Új Kelet, 1997. február (4. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-14 / 38. szám

22\ 1997. február 14., péntek Mezőgazdaság A Biofert ötéves felhasznalasa a tápanyag-visszapótlásban illijjijijii jAGROFERM ****••••• Gyártja és forgalmazza '***' ^ AGROFERM 4183 Kaba, Nádudvari útfél Telefon: (06-54) 480-518, fax: (06-54) 480-528 A termék megrendelhető telefaxon vagy levélben az AGROFERM-nél. Ingyenes szaktanácsadás. Kérjen szaktanácsot, vásárolja termékeinket! Az Agroferm Közép-Kelet-Európa legnagyobb lizingyártó üzeme - kapacitása 10 OOO tonna lizin HCL. A lizin a sertés- és ba­romfitakarmányozásban elengedhetetlen esszenci­ális limitáló aminosav. A lizingyártás során ke­letkező mellékterméket az üzem további kezelés­nek veti alá (bepárlás, semlegesítés). Az eljárás eredménye­ként keletkező „CMS” ol­datot az Agroferm az alábbi területeken és már­kanéven forgalmazza. Protoferm-L: magas nyers fehérjetartalmú és hozamfokozó hatású fo­lyadék, kérődző állatok számára. Protopán: a Protoferm- L porított formája. Biofert: a növényter­mesztésben tápanyag­visszapótlásra használt nitrogéntartalmú tápol­dat. A Biofert összetétele: nitrogéntartalom: 6 % mikroelem-tartalom: 60-80 mg/l vitaminok: 160-180 mg/l aminosavak: 25 mg/l Kiindulva a lizinüzem- ben felhasznált alapanya­gokból, illetve a gyártás- technológiából, az Ag­roferm kérte a Biokultúra Egyesülettől a Biofert bioter­mékké minősítését. Az egyesület szakbizottsá­ga a szükséges vizsgálatok után a Biofert „Biotermesz­tésben ajánlott termékek” kategóriájába sorolta. A Biofert felhasználásának alakulása az elmúlt öt évben: A Biofert felhasználása az 1991-96 időszakban több mint háromszorosára emelke­dett. A visszaeső műtrágya-fel­használás ellenére a Biofert alkalmazása megháromszoro­zódott. Ennek okai:- A termék bevezetési idő­szakában végzett sokoldalú és különböző irányú kísérletek el­végzése. A gödöllői és a deb­receni Agrártudományi Egye­tem bevonásával mind szántó­földi, mind kertészeti kultúrák­ra végzett a vállalat kisparcel- lás, illetve üzemi tartamkísér­leteket. A Bioferttel végzett kí­sérletek eredményét öt év alatt a gyakorlat visszaigazolta.- A felhasználás széles ská­lája- ugyanis közvetlenül is ki­szórható, a nitrogéntartalom to­vább növelhető, rövid tárolást feltételezve — szuszpenziós mű­trágyák alapanyagaként is fel- használhatók. A különböző ás­ványi anyagokra (perlit, tőzeg, alginit) feljuttatva egyszerűbb a szállítás, kiszórás.- A termék kedvező ár­fekvése. Az Agroferm termékre vonatkozó árstratégiája az elmúlt időszakban a mind szélesebb körben történő elterjesztésen és a stabil felhasználás megteremté­sén alapult. Az árstratégia alapja az, hogy a Biofert-összetéte- léből csak a nitrogént ki­emelve - a nitrogén ható­anyagra számítva a lehe­tő legkedvezőbb áron ke­rüljön a felhasználóhoz, figyelembe véve a szállí­tási és kijuttatási költsé­geket is. A legnagyobb tételeket felhasználó partnereinknél külön megállapodás kere­tében rögzítjük az árat és a fizetési feltételeket. Összefoglalva: a Biofert ötéves felhasználási ta­pasztalata azt bizonyítja, hogy meghatározó helye van ma már Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár, Békés- és Szolnok megye táp­anyag-visszapótlásában . A gyártó - Agroferm Japán-Magyar Fermentá­cióipari Rt. Kaba, Nádud­vari útfél. (X) MARTONVASAR A Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Kutatóintézete 1949-ben lé­tesült a 30 kilométerre Bu­dapesttől nyugati irányban található Martonvásáron. A kutatóintézet elsődleges feladata növénynemesítési és -termesztési komplex ku­tatások végzése, valamint a felsőfokú oktatásban és a mezőgazdasági szaktanács- adásban történő részvétel. A kutatási tevékenység fő célja a világ mezőgazdasá­gának legnagyobb területén termesztett gabonafélék vizsgálata. A sokoldalú ku­tatások kiterjednek a klasszi­kus és molekuláris genetiká­ra, a biotechnológiára, egyes növényélettani folyamatok tanulmányozására, sejtbio­lógiai kísérletekre. Ezenkí­vül nemesítés-módszertani, növénykórtani, rezisztencia- nemesítési, növénytermesz­tési vizsgálatok teszik teljes­sé a nemesítési kutatásokat, melynek köszönhetően a Martonvásáron szelektált növényfajták ismertté váltak országhatáron belül és kívül az elmúlt közel fél évszázad során. Az alapkutatástól induló és az új növényfajta vetőmag­jának előállításával befeje­ződő kutatás eredményessé­gét nagyban befolyásolja a hatékony szaktanácsadási te­vékenység. A gyakorlati A hibridek atyja Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Kutatóintézete szakemberek jól ismerik fajtabe­mutatóikat, szakmai találkozóikat, szakpropaganda-kiadványaikat. *** — A Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Kuta­tóintézetének múltjáról és jele­néről dr. BedőZoltán igazgató úr így nyilatkozott: Az MKI külföldön is és ország­szerte is közismert búzanemesí­téseiről. Fajtái 1970-től terjedtek el. Részarányuk a termelésben fo­lyamatosan nőtt. A 80-as évek is­mert fajtái voltak a „Martonvásári 8-as, Martonvásári 10-es és Martonvásári 12-es” hibridjei. A 90-es évek elejétől átalakult a Martonvásári búzaszortiment, amely az ország termelésének 60 százalékát teszi ki. A jelenlegi faj­ták: a Martonvásári 16-os, 19-es, majd jelenleg a legnépszerűbb a Martonvásári 23-as, a Fatima 2, a MV Optima, a MV Vilma, és megjelentek a köztermelésben a speciális minőségű, nagy sikértar­talmú búzafajták, a MV Emma és a MV Magdaléna is. Ez utóbbiak garantálják a kiváló sütőipari minőséget. A gabonakutatás ugyanakkor az elmúlt időkben kiszélesedett, ennek köszönhetően ma már nemcsak őszi búzafajtákat állíta­nak elő a kutatók, hanem más ka­lászos gabonafajtákban is sikere­ket érnek el. Martonvásár vezet­te be a magyar termelésbe a tritikálét, és ma már mindenki számára ismert a Presto, a Tewo, a Moniko nevű tritikáléfajta. A magyar tavasziáipa-vetéste- rület döntő részén is a marton­vásári érdekeltségű fajtákat ter­mesztenek. Legnépszerűbb a Jubilant, az Orbit és a Svit tava- sziárpa-fajta, melyek igen jó sör­ipari minőséggel is rendelkeznek. Martonvásár honosította ta­valy az igen bőtermő Mottó rozsfajtát, amely remélhetőleg Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyében is népszerű lesz az elkövetkezendő években. A minőségre törekvés jegyé­ben Martonvásár durumbúza- fajtákat is nemesít, és ezek kö­zül már állami minősítést kapott az Odtmadur és a Martondúr faj­ta. Ezek az őszi durumbúza- fajták már igen jó télállósággal is rendelkeznek jó minőségük mellett. (Ezekből készült a tojás nélküli tészta.) Dr. Szundy Tamás kukoricaku­tatási igazgatóhelyettes: - Euró­pa első kukoricahibridjét, az MV 5-öst 1953-ban regisztrálták. A mai martonvásári kukoricahibri­dek ennek méltó utódai. Jelenleg 17 szemeskukorica és hét silóku­korica közül választhatnak a termelők. A martonvásári kuko­ricahibridekre a kiváló alkalmaz­kodóképesség a jellemző. Az or­szág száraz klímája alatt is nyolc­tíz tonnát képesek hektáronként teremni, de ha kedvezőbbé válik az időjárás, akkor 11-13 tonna át­lagtermés is elérhető. 1996-ban OMÉK-nagydíjat kapott a Norma hibridkukorica­fajta, ami a legjobb szárazságtű­résűssel és a legjobb alkal­mazkodóképességgel ren­delkezik, kedvező feltételek között még a Normánál is na­gyobb terméshozamra képes a Martonvásári 355-ös. A legújabb martonvásári hibridek, a Martonvásári 444-es és a Martonvásári 484-es kiemelkedően nagy termést adnak, és betaka­rításkori szemnedvesség-tar- talmuk alacsonyabb, mint versenytársaiké. A leggazdaságosabb mar­tonvásári hibridek közé tar­tozik a Gazda nevű hibrid, amely kiváló alkalmazkodó és nagyon megbízható. A martonvásári hibridek vető­magja olcsó. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy vetőmagtermelésünk gazda­ságos. Erre talán a legjobb példa a MVNK 333-as, melyből egy hektrányi vető­mag ára már 3500 forintért is megvehető. Extenzív fel­tételek között ez a hibrid na­gyobb termésre is képes, mint intenzívebb társai. Sze­mes- és silókukorica-ter­mesztésre egyaránt alkalmas. Alapelvük, hogy magas színvonalú, alapozó kutatás nélkül nem lehet tartósan si­keres a fajtaelőállító nemesí­tés. Intézetük sokoldalú ku­tatógárdája egy olyan inno­vációs láncot fog át tevé­kenységével, melynek célja a jövő egészségesebb és táp­lálóbb élelmiszerének elő­állításához leginkább meg­felelő növényi szaporító­anyag biztosítása a termé­szetre legkevésbé káros be­avatkozással. Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Kutatóintézete, 2462 Mar­tonvásár. Telefon: 22/460- 016, fax: 22/460-213. (X)

Next

/
Oldalképek
Tartalom