Új Kelet, 1997. február (4. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-20 / 43. szám

1997. február 20., csütörtök „Spiccen” a költségvetés Hazai krónika Vége a teherbíró-képességnek! Országos demonstrációra készülnek a gazdakörök Dr. Nagy Frigyes Úr miniszter Földművelésügyi Minisztérium Budapest Tisztelt Miniszter Úr! A Magyarországi Gazdakörök Országos Szövetsége (MAGOSZ) rendkívüli elnökségi ülésén megtárgyalta a mezőgazdasági kistermelőket sújtó új személyi jövedelemadó és társadalombiztosítási szabályok hatályba lépése után ki­alakult helyzetet. Megítélésünk szerint ez olyan mértékű ellenszolgáltatás nél­küli tehernövekedést jelent, ami számos területen súlyos ká­rokat okoz, és ellehetetleníti a termelőket. Ezért kérjük Miniszter urat, kezdeményezze a kormány so­ron következő ülésén a kifogásolt rendelkezések visszavoná­sát, az 1996. évi eredeti állapot helyreállítását. A személyi jövedelemadóval kapcsolatban javasoljuk, hogy a kistermelők adómentes árbevétele az infláció miatt a tavalyi 1 millió fo­rintról 1 f millió forintra emelkedjen. Szükségesnek tartjuk tájékoztatni, hogy kérésünk elutasítá­sa esetén érdekképviseletünk is élni fog a tiltakozás különböző eszközeivel. Száraz Attila (Új Kelet) Több kisebb napirendi pont után kezdődött meg Nyíregyháza 1997-es költ­ségvetési tervezetének meg­vitatása. A kilencvenegy ol­dalas előterjesztés fonto­sabb részeihez László Géza, a gazdasági iroda vezetője tett kiegészítést. —Az előterjesztésből jól lát­szik. hogy az önkormányzat idei bevételei nagyon beha­tároltak. Ennek megfelelően mind az intézményüzemelte­tési, mind az önkormányzat saját bevételi spiccen vannak. Ez azt jelenti, hogy a költség- vetés szigorú végrehajtása kulcskérdés. Természetesen amennyiben valamelyik be­vétel elmarad, akkor a kiadá­si oldalon is hasonló csökke­nés mutatkozik majd.- A vállalkozási bevételek között terveztük be a vagyon­eladásból és az ingatlanok hasznosításából befolyó vár­ható összeget. Ez változhat a piac, a fizetőképes kereslet függvényében. Amennyiben a tervezettnél alacsonyabb áron kelnének el, akkor ez szintén bevételkiesést jelent.- Eléggé feszítettek az adó- és illetékbevételek. Az önkormányzat 1 milliárd fo­rintos adóbevétellel számol, miközben mindenki tudja, hogy jelentős kintlevősége van a városnak ezen a téren. Egyértelműen látszik, hogy nem olyan fegyelmezetten fizetik be a városlakók az adójukat, illetéküket, ahogy mi szeretnénk. Nagyon sok vállalkozás válik fizetéskép­telenné, mert nem tudják megfizetni adójukat. A gép­járműadónál az elmúlt esz­tendőben 100 millió forin­tot terveztünk, erre az évre viszont nyolcvanat. Rendkí­vül rossz a fizetési morál je­lentős a bevételi hátralék.- A központi költségveté­si támogatás az előző évihez képest jelentősen emelke­dett. Ennek fedezni kell a közalkalmazotti törvény szerinti bérfejlesztést, illet­ve a szociális törvény mó­dosításával összefüggő fel­adatokat. A tb-törvény mó­dosítása szintén nagy terhet ró a városra, akárcsak az egész­ségügyi hozzájárulás fizetése. Összességében megállapít­ható, hogy a központi költ­ségvetés növekedése nem fedezi az előbb felsorolt in­tézkedéseknek a költségki­hatását.- A költségvetésben sze­replő intézményi működési kiadások a legfontosabb fel­adatok elvégzéséhez megfe­lelő biztonságot jelentenek. Figyelembe vettük az ener­giahordozók árának növe­kedését, mintegy 20 száza­lékos áremelkedéssel szá­moltunk. Egyelőre nem is- meijük az új közalkalmazot­ti törvénnyel együttjáró új bérfejlesztési többletköltsé­geket. Ez az oktatási, köz- művelődési, kulturális szfé­rát érinti, számításaink sze­rint mintegy 366 millió fo­rintos nagyságrendben je­lentkezik majd. A közelmúlt­ban a lehetséges ,JF”-es be­sorolások jelentősen megnö­vekedtek. Most a közalkal­mazotti törvény próbálja ezt korrigálni. Akik korábban az „F”-es fizetési kategóriába tartoznak, azoknál szeré­nyebb mértékű béremelés lesz. Egyelőre nincs a költ­ségvetésben fedezet a szep­tember elsejével életbe lépő kötelező óraszámemeléssel együttjáró bérigényre.- Általános tartalékra két ezreléket terveztünk, nem volt más lehetőségünk. Szak­mai véleményem szerint ket­tő százalékos tartalékot is kevésnek tartok. Amennyi­ben nem két ezrelék lenne a tartalék, akkor a közgyűlés­nek fel kellene adnia a ko­rábbi felhalmozási-fejleszté­si elképzeléseit, döntéseit. A város vezetőinek, illetve a koalíciós frakcióvezetőknek volt az egyeztetett álláspont­ja, hogy próbáljuk meg ez­zel a javaslattal megkezdeni az évet. Mérlegelni kellett, hogy elveszítsünk-e bizo­nyos pályázat útján elnyert pénzeket, vagy a város inf­rastruktúrájának javítását célzó beruházásokat nehéz­ségek árán is megpróbáljuk végigvinni.- Úgy ítélem meg, hogy amennyiben ezt a költségve­tést elfogadják, akkor a vég­rehajtása elég komoly gon­dot fog okozni, hisz jelentős az olyan bevétel teljesítése, ami nem a hivatali appará­tustól függ, hanem a gazda­sági környezettől. Sokat ta­nakodtunk ezen, ezek két­ségtelenül a költségvetés bi­zonytalan pontjai. Ezeket a bevételeket végül betervez­tük, a költségvetés egyensú­lyi feltételei csak ezek segít­ségével teljesülhetnek. Egy kérdésre válaszolva a vagyoniroda vezetője, Vá- radi István szerint nagyon nehéz lesz hozni a költségve­tésben szereplő vagyoni és bérleti bevételeket. Egy évre megoldást jelenthet a város központjában lévő üzlethe­lyiségek eladása, de ez való­jában nem járható út, hiszen évről évre a bérleményekből a városnak folyamatos bevé­tele van. Egy újabb kérdés a hitel- felvételt firtatta: - A költség- vetési koncepcióban nem szerepel hitelfelvétel - vála­szolt László Géza -, de a be­ruházási feladatok miatt szük­ség van erre. Hitellel saját for­rást helyettesítünk. Az önkor­mányzat hitelfelvételi lehető­sége ennél jóval nagyobb, de nem is gondolkodtunk annak az összegnek a felvételén. A gazdasági bizottság vé­gül is másfél órás vita után elfogadásra javasolta a költ­ségvetést a következő meg­jegyzésekkel: a 2 két ezrelé­kes általános tartalék kevés, a költségvetés kiadási olda­la tovább nem bővíthető, legfeljebb átcsoportosítható. A sok kintlevőség miatt a gazdasági és a vagyoniroda adjon időről időre tájékozta­tást a likviditási helyzetről. Munkatársunktól ________ —N agy Frigyes miniszternek címzett levelet február 12-ei dátummal postáztuk — mondta Jakab Ferenc, a MAGOSZ alel- nöke, a szervezet megyei elnöke -, de a mai napig még csak vá­laszra sem méltatta a szövetsé­get. Emiatt szerdán kibővített el­nökségi ülést hívott össze az or­szágos vezetőség, amelyen egy állásfoglalást hagytunk jóvá és küldtünk meg a miniszternek: A MAGOSZ rendkívüli ki­bővített elnökségi ülésén meg­tárgyalta a mezőgazdaság jelen­legi helyzetét, az alacsony jövedelmezőség, a tb- és adó­terhek növekedése miatt kiala­Új Kelet-információ Megállapították, hogy a koncepció lényegében lebont­ja a nemzedékek és a nemek közötti szolidaritást, nem iga­zodik az alapvetően megválto­zott gazdasági és munkaerő- piaci viszonyokhoz. Ezáltal a következő évtizedekben szá­molni kell azzal, hogy orszá­gosan az időskorúak százezrei maradnak ki a nyugdíjrend­szerből, gyarapítva a minimá­lis szintű segélyért az önkor­mányzatokhoz fordulók népes táborát. Ezért a jelenlegi re­formelképzeléseket a jelenlegi formában a választmány támo­gatni nem tudja. A testület is egyetértett az­zal, hogy a jelenlegi nyugdíj- rendszer változtatások nélkül nem tartható fenn. A változá­sokat csak fokozatosan, a gaz­dasági növekedés függvényé­ben, a jövedelemarányos köz­teherviselés, a generációkon belüli és a generációk közötti szolidaritás érvényre juttatásá­val kell a parlamentnek elfo­gadnia. Az MSZP nyíregyházi választmánya tagjainak véle­ménye szerint döntés előtt kí­vánatos a lehető legszélesebb körű társadalmi támogatottság megszerzése, mivel a közbiza­lom általános hiánya, a tapasz­talható társadalmi ellenállás megakadályozhatja a legmeg­kult állapotot. Az elnökség megállapította, hogy a jövedel­mek csökkenése és a terhek aránytalan növekedése, vala­mint a feldolgozói tevékenység megszüntetése a gazdákat telje­sen ellehetetleníti. A gazdák az alacsony jövedelmezőség és a rendezetlen tulajdonviszonyok miatt hitelképtelenek, ugyan­akkor gazdasági erejükön felül minősítik őket adóképesnek. A termelőkkel szemben a kereskedők az ipari termékek árának növekedését érvényesí­tik, azonban a termelők a fel­vevőpiac telítettsége és a vá­sárlóerő csökkenése miatt nem tudják a költségnövekedést fo­ganatosítani. felelőbb reformlépések beveze­tését, sikerét. Félő, hogy a különböző politikai tényezők a nyugdíjrendszer átalakítását — a választási kampány közép­pontjába állítva — saját politi­kai befolyásuk növelésére használják majd fel. Megfon­tolandó tehát a törvény 1998- as, akár részleges hatályba lép­tetése is. A tanácskozás résztvevői úgy ítélik meg, hogy az új ellátási formának a társadalom min­denkori jóléti rendszerébe kell il­leszkednie. A tervezetek ugyanis nem adnak megnyugtató vá­laszt arra, hogy mi történjen azokkal, akik még a nyugdíjas­kor előtt vesztik el munkaké­pességüket, illetve hosszabb- rövidebb időre kiszorulnak a munkaerőpiacról. Az aktív ko­rúak száma ma Magyarorszá­gon mintegy hatmillió, szem­ben a csupán 3,7 millió járu­lékfizetővel. Szabolcs-Szat- már-Bereg megyében közis­merten a legnagyobb az állás­talanok aránya, s ezen belül is a tartós munkanélkülieké. So­kak számára csupán a minimá­lis 20 éves munkaviszony meg­szerzése a realitás, akik így csak nagyon alacsony nyugdíjra számíthatnak. A kormány tervezete szerint a tőkefedezeti rendszer beveze­tésével csak a 35^10 éves mun­kaviszonyt elérők, nagy jöve­llyen körülmények között a terméket nem a termelő adja el, hanem a vevő vásárolja meg, mégpedig a pozíciója által dik­tált áron és fizetési feltételekkel. Az információ hiánya, illetve késedelmessége, a nem egyértel­mű tájékoztatás miatt önhibáju­kon kívül több százezer ember kerülhet törvénysértő helyzet­be. Komolytalan és elfogadha­tatlan, hogy az országban „vi­rágzó” feketegazdaság az egyre nagyobb korrupció felszámolá­sa helyett a mezőgazdasági termelők terheit növeli arányta­lanul. A törvény egyes elemeinek megváltoztatása helyett az 19% évi tb- és adótörvények vissza­állítása a megoldás azzal a mó­dosítással, hogy a kistermelők adómentes árbevétele az infláció miatt egymillió forintról 1,5 mil­lió forintra emelkedjen 1997- ben. Amennyiben követeléseinket március 5-éig a kormány nem terjeszti a parlament elé, úgy az ország minden megyéjére ki­terjedő demonstrációt szerve­zünk március 10-én. Szövetsé­günk az országos demonstráció szervezését a mai napon meg­kezdte. Ezt megelőzően a MAGOSZ Borsod-Abaúj-Zemplén és Bács- Kiskun-Szolnok megyei szerve­zete február 24-én, hétfőn fi­gyelmeztető demonstrációt tart. Amennyiben Nagy Frigyes mi­niszter továbbra sem tesz sem­mit a mezőgazdaságban élők helyzetének javításáért, úgy márciusban az ország összes gazdaköre egész napos tiltako­zó akciót szervez. delmű állampolgárok számít­hatnak biztosabb és magasabb nyugdíjra. A nyugdíjpénztá­rakban „kamatozó” tőke az el­képzelések szerint beruházá­sokra, fejlesztésekre fordítható. A tőkés azonban ott ruház be és fejleszt, ahol a megtérülés feltételei kedvezőbbek. Térsé­günk sajnos nem vonzó ebből a szempontból, így az új nyug­díjrendszerrel megyénk lakói­nak helyzete nem javul, ellen­kezőleg, tovább romlana a fővároshoz és a dunántúli régi­ókhoz képest. A nyíregyházi szocialisták vitatják a sok kicsi magán­nyugdíjpénztár működési lét- jogosultságát. Állításuk szerint a sokkal egyszerűbben és köny- nyebben ellenőrizhetően mű­ködő nagy nyugdíjalapok iránt nagyobb a közbizalom. A kis pénztáraknál a működési ki­adások magasabbak lesznek, és a megtakarítások is kevésbé hatékonyan kamatoztathatók. Egyöntetű vélemény alakult ki az értekezleten arról, hogy a nyugdíjak vásárlóértékének megőrzése érdekében az éves emelés feleljen meg a nettó jö­vedelem-kiáramlás növekedé­sének. A járulékbefizetésnél kezdetben alacsonyabb mérté­kű legyen a tőkefedezeti há­nyad, az állami garancia-válla­lás terjedjen ki a tőkére és ho- zadékaira. Az áttérés költsége és hiánya ne a nyugdíjalapot terhelje, és a leendő EU-csatla- kozásra figyelemmel az új rend­szer feleljen meg az általáno­san elterjedt nyugat-európai gyakorlatnak. Kevés a tartalék, fogy a vagyon A nyíregyházi közgyűlés gazdasági bizottsága kedd délután kihelyezett ülést tartott a Mezőgazdasági Fő­iskola Apagyi Tangazdaságában. A bizottság közel kétórás ismerkedés, terepbejárás után kezdte csak meg az érdemi munkát. Megőrizni a nyugdijak vásárlóértékét! MSZP-s „nem” a tervezetre Az MSZP nyíregyházi városi választmánya a közelmúlt­ban megtartott ülésén a nyugdíjasok, valamint a járulé­kot fizető munkáltatók és munkavállalók, továbbá a nyug­díjbiztosítási megyei testület képviselőinek véleményét is megismerve állást foglalt a tervezett nyugdíjreformról. Fekete Tibor (Új Kelet) Végéhez közeledik a priva­tizáció, ami eladható volt, az már gazdára talált. A ma- gánosított cégek némelyike nem egészen etikus módon került új gazdájához. A bagó­ért átjátszott vagyon, az elv­barátok előnyben részesítése felzúdulást váltott ki a köz­véleményben, de törvényes­nek minősítették, így nem le­het tenni ellene semmit. Közben történetek kering­tek egy forintért eladott szék- házakról, tizedáron megvett autószervizekről, vagy épp az állam részéről igencsak előnytelenül megkötött adásvételi szerződésekről. Az ügyek nagy részében az ÁPV Rt. (elődje az Állami Vagyonügynökség) néhány sokadrangú beosztottja „vit­te el a balhét”. Ráadásul az előző és a mostani kormány­zó pártoknak sincs mit egy­más szemére vetni, mert ’94 előtt és után is történtek gya­nús magánosítások. A törté­net lezárult. Most azonban új fordula­tot vesz a vagyonátjátszás menete, és megpróbálják le­galizálni a felhalmozott va­gyont. Kormányzati szándék szerint vagyonnyilatkozatra köteleznék az állampolgáro­kat. Ezzel két legyet ütnének egy csapásra. Ellenőrizhe­tőbbé válnának a kisembe­rek, ugyanakkor immár hiva­talossá tehetnék a korábban elorozott javakat. A törvény- tervezetnek nem lenne visz- szamenő hatálya, adózni csak a bevallás után szerzett javakért kellene, és senki sem firtatná, miből szerezte eddi­gi értékeit. Aki például tized­áron megvett egy gyárat, vagy ettől még tisztátalanabb körülmények között jutott vagyonhoz, annak ezután már semmitől sem kellene tartania. Az adóhatóság csak azt ellenőrizné, amit ezután termelne az a gyár, és tény­ként fogadná el a vagyon­tárgy meglétét. Ha például valaki korábbi összeköttetései révén hozzá­jutott egy ötmilliárd forint ér­tékű üzemhez, ami után még csak nem is adózott, az a jövőben csak a kimutatható jövedelem után fizetné meg a különböző adónemeket. Tehetné, lenne miből. Nekünk, egyszerű polgá­roknak öt évre visszamenően az utolsó fillérig el kell szá­molnunk jövedelmünkkel. Nekik miért nem kell? Ez lenne az igazi állami­lag garantált pénzmosás! Kíváncsian várom a tör­vénytervezet parlamenti vi­táját. A kisgazdák és a fiatal demokraták valószínűleg he­vesen támadják majd az előterjesztést, hisz ők kima­radtak az akkori osztozko­dásból. A mostani és a koráb­bi kormánypártok azonban feltehetően egységre jutnak a kérdésben, mert nem egy­szer éppen ők juttatták a tűz­nél melegedőket parázshoz. A nagypolitikában nagy pénzekről van szó, és a To- csik-botrány is bebizonyítot­ta, a pártok mindenre képe­sek, hogy választási kampá­nyukhoz pénzhez juthassa­nak. Mi sem természetesebb, mint hogy azoktól várják az apanázst, akiket annak ide­jén ők juttattak vagyonhoz. A módszer kísértetiesen ha­sonlít az olasz modellhez, és látjuk mi lett az eredménye. Káosz, korrupció, maffia...

Next

/
Oldalképek
Tartalom