Új Kelet, 1997. február (4. évfolyam, 27-50. szám)
1997-02-26 / 48. szám
1997. február 26., szerda Milliárdos hiány A nyugdíjbiztosító közgyűlése MTI _________________ A nyugdíjbiztosító a tervezett mintegy 10 milliárd forintnál nagyságrendekkel magasabb hiánnyal zárja majd az évet, s ezen az sem segít, ha a parlament bizonyos pontokban módosítja az idén bevezetett járulékszabályokat. Erről a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat alel- nöke beszélt a testület keddi közgyűlése után tartott sajtótájékoztatón. Szeremi Lászlóm hangsúlyozta: a tb-ala- pok pénzügyi egyensúlyát csak egy alapvető járulékreform biztosíthatja. Az alelnök elhibázottnak nevezte azt a kormányelképzelést, hogy a dolgozók bevételeinek ciklikusságához igazítsák a mezőgazdasági kistermelők járulékfizetési kötelezettségét. Igaz ugyan, hogy a kistermelőknek nincs minden hónapban bevételük, ám ez sok más vállalkozó esetében sincs másképp - mutatott rá. Ezért, ha a kormány ilyen engedményt tesz az őstermelőknek, számolnia kell azzal, hogy mások is hasonló igénnyel lépnek majd fel. Emellett a kabinetnek azt sem lenne szabad figyelmen kívül hagynia, hogy a csúsztatott járulékfizetéssel szaporodni fognak a tb-alapok likviditási gondjai. Szereminé úgy vélekedett: a mezőgazdasági kistermelőkre vonatkozó járulék- fizetési szabályok alapvetően pozitívan változtak ettől az évtől. Egyetlen dolog érinti őket hátrányosan, az 1800 forintos egészségügyi hozzájárulás bevezetése. Ezt viszont minden biztosítottnak egyformán meg kell fizetnie. A közgyűlésen elhangzottakkal kapcsolatban Szereminé elmondta: az önkormányzat elfogadhatatlannak tartja a tb-alapok irányításának átalakítására vonatkozó kormányelképzeléseket. Azt javasolja az ET tagszervezeteinek: ha a javaslatot a parlament ilyen formában elfogadja, gondolják meg, hogy részt vesznek-e az új testületekben. A közgyűlés arról is állást foglalt, hogy bármilyen legyen is a jövő nyugdíjrendszere, 1998-tól nem lehet bevezetni. Módosítható jogszabályok Új Kelet-információ______ Hé tfő óta demonstrálnak az agrártermelők a megváltozott járulékfizetési szabályok miatt. A Szabad Demokim.dK 3tovci»egc országú» Cs megyei vezetőinek véleménye szerint több ponton lehetne módosítani a mezőgazdászokat sújtó jelenlegi előírásokat. Úgy ítélik meg, hogy az őstermelői igazolványból kekerülhetnének a gazdák által sérelmesnek talált adatok. Támogatják a szabaddemokraták azt, hogy a termelők fizetési kötelezettségeit a bevételek idejéhez igazítsák. Az SZDSZ politikusai elképzelhetőnek tartják az őstermelők körének bővítését. Oü<t iclictuc ni ugyanis az elsődleges terményfeldogozókat is. A párt vezetői fontosnak tartják, hogy az esetleges módosítások után is igazságos legyen a közteherviselés, és a termelőknél összpontosuljon az árucikkekből származó jövedelem. Olvasónk írja: Nincs vezetőjük Tisztelt szerkesztőség! Nagyon vártam a mai számukat, hogy hogyan reagálnak a keleti végeken a gazdák a kiskőrösiek által szervezeti demonstrációra. Annál is inkább, mert péntek este a nyírbogdányi gazdakör vendége volt Lakatos András országgyűlési képviselő, és átfogó értékelő előadást tartott a mezőgazdaság helyzetéről. Kitért arra, hogy a kiskőrösi gazdák az átlagosnál viszonylag magasabb színvonalon élnek, és mégis ők elégedetlenkednek, mikor még Iwcusüdüléseket stb. is megengedhetnek maguknak. Mint minden rétegben, úgy itt is voltak, vannak kiváltságosok, akiknek sajnos a törvény által lehetséges előjoguk volt, van a szabad rablásra! A nagy többség azonban látástól va- kulásig dolgozik. A felvonultatott erőgépek látványa engem arra kényszerít, hogy kimondjam: ilyen gépekkel vajon mikor jutunk el Európába? Néhány év múlva ezek az emberek szavazni is fognak a csatlakozást illetően. Most még csak demonstrálnak. Én nő vagyok, és nagyon szégyellem magam, hogy a szabolcsi gazdák, akiknek a legrosszabb a helyzete az országban, így állnak a dolgokhoz. Pedig Váci Mihály nagy költőnket idézve: „mindig kelet felől jött a szabadság!" Úgy érzem azonban, hogy felháborodásom nem azokhoz szól, akikhez kellene. Mert a tömeg szolidáris a demonstrálókkal, csak nincs vezetőjük, aki egy ilyen demonstrációt megszervezne. Volt pártfunkcionáriusok, párttitkárok töltenek be vezető posztot, tisztséget, ők pedig csak a saját vagy egymás zsebére dolgoznak. Lásd az Egészségbiztosítási Pénztár igazgatóját! Ez a téma is megérdemelne egy misét, amely velem történt, de már így sem bírják elolvasni levelemet, ezért befejezve, kérem, legalább néhány fontosnak vélt észrevételt tegyenek közzé. Tisztelettel: Sinka Lajosné Ui.: Még csak annyit, a szolidaritással kapcsolatosan apám egyik mondása jut az eszembe, mely így szól: „ Veri az Isten a magyart, mert az össze sose tart. ” Hazai krónika Roman Herzog Budapesten Találkozás Göncz Árpáddal és Gáli Zoltánnal Roman Herzog, a Németországi Szövetségi Köztársaság elnöke és felesége kedden délelőtt megérkezett Budapestre. A német államfő Göncz Árpád köztársasági elnök meghívására tesz háromnapos hivatalos látogatást Magyarországon. Roman Herzogot ünnepélyes keretek között, katonai tiszteletadással fogadta vendéglátója a Kossuth téren, majd a két elnök megbeszélése következett. MTI ___ ________ A plenáris tárgyalások után Göncz Árpád és Roman Herzog nemzetközi sajtóértekezleten számolt be a találkozójukon elhangzottakról. „Németországban minden felelős politikai erő támogatja a magyar EU- és NATO-csatla- kozást. Teljes az egyetértés abban is, hogy segítenünk kell a tagfelvételt megcélzó kelet- közép-európai országokat a gazdasági átalakulás folyamatában, ám a belső reformok finanszírozását az Európai Unió nem vállalhatja magára” - jelentette ki a német köztársasági elnök. Roman Herzog szerint Magyarország jó úton halad, nagy előrelépést tett az elmúlt években. Hangsúlyozta: tisztelettel tekint a magyarországi átalakulást igazán meg- sínylő legszegényebb rétegekre, de mint hozzátette: áldozatok nélkül nem lehet a szükséges reformokat végrehajtani. Göncz Árpád megfogalmazása szerint Magyarország az átalakulás első szakaszának befejezésénél tart; új gondolkodásmódot kellett tanulnia és szélesebb szemszögön át kell néznie Európa problémáit. A magyar kö7tárcasági elnök elmondta, hogy az ország előtt álló nyugdíj-, szociális és egészségbiztosítási reform igen lényeges tényezők az EU által támasztott követelmények teljesítése terén, s jól halad a jogharmonizációs folyamat is. „Magyarország komoly eredményeket ért el az elmúlt másfél évben a makrogazdaság terén. Leszorítottuk a költségvetés, valamint a folyó fizetési mérleg hiányát, nő az ipari termelés és az export mértéke is” - szögezte le. A köztársasági elnök kiemelte, hogy a hadseregreform a NATO követelményeivel összhangban zajlik. Jól működik az észak-atlanti szövetség magyarországi logisztikai bázisa, s Brüsszelben is sikeresnek ítélik a magyar SFOR-alakulat tevékenységét. Roman Herzog úgy vélekedett, hogy az Európai Uniónak is nagy szüksége van a reformokra. Példaként az agrárszektort említette. Azt is fontosnak nevezte, hogy a most folyó kormányközi konferencián megváltozzon az EU úgynevezett egyhangú szavazati elve, mely egykor, hat tagországgal ugyan jól működött, de manapság akadályozhatja a reformokat. A német köztársasági elnök a sajtótájékoztatón kijelentette: amennyiben Európa egykét generáción belül nem válik egységessé, akkor futball- nyelven szólva lesüllyedhet a harmadik-negyedik ligába. „A szabadság, az egyén és a gondolat értékét fenyegeti veszély” - jelentette ki. Roman Herzog emlékeztetett arra, hogy néhány évvel ezelőtt az EU-hoz csatlakozni kívánó országokban meglévő kisebbségi gondok és a szomszédpolitikai problémák miatt az unió országai kétségüket fejezték ki a bővítést illetően. „Magyarország eredményei, amelyeket kisebbségi téren, illetve szomszéd- politikájával ért el, megkönnyítik az EU helyzetét. Önök ezzel tőkét gyűjtöttek az EU szemében” - közölte Herzog. A német elnök a tárgyalások során azt is elmondta, hogy Magyarország a gondolkodásmód megváltoztatásában hat év alatt hatvan év lemaradást hozott be. Göncz Árpád szerint Németország támogatása Magyarországnak garancia arra, hogy az EU többi tagját is sikerül meggyőzni felvételünk szükségességéről. Herzog ehhez hozzátette: minden olyan támogatásban, amelyet az Európai Uniótól kap Magyarország, 30 százalékban Németország is benne van. A sajtótájékoztatót követően Fazaleas Szabolcs ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter a Mágnáskert étteremben ebédet adott Roman Herzog és a német küldöttség tiszteletére. * * * Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke kedden délután a Parlament Delegációs termében fogadta a német köztársasági elnököt. A megbeszélésen Gál Zoltán elmondta a vendégnek, hogy a rendszerváltás óta a német Bundestag komoly segítséget nyújtott a működőképes magyar többpárti parlamenti demokrácia kiépítéséhez. Hangsúlyozta, hogy a német és magyar törvényhozók közötti szoros kapcsolat sajátos munkaformákkal gazdagodott. Az együttműködés keretében az év második felében közös magyar-német parlamenti fórumra kerül sor Budapesten, s rendszeres vendégei lesznek a Magyar Országgyűlésnek a német pártok, frakciók delegációi. Roman Herzog a találkozón Közép- és Kelet-Európa államainak EU-integrációjáról szólva elmondta: a német és francia részről elhangzott ígéreteket komolyan gondolják, annak ellenére, hogy a tárgyalások az egyes országokkal elhúzódhatnak. A magas rangú német vendég pozitívan értékelte az Európai Unió kormányközi konferenciájának helyzetét. Történelmi szükség- szerűségnek nevezte, hogy az EU ki tudjon lépni jelenlegi kereteiből. A német államelnök a parlamentben Az Országgyűlés plenáris ülésén délután megjelent és beszédet mondott a háromnapos hivatalos látogatásra Magyarorszgára érkezett Roman Herzog német államfő. A Német Szövetségi Köztársaság elnöke vendéglátója, Göncz Árpád köztársasági elnök kíséretében érkezett meg az ülésterembe. MTI Itt a magas rangú vendéget Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke annak az országnak az első embereként üdvözölte, amelyik meghatározó szerepet játszik az új Európa arculatának kialakításában. A parlament elnöke hangoztatta: örömünkre szolgál, hogy ebben a folyamatban Németország és Magyarország véleménye az alapvető kérdésekben egybeesik. Ezért joggal számolhatunk azzal, hogy Németország továbbra is támogatni fogja nemzeti stratégiai céljaink megvalósítását, az Európai Unióhoz és a NATO-hoz való csatlakozásunkat - tette hozzá. Gál Zoltán ezt követően beszédének elmondására kérte fel a német államfőt.- A magyar kormány 1989 szeptemberi döntése, a határ megnyitása az akkori NDK-s menekültek számára nemcsak német történelmet csinált, hanem Európa történelmére is meghatározó befolyást gyakorolt. A ma mindenütt felvetődött kérdésre, hogy miért is van szükség Európára, abban a helyzetben Budapest számára a felelet kézenfekvő volt: Európa a béke, a szabadság, a demokráciák közössége, valamint gazdasági és biztonsági közösség. Mindezek a közösségek természetesen egyetlen közös szellemi örökségen alapulnak - kezdte beszédét Roman Herzog. Majd így folytatta: „Ma a nyugat-európaiakon van a sor, hogy elfogadják a közép- és kelet-európaiak döntését. Európa nem lehet mindaddig teljes, amíg Budapest, Prága és Varsó nem tartozik hozzá.” Utalt arra. hogy Európa a jövőben csak egyesült erővel felelhet meg annak a kihívásnak, amit a világ új hatalmi központjainak létrejötte és a globális verseny kialakulása jelent. A német szövetségi elnök Magyarország „Európához visszavezető” útjáról szólva az új magyar demokrácia érettségének csalhatatlan jeleként értékelte a kisebbségekkel való bánásmódot. Roman Herzog a biztonságpolitikai kérdések kapcsán hangoztatta: az Európai Unió kiterjesztése, a NATO nyitása és a EB ESZ kiépítése egyaránt részét képezi az európai biztonság „páratlan architektúrájának”. Magyarország vonatkozásában hangsúlyozta: az egyesült Németország természetesen továbbra is nyomatékosan támogatja hazánknak az EU-hoz és a NATO-hoz való csatlakozását. Hangot adott azon meggyőződésének, miszerint Magyarország az első jelöltek közé tartozik, akiket fel fognak venni a NATO-ba és az EU-ba. Magyar-román szakértők M77 A magyar és a román külügyi szakértői tárgyalásokon befejeződött a két ország közötti alapszerződés végrehajtását szolgáló kormányközi vegyes bizottság létrehozásáról szóló jegyzőkönyv szövegegyeztetése. A dokumentumot rövid időn belül aláírják - hangzott el Bagi Gábor külügyi államtitkár-helyettes és Petru Cordos román külügyi főigazgató keddi közös budapesti sajtótájékoztatóján. Mint ismeretes: a két diplomata vezetésével került sor hétfőn és kedden Budapesten a magyar-román szakértői tárgyalások második fordulójára. Kedden délelőtt Kovács László külügyminiszter is fogadta hivatalában Petru Cordost. A mostani szakértői konzultációk a külügyminiszterek december 27-ei budapesti találkozóján megszületett megállapodás alapján zajlottak. A megbeszélések annak a folyamatnak a részei, mely a magyar-román kapcsolatok teljes körű normalizálását, illetve a stratégiai partnerség fogalmának tartalommal való megtöltését célozzák. A kormányközi vegyes bizottságot a külügyminiszterek vezetik majd, s munkájában a két ország kisebbségeinek képviselői is részt vehetnek. Bagi Gábor beszámolt arról, hogy a magyarromán alapszerződés egyes pontjainak végrehajtására kilenc szakbizottságot alakítanak majd, melyek önállóan fognak tevékenykedni. A két külügyminisztérium szakmai együttműködéséről szóló jegyzőkönyv szintén aláírásra vár. „Megtörtént a jegyzékváltás a főkonzulátusok és a tiszteletbeli konzulátusok ügyében is. Ennek alapján megvan a jogi alap a hivatalok megnyitására, illetve újranyitására. Magyarország arra készül, hogy a korábban már működött kolozsvári főkonzulátusát nyitja újra, míg a román fél Szegeden kíván főkonzulátust nyitni” - mondta a magyar külügyi államtitkárhelyettes. A tiszteletbeli konzulátusokat illetően nincs változás: Constanta, illetve Győr a tervezett helyszín. Bagi Gábor tájékoztatása szerint a szakértői tárgyalásokon szó volt Victor Ciorbea román miniszterelnök - március 12-13-ára tervezett - magyarországi látogatásának előkészítéséről is. Petru Cordos, a román külügyminisztérium főigazgatója örömtelinek nevezte, hogy alig két hónappal a külügyminiszterek találkozója után sikerült megteremteni a két ország hosszú távú együttműködésének jogi kereteit. Emlékeztetett arra, hogy Ciorbea látogatása után Göncz Árpád köztársasági elnököt várják Romániába.
