Új Kelet, 1997. február (4. évfolyam, 27-50. szám)
1997-02-24 / 46. szám
#ÍJ Kctct Falujáró 1997. február 24., hétfő Fráter-kúria Bánom a váram! Kótaj község a XIX. század elejéig Keresztút néven szerepelt. Más források a XVII. századra teszik a névváltozást. A lakosság értesülései szerint a település korábban a hídon túl húzódott, ott, ahol most a Fráter-kúria található. Első említése 1383-ból származik. Zsig- mond király 1406-ban adta az Ibrányi család birtokába, a XVI.században már mezővárosként emlegették. A XVI. században reformátussá lett népesség 1597-től önálló egyházközségben élt, és használta a középkori eredetű templomot. Az 1696 évi katolikus templomösszeírás fatemplomot talált benne, de a falu a török világ végi felszabadító háborúk idején néptelen pusztává lett, s így már sem az 1699. évi, sem az 1733—37. évi templomösszeírásokban nem szerepel. Az 1799-es katolikus egyházlátogatás szerint: „a reformátusoknak Vay István földesúr nyerstéglából építtetett egy templomot akkor, amikor a falu egy—két évvel ezelőtt újból benépesült. Korábban ugyanis pusztán állott.” 1787- ben a helyi katolikusok a következőket írták a vármegyéhez: „amely puszta templomot mi, katholikusok akartunk a magunk számára elfoglalni és felépíteni, azt az itt lakó reformátusoknak megítélni, minket pedig amaz alkalmatlan, szoros motsárok között lévő helyre igazítani méltóz- tatott”. Az 1789. évi renoválás a régi templom bővítését és támaszokkal való megerősítését jelenthette. 1831 -ben Vay Miklós javíttatta a templomot. Toronyépítésre már 1846-ban gyűjtést kezdtek, de az csak 1862-re épült fel. 1898-ban ismét renoválást végeztek, majd 1964-ben szakértőkkel folytatott nagyobb méretű tatarozáskor a lelkész a következőket jegyezte fel: „a szentély keleti oldalán egy keskeny, félköríves ablak, a délkeleti falon egy keskeny ajtó, a hajó déli oldalán egy féköríves ablak és egy félköríves kapu került elő. A nyílások kőkeretesek, s befalazásuk téglával történt a tér___KótaJ___I mé skő falazatban. Megállapítható volt, hogy a hajót nyugat felé bővítették, s hogy a déli oldal két támfala utólagos téglafalazás.” A 386 kilogrammos harangot Seltenhofer Frigyes öntötte 1937-ben Sopronban, a hatvan kilogrammosat ismeretlen helyen öntötték. Felirata: Isten dicsőségére a Keresztút eklézsia számára készítették a maguk költségén Hóri András és felesége, Rácz Zsuzsanna. A református templomot műemlék jellegű épületként tartják számon. A Fráter-kúriát Ibrányi András huszárezredes építette az 1740-es évkekben, a hagyományok szerint a Krakkó melletti lengyel mintára. A kastélyban a canonica visitatió megállapítása szerint 1779-ben kápolna is működött, majd 1867- ben került a Fráter család tulajdonába. Szabadon álló, földszintes, barokk kastély. A főhomlokzat timpanonjában az Ibrányi család címere található. A főhomlokzati fal ablakai között a későbbi feltárásnál és máshol is grisaille modorú freskók kerültek elő. Az épületet helyreállították az eredeti falfestések részbeni megőrzésével. A kúria összes hasznos alapterülete két- százkilencven négyzetméter. Mintegy négyezerhatszáz négyzetméter földterület övezi, amely valamikor gyönyörű park volt. Az ingatlan jelenlegi kezelője a Megyei Múzeumok Igazgatósága. Kótaji birtokosok voltak többek között: az Ibrányi, Bay, Vay, Csapy, Sokolyi, Bánffy, Kállay, Jármy, Körmendy, Sza- muelyi Pillér cslaádok. Az Ibrányi-Fráter kstély mellett még ma is kitűnő állapotban van a Jármy-kastély. A község bizonyos részeihez legendák is kapcsolódnak. Bánomvára valamikor a hídon túl állt. Egyes források szerint, amikor a törököket kiűzte a lakosság az épületből, Bánom a váram! -felkiáltással menekültek. Azóta a település azon részét, ahol feltehetőleg a vár állhatott, Bánomvárának nevezik. Ősi kincsek birtokában A középkori református templom mellé hamarosan új gyülekezeti házat építenek. A középkori templom, bár gyönyörű, télen mégis barátságtalan. Fűtés nincs az épületben, így az istentiszteletek próbára teszik a híveket. Vasárnap délutánonként, ha kevesen vannak, a parókia irodájában tartják meg a gyülekezeti órákat. Péter László és felesége nemrégiben kerültek a községbe. Mindketten a Debreceni Református Teológián fejezték be tanulmányaikat. Péter a kótaji, neje a buji gyülekezetét vezeti. A közelmúltban jótékonysági bált rendeztek a helyi Borostyán vendéglőben. A bevételt az új gyülekezi ház építésére fordítják. Kétszáznegyvenegyezer forint jött össze, a építkezés viszont - tavalyi áron - négymillió forintba kerül. Az építkezés gyorsasága a becsordogált pénz mennyiségétől függ. A tervek szerint száznégy négyzetméternyi területű lesz az épület, amelyben gyülekezeti helyiség, iroda, konyha, mellékhelyiség is lesz. Szervezhetnek majd sze- retetvendégségeket, s itt találkozhatnak majd az ifjúság keresztyén tagjai. A karácsonyi ünnepségek kivételével itt tartják majd a vasárnapi istentiszteleteket, hiszen legalább száz embert képes majd befogadni a terem. A református gyülekezet április 19-én lesz négyszáz éves. Az ünnepség keretén belül tartják majd a lelkipásztor beiktatását, amely nagy esemény a reformátusoknál. Ugyanis minden gyülekezet maga dönt a lelkipásztor személyéről, hogy elfogadják-e a jelenlegi tiszte- letesüket vagy nem. Péter László nagy tervekkel készül a jövőre. Nemrégiben fejezték be a parókia felújítását, s az új gyülekezeti terem építését sem szívesen adná ki a kezéből. Büszkén mutatja az egyházi kincseket, melyeket a parókián tartanak egy óriási faládában. A klenódiumokat 1833- ban vásárolták. Két páros ón- kelyhet - egy-egy megvan tíz kilogramm is -, ezüst serlegeket, külön férfiak és nők számára. Ezeket a kincseket úrvacsora idején használták. Ma már sokkal könnyebb eszközöket alkalmaznak erre a célra. A parókia bejáratát gyönyörű, faragott veranda díszíti. Ezzel szemben áll majd az új épület, amelynek hasonló előtere lesz. Távozásunkkor autó gördül az udvarra. A tiszteletes asszony tért haza Bujról. A család egyetlen személykocsija állandóan úton van, hol a buji, hol a kótaji hívekért fáradoznak a Péter család tagjai. Próbavizsgáznak a nyolcadikosok A tehetséggondozást és a felzárkóztatást tűzték ki célként a kótaji pedagógusok. Az alsó tagozatos gyerekek közül a nehezebben tanulókat matematikából, magyar nyelvből korrepetálják. Évfolyamonként hetente egy órát foglalkoznak a gyengébb képességű gyerekekkel. Kovalecz Gáborné igazgatónő szerint legalább a legfontosabb tantárgyakból kell alapos és biztos tudást adni a gyerekeknek, hiszen a továbbtanuláskor ezek lesznek számukra a legfontosabbak. Nem feledkeznek el azonban a tehetséges gyerekek fejlesztéséről sem. Tagjai a Rétközi Iskolaszövetségnek, s minden meghirdetett versenyen részt vesznek. Kevés az olyan alkalom, amikor nincs kótaji kisdiák a dobogósok között. A TIT által szervezett versenyekre is gyakran beneveznek, ezek a vetélkedők viszont önköltségesek. A jobb képességű tanulók szüleinek bizony zsebbe kell nyúlni, ha gyermekük esélyes egy-egy megyei fordulón. Az utaztatás költségeit az iskola vállalja. A felső tagozatosok számára matematikából, kémiából, képzőművészetből, angol nyelvből tartanak külön órákat. Rendszeresen megjelenik a Diáktükör című iskolaújság, amelyet a gyerekek írnak és szerkesztenek, természetesen tanári segítséggel. A TIT-en keresztül hetvenegy gyerek heti egy órában számítógépes szakkörön tanulhat. Tizenkét gépe van az intézmények. Kisebb rendellenességgel rendelkezők, lúdtalp- pas, gerincferdüléses gyerekek számára gyógytornát tartanak. A zenei érdeklődésűek tagjai lehetnek az énekkarnak. Az igazgatónő szerint a legfontosabb, hogy nyugodt, kiegyensúlyozott légkört teremtsenek, amelyben a gyerekek jól tudnak tanulni, a pedagógusok pedig képesek tudásban, emberségben a legtöbbet adni. A nyolcadikosok év végén vizsgán adnak számot tudásukról. Matematika írásbelire és magyar szóbelire készülnek. A pedagógusok megfigyelték, hogy a diákok, miután túlvannak a felvételin, gyakran lazítanak s elfelejtenek tanulni, így a középiskolában már hátránnyal indulnak. A vizsgával viszont késztetik őket a folyamatos felkészülésre. Igaz, ezek ajegyek nem számítanak a bizonyítványba, rontani nem lehet az év végi jegyen, de javítani igen. A vizsgát egyébként egyfajta próbának is szánják, ugyanis a NAT előírja ezt a fajta számonkérést. Az oldalt Kozma Ibolya írta. Fotók: Csonka Róbert Marad a vízdíj Hosszú ideig csak a kisvasút volt az egyetlen közlekedési lehetőség Kótajban. Nemrégiben a megszűnés veszélye fenyegette, így az önkormányzat is támogatta a kisvasút továbbélését. Jelenleg hét-nyolcezer utas veszi igénybe ezt a közlekedési lehetőséget. Mivel a település Nyíregyháza vonzáskörzetében van, így az idegenforgalmi lehetőségek korlátlanok. A Tisza sincs távol, mintegy húsz kilométerre található, így a látogatók hódolhatnak a vízi turizmusnak és a horgászásnak. Az utóbbi időben sokat fejlődött a 4280 fős község. Bevezették a gázt, befejezték a szennyvízelvezetés első ütemét. Útépítésre az utóbbi hat évben több mint húszmillió forintot fordítottak, járdaépítésre közel egymilliót. Kétszáz lakásban van kábeltévé, a telefonfejlesztés folyamatos. Fodor Lajos polgármester és a képviselő-testület azon munkálkodnak, hogy minél könnyebbé tegyék a lakosság megélhetését és lazítsanak terheiken. A többi településsel ellentétben nem adták el sem a gázvagyont, sem a Titász-részvényeket. Úgy gondolták, hogy a jelentős lakossági hozzájárulással készített értéket nem szabad negyven-ötven százalékos áron elkótyavetyélni. A víz- közművagyont sem vitték be a Nyírségvíz Rt.-be. Tizenöt- millió forinttal tagjai a társaságnak, az ivóvizet a Nyírségvíztől veszik, s a szennyvizet is oda adják el.- Egyre magasabbak az árak - mondja a polgármester -, mi viszont nem tervezzük a vízdíj emelését Nem nyereségre törekszünk, hanem a kótajiakon szeretnénk segíteni. Reméljük, a beszedett pénzek elegendők lesznek arra, hogy fedezzük a költségeket és az esetleges beruházásokat, fejlesztéseket. Korábban öt ezrelék volt az ipari adó, most nyolc ezrelékre emeltük. Kommunális adóra ezernyolcszáz forintot szedünk. A szerencse- játékokkal foglalkozók 1,2 százaléknyi adót fizetnek. Január 1-jén megalakítottunk egy közhasznú társaságot, amely az önkományzat gazdálkodási feladatait látja el. A vagyonműködést szabályozza, és finanszírozza az intézmények működtetését. Örömmel tölt el minket, hogy a Fráter-kúriát felújították. Az viszont bosz- szantó, hogy évek óta üresen áll. A több millió forintos beruházás után is tönkremegy a gyönyörű épület, ha semmire sem használják. Korábban úgy volt, hogy a megyei levéltár költözik ide, mégsem úgy történt. A közelmúltban Raja Ferenc miniszter úr is megnézte. Megállította, hogy parkosítani kellene. Azóta sem történt semmi. Idegenforgalmi célokra is hasznosítható lenne a kúria, amely a község dísze és történelmi öröksége.
