Új Kelet, 1997. február (4. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-22 / 45. szám

Most vegyem, vagy ne vegyem? A számba jöhető repülőgéptípusok között a számunk­ra felkínált Gripen, Mirage, F18 mellett az F16 is meg­található. Ez utóbbit a Lockhedd Martin cég állítja elő. Repülőgépgyártás mellett radarrendszerek gyártásá­val, telepítésével is foglalkoznak. Nekünk is ezeket a termékeiket ajánlották megvételre a minap az Ország- gyűlés honvédelmi bizottság 2. számú albizottsága előtti bemutatkozásukon. Részünkre az FPS-117-es radar- rendszert kínálták, melyből a világ 14 országába eddig száznál is többet telepítettek. A rendszer egyik előnye, hogy NATO-kompatibilis. NATO-ba indulásunkhoz, a védelmi szervezethez való csatlakozásunkhoz ez alap- követelmény. Nem mind­egy ugyanis a szervezet szempontjából, hogy a tag­országokat ért támadás ese­tén - mondjuk egy délről jövő támadáskor - már itt meg lehet-e a saját rendsze­rünkkel állítani az agresz- szort, vagy máshonnan kell idetelepíteni a lokátorrend­szert. S ha már a telepítés­nél tartunk, azt se felejtsük el, hogy ez a rendszer is szállítható. Van ugyan egy toronyba épített stabil vál­tozata is, de ez csak annyi­ban tér el a szállítható vál­tozattól, hogy ez utóbbit te- herautó-vontatta trailerre szerelik. A cég által gyártott rada­rok nemcsak földi telepíté- sűek, de használják őket az Fló-os, az F18-as és a Gripen vadászgépeken is. Építettek megfigyelőrend­szert a C-130-as Hercules repülőgépbe is. Ez a rend­szer az AWACS-rendsze- reknek egy kisköltségű, mintegy egyötödű változata. (Az AWACS-ekkel a magyar légtérben a boszniai háború idején találkozhattunk, amint innét végezték a hadban álló felek légterének megfigyelé­sét.) Telepítik a cég lokáto­rait négy-ötezer méter ma­gasra felengedett ballonokba is, bár az ehhez csatlakozó jelzőkábelek - melyek a föl­dig érnek - veszélyt jelent­hetnek az arra járó kisrepü- lőgépekre is. Ezek a radarok csak katonai, vagy kábító­szer-nyomozati tevékeny­ségre alkalmasak, ezért Eximbank-forrásból nem fi­nanszírozhatók. Az Eximbank csak olyan radarrendszerek beszerzését támogatja, amely egyszerre kettős célnak, a katonainak és polgárinak is egyaránt meg­felel. Az FPS-117-es ilyen, így ha ezt választjuk, számít­hatunk az amerikaiak támo­gatására. Azon viszont nem árt gondolkodnunk, megvásá- roljuk-e most a rendszert, vagy várjunk-e a NATO-tag- ságig. A NATO ugyanis a leg­alább hároméves tagorszá­goknak megveheti a kompa­tibilis radarrendszert. Tanulás tandíj nélkül? A jövőbeni gépvásárlások ellentételezéseként a svéd SAAB és az amerikai McDonald-Douglas is magyar- országi beruházásokat hajt végre, illetve megrendelé­seket ad alkatrészekre - mondja ki a minap aláírt, s az IKIM-mel kötött szerződés. Az amerikaiak az ismert F18 vadászrepülőgépeket gyártják, mely a rövidesen kiírás­ra kerülő repülőgép-vásárlási tenderünk után potenci­ális jelöltként szerepel az F16, a Gripen JAS 39 és a Mirage 2000-5 mellett. Döntésünket megkönnyítendő, nemrég egy előnyösnek tűnő lízingprogramot kínáltak két repülőgépükre a parlament honvédelmi albizottsá­ga előtti bemutatkozásukon. Javaslatuk értelmében két F18-at, a gép egy- és kétüléses A és B változatát adnák kipróbálásra ne­künk. Ezek a gépek élettar­tamuk 75 százalékát, leg­alább négyezer órát repül­tek, így az amerikai törvé­nyek értelmében ingyen adhatók át más ország kor­mányának. Az üzemelte­tés, a földi kiszolgáló be­rendezések, a képzés és az oktatás költsége természe­tesen minket terhelne, ez azonban megtérülne akkor, ha a tervezett harminc va­dászgépet tőlük vásárol­nánk. Az ugyanis már biz­tosnak látszik, hogy csak egy géptípusra adunk meg­rendelést, az egész tételre, s nem vásárolunk többfé­lét, azaz mindegyikből né­hányat. A karbantartás ugyanis így a legkedve­zőbben biztosítható. Az F18-asok szerte a vi­lágon használatosak, Euró­pában jelenleg Spanyolor­szágban, Finnországban és Svájcban repülnek. Ez utóbbiban több jelölt közül versenytárgyaláson, alapos vizsgálódás után bizonyít­hatták alkalmasságukat. Legújabb vásárlójuk a Távol- Keleten Thaiföld, amellyel legalább nyolc új gépre szóló szerződést írtak alá, s a gépek száma még növekedhet. Ka­nadában, Ausztráliában és az Egyesült Államokban to­vábbra is hadrendben marad a nekünk is felkínált A és B változat, de a jövőben foko­zatosan átállnak az ennél mo­dernebb, újabb - a lokátor­rendszerében és a hajtóműve­iben némiképp eltérő - C és D változatra is. Most fejlesz­tik az E és F változatot, s az ezekben kifejlesztett újabb elemek zöme az A-ba és a B- be is beépíthető. A kéthajtóműves gépcsalád harci helyzetben is bizonyí­totta már létjogosultságát, megbízhatóságát. A Sivatagi Vihar hadműveletben példá­ul egy bombázásra elindult géppárt MIG-ek támadták meg. Három rakéta találta el a gépeket, az egyiknek az egyik hajtóműve is megsé­rült, mégis sikerült mindkét MÍG 21-et lelőniük, és vissza­térniük a bázisra. Közben még eredeti feladatukat, a bombavetést végrehajtották. Ez is többcélú alkalmazható­ságukat igazolja. Újabb vadászrepülőgéppel bővült a Gripen-család. A mi­nap a levegőbe emelkedett a JAS 39B-nek keresztelt két­üléses, sorozatgyártású vadászgép. Az Arne Lindholm és Óla Rignoll pilóták által végzett 56 perces próbarepülésen minden a tervek szerint zajlott. S hogy miért érdekel minket a svéd haditechnika újabb vív­mánya? Mert lehet, hogy pár éven belül, ha nem is hasonló, de az egyszemélyes JAS 39-ek fogják hasítani magyar pilóták irányításával légterünket. A Magyar Honvédség tervei közt ugyanis ez is az egyik számba jöhető géptípus az F16 és a Mirage mellett. Igaz, a múlt évre tervezett tenderkiírás anyagi okokból egy évet ké­sett, de szinte biztos, hogy a három említett géptípus vala­melyike lesz a nyerő. Addig viszont a repülőgépgyártók érthető okokból lobbiznak. Je­len sorok írója a SAAB cég kecskeméti bemutatóját tekin­tette meg. Már a szervezésnél látszott, hogy a HM és az MH még a látszatát is kerülni igyekezett az elkötelezettségnek, így a bemutató megszervezését kül­ső cégre, a Public Press- Ferency Europressre bízta. Igaz, ők sem teljesen civilek, hiszen a cégtulajdonos a hon­védség baráti körének elnöke. Két JAS 39-et vártunk a jelzett időre Svédországból a kecske­méti betonra, de a gépek a Nyugat-Európa felett dúló vi­har miatt nem mertek útnak indulni. Többen nem értettük, mi lenne ilyenkor éles helyzet­ben, de vendéglátóink meg­nyugtattak. Olyankor felszáll- nának, most viszont minek kockáztatni. Másnap úgyis Kecskemétre látogat a NÄTO egyik magas rangú légügyi szakértője, s a svéd pilóták így előtte is parádézhatnak. Más­napra már nem is volt semmi gond, így a kecskeméti légibe­mutató rendben lezajlott. A JAS 39 Gripen kifejlesz­tése még 1987-ben megkez­dődött. Hármas feladatra ter­vezték. Ez a levegő-levegő, a földi támadó, valamint a fel­derítő üzemmód. Nevét is in­nen kapta. A JAS a svéd megfelelőkből alkotott moza­ikszó. Már a korábbi gépek­nél, a Viggeneknél is megvolt ez az elvárás, de az akkori technikai fejlettség nem tette lehetővé a megvalósítást. Csak napjaink technológiái teszik lehetővé a könnyű sú­lyú, több funkciójú gépek ki- fejlesztését. Ezek legnagyobb előnye a rugalmasság, s az a lehetőség, hogy megfelelő erőfölényt biztosítson az adott területek valamelyikén. Az ellene fellépő agresszor so­sem lehet biztos abban, hogy légi bevetésre, csapásmérésre, vagy csak ellenséges felderí­tésre kell-e számítania. Infor­matikai bázisuk alapján a gé­pek teljesen önálló működés­re is képesek, vagy egy átfo­gó levegő-levegő, vagy leve­gő-föld rendszeren belüli tit­kos adatátvitellel más köte­lékkel való tökéletes együtt­működésre. A gép a fék felengedése után két perccel már tíz kilométeres, három perc alatt 14 kilométe­res magasságra képes felemel­kedni. Még nagyon lassan - 150 km/órával - is képes repül­ni, ezzel szemben csúcssebes­sége kis magasságon is megha­ladja a hangsebességet, míg nagy magasságban majdnem eléri a kétszeres hangsebessé­get. Ez a két adat megköze­lítőleg 1400, illetve 2100 kilo­méter óránként. Vízszintes re­pülésnél az előbbi értéket hat­száz kilométer/órásról fél perc alatt éri el. A különböző manő­vereknél a nehézségi gyorsulás kilencszeresét is el kell visel­nie, s egy teljes, 360 fokos fordulót sebességének függvé­nyében 12-18 másodperc alatt képes végrehajtani. Leszállópá­lyaként az autóút is megfelelő, s ismételt felszállásához az egy technikus tisztből és őt sorkato­nából álló földi kiszolgáló sze­mélyzet tízperces munkája is elég. Földi riasztáskor a beépí­tett segédenergia-forrás teszi lerövidíthetővé az előkészítési időt azáltal, hogy nem kell a hajtóművezéshez külső energia- forráshoz csatlakoztatni. A repülőgépvezetők és földi kiszolgáló képzése a cég kikép­ző központjában történik. A kiszolgáló személyzet hat hó­napig ismerkedik az új típussal, melynek első, nagyobbik felé­ben a típus megismerésén kí­vül a gép előkészítését, karban­tartását, a beépített ellenőrző és diagnosztikai rendszerek hasz­nálatát, s a velük való hibabe­határolást és javítást sajátíthat­ják el. A kiképzés második fe­lében négy-hat hét alatt már bonyolultabb hibabehatárolás­ra készülnek fel, s olyan hibá­kat is el kell hárítaniuk, melyek a beépített ellenőrző rend­szerekkel már nem tárha­tók fel. A pilóták átképzése en­nél lényegesen hosszabb időt, egy évet is igénybe vesz a gyakorlatlanabbak­nál, de a gyakorlottaknál sem mindig elég a hat hó­nap. Közben az egyszerű ' repülés mellett megtanul­ják a harci alkalmazást, az j alapvető feladatok - va­dász, földi támadó és fel- > derítő -, valamint a fegy­verrendszer alkalmazását. A lehetséges légi helyzetek megoldását nemcsak egye­dül, de kötelékben repülve is gyakorolják, s ezáltal alapvető harcászati kikép­zést is nyernek. A légiharc megvívásá­hoz, a más-más üzemmód­hoz más-más fegyverzeti eszközzel szerelik fel a gé­pet. Ilyen például a 27 mil­liméteres beépített gép­ágyú, a tartókon függeszt- ményként elhelyezett kö­zepes, vagy kis távolságú levegő-levegő rakéta, ha­jók elleni fedélzeti rakéta, földi ellenséggel szemben kazettás bomba, vagy más levegő-föld fegyverzet. Három külső függesztésű póttartályával a hatótávol­ság növelhető, míg a külső és belső felderítő rendsze­rek, és az aktív/passzív elektronikai hadviselési rendszerek szintén a légi harc eredményes megvívá- j sát segítik. Az első Gripen repülő- i század idén fog a svéd j légierőnél hadrendbe állni. Utolsó információnk sze- ] rint eddig 26 Gripen va- I dászgép érkezett a Svéd j Légierőhöz, de számukat Á az ezredfordulóra 140-re tervezik. Ebből eddig 14 j kétülésesre - írásunk ele­jén bemutatottra - tartottak igényt, de ezek száma is v valószínűleg növekedni fog a több mint ötven teszt- j repülés tapasztalatai alap­ján. Ipari háttérként nem árt megemlíteni többek között a hazánkban is is­mert Volvót, a Saab-Sca- nia Group-ot, a Ericsont, a General Motors-t, vagy a General Elecktronic-ot. Temlékeiket a polgári élet- I ben is használjuk rendsze­resen. Kétüléses vflp6H6K Svédországban *** ▼ *rmBmm

Next

/
Oldalképek
Tartalom