Új Kelet, 1997. március (4. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-11 / 59. szám

Világkrónika Az Európai Unió közel-keleti megbízottja Szíria és Izrael egy éve megszakadt béketárgyalásainak felújításá­ra tett javaslatot Damaszkuszban. Miguel Angel Moratinos vasárnap este Faruk as-Saraa szír külügyminiszterrel foly­tatott tárgyalásán terjesztette elő az EU rendezési javaslatát, amely a megszállt arab területekről való kivonulás fejében teljes, egyenlő és kölcsönös biztonságot ajánl Izraelnek. Az arab-izraeli béketárgyalások fő védnöke az Egyesült Álla­mok, de Szíria és az arab államok támogatják azt, hogy az európai közösség nagyobb szerepet játsszon a békefolya­matban. Boszniai muzulmán és horvát háborús bűnösök ellen kezdődött hétfőn per az ENSZ délszláv hábo­rús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszékén. Ez az első eset, hogy boszniai szerbek ellen elkövetett bűn- cselekmények vádjával állítanak valakit a bíróság elé, s a per vízválasztó a törvényszék szempontjából, mert Jugosz­lávia és a boszniai szerbek többször vádolták a szerbekkel szembeni elfogultsággal. A per egyben a harmadik meg­hallgatás is a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnökkel kapcsolatban, s az első eset, hogy a gyanúsítot­takat saját hazájuk adta át a bíróságnak. Először fordul elő az is, hogy a pernek több vádlottja van. A vádlottak a kö­zép-boszniai celebici koncentrációs tábor őrei, parancs­nokhelyettese, illetve parancsnoka voltak 1992-ben, és közvetlen felelősség terheli őket a szerb foglyok megkín- zásáért és 14 ember haláláért. Egy benzinespalackkal fenyegetőző férfi . hétfőn eltérített egy tajvani utasszállító gépet, amely rövid­del később sikeresen leszállt egy délkelet-kínai kikötő­városban. A Far Eastern Air Lines légitársaság Boeing 757- es gépe a Tajvan déli részén fekvő Kaohsziung kikötő­városból Tajpej felé tartott, fedélzetén a Reuter értesülése szerint 150 utassal, amikor egy benzinespalackkal fenyege­tőző férfi azt követelte a pilótáktól, hogy repüljenek Kína felé. A gép közép-európai idő szerint röviddel 9 óra előtt sikeresen leszállt a délkelet-kínai Hsziamen kikötőváros repülőterén. Az eltérített tajvani repülőgép leszállása után a [ légikalóz azonnal megadta magát a kínai hatóságoknak, és politkai menedékjogot kért. A férfit őrizetbe vették. A | gépeltérítő - egy állástalan újságíró - azt mondta a pilótá- j nak, hogy „politikai elnyomás áldozata”. Jasszer Arafat palesztin vezető hét főn kijelentette, hogy válságba jutottak az izraeli-palesztin békeerőfeszítések. „Valódi válságról van szó, mivel Izrael egyértelműen megszegi a megállapodásokat” - mondta Arafat hétfőn újságíróknak Gázában. A palesztin vezető nem kívánt megjegyzést fűzni ahhoz a hétfői bejelentés­hez, amely szerint lemondott tisztségéről Mahmud Abbász (Abu Mazen), az Izraellel folyó tárgyalsokon részt vevő palesztin küldöttség vezetője. Arafat „szemfényvesztésnek” és „a békefolyamat elleni összeesküvésnek” nevezte azt a múlt heti izraeli döntést, hogy Ciszjordánia kilenc száza­lékáról vonják ki az izraeli csapatokat a palesztinok által várt 30 százalék helyett. Palesztin források szerint Arafat olyan borúlátóan ítéli meg az izraeli kormánnyal való meg­állapodás kilátásait, hogy fontolóra vette a palesztin veze­tés átköltöztetését a Gáza-övezetből Kairóba, de Mubarak lebeszélte a tervről. Lopott telefonszex MTI-Panoráma ___ Eg y német építkezési vál­lalat attól retteg, hogy csődbe viszi a telefonszámlája. Va­laki ugyanis minden jel sze­rint a vállalat építkezésre ki­helyezett irodakonténeréből folytatott esetleg több órás, tengerentúli beszélgetése­ket, mégpedig egy telefon- szex-szolgálattal - közölte a rendőrség. A vállalat a lüneburgi Fallingbostelben épített egy uszodát, s a munkát a hely­színen elhelyezett iroda­konténerből irányították. Az utóbbi időben többször ki kellett volnulnia a rendőr­ségnek, mert feltörték a kon­ténert, ám egyszer sem sike­rült megállapítani, hogy el­loptak volna valamit. Az egyik szemfüles rend­őrnek azonban eszébe jutott, hogy megnyomja a „Hívás- ismétlés” gombot a telefon- készüléken, s mit ad az ég, a vonal túlsó végén nyomban jelentkezett egy Nadine ne­vű hölgy egy tengerentúli te­lefonszámról. Igaz, ő még csak annyit ígért, hogy há­rom másodpercenként 12 pfennigért - azaz percenként 2,40 márkáért (több mint 250 forintért) „elvezeti a telefo­nálót kolléganőihez”. A telefonáló tettes ismeret­len, s nincs sok remény arra, hogy megtalálják. Ennél is kevésbé várható, hogy ha meg is találják, állja a „ceh- het”. A meglopott cég pedig egyelőre semmit nem tud tenni azon kívül, hogy ret­tegve várja a telefonszámlát. Primakov és Solana eszmecseréje MTI ____ Oroszország és a NATO egy­aránt pozitívan értékeli Javier Solana, a szövetség főtitkára és Jevgenyij Primakov orosz kü­lügyminiszter vasárnapi moszk­vai tárgyalásainak eredményét. Ezt tartalmazza a munkava­csorával együtt több mint négyórás találkozó végeztével Moszkvában közzétett néhány soros közös nyilatkozat. . A konzultáció célja a NATO és Oroszország megállapodásá­nak kimunkálása volt: kísérle­tet tettek az álláspontok köze­lítésére, illetve megegyeztek, hogy folytatják a konzultáci­ót. Az előző két fordulóhoz ha­sonlóan vasárnap késő este zárt ajtók mögött zajlottak a tárgya­lások, amelyeket nem követett sajtóértekezlet. Egyelőre nem ismert, hogy konkrétan miben sikerült előrelépni, illetve hol tart a NATO—orosz megállapo­dás egyeztetése. Orosz részről pozitívan érté­kelték hétfőn Javier Solana NATO-főtitkár és Jevgenyij Primakov orosz külügyminisz­ter vasárnapi tárgyalásait, noha számos kérdésben megmarad­tak a nézeteltérések. A NATO- orosz megállapodásról folytatott eszmecsere moszkvai, harmadik fordulója után Solana egyhetes közép-ázsiai kőrútjának első ál­lomására, a kazah fővárosba, Almatiba utazott hétfőn. Az orosz külügyminisztéri­um közleménye szerint a tár­gyalásokon Solana válaszolt a korábbi orosz felvetésekre. Részt vettek a megbeszélésen a NATO és Oroszország kato­nai vezetői. A konzultációkat folytatják - állt a szűkszavú közleményben. Az elmúlt két forduló során főbb vonalakban már sikerült egyeztetni a NATO-bővítés kapcsán felmerült orosz aggo­dalmak eloszlatását célzó do­kumentumot. A Nyugat jelen­tős engedményeket tett a meg­állapodás érdekében. Az atom- rakéták közép-európai állomá- soztatásáról való lemondás mellett hajlandó a hagyo- mányosfegyverezet-korlátozá- si szerződés módosítására is, illetve a NATO—orosz tanács által kész konzultálni Moszk­vával az orosz érdekeket érintő biztonság- és katonapolitikai kérdésekről. Solana négy közép-ázsiai országot, Kazahsztánt, Kír- gizisztánt, Üzbegisztánt és Türkmenisztánt érintő útján az érintett országokkal a bé­kepartnerség keretében foly­tatott együttműködésről tár­gyal. Lesz népszavazás Horvátországban? Tudjman és Milosevic titkos megállapodása MTI _____________ A horvátországi szerbek egyelőre elvetették azt a tervü­ket, hogy népszavazást tartsa­nak a horvát Duna mentén ar­ról: egy közigazgatási egység­ben akamak-e élni Kelet-Szla­vóniában, Baranyában és Nyu- gat-Szerémségben. Követelik azonban, hogy Belgrád és Zágráb kössön megállapodást kettős állampolgárságuk bizto­sításáról —jelentette ki hét végi nyilatkozatában a szerbek egyik vezetője. A zágrábi Vjesnik című na­pilap hétfői száma szerint Vojislav Stanimirovic egy szer­biai televíziós állomásnak nyi­latkozva kijelentette, hogy egyetlen szerb sem távozna a térségből, ha Jugoszlávia és Horvátország megállapodást kömé a Duna mentén élő szerb­ség kettős állampolgárságának garantálásáról. A szerb vezető szerint egyelőre még nem hoz­tak döntést arról, hogy a hor­vátországi szerbek részt vesz­nek-e az április 13-ára kiírt helyhatósági választásokon, A szerbek két héttel ezelőtt jelen­tették be, hogy népszavazást akarnak tartanai a horvát Duna mentén. A horvát Duna mente az utol­só térség Horvátországban, amelyet a szakadár szerbek még ellenőrzésük alatt tarta­nak. A terület az 1995-ben alá-., írt erdődi (szerb-horvát) meg­állapodás alapján kerül vissza néhány hónap múlva Zágráb fennhatósága alá. A horvát ha­tóságok két megyére osztva akarják visszacsatolni az or­szág területének mintegy 5 szá­zalékával egyenlő térséget Horvátországhoz, s ezzel meg­akadályozzák, hogy a szerbek bármelyik közigazgatási egy­ségben is többségben legye­nek. A nemzetközi szervezetek attól tartanak, hogy a 120 ez­resre becsült Duna menti szerb­ség jelentős része elhagyja Horvátországot, ha nem telje­sítik követeléseit. A térséget felügyelő átmeneti ENSZ-igaz- gatás (UNTAES) szerint a szer- bek 20 százaléka készül arra, hogy Szerbiába meneküljön, míg egyes szerb források sze­rint legalább 60 ezer szerb fog­ja a menekültsorsot választani, mintsem horvát fennhatóság alatt éljen. A horvát sajtó már olyan ér­tesülést is megszellőztetett, hogy Slobodan Milosevic szerb és Franjo Tudjman horvát el­nök titkos megállapodást kö­tött: a térség szerbségének jelentős részét arra ösztönzik, hogy települjön át Bosznia dél­keleti területeire, illetve a Nistől délre fekvő szerbiai térségbe. Nem adnak ki halotti bizonyítványt Tiltakozó akciók a lengyel egészségügyben Lengyelországban tovább terebélyesedik az egészség- ügyi dolgozók december közepe óta tartó tiltakozó ak­ciója. A legújabb módszer, hogy a kórházak egyes kör­zetekben nem állítanak ki halotti bizonyítványokat, csu­pán egy olyan helyettestő igazolást, amely lehetővé te­szi a temetést. A lépés amellett, hogy a hatóságok szá­mára rendkívül megnehezíti a nyilvántartások vezeté­sét, komoly bonyodalmakat okoz az elhunytak hozzá­tartozóinak is. MTI _________ A szakszervezetek és az orvoskamara által kezdemé­nyezett sztrájkban a szer­vezők szerint a lengyel or­vostársadalom fele vesz részt - állítják a szervezők. Az egészségügyiek magasabb béreket, az évek óta ki nem fizetett túlórapénzek azonna­li folyósítását és elvisel­hetőbb munkakörülménye­ket, vagyis az ágazatnak nyúj­tandó nagyobb költségvetési támogatást követelnek. Az országos tiltakozás nem egy­séges formában, hanem a kü­lönböző intézményekben el­térő módon folyik, s minded­dig főként az adminisztráci- ós-betegregisztrációs munka lefékezésében, illetve az iga­zolások kiadásának elmulasz­tásában testesült meg. Egyes kórházakban és rendelőkben azonban a betegellátást is korlátozták: új beteget csak súlyos esetben vesznek fel, s kizárólag életmentő műtéte­ket végeznek el, illetve a hét bizonyos napjain zárva tar­tanak. Lengyelországban senki sem vitatja, hogy az egész­ségügy helyzete siralmas, a kórházakban uralkodó kö­rülmények botrányosak, hi­szen gyakorta alapvető gyó­gyászati eszközökre sincs elegendő pénz. A betegek jo­gait korlátozó sztrájk azon­ban eddig inkább csak kárt okozott az orvostársada­lomnak. A közvélemény­kutatások szerint az embe­rek többsége elítéli, s az or­vosi esküvel ellentétesnek tartja a páciensek jogainak csorbítását. A sztrájktól teljesen füg­getlenül egy másik tiltakozó akciót is folytatnak a lengyel orvosok: morális és világné­zeti okokra hivatkozva a kór­házak jelentős része megta­gadja az abortusz végrehaj­tását. Az országban vannak olyan városok és körzetek, ahol egyetlen állami egészt ségügyi intézmény sem haj­landó a műtét elvégzésére, így a páciens kénytelen ma­gánklinikához fordulni. Több esetben azonban komoly fel­háborodást váltott ki az, hogy a magánrendelőben ugyanaz az orvos kért pénzt az abor­tuszért, aki a kórházban meg­tagadta ezt a fajta beavat­kozást. A lengyel katolikus egyház a hét végén nyilatkozatban rótta le köszönetét mindazon orvosoknak, akik az Isten ál­tal adományozott élet vé­delmében nem hajlandók a gyilkos műtétek elvégzésére. Mindeközben az erősen hívő lengyel társadalom többsége az egyház szava ellenére is egyetért a korábbi drákói szi­gorúságé abortusztörvény li­beralizálásával. Held wgr * et a Hírről hírre Palotai István (Új Kelet) Immár Kínában is fel­ütötte a fejét a terrorizmus réme. Pekingben vasárnap bomba robbant egy zsú­folt autóbuszon, és több utas komoly sérülést szen­vedett. A tettért az ujgur-szaka- dárok mozgalma vállalta magára a felelősséget. Az ujgUrok - akik egyes kutatók szerint ősi roko­naink - Kína északnyuga­ti részén élnek a hatalmas hegyek között olyan tere­pen, ahol a kínai néphad­sereg haditechnikája leg­feljebb csak részben érvé­nyesül. Mindazonáltal természetesen az ujgurok nem jelentenek potenciá­lis veszélyt a kínai állam egységére nézve, hiszen Peking hadereje nemcsak technikából, hanem hatal­mas emberi erőből is áll. A szakadárok éppen ezért választják a terrorizmust a küzdelem eszközéül, sem­mint hogy nyílt katonai konfrontációba kevered­jenek a csapatokkal. A hírre könnyen rálegyint- het az olvasó, hiszen jól tudja, hogy az ujguroknál jóval nagyobb lélekszá­mú Tibetet is pillanatok alatt foglalták el a kínai kormánycsapatok, pontot téve a dalai láma hatal­mára a térségben. Azon­ban ebben az esetben a helyzet merőben más. Míg a tibetiek mélyen vallásosak, és a vallási türelmet, a buddhizmus örök nyug almát hirdetik, addig az ujgurok vídia- keménv, magashegyi nép­ként mutatkoztak be a vi­lágnak. A szakadármoz- galom lassan, de biztosan fejlődik, vezetői kazah­sztáni emigrációból irá­nyítják a harcot, és onnan igyekeznek a világ köz­véleményét „megdol­gozni”. Kína egysége jelenleg sziklaszilárdnak tűnik, azonban nem tudni pon­tosan, hogy mit hoz a jövő. Az ország a tőke tér­hódításával immár vissza­vonhatatlanul menetel a polgárosodás és a demok­ratizálódás felé, és a vár­ható rendszerváltás - a kommunizmus bukása - után merőben új helyzet keletkezhet. A kitartóan küzdő sza­kadárok tehát valószínű­leg erre bazíroznak, és ter­rorakcióik minden bi­zonnyal csak válaszlépé­sek a kínai hadsereg és rendőrség tettei ellen, amelyekről nemigen tud a világ, pedig - ahogy Tibetben is történt - az ujguroknál is időnként szisztematikus népirtás folyik. Ennek ellenére remél­jük, hogy megérjük még azt a pillanatot, amikor - ugyanúgy, mint a hozzá­juk 1990-ben érkezett magyar kutatókat - ben­nünket is csirkepörkölttel fogadnak, ha éppen arra járunk...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom