Új Kelet, 1997. február (4. évfolyam, 27-50. szám)
1997-02-12 / 36. szám
Nyíregyháza 1997. február 12., szerda Erő és jószándék Új Kelet-információ A napokban kell dönteniük az adófizetőknek arról, mire ajánlják fel az elmúlt évi személyi jövedelem- adójuk egy százalékát. Nyíregyháza vezetőinek számítása szerint ez az összeg együttesen a megyeszékhely lakóinál megközelíti a 40 millió forintot. Ez több mint amennyit az önkormányzat költségvetéséből kulturális csoportok támogatására vagy a sportra tud fordítani.Csabai Lászlóné polgármester ezért is kéri, hogy a város lakói ezt az adó- bevallás készítésénél vegyék figyelembe. A város vezetője néhány öteletet ad, hogy mely alapítványokat segíthetjük működésük javításában. Csabai Lászlóné véleménye szerint felhívása elfogadásával közvetlenül tapasztalhatjuk a magunk erejét és egymás jószándékát. Nyíregyháza Közbiztonságáért Közalapítvány, adószáma: 19207779-1-15; Nyíregyházi Tudományos Alapítvány, adószáma: 19209087-1-15; Nyíregyházi Városvédő Egyesület, adószáma: 19214050-1-15; Nyíregyháza Tiszta Levegőjéért Alapítvány, adószáma: 18793730-1-15; E- Misszió Egyesület, adószáma: 19214555-1-15; Rászorulók Életének Segítése Közalapítvány, adószáma: 18795347-1-15; Nyíregyháza Családi Kör Egyesület, adószáma: 19205135- 1-15; Bereg Gyermekekért Alapítvány, adószáma: 19208354— 1-15; Kelet Karitász Egyesület, adószáma: 18792179—1—15; Kertvárosi Református Egyházközösség Szeretetintézményei, adószáma: 19858186-1-15; Cantemus Alapítvány, adószáma: 19207171-1-15; Nyírség Táncegyüttes, adószáma: 19208608-1-15; Szabolcs Táncegyüttes, adószáma: 19208608-1-15; Igrice Táncegyüttes - a népi hagyományok ápolásáért, adószáma: 19207315-1-15; Pro Archi Alapítvány, adószáma: 19208615-1-15; Szabolcsi Koncert Fúvószenekar és Majorette Csoport, adószáma: 15403320- 2-15; Re-Flex Modemtánc Stúdió, adószáma: 15403320-2-15; Primavera a Balettkultúráért Alapítvány, adószáma: 19210049-1-15. Lelkipásztori központ A római katolikus templom oldalában, az egykori tűzfal helyén új épület magasodik. Az Egyházmegyei Lelkipásztori Központot várhatóan március végén adja át a kivitelező. Bár a külső homlokzat már elnyerte végleges alakját és színét, a belső munkálatok még mindig tartanak. A központot a Debreceni-Nyíregyházi Egyházmegye püspöke építtette. Az épület elsősorban különböző szemináriumok és népfőiskolák megrendezésére, katolikusklubok működésére és egy könyvtár berendezésére lesz alkalmas. Fogadni tudja majd a más városokból érkezett vendégeket is, hiszen az első szinten ötven-hatvan látogatót tudnak majd elszállásolni. Iskolai ismerkedés Új Kelet-információ ______ Bá belőadásra várják a leendő első osztályos tanulókat és szüleiket február 17-én, hétfőn 10 órától a nyíregyházi Jókai Mór Református Általános Iskola pedagógusai. A rendezvény résztvevőinek lehetőségük nyílik arra, hogy megismerkedjenek az intézménnyel. Egy nappal később az érdeklődőket nyílt tanítási napra várják 8 és 10 óra között. A Jókai nevelői kiemelten kezeik az angol és a német nyelv, az informatika és a testnevelés oktatását. Az iskola vezetői és pedagógusai köszönettel veszik, ha az adófizetők adójuk egy százalékát sok más lehetőség közül a Jókai Mór Általános Iskoláért Alapítványnak utaltatják át. Adószáma: 19208323-1-15. Jósa András, a csodadoktor Eleven kövek - Vili. rész A megyeszékhelyen felállított emléktáblák, emlékművek közel fele híres, vagy kevésbé híres személyiségek munkássága előtt tisztelgett. Közülük jó néhányat csak a politika forgószele emelhetett magasra, de tartósan nem tapadhattak meg falainkon. Mások kultusza nemcsak a változékony korítéletekkel dacolt, hanem az idő múlásával - nemes borként-tovább érlelődött, kiteljesedett. Dr. Jósa András életműve csakis ide sorolható. A Nyíregyházára érkező vendég már a vasútállomáson találkozhat a Jósa névvel. Ha gyalogsétára vágyakozik, persze közömbösen elvonulhat a várakozó autóbuszok mellett, de barangolása vezethet a Jósa András utcán keresztül a múzeum felé. Itt újra rácsodálkozhat az egyre ismerősebbé váló névre. Ösztönös csatangolása folytatódhatna a kórház, vagy a temető felé. Az útközben, útvégen előbukkanó emléktáblák, síremlék, szobrok csak erősítenék kíváncsiságát, hogy ki ez a nevezetes személy, akiről ennyi emlékjelet rejtett el, halmozott fel ez a hálás város? Stevanyik András A legszerencsésebb talán a kortárs Krúdy Gyulát idézni: „a különcségig egyszerű, és nagyképűségmentes volt ez a tudós, aki kétkerekes talyigán, nyitott kiskabátban, félrecsapott kalappal szaladgált télen is betegeihez, sürgős esetekben operált... szerette a dalt, a bort, a jó muzsikát, de leginkább azokat a rozsdás kardokat, dárdahegyeket, sarkantyúkat, amelyeket a nyírségi buckák oldalából ásott ki...” Valóban, dr. Jósa András orvos, író és régész 1884-1918 között Nyíregyháza egyik meghatározó, mértékadó közéleti személyisége volt. Bár már ötvenesztendős, mikor sorsa összefonódik a dinamikusan fejlődő kivárossal, itt teljesedik ki szerteágazó munkássága. A patinás múltú nagybányai és németszögyéni Jósa család a XVI. század végén kapta nemesi címerét//. Rudolf császártól. Nagyapja vármegyei főorvos, apja elismert jogász, a királyi tábla bírája volt. így a családi hagyományok és körülmények jelentősen megkönnyítet-’ ték a sokoldalúan tehetséges Jósa-utód kibontakozását. Nehezen döntötte el, hgoy az orvosi pálya legyen élete meghatározó nyomvonala. Ehhez haláláig hűségesen ragaszkodott, de innen is talált mindig erecskéket, mellékutakat arra, hogy másoldalú tehetségét is kibontakoztassa. A fiatal kezdő orvos két évtizedig Nagykállóban bizonyította orvosi, sebészi felkészültségét. Méltó udódává vált a kórházalapító Korányi Frigyesnek. Az öröklött kis nyolcágyas kórházat szaktudásával és - mai szóhasználattal - kiváló menedzseléssel (bálok, színjátszócsoport szervezése) a vármegye elsőszámú egészség- ügyi intézményévé fejlesztette. Közben gyermekkori szenvedélye, a régiségek gyűjtése is egyre nagyobb helyet követelt a folyamatosan zsugorodó szabadidejéből. Olthatatlan érdeklődése népünk múltja iránt lassan kiváló történésszé, régésszé is alakította. Megállapította a Szabolcsmegyei Régészeti Egyletet, folyamatosan bővítette gyűjteményét, amely később alapja lett a megye első múzeumának. 1884 fordulópont Jósa András életében, végleges otthonra talál Nyíregyházán. Vármegyei főorvosként is látványos sikereket ér el a közegészségügy szánalmas elmaradottságának felszámolásában. Bár gyakorló orvosi munkáját többre értékeli, titokban büszke azokra a nyilvánvaló eredményekre, amelyeket a járványok megfékezésében, az ismeretterjesztésben, vagy a jobb ivóvízellátás érdekében tett. A Sóstói út közepén máig megtalálható a híres ,Jósa- kutak” egyike. Régészeti munkássága sem szorult háttérbe. Az Archeológiái Értesítő állandó munkatársának számított, de rendszeresen publikált a helyi Nyírvidékben is. Színes, tartalmas írásai két kötetben jelentek meg, igazolva, hogy milyen bámulatosan nyitott közéleti személyiség volt a „csodadoktor”. Ott találjuk a NYTVE sportegylet alapítói között, az állandó kőszínház pártfogói csoportjában, vagy a Bessenyei- szobor zsűrijében. Eközben hat leány nevel, és gondoskodik a legendásan barátságos, meghitt családi légkörről. A mérhetetlenül sok elfoglaltság mellett hogy maradt mindenre ideje? Ezt a titkot nem árulta el soha. Nyugdíjas (72 éves) korában már többet tudott foglalkozni az akkor még kicsinyke múzeumával. A megyeháza szűk terében préselt gazdag anyag már tágasabb, „világosabb művelődés házáért” kiáltozott. Ez ugyan csak fél évszázad múlva lett valóság, de a helyszínben nem tévedett a tudós. A róla elnevezett múzeumban ma állandó kiállítás, szobor őrzi emlékét. A nyolcvannégy évnyi csillogás 1918 őszén egy villanásnyira elsötétült. Koporsóját - ritka kivételként és tiszteletként - a megyeháza nagytermében ravatalozták fel. Innen indult a hatalmas menet az Északi temető felé. Abból a pótolhatatlan fényből azonban sok sugár maradt az utódokra. Már 1918-ban utcanévadással tisztelegtek életműve előtt. A múzeum és a megyei kórház büszkén élteti örökségét. A XV. parcellában nyugvó földi maradványok közelében egy új városrész emelkedett ki a földből. Nem véletlenül kapta a Jósaváros nevet. Erről, és az itt található (Jósa, Váci, Arany, Eötvös...) emléktáblákról a következő részben olvashatnak. Ingyen is fogyhat! Kozma Ibolya (Új Kelet) Sokan elhiszik a hirdetések felhívásait: húsz kilót fogyhat egy hónap alatt! A túlsúllyal küszködő emberek tízezreket is adnának egy-egy csodaszerért vagy gépért. Többnyire csak később derül ki, jó! átejtették a fogyókúrázni vágyó pácienst. Fördős Agnes dietetikus vezetésével „XL” Klub alakult a Városmajori Közösségi Házban (Nyíregyháza, Városmajor utca 5.), ahol életmódbeli és étrendi tanácsokkal, valamint testmozgással segítenek lefogyni az elhízott hölgyeknek, uraknak. A tizenkét klubfoglalkozáson szakemberek tartanak elődásokat, köztük dr. Esik Katalin belgyógyász. Noha egyelőre egyetlen úr jelentkezett a klubba, várják mindkét nem képviselőinek jelentkezését. A klubfoglalkozások minden hónap második és negyedik hétfőjén délután négy órától kezdődnek. Eztán sportfoglalkozást tart Molnár Sándorné testnevelő. Torna heti két alkalommal is lesz, hétfőn és szerdán este hat órától. Mindez semmibe sem kerül, ugyanis az O.E.P. Kockázatkezelő Kuratórium Titkársága egy féléven át támogatja a programot. így szakorvos és szakember felügyeletével ingyen fogyhat, akinek szükséges, nem kell tízezreket kidobnia érte! A szervezők szerint testsúlyfelesleget leadni csak ésszerű táplálkozással, diétával és mozgással lehet. A klub szlogenje: cserélje XL-es ruhatárát M-es méretre! Tirpák népfőiskola Sajtószolgálat _________ A népfőiskola nem mai keletű intézmény. Már a múlt század végén és e század elején is találkozunk írásbeli dokumentumokkal, amelyekben megfogalmazták létrejöttüket és céljaikat. Az utóbbi körülményt legjobban Móricz Zsigmond fejezte ki: „jobb polgárt, jobb hazafit s jobb embert nevelni, ez a népfőiskola célja”. A tirpák népfőiskola megszervezői is e gondolatok jegyében hívták létre a nyíregyházi vajdabokori művelődési házban a tíz alkalomból álló fórumot. A népfőiskola január 22- étől március 26-áig tart, az előadások minden szerdán este hatkor kezdődnek. Az előadások és az azt követő beszélgetések segítséget nyújtanak ahhoz, hogy a bokortanyákban meginduljon az egyéni és közösségi felelősségvállalás, nem utolsósorban megvitassák a helyi problémákat és feladatokat. Az előadások fő témái az alábbi fontosabb és aktuális kérdéseket tartalmazzák: a bokortanyák jelenlegi helyzete és fejlesztése, az őstermelői igazolványok bevezetése, a tanyavilágok közrend- , közbiztonsága, kereskedelmi ellátása, a szlovák kisebbségi önkormányzat tevékenysége, gyümölcsösök metszése, kezelése, a növényvédelem időszerű kérdései. í J
