Új Kelet, 1997. március (4. évfolyam, 51-74. szám)
1997-03-13 / 61. szám
Városlátogató 1997. március 13., csütörtök 14 CSAK [ey SZÓRA A hét elején Tiszavasvári határában mezőgazdasági demonstrációra sorakoztak a város és a környező települések gazdái, hogy traktoros kivonulásukkal lezárva az út egyik oldalát, hangot adhassanak a kormány döntése elleni tiltakozásuknak. Tiszavasvári utcáin járva először arról kérdeztük a városlakókat, mit szólnak a megmozduláshoz. Második kérdésünk az volt, hogy tetszene nekik, ha a várost ismét régi nevén, Büdszentmihályként emlegetnék. Török Zoltán:- Nem sok közöm van a mezőgazdasághoz, de azt látom, nincs minden rendben. Leginkább csak a rádióból és a tévéből értesülök a megmozdulásokról és arról, mit is akarnak a mezőgazdaságban dolgozók. Nehéz ügy ez, hiszen egyik oldalról ha azt nézem, hogy én mint gyári munkás minden felvett fillér után keményen adózom, ellentétben a termelőkkel, akkor elítélem a megmozdulásukat. Ha viszont arra gondolok, hogy a tavasszal elvetett magból csak ősszel vagy a jövő évben lesz eladható termény, akkor megértem a felháborodást. Szerintem az lenne a legtisztább megoldás, ha a gazdáknak csak évente egyszer kellene adót fizetniük, amikor már hasznot hoz a munkájuk. Biztos vagyok benne, hogy a kormány részéről egy kis jóakarattal ez is járható út lehetne. Kocsis Imréné:- Jómagam csak abból indulok ki, hogy annak idején szegény jó apámékkal huszonöt hold földet műveltünk meg. Nem mondom, hogy milliomosok lettünk, de azért négy testvéremmel együtt meg tudtunk élr.i a terményekből. Aztán mikor férjhez mentünk, a földet betettük a tsz-be. Mára már azonban akkorát változott a világ, hogy magam sem tudom, kinek van igaza ebben a mezőgazdász-háborúban. Csak azt tudom, hogy lassan születnie kell valamilyen Huszárszki Istvánná:- Én úgy érzem, hiába vonultak ki zetorokkal, és tüntetnek az emberek, itt nem fog semmi megváltozni. Egyelőre még a kormány az ország ura, s ahogy ők döntenek, úgy kell majd a szegény parasztnak cselekednie. Bevallom őszintén, nem irigylem azokat, akik ebben a mai világban keresik a boldogulást. A mi időnkben ez sokkal könnyebb volt. A családunknak mindig volt valamennyi földje, de komolyabban csak a negyvennégyes földosztás után kezdtünk gazdálkodni. Mindenki kivette a részét a munkából, s mi, az akkori gyerekek sem voltunk annyira elpu- hulva, mint a mai fiatalok. Igaz, hogy szegényebbek, de sokkal boldogabbak volHogy a második kérdésre is válaszoljak, én úgy érzem, teljesen mindegy, miként nevezik a helyet, ahol élünk. Bár nem tagadom, szép név a Büdszentmihály, én elégedett vagyok a Tiszavasvárival is. S ha már a véleményemre kíváncsiak, szerintem nem a név a legfontosabb kérdés, amiben gondolkodni kell mindaddig, amíg még vannak olyan utcák a városban, ahol esőzések után kimozdulni sem lehet a házakból. megoldásnak, ha azt akarjuk, hogy jövőre is legyen kenyerünk. Kitavaszodott, s a föld már igencsak megkívánja, hogy törődjenek vele. tunk. Nem sújtott minket ekkora infláció, és az adóterhek sem nehezedtek ennyire a vállunkra. A Büdszentmihály név még azokat az időket idézi, amikor kis település állt a mai város helyén. Szépek voltak azok az idők, de nem hinném, hogy a mai Tiszavasvári helyett meg tudnánk újra szokni azt a régi elnevezést. Fórum szociális kérdésekről Szakmai fórumot rendez március 15-én a „Komisné Liptay Elza” Szociális és Rehabilitációs Központ Tiszavas- váriban. A szakmai napnak francia vendégei is lesznek. A program reggel nyolc órakor Sulyok József polgármester köszöntőjével és a város szociális helyzetéről tartott tájékoztatójával kezdődik a polgármesteri hivatal dísztermében. A késő délutánig tartó előadásoroza- ton többek között szó lesz a városi cigányság helyzetéről, különféle szociális képzésekről, és arról, hogy milyen professzionális szociális segítőmunkát fejlesztettek ki a Jósa András Megyei Kórházban. A résztvevők megnézhetik a , Komisné Liptay Elza” Szociális és Rehabilitációs Központot, melynek munkájáról Maros Lászlóné igazgató beszél majd. Délután öt órakor az előadássorozat a napi programok feldolgozásával záródik. Százféle szolgáltatással Nem kell már százfelé szaladnia annak, akinek valamilyen problémája van a vízzel vagy a szemétszállítással, esetleg bérlakásával. Míg korábban különböző vállalatok feleltek a közszolgáltatásokért, másfél évvel ezelőtt ezt a feladatot az önkormányzathoz tartozó TIVASZOG Kft. vállalta magára. Arról, hogy milyen feladatokat oldanak meg és milyen kérdésekben fordulhatnak hozzájuk a városlakók, dr. Bónis László, a kft. vezetője beszélt.- 1995. július 10-étől hozzánk tartozik a város egészének közszolgáltatása. Az eltelt időszak alatt apródonként begyűjtöttünk magunknak minden elrendezésre váró feladatot. így most már mi felelünk az épületek hasznosításáért, a víz- és csatornaműért, a szennyvíztelepért, a parkok fenntartásáért és gondozásáért és az önkormányzati bérlakások fenntartásáért és a szezonban majd a fürdő üzemeltetéséért is. Igazság szerint ide tartozik még a szemétszállítás és a temetőfelügyelet is, de azokat kiadtuk vállalkozóknak. Harminckét embernek ad munkát a társaságunk. A legnagyobb gondot a víz és szennyvíz okozza. Többen vannak, akik szinte már notóriusan nem fizetik a díjakat, pedig a megyei átlagot nézve nálunk kell a legkevesebb vízdíjat fizetni. Az ivóvíz díja hetvennégy, a szennyvízé negyvennyolc forint. Ellentétben a többi várossal, mi az idén még nem emeltük meg ezt a tarifát. Mint már említettem, mi kezeljük azokat az önkormányzati bérlakásokat is, melyeket nem értékesítettek. Ebbe a körbe elsősorban a többemeletes és két- három lakásos épületek tartoznak. A hulladékszállítás két részre oszlik, hiszen külön kell beszélni a lakossági és a közületi hulladékgyűjtésről. Azt hiszem, erre sem lehet panasz, hiszen a lakossági szemétszállítás éves díja kétezer-egyszáz forint. Különösebb bővítésre egyik téren sem gondolunk, hiszen elég szűkös anyagi keretből kell gazdálkodnunk. Talán a parkok és játszóterek azok a helyek, amire minden évben áldozunk. Hatezer négyzetméter park tartozik a fennhatóságunk alá. Ősszel sok helyre ültettünk facsemetéket. Elsősorban ott kellett pótlásról gondoskodnunk, ahol a villanyvezetékek miatt megcsonkolták az idősebb darabokat. Még most is tartanak a felmérések városszerte, mert az elmúlt időszakban sok helyre oda nem illő fákat ültettek. A játszóterek meglepően jó állapotban vannak. A játékok éves karbantartására, átfestésére nincs külön keretünk, az ehhez szükséges anyagiakat a különböző bérlemények után bejövő pénzekből gyűjtjük össze. Lassan kitavaszodik, s reméljük, a tél már nem engedi ki fagyfogát. A hideg idő ugyanis rendkívüli károkat okozott a város útjain. A csapadék elvezetéséhez és az útburkolati hibák kijavításához másfél-kétmillió forintra lenne szükségünk. Ajándék az óvodás rajzolóknak Nem mindennapi öröm érte a tiszavasvári óvodásokat a hét elején, amikor a tiszavasvári rendőr- kapitányság vezetői kiosztották a gyerekek között ajándékaikat. Arról, hogy milyen apropóból kapott játékokat a legfiatalabb korosztály, Nagy Zoltán rendőrszázados, közrendvédelmi osztályvezető beszélt. — Valamennyiünk érdeke, hogy biztonságosan tudjunk közlekedni. Erre azonban csak az képes, aki ismeri és alkalmazni tudja a szabályokat. A helyes közlekedési magatartás formálását és a közlekedést jellemző szokások kialakítását már kisgyermek korban meg kell kezdeni. A fiatalokat érő balesetek számának növekedése indokolttá teszi, hogy a közlekedési nevelést már óvodás korban megkezdjük. Ennek érdekében az Országos Balesetmegelőzési Bizottság Tiszavasvári területi szervezete rajzpályázatot hirdetett meg a város hat óvodája között, mindhárom érintett korosztály részére. Az elkészített alkotásokat egy pártatlan szakértőkből álló zsűri bírálta el. A beküldött rajzokból berendeztünk egy kiállítást is. Az önkormányzat ezt a pályázatot húszezer, míg az Országos Balesetmegelőzési Bizottság negyvenezer forinttal támogatta Az így összegyűlt pénzből a dömperek és pöttyös labdák mellett olyan játékokat próbáltunk vásárolni, melyek segítséget adhatnak a közlekedési szabályok elsajátításában is. Az első helyen a 2. számú óvoda végzett, de a játékokból minden résztvevő csoport egyformán kapott. Tiszavasvári „Rajtunk áll!” Időközi választást tartottak vasárnap Tiszavasvári- ban. A hetes számú választókörzet megüresedett képviselőhelyére nyolcán jelentkeztek. Közülük került ki győztesen a késő este véget ért értékelésen Halászná Vári Ildikó. A képviselőnővel munkahelyén beszélgettünk.- Bevallom őszintén, igencsak meglepődtem, mikor kiderült, én kaptam a legtöbb szavazatot. Nagyon becsületes embereket sikerült megelőznöm. Kevesen jöttek el a szavazókörzetből. Úgy tűnt, mintha lenne az emberekben egy kis nemtörődömség. Lehet azonban, hogy ez csak ezért van így, mert sokkal fontosabb dolgok kötik le őket. Magamtól talán sohasem indultam volna neki, de a környezetemben élők arra buzdítottak, próbáljam meg. Sokat segített a férjem és a két gyerekem is. Immár húsz éve vagyok a pedagóguspályán, s munkám során több generációval megismerkedtem már. Ugyanúgy átérzem a legfiatalabbak, mint az idősödő korosztály gondjait. Talán éppen azért indultam a választáson, hogy hivatalosan is segíthessek a körzetembe tartozó ezer-ezer- egyszáz ember problémáján. Most, hogy képviselőnek választottak, szeretnék minél többet tenni a kultúráért, a műveltség fejlesztéséért. Elsőként a legfiata- labbakat kell megfogni. Nem nehéz dolog. Olyan programokat, szakköröket kell számukra szervezni, amelyek lekötik őket, s ezáltal kevesebbet ülnek majd a videó előtt vagy csatangolnak az utcán. Ahhoz azonban, hogy egy családban békesség legyen, a kellemes délutáni elfoglaltság még nem minden. Szükség van arra is, hogy a szülők megtarthassák anyagi biztonságukat. A mi iskolánkban jó néhány megszállott ember dolgozik azon, hogy olyan programsort állítson össze a gyerekeknek, melyek a szülők részéről nem kívánnak anyagi áldozatokat. Több alkalommal szerveztünk olyan rendezvényeket, melyeken a felnőttek együtt játszottak a gyerekekkel, s mindenkin látszott, ki van éhezve a kultúrára. A művelődés azonban nem szabad, hogy megálljon az iskola kapuin kívül. Egy város életében nagyon fontos, hogy mire tudja megtanítani a lakosságot, s ennek legfontosabb alapja a fiatalok nevelése, mert rajtunk is áll, milyen ember lesz belőlük. Az oldalt írta: Sikli Tímea. A felvételeket Bozsó Katalin készítette
