A jelentés szerint tör­vényellenesen működő fundamentalista szervezetek olyan korániskolákat tartanak fenn, amelyek csupán hat óra alvást engednek a gyerekeknek, a nap többi 18 óráját úgynevezett oktatással - azaz a szent könyv kívülről történő tanulásával - és imádsággal töltik. Ennek során agymosásnak vetik alá a gyermekeket, és arra nevelik őket, hogy addig harcoljanak, amíg vallási alapokon álló istenállam nem alakul. Robbantásos merényletet követett el egy ujgur szakadár csoport a Kína északnyugati részén fekvő Hszincsiangban egy fegyvergyárban - jelentette csütörtö­kön a Reuter a Kelet-Turkesztán Egyesült Nemzeti Forradal­mi Front nevű ujgur szervezet szóvivőjétől kapott tájékoz­tatás alapján. A szóvivő a kazah fővárosban, Almatiban adott nyilatkozatában elmondta, hogy az ujgur szeparatisták már­cius 10-én egy Urumcsi és Kasgar között lévő fegyvergyár­ban helyeztek el robbanószerkezetet. Az épületben károk keletkeztek, azt azonban nem tudni, hogy személyi sebesü­lés történt-e. Ismét tárgyalóasztalhoz ültek Limában, a perui gerillák által megszállt japán nagyköveti rezidencia közelében szerdán este a kormány és a Túpac Amaru Forra­dalmi Mozgalom (MRTA) kommandójának képviselői. A konzultációk több mint egy hete szüneteltek, mert előbb az MRTA utasította el a tárgyalásokat - azzal vádolva a perui hatóságokat, hogy alagutat ásatnak a követséghez a 72 túsz erőszakos kiszabadítása érdekében -, majd a perui kormány mondott nemet minden magyarázat nélkül a hét elejére ter­vezett újabb fordulóra. Neandervölgyi konyha MTI-Panoráma Fenyőágon sült sirály, őzvelő nyersen és pár szem friss gyümölcs - Chris Stringer régészprofesszor szerint ilyen fogásokból állt egy átlagos neandervölgyi ebéd, úgy 27 ezer évvel ezelőtt. Akinek túl hosszú volt a két étkezés közötti idő, az pisztáciát és olajbogyót rágcsálhatott. A tudós az ételmaradvá­nyokra egy gibraltári barlang mélyén akadt. A barlangot többezer éven át használták lakóhelyül a neandervölgyi kőkorszaki szakácsok, amíg ki nem szorította őket onnan a mai homo sapiens közvet­len elődeinek elterjedése - idézte az AFP a londoni Tör­téneti Múzeum szakértő­jének sajtóértekezletén el­hangzottakat. Éles visszhang Romániában Nem fog simán gördülni a Bolyai Egyetem ügye A csütörtöki román központi lapok nagy, nem egy eset­ben a budapesti Ciorbea-látogatásról szóló anyagokat meghaladó terjedelemben ismertetik azokat a reagálá­sokat, amelyeket a Bolyai Egyetem kétlépcsős vissza­állításáról tett kormányfői nyilatkozat váltott ki. MTI ________________________ A kezdeményezéssel kapcso­latban kedden már aggodalmát hangoztatta Andrei Marga, a Babes-Bolyai egyetem rektora, Simion Simon, a négy prorek- tor (rektorhelyettes) egyike, majd csütörtökön a Rompres hírügynökség Nicolae Bocsan prorektor külön nyilatkozatát ismertette, amely viszont azt hangoztatja, hogy a kormány semmiféle hivatalos tájékozta­tást nem nyújtott az ügyben a kolozsvári felsőoktatási intéz­ménynek. Bocsan azt hangsúlyozza, hogy az egyetem chartájában szerepel magyar csoportok mű­ködése, ezekbe külön lehet fel­vételizni, és vannak külön tan­folyamok, szemináriumok, ad­minisztratív struktúrák, ame­lyek a magyar akadémiai kö­zösséget képviselik. Az állás­foglalás szerint az egyetem je­lenlegi szervezeti felépítése megfelel az európai normák­nak, a felsőoktatás korszerűsí­tési igényeinek és az erdélyi kulturális hagyományoknak. A prorektor felhívja a kormány fi­gyelmét azokra a - bővebben nem részletezett - következmé­nyekre, amelyeket politikai, gazdasági, kulturális, tudomá­nyos téren, valamint magára a Babes-Bolyai Egyetemre néz­ve kiváltana a terv megvalósí­tása. Bocsan ugyanakkor kije­lenti, hogy az egyetem - a je­lenlegi multikulturális intéz­ményen belül - támogatja a magyar lakosság anyanyelvű oktatásra való jogát. A csütörtöki Adevarul első oldalon közli Alexandru Far- casnak, a kormány vezető ere­jéhez, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárthoz tartozó Kolozs megyei prefektusnak a nyilatkozatát, amelyben általá­ban kételyeit hangsúlyozza a Bolyai Egyetem visszaállítását és a kétnyelvű feliratok hasz­nosságát illetően. Farcas azt, a volt hatalom által is használt érvet említi, hogy bizonyos stúdiumok esetében a magyar nyelven tanuló diákok hát­rányba kerülnek a románul ta­nulókkal szemben, és aggodal­mát fejezi ki, hogy „ha a kor­mány nem ad megnyugtató magyarázatot, a románok elé­gedetlensége zavarokat válthat ki”. Véleménye szerint Kolozs­váron a kétnyelvű utcatáblák kihelyezése „ostobaság” lenne, ez talán - véleménye szerint - a Székelyföldön lehet indo­kolt. A prefektus tevékenységével kapcsolatban különben a kor­mánykoalíció többi pártjainak Kolozs megyei szervezetei a napokban nyilatkozatban fej­tették ki elégedetlenségüket, mivel - mint állítják - „elhúz­za” a hivatalvezetők kinevezé­sét, amely a pártközi megosz­lást tükrözné. A helsinki csúcsértekezlet előtt Bili Clinton amerikai elnök legfőbb célkitűzésé az lesz a jövő heti helsinki csúcstalálkozón, hogy meggyőzze Bo­risz Jelcint: a NATO tervezett kibővítése nem jelent fe­nyegetést Oroszországra nézve, ellenkezőleg, a stabi­litás övezetének kiterjesztésével az egész földrész biz­tonságának erősítését szolgálja majd. MTI____________ Jóllehet a március 19-20-án tartandó tárgyalások homlokte­rében a NATO-bővítéssel kap­csolatos ügyek állnak majd, Mike McCurry fehér házi szó­vivő szerdán utalt a további na­pirendi pontok - nevezetesen a nukleáris leszerelési folyamat továbbvitelének és az orosz gazdaság fejlesztésének-jelen­tőségére is. A legfontosabb témakört illetően a szóvivő hangsúlyoz­ta, hogy Washington a NATO kibővítését az egységes és bé­kés Európa megteremtésének szempontjából közelíti meg: a finn fővárosban nyilvánvalóan szó lesz arról a nélkülözhetet­len szerepről is, amelyet Orosz­ország betölt az új biztonsági rendszer kiépítésében. Világossá tette azonban, hogy a NATO és Oroszország különleges partneri viszonyát szabályozó átfogó egyezmény bizonyosan nem kerül majd véglegesítésre Helsinkiben, hi­szen „annak végleges formába öntése nem csak a két ország ügye”. Kérdésekre válaszolva megerősítette azt az amerikai álláspontot, amely szerint az at­lanti szövetség kibővítésének folyamata nyitott, és a kaput nem csapják be egyetlen, a fel­vételi kritériumoknak eleget tevő állam - így a volt szovjet köztársaságok - előtt sem. A leszerelési kérdéseket érint­ve Mike McCurry aláhúzta, hogy az Egyesült Államok minden­képpen számít az atomfegyver­készleteket harmadoló START- II szerződés orosz részről történő ratifikálására, de a csúcstalálko­zón szó lehet a következő csök­kentési szakasz távlati célki­tűzéseiről is. Sajtóértesülések szerint Washington már kifeje­zésre juttatta készségét arra, hogy hajlandó tárgyalásokat kezdeni Moszkvával az atomfegyverek további jelentős csökkentéséről, ha a duma ratifikálja a START- Il-t. Az amerikai javaslat állító­lag csak 2000-2500 atomtölte­tet engedélyezne mindkét olda­lon, szemben a még végrehajtás­ra váró START-II-vel, amely 3000-3500 robbanófej megtar­tását teszi lehetővé 2003-ra. Mike McCurry közölte, hogy a csúcstalálkozón kiemelt hang­súlyt kap majd a két ország gaz­dasági és kereskedelmi együtt­működésének előmozdítása is, különös tekintettel arra, hogy milyen további lépések szüksé­gesek az orosz gazdaság von­zóbbá és korszerűbbé tételére, elsősorban a külföldi tőke be­csalogatása érdekében. Végül a szóvivő utalt a Hetek Csoportjának júniusi denveri csúcstalálkozójára, közvetetten megerősítve, hogy elképzelhető Oroszország helyének a kibő­vítése a legfejlettebb ipari álla­mok klubjában. Részleteket azonban nem volt hajlandó el­árulni, hangoztatva, hogy az orosz tagság formájáról és tar­talmáról a heteknek közösen kell majd dönteniük. Lezárták a tiranai repülőteret MTI Szerda este lezárták a tiranai repülőteret - jelentette a Reu­ter. Erről a Olympic Airways görög légitársaság egyik piló­tája számolt be, aki repülőgé­pével már leszálláshoz készü­lődött, amikor meg kellett sza­kítania a manővert. Kosztasz Bikasz görög kül­ügyi szóvivő athéni bejelenté­se szerint „lövöldözés robbant ki Tirana repülőterén, s ezért nem lehetséges a leszállás”. A görög gép kapitánya arról szá­molt be, hogy Tirana közvetlen közelében nem tudott kapcso­latba lépni az irányítótoronnyal, nem kapott semmilyen választ bejelentkezéseire, s ezért fordult vissza. Az ITAR-TASZSZ helyszíni jelentésében arról tudósított, hogy az este az albán főváros nyugati peremén is lövöldözé­sek hallatszottak: az itt lévő fegyverraktárakat ismeretlenek próbálják meg elfoglalni. Egy másik fegyverraktárat - a város- központtól alig hét kilométerre - már ki is fosztottak. A hírügy­nökség nem tartja kizártnak: maguk a tiranai polgárok pró­bálnak így fegyverhez jutni, hogy megvédjék magukat a fővároshoz közelítő déli láza­dókkal szemben. * * * A jugoszláv hatóságok ideig­lenesjelleggel lezárták ajugosz- láv-albán határon lévő vala­mennyi átkelőhelyet. A jugosz­láv külügyminisztérium köz­ben elrendelte, hogy térjenek vissza hazájukba a Tiranában akkreditált jugoszláv diploma­ták családtagjai. Jugoszlávián kívül Macedó­nia is újabb lépéseket tett az eset­leges albániai menekülthullám, illetve az albániai belpolitikai válság Macedónia albánok lak­ta térségére való átterjedésének megakadályozására: a szkopjei védelmi minisztérium közlemé­nye szerintKíra Gligorov állam­fő döntése étlapján fokozott harc- készültségbe helyezték a mace­dón-albán határ térségében tevékenykedő második hadtest egységeit. * * * Bashkim Fino, az újonnan kinevezett albán miniszterel­nök csütörtökön a BBC rádió­nak adott nyilatkozatában ki­jelentette, hogy Albánia a polgárháború szélére sodró­dott, és az európai országok segítségét kérte a helyzetből való kilábaláshoz. Finót ked­den nevezte ki Sáli Berisha elnök a nemzeti megbékélési kormány élére. Kelet TWA-baleset MTI ____________________ El képzelhető, hogy min­den hivatalos amerikai cá­folat ellenére mégis rakéta végzett a TWA amerikai lé­gitársaság egyik Boeing- gépével tavaly nyáron New York közelében - legaláb­bis a Paris Match című fran­cia hetilap most csütörtöki száma több oldalon át lekö­zölte a New York-i repülőtér radarképemyőit mutató vi­deofelvétel néhány kocká­ját, s ezen a katasztrófa előtti pillanatokban feltűnik egy mind a mai napig azonosí- tatlan tárgy, amely a repülő felé tart. Ezt a radarfoltot a repü­lőtér szakértői hivatalosan „anomáliának” minősítik - a lap azonban közli néhány amerikai szakértő vélemé­nyét, akik szerint vagy ra­kétáról, vagy pedig ezen rakéta célpontjáról van szó. Ez utóbbi esetben a rakéta egyszerűen letért pá­lyájáról, mert eredeti cél­pontját tévedésből a szo­katlanul alacsony magas­ságban repülő, s jóval na­gyobb célpontot jelentő utasszállító gépre cserélte fel. Az amerikai Szövetsé­gi Nyomozó Hivatal, az FBI illetékesei már eddig is többször határozottan cá­folták, hogy a Boeinggel rakéta végzett volna, s a Paris Match csütörtöki szá­mában a megkérdezett fran­cia szakértők is elég szkep­tikusan vélekedtek erről a feltevésről. A „rakétaváltozat” leg­főbb szószólója egyébként Pierre Salinger amerikai újságíró, Kennedy elnök volt szóvivője, aki csütör­tökön sajtóértekezletet tar­tott Párizsban, megerősítve vádjait. Salinger nyilvá­nosságra hozott egy jelen­tést, amely szerint a Boe- ing-gép lezuhanását, s ez­zel 230 ember halálát va­lóban az amerikai haditen­gerészet egyik - titkos hadgyakorlaton kilőtt - ra­kétája okozta. Az újságíró közölte, hogy ezt a doku­mentumot négy nappal ezelőtt átadta az FBI-nak, s kérte: az amerikai védelmi miniszter, William Cohen indítson végre vizsgálatot az ügyben. * * * Az FBI után a TWA-gép ügyében folyó vizsgálato­kat irányító amerikai Or­szágos Közlekedésbizton­sági Tanács (NTSB) elnö­ke is cáfolta, hogy a Boe­ing 747-es tragédiáját az amerikai haditengerészet által kilőtt rakéta okozta volna. Jim Hall csütörtöki televíziós nyilatkozataiban közölte, hogy tüzetesen és többször is átnézték az összes rendelkezésre álló radarfelvételt, de rakétának még a nyomát sem találták. Felelőtlenséggel vádol­ta Pierre Salinger volt el­nöki szóvivőt és televízi­ós tudósítót, aki szerint az amerikai hatóságok el akarják tussolni az ügyet. Hangoztatta, hogy a ka­tasztrófa pontos okainak a kiderítésén több százan dolgoznak hónapok óta, és még az esélye sincs meg artnak, hogy valamit is ti­tokban tartsanak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom