Új Kelet, 1997. március (4. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-10 / 58. szám

líclct Megyénk, a fehér folt Előttem a megyei Statisztikai tájékoztató, tele ada­tokkal, térképekkel. Megyénk fehér folt ezeken a térképeken. Itt a legke­vesebb a társas vállalkozások száma, csekély az egy lakosra jutó külföldi befektetés, mérsékelt a búza ter­mésátlaga. Két esetben vörösük Szabolcs-Szatmár- Bereg megye: a munkanélküliségi ráta nagyságát néz­ve és a lakásépítéseket tekintve. Gazdaság 1997. március 10., hétfő 5 Nagybani sertésár-felverések Nyíregyházi országos állatvásár Kozma Ibolya (Új Kelet) A Központi Statisztikai Hivatal adatait nézve az első gondolatom, hogy el kell költözni a térségből. Nincs remény a felemelkedésre, az egzisztenciális és anyagi ja­vak megteremtésére. Diplo­más fiataljaink előtt is két út áll: iskoláik befejezése után nem térnek haza a fővárosból, a Dunántúlról, vagy szülőfalujukban kény­szerülnek munkanélküli­segélyre, esetleg minimális jövedelmet nyújtó egysze­rű munkára. A megyeszék­hely és néhány kisváros ma­roknyi jól működő üzeme nem tud minden szakembert foglalkoztatni, még akkor sem, ha szükség lenne rájuk. A gazdasági növekedés mindössze egy százalékos, s bármennyire is szeretnénk, az áhított fejlődés még mindig várat magára. Már számba vettük értékeinket, prioritásokat fogalmaztunk meg, több szakember szakí­tott a „sírás-módszerrel”, s végre megpróbálják a régió értékeit bemutatni. Mind­azt, amire büszkék lehetünk. Szép kivitelű, többnyelvű kiadványokat készítettünk a megyéről, hogy ezekkel is csalogassuk a nyugati tőkét. Mégsem tolonganak a kül­földi befektetők. Bizonyára van valami taszító a térség­ben, amiről mi nem tudunk... Csekély vigasz, hogy az ipari termelés csökkenése megállt, 1992 óta ez volt az első év, amikor a termelé­kenységet sikerült növelni. A szomszédos Hajdú-Bihar megyében négy százalékkal növekedett az ipari terme­lés, míg Jász-Nagykun-Szol- nok megyében ugyanennyi­vel csökkent, Győr-Moson- Sopron megyében viszont tizenhét százalékkal növe­kedett. A nyugati területek ter­mészetesen nem hasonlítha­tók a keleti megyékhez. So­kak szerint ott az osztrák példa egyfajta húzóerőként szolgál, és serkenti a határ­közeli régiók fejlődését. A romániai, ukrajnai települé­sek viszont bennünk látják gazdasági fejlődésük min­táját. Egyik ismerősöm me­sélte, hogy valójában nem történik más, mint egyre nyugatabbra költöznek az emberek. Biztosabb jövőt, kedvezőbb állást és lehető­séget keresve. Az a nyíregy­házi virágárus, aki Sopron­ba készül, s vállalja, hogy az ingatlanügyletek befeje­zéséig albérletben él, való­jában a megyében is tisztes­séges vagyont szerezhet. Mégis úgy gondolja, sokkal eredményesebb lehet egy olyan közegben, ahol nem fehér hollónak számít, ha­nem egyik hatékony vállal­kozás a sok közül. Ott, ahol egymást gerjesztik a gazda­sági társaságok, és van le­hetőség a ténykedésre, szem­mel látható, dinamikus fej­lődésre. Igaz, ezek a dolgok is viszonylagosak, hiszen az a román állampolgár, aki Nyíregyházán telepedett le, elsősorban munkáért jött, csakúgy, mint az ukrán asz- szonyok, akik Kótajban vagy más kis faluban próbálnak napszámosként kevéske jö­vedelmet szerezni. A fiatal ukrán lányok álma egy ma­gyarországi férj, beházasod­ni egy magyar családba, s megszabadulni a nyomortól, a nélkülözéstől. Nekik ez ugrásszerű javulást jelenthet életkörülményeikben. A megybeli ifjak jó autóról, la­kásról és luxuscikkekről áb­rándoznak, de kevésbé bíz­nak a nyugatiakkal kötött házasságokban. A statiszti­kai adatok alapján a növek­vő lakásépítési kedv bizta­tónak tűnik. Sokan vették igénybe a szociálpolitikai kedvezményeket, többen csak a második, harmadik gyerek megszületése után gondolhattak új lakásra, ak­kor is egy ravasz vállalkozó segítségével, aki kifizette a fennálló adósságokat és indulótőkét adott, amit kö­nyörtelenül vissza kellett fi­zetni. A lakások állagát, ál­lapotát és felszereltségét sen­ki sem vizsgálja. Mint ahogy azt sem, hogy mennyi házat bontottak le, s ugyanabból az alapanyagból hányat épí­tettek fel újra és újra. Hiába akarjuk mi a székes- fehérvári vagy a budapesti példát megismételni. Nem fog sikerülni. Azt ott, azon a helyen, és csak abban a kö­zegben lehetett létrehozni. Ahol autópálya van, osztrák hatás és valós vonzóerő, ahol érdemes befektetni, tőkét vinni és fejleszteni. Talán a csendességhez szokott szabolcsi emberek nem is vágynak erre. Való­színűleg ezért vannak, ezért maradnak itt. Az bizonyos, hogy elviselhetőbb viszo­nyokat és munkát követel­nek. A lokálpatriotizmusnak is van határa. A hazához, az otthonhoz éhes gyomorral nehéz ragaszkodni. A térsé­get azonban nem a fővárosba költözött szakemberek fog­ják kihúzni a gödörből, csak azok, akik itt maradnak. Többnyire jobban is értenek szakmájukhoz, mint a Bu­dapestről „lejövő”, ott köny- nyen érvényesülni tudó har­madik vagy negyedik vonal­beli vezetők. Várni kell és keresnünk a lehetőségeket. Azt már tud­juk, hogy maguktól nem fognak ránk találni a „tőflfcs” befektetők. Talán nem mul­tinacionális cégekre kell vár­nunk, hanem egyszerűbb, de biztosan működő vállalko­zásokra. Nem feledve a me­gyei jellegzetességeket, szép­ségeket, hanem kiaknáz­nunk azokat. Munkatársunktól _________ Az elmúlt hétvégén újra emelkedtek a sertések eladási árai. Hatalmas volt a megye- székhelyen a kereslet-kínálat, és minden eddigi rekordot megdöntött a forgalom is. A hízók kilogrammonkénti ára 195-200 forintig, az 50-55 ki­logrammos süldők darabja 9000, a 70 kilogrammos álla­tok vételi ára 12 ezer forintig emelkedett. A 15-16 kilogram­Adó ’97 Új Kelet-információ __ Az adózási szabályok idén, január elsején hatályba lépő módosításáról lesz szó azon a nyírbátori előadáson, ame­lyet a megyei kereskedelmi és iparkamara szervez márci­us 11-én, kedden. A tájékoz­tatást az APEH megyei igaz­gatóságának szakértője tart­ja 15 órai kezdettel, a városi polgármesteri hivatalban. MTI____________ A g azdasági élet etikájának kérdéseit vitatják meg a Fiatal Közgazdászok Országos Talál­kozóján, mely szombaton kez­dődött Pécsett, A több mint fél­ezer ifjú ökonómus - zömük még egyetemi hallgató - két­napos tanácskozásának meg­nyitóján Terták Elemér, a Ma­gyar Közgazdasági Társaság főtitkára a gazdasági etika tár­sadalmi megítéléséről szólva kifejtette: a közvélemény a hazai gazdaságban elenyésző­nek tartja az etika jelenlétét, ugyanakkor a többség szerint éppen az etikátlanság, a korrup­ció és a jogsértés a gazdaságra és a demokrácia egészére lesel­kedő legfőbb veszély. Kovács Árpád, az ÁPV Rt. igazgatótanácsának elnöke hangsúlyozta: a privatizáció üzlet, nem pedig a szociális kérdések megoldásának eszkö­ze, s képtelenség is lenne egy­másnak ellentmondó célokat egyszerre kitűzni. Kifejtette: a magyar privatizáció annyira volt tisztességes, amennyire a politikai rendszerváltás folya­mata megengedte azt. Óriási hibának nevezte, hogy a priva­tizációs szervezet korábban azt a látszatot keltette, mintha jog­köre nagyobb volna a törvény­ben foglaltaknál. A „mindent mos jószágokért a kereskedők 5-6 ezer forintot is elkértek, s a 15-20 kilogrammos állatokat csak 6 ezer forint feletti össze­gek kifizetése után lehetett ha­zavinni. Az állatvásártér szakembe­reinek véleménye szerint a ki­rívóan magasra felvert árak a közelben lévő, Hajdúdorogon keddre jelzett nagybani felvá­sárlásnak tudhatok be. Az in­formációk szerint ott legalább 200 darab 7-13 kilogrammos MTI __________ Az Év biogazdája cím oda­ítélésével szombaton befe­jeződött az 5. Országos Bio­kultúra Találkozó Kecskemé­ten. A kitüntető címet a tiszacsegei Thsege Biofarm gazdája, Bodnár György kap­ta meg. Az egyesület ellen­őrző szerve, a Biokontroll Hungária javaslatait is fi­szabad, amit a törvény nem tilt” szabadságával önkorlátozó módon lehet és kell élni - vé­lekedett az ÁPV Rt. vezetője. A gazdasági átalakulás legfon­tosabb etikai feltételének az ál­lam kiszámítható viselkedését, a jogkörük határait betartó tisztviselők tisztességét nevez­te, és nem zárta ki az etikus lob­bizás szerepét a gazdasági életből. Kérdésre válaszolva elmondta: a privatizációs be­vétel alkalmazotti részesedés céljára szánt húsz százalékát a törvény és a lehetőségek sze­rint még ebben a félévben meg­kapják a jogosultak. Nem fizet­nek azonban azoknak, sőt a jog eszközével lépnek fel azokkal szemben, akik korábban le­mondtak erről, mert ingyen ju­tottak állami vagyonhoz, utó­lag azonban a gazdasági erő­fölénytől való fenyegetettség­re hivatkozva mégis igényt tá­masztanak a részesedésre. Antal László közgazdász elő­adásában kifejtette: éppen a szabályok változása szorította háttérbe az etikát. Furcsa azon­ban - vélekedett -, hogy azok kérik számon a gazdaság etho- szát, akik korábban nem hábo­rodtak fel azon, hogy a társa­dalom többet rendelt, mint amennyire futotta volna, s a fizetőpincért a jövő generáci­óihoz küldte a számlával. sertést meg akarnak venni a kereskedők, mégpedig 350 fo- rint/kg körüli árért. Mind­emellett a 25-50 kilogrammos sertések élősúlyáért 220 Ft/kg forintot fognak várhatóan fi­zetni. A szarvasmarha-felhozatal­ból szombaton hiányzott a tejelő tehén, viszont annál több bikát hajtottak ki gazdá­ik a vásártérre. A tíznapos bi­kák 15, a három hónaposak 30, a hét hónaposak 40, a tíz hónaposak 50 ezer forintot értek. Egy magas genetikai ér­tékű, 2,5 hónapos Fríz-fajtá­ért a tulajdonosa 35-40 ezer forintot kért. A lovak száma is szépen megszaporodott a legutóbbi állatvásár óta. A kínálatban volt egyéves kanca 140, két­éves csak 130, hároméves, ha­sas 200, ötéves csődör 300 ezer forintért. Egy másfél és egy hároméves kancát a gazdája együtt kínált 500 ezer forintért. A vásár legfiatalabbja egy öt hónapos, sodrott csikó volt, amelyet a tulajdonosa 85 ezer forintért adott el. gyelembe véve, a bíráló bizott­ság olyan jelöltek közül vá­lasztotta ki a legjobbat, akik gazdaságukat teljesen átállí­tották a biotermelésre. A Bio­kultúra Egyesület kétnapos rendezvényét a tapasztalatokat összegző zárófórumon a részt­vevők - termelők, forgalma­zók, illetve a mozgalom elkö­telezettjei és szimpatizánsai — egyaránt eredményesnek mi­nősítették. Fekete Tibor (Új Kelet) A reprezentáció az üzleti vendéglátás (étel, ital), az ezen felül nyújtott szolgál­tatások (szállás, utazás), az üzleti ajándékozás, vagy az évfordulókhoz kötődő üze­mi megemlékezések költsé­gei. Ha az ilyen ünnepi al­kalmakkor jutalmat vagy ajándékot adnak a dolgozók­nak, és az alkalmazottak, vagy a munkáltatók megfi­zetik a 44 százalékos adóelő­leget, akkor nem minősül reprezentációnak, és költség­ként elszámolható. A repre­zentációs keretet az utóbbi években jelentősen csökken­tették. Jelenleg egyéni vál­lalkozó a bevétele 0,5 száza­lékát fordíthatja erre a célra, és nem haladhatja meg az évi 100 ezer forintot. A reprezen­tációt úgy is el lehet számol­ni, hogy a boltban vásárolt kávét, italt vagy süteményt üzleti vendéglátásra használ­ják. Természetesen ezt is számla ellenében lehet el­könyvelni. Az egyéni vállalkozó, vagy valamelyik beosztott­ja elmehet üzleti útra is. Ilyenkor az utazásra és a szál­lásra fordított összeg igazo­lás nélkül is elismert költség. Heti Ipartner- szolgáltatás Új Kelet-információ Az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztéri­um (IKIM) által működte­tett, Ipartner fantázianevű telefonszolgálaton e héten az alábbi három támakör- ben várják a tárca szakértői a lakossági, vállalkozói kérdéseket: Március 11-én, kedden az osztrák kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokról ad felvilágosítást a szaktár­ca olyan kérdésekkel kap­csolatban, mint például a partner- és üzletfél-közve­títés, bármunka, munkavál­lalási lehetőségek, közúti fuvarozás szabályai. Március 12-én, szerdán a kis- és középvállalkozói export finanszírozásról, külkereskedelmi hitelle­hetőségekről, az Eximbank hitelkonstrukcióiról, a gaz­dasági célelőirányzat ked­vezményeiről, a német START-hitelről kapnak felvilágosítást az érdek­lődők. Március 13-án, csütörtö­kön az energiatakarékos­ság-beruházási programo­kat segítő támogatási for­mák lesznek a nap fő témái. Az IKIM forródrótjai­nak számai: 1/269-3703 (16-17 óráig üzenetrög­zítőként üzemel), 1/111- 9669, valamint az 1/131- 4375. A telefonkészülékek mindhárom napon 14-16 óra között hívhatók. Nehezen bizonyítható az ide vonatkozó kormányrendelet azon pontja, mely szerint nem számolható el költség­ként az igazolhatóan nem csak üzleti célt szolgáló út. Az mondjuk egyértelmű, hogy valaki családjával első­sorban nem üzletkötés céljá­ból tölt el két hetet a spanyol tengerparton, de egy három­napos budapesti kirándulás­ról nehéz eldönteni, hogy annak mi volt a valós célja. A költségek jelentős cso­portja még a lízingdíj. Erre lízingszerződést kötnek, melynek tartalmaznia kell, hogy kizárólag üzleti célt szolgál. A tárgyi eszközök­nél nincs is gond, mert pél­dául egy esztergagépet nem is lehetne másra használni. Egy személygépkocsi azon­ban családi célokat is szol­gálhat és munkavégzésre is használhatja a vállalkozó. Szintén nehéz bebizonyíta­ni, hogy a futott kilométerből mennyi volt a vállalkozásé, mennyi a családé. Amikor a lízingelt eszközt, például az esztergagépet ér­tékesítik, az értékesítés idő­pontjáig még el nem köny­velt értékcsökkenést költség­ként el lehet számolni. Az év biogazdája Fiatal Közgazdászok Országos Találkozója Költségelszámolás III.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom