Új Kelet, 1997. február (4. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-21 / 44. szám

I 1997. február 21., péntek „Készek vagyunk a párbeszédre az új pakisztáni kormánnyal, és reméljük, hogy mielőbb fel­újítjuk a tárgyalásokat” - jelentette ki csütörtökön az indiai köztársasági elnök. Sankar Dajal Sarma a parlament költ­ségvetési vitája előtt mondott beszédében hangsúlyozta: „Véget akarunk vetni az ellenségeskedésnek Pakisztánnal, harmonikus kapcsolatokat és tartós békét akarunk teremte­ni, ahogy a simlai egyezmény előírja... A két nép közötti viszony javulása, a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok fejlődése elősegíti ezt a folyamatot”. Deve Gauda indiai mi­niszterelnök kedden ugyanilyen értelmű levelet intézett Navaz Sariflioz, a hétfőn beiktatott új pakisztáni miniszter- elnökhöz. Ismeretlen fegyveresek csütörtökön hét sze­mélyt meggyilkoltak és felgyújtották az iráni kulturális köz­pontot a kelet-pakisztáni Multanban. Szemtanúk szerint két gépkocsin és két motorkerékpáron több férfi érkezett az épü­lethez; lefegyverezték a biztonsági őröket, és behatoltak a központba. Hét személyt megöltek - köztük a kulturális köz­pont igazgatóját -, többet megsebesítettek, felgyújtották az épületet majd elmenekültek - jelenti az AFP. Az ÍRNA iráni hírügynökség szerint a támadást a Szipak-i-Szahaba Pakistan (SSP) nevű szélsőséges szunnita szervezet tagjai követték el. E csoport vezetője, Zia-ul-Rahman Faruki januárban Lahorban életét vesztette egy merényletben, s temetése nap­ján hívei felgyújtották a városban működő iráni kulturális központot. Az iráni vezetés akkor kérte a pakisztáni kor­mányt, hogy akadályozza meg a pakisztáni síita kisebbség elleni szélsőséges szunnita akciókat. Levélben fordult a Nációnál című, ellenzéki hor­vát hetilap szerkesztőségéhez Szalay Zsolt zágrábi magyar nagykövet csütörtökön, amiért a lap - a magyar nagykövet­ség egyik diplomatájának levelét közölve - legújabb szá­mában belekeverte a diplomáciai képviseletet a kormányzó Horvát Demokrata Közösség (HDZ) elleni újabb támadásá­ba. A nagykövet egyebek között felhívta a figyelmet arra, hogy a horvát hetilap a sajtóetika minimális előírásait sem tartotta be, amikor a feladó és a címzett hozzájárulása nélkül közölte a levél fénymásolatát, s a Nációnál az abban foglal­takba belemagyarázott feltételezésekkel igyekezett igazol­ni belpolitikai indíttatású előítéleteit. Török vezetők bírálták Izraelt, és támogatá­sukról biztosították a palesztinokat csütörtökön Ankarában, amikor találkoztak Jasszer Arafat palesztin elnökkel. „A térség békéjének helyreállításához az első feltétel, amit Izra­elnek teljesítenie kell, a megszállt területekről való kivonu­lás” - hangoztatta Necmettin Erbakan török miniszterelnök, aki bíráló szavakkal illette Izrael Jeruzsálemmel kapcsolatos álláspontját is. Süleyman Demirel török államfő azért bírálta a zsidó államot, mert akadályozza a palesztinokat, hogy eljut­hassanak az izraeli városokban lévő munkahelyükre. Száztizenöt Hamász-tagot öltek meg öt év alatt az algériai fegyveres konfliktusban - jelentette ki Mahfúd Nahnah sejk, az Algériában mérsékelt iszlám moz­galomnak számító Iszlám Társadalmi Mozgalom-Hamász (MSI-Hamász) vezetője az al-Hajat című arab nyelvű napi­lap csütörtöki számában megjelent nyilatkozatában. A leg­utóbb öt fiatal leányt gyilkoltak meg barbár módon: meg­fojtották és lefejezték őket, majd holttestüket kivetették az utcára egy Algír melletti faluban - állította a sejk, de azt nem közölte, hogy mikor történt a tömegmészárlás. Az utób­bi hetekben feltehetően szélsőséges iszlám fegyveres cso­portok számos alkalommal tömegesen gyilkoltak le polgári személyeket. A tömegmészárlások áldozatainak száma az eddigi jelentéseket összesítve több mint 400 ember. Lotto vakoknak MTI A világ első Braille-írással készült lottójátékának sors­húzására kerül sor pénteken a francia Rajna-vidék egyik városkájában. A nyeremény- játékot a vakvezető kutyák Cernay-i kiképző iskolája szervezte. Maguk az intéz­mény alkalmazottai készítet­ték el az összesen 500 darab, egyenként 15 számot tartal­mazó szelvényt, s a kutyák kiképzésére fordítják majd a nyeremények - és az adó - “kifizetése után fennmaradó nyereséget. Egy ilyen kutya hat-nyolc hónapot igénybe vevő kiképzésének költségei megközelítik a 100 ezer fran­cia frankot (mintegy 20 ezer dollárt) - írta az AFP. A lot­tószelvények áráról sajnos nem tudósított a francia hír- ügynökség, így nem sejthet­jük, mennyivel könnyíti majd meg Fortuna e derék négylábúak kutyaéletét, s azt sem, mennyit kap majd a nyertes, akire rámosolyog a szerencse. A kitapintható Braille-számokkal ellátott szelvényeket természetesen nem csupán vakok, illetve lá­tássérültek vásárolhatják. Világkrónika Ki lesz Teng utódja? Teng Hsziao-ping halála megnyitja az utat a hét éve vá­rakozó Csiang Cö-min kínai államfő és pártfőtitkár előtt a tényleges hatalomgyakorláshoz. Az államfő-pártfőtitkár biztosan mozog a kínai nagypolitika kulisszái között, de eddigi pályafutása nemigen mérhető össze forradal­mi elődeinek életútjával. A technokrata Csiangot- egy­kori szappan-, majd traktorgyári igazgatót - kompro­misszumos jelöltként fogadták el 1989-ben, amikor a sanghaji párttitkár székéből egyenesen a főtitkári poszt­ra került, hogy leváltsa Csao Ce-jangot, akit az 1989-es demokratikus mozgalom támogatásával vádoltak a párt keményvonalasai - írja a Reuter. MTI __________________ Az óta egyfolytában azért küz­dött. hogy kiemelkedjék Teng árnyékából, de a névleg nyuga­lomba vonult idős vezető még évekig a legfőbb döntőbíró ma­radt a kínai politika ügyeiben. Kezdetben a külföldi elemzők átmeneti figurának tartották Csiangot a kínai nagypolitika sakktábláján, és úgy gondolták, hogy csak addig marad a helyén, amíg Teng életben van. Ő azon­ban ügyesen bejuttatta a leg­felsőbb körökbe megbízható hí­veit, és igyekezett olyan képet kialakítani magáról, hogy ő a kö­zépút a párt különféle frakciói között. Ellenségek és vetélytár- sak „aknamezőin” keresztüljut­va tudta megszilárdítani hatal­mát. A korábbi várakozásokkal ellentétben így nem enyészett el hatalma Teng egészségi állapo­tának romlásával. Csakhogy Tengtől és Mao Ce-tungtól eltérően Csiangnak nincs háborús múltja, sem kato­nai tapasztalata, ami kérdésessé teszi, hogy mennyire számíthat a hárommilliós kínai hadsereg támogatására. Tajvannal szem­ben keménynek mutatkozott az eddigiekben, és ez kétségtele­nül megnövelte tekintélyét a hadseregben. Nemzetközi ismertségének és tekintélyének jót tett, hogy 1996-ban Bili Clinton amerikai elnökkel tárgyalt a kétoldalú viszonyban mutatkozó feszült­ség enyhítéséről. Február 20-ától 25-éig tart a szerda este elhunyt Teng Hsziao­ping emlékére elrendelt orszá­gos gyász - jelentették be hiva­talosan Pekingben csütörtökön. Egyetlen külföldi vendéget sem hívnak a gyászünnepségre, ame­lyet - bár időpontját hivatalosan nem közölték - jól értesült kínai körök szerint február 24-én tar­tanak majd a parlament székhá­zában, a Tienanmen téren. A kül­ügyminisztérium tájékoztatása szerint külföldi újságírók nem kaphatnak engedélyt arra, hogy beszámoljanak a gyászszertar­tásról — Teng Hsziao-ping ha­lála miatt Kína egész területén teljes harckészültségbe helyez­ték a hadsereget. Az erre vonat­kozó parancs szerda éjjel érke­zett a Csiang Cö-min elnök ve­zette központi katonai bizott­ságtól. A kimenőjüket töltő ka­tonákat és tiszteket visszarendel­ték, és az eltávozásokat is töröl­ték. Cse Hao-tien védelmi mi­niszter a Fülöp-szigetekről csü­törtökön Jakartába utazott. Ott valószínűleg megszakítja útját, és visszatér Pekingbe - tudta meg az AFP katonai forrásokból. A kínai hatóságok attól tarta­nak, hogy szakadár mozgalmak olyan távoli vidékeken is, mint amilyen a nyugati muzulmán többségű Hszincsiang vagy Tibet, a nemzeti gyász idősza­kát zavargások szítására hasz­nálják fel. A Hszincsiang leg­nyugatibb részén lévő Jining határvárosban a kínai újév kez­dete, február 7-e előtt kirobbant Kína-ellenes megmozdulások­nak legkevesebb 10 halottja volt - emlékeztet az AFP.- A pekingi központi krema­tórium vadonatúj hamvasztó­kemencében fogja elhamvaszta­ni Teng Hsziao-ping holttestét, nehogy a legfőbb vezető ham­vai más, közrendű földi halan­dók hamvaival keveredjenek. Ezt kínai források jelezték. A Peking nyugati külvárosában fekvő Babaosan krematórium - amely a legtöbb kínai felső vezető hamvasztását végezte - már ré­gen intézkedett új égetőkemence beszerzése és üzemkész állapot­ba helyezése érdekében - jelenti a Reuter. Az intézmény vezetői telefonon elmondták: Teng gyásszertartásával kapcsolatban még nem kaptak semmi utasítást. Mozgalmi élet- Valamire készülhetnek apámék! Gyakran összejönnek zakatolni... Albright Moszkvába érkezett Kétnapos látogatásra Moszkvába érkezett csütörtökön kora délután Madeleine A/ór/g/tfamerikai külügyminiszter asszony, aki az előzetes várakozások szerint a NATO- bővítés miatt aggódó orosz vezetés megnyugtatását cél­zó javaslatokat készül előterjeszteni. Albright csütörtö­kön találkozik Viktor Csernomirgyin kormányfővel és orosz kollégájával, Jevgenyij Primakovval, pénteken pedig Borisz Jelcin elnök is fogadja az amerikai diplo­mataasszonyt. MTI Albright a héten Washington nyugat-európai szövetségeseit végiglátogatva világossá tette: változatlan a nyugati eltökélt­ség a bővítést illetően. Albright nem számít arra, hogy Moszk­va megváltoztatná álláspontját ez ügyben, viszont a Nyugat igyekszik leszerelni az orosz aggodalmakat. Albright Brüsz- szelben már bepillantást enge­dett az amerikai javaslatcso­magba: a közös NATO-orosz dandárra, illetve az Oroszor­szág bevonásával alakítandó 17-ek tanácskozótestületére vonatkozó indítványa azon­ban egyelőre óvatos fogadta­tásra talált a Kremlben. Bár­hogy is végződjenek Moszkva és a NATO tárgyalásai, Orosz­ország mindenképpen ellenzi az észak-atlanti szövetség kibővítését. Ezt Jelcin elnök szóvivője jelentette be csütör­tökön, Madeleine Albright amerikai külügyminiszter láto­gatása előtt. Chirac - Románia - NATO - EU MTI __________________ Pé nteken kezdődő bukaresti látogatása előtt az Adevarul című napüapnak adott inteijújá- ban Jacques Chirac francia elnök ismét megerősítette: véleménye szerint Romániának ott a helye azoknak a jelölteknek a sorában, amelyeknek az első körben be kell jutniuk a NATO-ba. „Fran­ciaország minden erőfeszítést meg fog tenni annak érdekében, hogy erről meggyőzze vala­mennyi észak-atlanti szövetsége­sét”. A francia elnök ugyanak­kor .megjegyezte, hogy nem egyedül dönt. A Románia mel­lett szóló érvek közül kiemelte „a Magyarországgal kötött tör­ténelmi szerződést, amely stabi­litási tényezőt jelent Európá­ban”. Hangsúlyozta, hogy mind­két ország barátja Franciaország­nak, mindkettő jelölt a NATO- tagságra és tagja a nagy európai családnak. Franciaország Ukraj­nánál is szorgalmazza a román­ukrán viszály lezárását - fűzte hozzá. Chirac hangsúlyozta: a Magyarországgal kötött szerző­dés megmutatta, hogy túl lehet lépni az ilyen nehézségeken. Másfelől, fűzte hozzá, a magyar kisebbség képviselőinek részvé­tele a román kormányban azt mu­tatja, hogy érzelmi jellegű prob­lémákat is meg lehet békésen, ba­ráti módon oldani. Albright ame­rikai külügyminiszternek - közöl­te Chirac - elmondta, hogy „Ro­mánia teljes érettségről tett tanú­bizonyságot, és a NATO számára, különösen annak déli szárnya szempontjából fontos ország. Palotai István (Új Kelet) Egészen biztos vagyok benne, hogy az a nyitottság és mélységes jóakarat, ami a jelenlegi román kormány Magyarország iránt gyako­rolt külpolitikáját illeti, még a tapasztalt diplomatákat is meglepte. A szálak minél szo­rosabbra fűzése, a külügyi, a belügyi, a kereskedelmi és a kulturális megállapodások aláírása azonban csak a kez­det. Kezdet, és egyben lehető­ség is, hogy végképp a fele­dés homályába száműzzük az immár több száz éves ok­talan ellenségeskedést. A ma Romániája mit sem tehet 1921-ről, Trianonról, amint mi sem tehetünk Göm­bös Gyuláról, Rákosiról v agy Kádárról. A ma kormá­nyai ebben a vonatkozásban csak azért felelősek, hogy az országaikban élő nemzetisé­gek emberi életet élhessenek, többek között Méhkeréken és Csíkszeredán egyaránt. A kapott lehetőségekkel viszont tudni kell élni. Va­lóban roppant sokat jelent az egyre terebélyesedő ma­gyar-román kapcsolatrend­szer tudatos és többszöri han­goztatása az elektronikus médiában, hiszen jól ismer­jük ennek „agymosó” jelle­gét, és ez esetben az agymo­sás nagyon is pozitív és he­lyes dolog. A szerződéseket viszont nekünk kell élettel megtölte­nünk. Nekünk, állampolgá­roknak határon innen és túl A gyakorlat és a száraz lo­gika azt sugallja, hogy a leg­jobb módszer a gazdasági és a kulturális kapcsolatok mi­nél szorosabbra fűzése. Van benne igazság, de azt hiszem, ebben az esetben a két nép­nek, az egyszerű emberek­nek is önvizsgálatot kell tar­tani. Ha mi nem fejezzük végre be az oláhozást, és ők a bozgorozást, akkor min­den marad a régiben. Addig ők csak „szőröstalpúak” ma­radnak, mi pedig „sztyeppéi hordák”. Erre viszont semmi szükség. Be kell végre látni mindkét oldalon, hogy ne­künk is és nekik is ugyan­annyi jogunk és okunk van a hazaszeretetre! És ha ők ra­gaszkodnak - és miért is ne tennék - dákoromán múltjuk­hoz, akkor tiszteljük érte őket, mert csak ebben az esetben várhatjuk el, hogy ők is ezt tegyék. Ha tudománytalan ér­veket hallunk, ne álljunk le rögtön vitatkozni, elvégre ezeket az érveket szülhette a nemzeti büszkeség rege- és mondavilága is, és ne feled­jük, a mi sumér vagy japán eredetnézeteink minden bi­zonnyal legalább olyan mu­latságosak az ő szemükben. Toleranciára, nagyvonalú­ságra és humorra van szük­ség leginkább, mert a humor képes a leghamarabb kiölni az acsarkodás tradicionális gyökereit. És a szeretet! Ak­kor is, ha van, aki Mátyást nagy román királynak titulál­ja - egyrészt azért, mert való igaz, hogy Erdély királya is volt, másrészt pedig, a szár­mazására nézve igenis csör­gedezett benne román vér. Ne váljunk a másikra! Mindig mi kezdeményezzünk, és ha mindkét oldalon így gondol­koznak, hát örökkön vége- szakad a viszálynak. És akkor már nincs az a politikus, aki újfent össze- ugrasszon minket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom