Új Kelet, 1997. február (4. évfolyam, 27-50. szám)
1997-02-14 / 38. szám
Kényszerlépés ••t (Folytatás az 1. oldalról)- Mire jó az, hogy az ellenzéki képviselőknek nem adtak még a javaslatból? Ráadásul, amennyire én tudom, az ellenzéki képviselőkkel pártonként külön egyeztetett a polgár- mester...- Eddig sem én, sem a társaim nem tárgyaltak ellenzéki pártokkal a költségvetésről. A napokban megkezdődik a különböző bizottsági üléseken a költségvetés tárgyalása, tehát szakmai oldalról a bizottsági tagok - ellenzékiek is - elmondhatják a véleményüket. Természetesen a nyolcpárti egyeztetés mechanizmusát nem akarjuk kihagyni a közgyűlés előtt. Arról nem tudok, hogy a polgármester egyeztetne az ellenzékkel... —Böngészve a tervezetet, az embernek szemet szúr, hogy nagyon sok fejlesztési feladat elmarad. ,, Pénz ügyi fedezet hiánya miatt nem tervezhető” a lakásprogram. Egyelőre nem látni, hogy a város közüzemi cégeinek átszervezése után jobban jártunk volna...- Ma már világosan látszik, hogy az önkormányzat állami bevétele jóval kevesebb lesz, mint amit előre jeleztek a számunkra. Miután a helyi bevételeink sem emelkedtek, így aztán azt a pénzt kellett elosztanunk, ami a rendelkezésünkre áll. Én úgy érzem, sikeresen hajtottuk végre a feladatot. Az más kérdés, hogy az előzetes igényeknek nem tudtunk megfelelni. Nem értek egyet azzal, hogy a fejlesztések aránya a költségvetésben alacsony. Azt viszont elfogadom, hogy nagyon sok olyan fejlesztési feladat elmarad, amit bizony jó lenne elvégezni. A tavalyi 3-400 millióval szemben az idén erre a célra 1 milliárd forintot költünk, ez azt jelenti, hogy a költségvetés 10 százalékát fejlesztésre fordítjuk. A költség- vetés koncepciójában egyébként már korábban megjelent, hogy mintegy 400-450 millió forint hiányzik a bevételi oldalról. Emiatt aztán kurtításokat kellett végezni. Nagyon örülnék annak, ha év közben pluszpénzekhez juthatnánk, hiszen abban az esetben újabb feladatokat végezhetnénk el.- Van-e még mit eladni a városnak? Erre célzott a többletbevételkor?- A városnak nagyon sok vagyontárgya van, de egyszer már el kellene dönteni, hogy egyáltalán mi eladható a városban. Hosszas viták folynak a nem lakáscélú bérlemények, magyarul az üzlethelyiségek eladásáról vagy el nem adásáról. Nagyon megosztottak a képviselők abban, hogy mi legyen ezek sorsa. A jelenleg kiadott bérlemények ára nem igazodik a piachoz, az önkormányzat nem tud piaci árat érvényesíteni, nem tud tartozásokat behajtani. Sokkal célszerűbbnek tartanám, ha ezek jó részét eladnánk, és az így befolyt összeget arra fordítanánk, hogy olyan bevételhez jussunk, ami hosszú távon, évről évre jelentkezne. Egyébként a városi vagyon eladását az egész országban kényszerszülte lépésnek tartom. Mellesleg, más városokban nagyságrendekkel nagyobb vagyonértékesítés zajlik, mint nálunk. Sajnos, amíg például állami normatívából nem lehet finanszírozni az oktatási szférát, a pedagógusok bérét, addig kikerülhetetlen, hogy a város ne adjon támogatást ennek a területnek. Be kell látni, hogy nem jószántunkból adjuk el egyes vagyontárgyainkat, hanem azért, mert a „kötelező feladataink” elvégzéséhez sem áll rendelkezésre megfelelő pénz.- Nem vagyok látnok, jós, de azt előre lehet sejteni, hogy az ellenzék nem fogja megszavazni a költségvetést. Lesz-e elég erő a koalícióban, hogy keresztülvigye az akaratát?- A koalíció biztos hogy el fog fogadni majd február végén egy költségvetést. Természetesen én sem hiszem, hogy az meg fog egyezni azzal, amiről most beszélgetünk. Nyilván lesznek a közeli napokban olyan javaslatok, amelyeket be kell építeni az előterjesztésbe. Kíváncsian várom az ellenzék viselkedését. Azzal tisztában vagyok, hogy nem fogják megszavazni a költségvetést. Nagy kérdés, hogy csak bírálni fognak, vagy a bírálatuk során megnevezik-e az igényeikhez a forrásokat? Amennyiben csak igényeket fogalmaznak meg, csak szólamokkal próbálnak operálni, akkor ezzel gyakorlatilag saját magukat minősítik majd.- Ön bizakodó, miközben azért az SZDSZ részéről időnként úgy mondanak véleményt, mintha ők nem is lemének a koalíció tagjai. Legutóbb a párt városi elnöke nyilatkozott úgy, mintha ő kívülállóként szemlélhetné a közgyűlésben történteket, a polgármesteri hivatal munkáját...- Roppant érthetetlennek tartottam az ominózus nyilatkozatot, stílusában brutálisnak és durvának. Azért volt számomra érthetetlen a nyilatkozat, mert az MSZP és az SZDSZ decemberben koalíciós egyeztető tárgyalásokat folytatott. Ezen Poroszka Ottó, a párt városi elnöke is jelen volt. Úgy álltunk fel a tárgyalóasztaltól, hogy megegyeztünk a dolgokban. Ezután másfél hónappal később megszületik egy olyan nyilatkozat az elnök úr részéről, ami a város vezetőit és annak hivatalát arra alkalmatlannak tartja, a stratégiáját és napi munkáját hibásnak minősíti. Ezzel én nem értek egyet. A koalíciós tárgyalásokon ezek a kifogások nem vetődtek fel, illetve, ha érintettük ezeket a témákat, akkor sikerült közös álláspontot kialakítani. A nyilatkozatot semmi másnak nem tudom értelmezni, mint annak a politikáját, amelyet az SZDSZ sikeresen játszik a városunkban és máshol is az országban, ez a „kinn is vagyok, benn is vagyok” taktika. Ebből mi a következő időszakban nem kérünk. Amennyiben a szabad- demokraták szervezete továbbra is ezt a taktikát folytatja, akkor magára vessen... Megítélésem szerint az SZDSZ most becsapja a polgárokat azzal, hogy bizonyos kérdésekben úgy foglal állást, mint a koalíció tagja, míg másokban úgy viselkedik, mint akinek semmi köze a koalícióhoz, a koalíciós döntésekhez. Egyértel- műsíteni kellene mindenki számára, hogy mit is akarnak. Nem kívánok sajtópolémiába bonyolódni sem Poroszka Ottóval, sem az SZDSZ-szel, de miután ők szegték meg a koalíciós megállapodásokat, úgy érzem, nyugodtan elmondhattam én is a véleményemet. Nyíregyháza 1997. február 14., péntek Eleven kövek - IX. A Jósaváros - új otthonok tömege Előző fejezetünkben dr. Jósa András páratlanul gazdag, bámulatosan sokoldalú életműve előtt tisztelgünk. Nyíregyháza számtalan jelét adta ragaszkodásának, és valóban őrizte, megőrizte a tudós orvos emlékét. Róla nevezték el a kórházat, a múzeumot, a régi Károlyi utcát és nem utolsósorban a Jósavárost. Stevanyik András Negyedszázaddal ezelőtt ezen a területen csak néhány utca, egymásba hajló szőlőskertek búcsúztatták a városból távozókat. Az apró, földbe vájt házak zöménél az ablakok olyan alacsonyan álltak, hogy egy termetes liba könnyedén ellenőrizhette a gazdák ténykedését. Az akkor még hatvan-hetvenezres városka kezdte szétfeszíteni megszokott kereteit. Elkerülhetetlenné vált a tervezett terjeszkedés, az új otthonok tömeges építése. A városrész elején magasodó szimbolikus tégla és az árnyékában meghúzódó emléktábla Nyíregyháza híres régi építőinek és Jósaváros „névtelen” építőinek állít örök emléket. A hatalmas téglatestbe vésett B.M. felirat Barzó Mihályra utal, aki a századforduló lendületes fejlesztéseinek állandó szereplőjévé vált társával, Vojtovits Bertalannal. Az iparospáros kivitelezésében készült el például a Korona Szálló, a Színház, a görög katolikus templom stb. A felhasznált téglák többsége az általuk alapított bujtosi téglagyárból került elő. A jósavárosi lakótelep meghatározó tömbjei 1972- 1978 között a debreceni tervező vállalat tervei alapján az akkor még virágkorát élő SZÁÉV és a Kemév kivitelezésében készültek. Már 1971 októberében elkezdődött az első házak összeszerelése, két év múlva 1202, 1975 végén 2200, 1976-ra pedig már 2500 lakást adtak át. Az 1978. augusztus 20-ai avatóünnepségen közel négyezer új otthon elkészítéséről számolhattak be a köszöntők. Emellett öt ABC, két nagy iskola, óvodák, bölcsődék, üzletek alkották a kisvárosi lakótelepet. Novemberben a meghagyott dombon egyedülállóan különleges palánkvárat vehettek birtokba az ifjú honfoglalók. A nyolcvanas években főleg északi és nyugati irányban családi házak építésével teljesedett ki Jósaváros. A névválasztás a városi tanács által 1971 végén kiírt pályázat eredménye. Félszáz javaslat érkezett, ezek zöme a terület régi neveiből, jellegéből, sajátosságaiból indult ki: Oszőlőskert, Oszőlő lakótelep, Egres, Izabella-telep - a jellemző szőlőfajta után -, Erdeiváros, Kertváros. Más pályázatok erőszakolt távoli motivációkat jelenítettek meg: Daru-telep, Széria-telep, Fortuna lakótelep, Jonatán lakókörzet, vagy Új Élet lakótelep. Végül sok pályázó a város vagy a megye nagyjai- ból kívánta elneveztetni az új városrészt: Inczédy György, Hatzel Antal, Váci Mihály, Szamuely Tibor neve is felmerült, illetve javaslat érkezett Gagarinra is. A végeredményt ismerjük, és örülhetünk, hogy a városatyák dr. Jósa András mellett döntöttek. A névadó szobrát 1987-ben Györfy Lajos szobrászművész alkotta meg és a megyei tanácstagi alapból származott a munka anyagi fedezete. Még egy mementó idézte Jósa András emlékét: a rendszerváltás után nagy vihart kavaró iskolaátadásig - a 15. Számú Általános Iskola épülete - az oktatási intézmény aulájában függött egy márványlap. Az iskoláknál maradva, örömmel fogadhatjuk a ne- vesítési mozgalom kiteljesedését. Sőt, két intézmény művészi kivitelezésű emléktábla elkészítésére is áldozott. Az Arany János Gimnázium és Általános Iskola előterében Györfy Sándor gyönyörű domborműve látható. (1991). A közeli gyakorló iskola Eötvös József nevét vette fel, és a névadó arcképe - Dániel Péter művésztanár alkotása - 1995 óta díszíti az aulát. Még egy emléktábla vár megemlítésre. A (volt) könyvesbolt falát Tarr Miklós alkotása, a „szőke város” neves költőjéről Váci Mi- hályról készült rézdombormű díszítette. A kilencvenes években folytatódott a lakótelep bővítése, fejlesztése. Felszentelték a görög katolikus templomot, az Emmaus Evangélikus Szeretetotthont. Elkészült a Korányi utca-Pazonyi út közötti összekötőkapocs. A sok vihart kavaró családi házas építkezések sora sem szakadt meg (Törpe utca és környéke). Új bevásárlóközpont nyílt a megszűnt MDF- piac helyén. A nehezedő élet- körülmények ellenére még lüktet, gyarapodik a Jósa Ansdrás örökségét is felvállaló városrész. Mintha érvényesíteni akarná Kiss Lajos 75 éve írott biztató szavait: „A kincs, mit Jósa András képvisel, akkor fog bőven kamatozni, ha megismerjük és követni fogjuk az ő utain, keresve az igazat, a szépet, hogy hozzá hasonlók lehessünk.” A fogyasztók védelme K. Z. (Új Kelet)_____________ A kereskedelmi egységek működését február 21-étől szabályozó új kormányrendeletet ismertette tegnap sajtótájékoztatóján dr. Fazekas János, Nyíregyháza jegyzője. A jogszabály nagyobb figyelmet fordít a fogyasztók védelmére, a lakosság nyugalmára, és szigorúbban kezeli a boltok üzemeltetőit. Az egységek tulajdonosainak, bérlőinek augusztus 21-éig meg kell újítani 2 ezer forint illeték- bélyeg és a szükséges szak- hatósági engedélyek ellenében engedélyeiket. A jegyző arra hívta fel a figyelmet,hogy emiatt esetleg az ügyintézés ideje hosszabb lesz. A változások miatt a város képviselő-testületének újra kell szabályozni a közterület-árusítási rendeletét. Az utcán árulható termékek köre ugyanis bővül. A vásárlók panaszaikat a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség mellett a polgármesteri hivatalban is elmondhatják. Köteles István, a polgármesteri hivatal hatósági ügyosztályának vezetője arról számolt be, hogy munkatársaival felkészült az engedélykérők rohamára. A megyeszékhelyen a jelenlegi adatok alaján 6540 kereskedelmi egységet tartanak nyilván. A rendelet előírja, hogy a boltban és kirakatbein elhelyezett termékek árát fel kell Hinteni. A vásárlók könyvét a település jegyzője hitelesíti, a dokumentumot rendszeresen ellenőrzik a szakemberek. A szabályok ellen vétőket 30 ezer forintig terjedő pénbírsággal sújthatják, sőt, azonnali hatállyal bezárathatják a boltot. Vendéglátóipari egységekben 18 éven aluliaknak továbbra sem szabad szeszes italt kiszolgálni. A boltokban 14 éven aluliak nem vásárolhatnak alkohol tartalmú italokat. A kereskedelmi egységeket névvel kell ellátni, egy településen két egyforma nem lehet. Társaság árletörésre K. Z. (Új Kelet) Az oktatási bizottság tagjai előtt számolt be szerda délután Békési Elemér, a polgármesteri hivatal humán irodájának helyettes vezetője a nyíregyházi közoktatás fejlesztési koncepciójáról és az ebből adódó feladatokról. Az elképzelések kidolgozására tizenhárom oktatási szakembert kértek fel, és a munkába bevonják a nem önkormányzati intézmények vezetőit is. Egy alapítvány a Bánki Donát Ipari Szakközépiskola területén szeretne kollégiumot építeni. A kis testület tagjai a szándékot üdvözölték, de nem az intézmény kerítésén belül. A megyeszékhely három gimnáziuma, a Krúdy Gyula, a Kölcsey Ferenc és Zrínyi Hona a város felsőfokú oktatási intézményeivel együtt közhasznú társaságot kíván alakítani. A jelképes téglaszobor Fotók: Bozsó Katalin Jósaváros-emléktábla I Arany János-dombormű
