Új Kelet, 1997. január (4. évfolyam, 2-26. szám)

1997-01-24 / 20. szám

1997. január 24., péntek Szerdán jóváhagyták William Cohen volt maine-i szenátor védelmi miniszterré történt kinevezé­sét. A tárca új irányítója Bili Clinton kabinetjének első republikánus párti tagja. Az ötvenhat éves miniszter a republikánusok mérsékelt szárnyához tartozik. Neve először a Richard Nixon elleni Watergate-vizsgálatok idején vált ismertté. Ragyogó elme, aki szabad idejében remek verseket és izgalmas kémregényeket is ír. Szerdai kongresszusi meghallgatásán egyértelművé tette, hogy a SFOR-kötelékben szolgáló amerikai csapatok 1998 kö­zepéig végleg elhagyják a délszláv országot, még akkor is, ha az európai szövetségesek a maradás mellett érvel­nek. Megerősítette, hogy Washington hat hónaponként felülvizsgálja hozzájárulásának szintjét, és egy éven be­lül bizonyosan jelentős csökkentést hajtanak végre a Boszniában tartózkodó amerikai csapatok létszámában. Az amerikai külügyminisztérium szerdán üdvözölte a Václav Klaus kormányfő és Helmut Kohl kan­cellár által aláírt cseh-német megbékélési nyilatkozatot. Nicholas Burns szóvivő leszögezte: Washington meg­győződése szerint az esemény bizonyosan szorosabbá fogja tenni a két ország közötti megértést. - A prágai nyi­latkozat megszületése fontos lépés a második világhábo­rú után fennmaradt, nem egyszer terhes örökség felszá­molása felé — mondta. Nyolc tádzsik iszlám ellenzéki fegyveres próbált behatolni szerdán a köztársaság területére, de az orosz határőrök valamennyiüket lelőtték. Az orosz határőrség közlése szerint az összecsapást követően határőrök kö­zött nem volt halott - jelentette az AFP az Interfax tájé­koztatása alapján. Több mint 16 ezer orosz határőr állo­másozik a tádzsik—afgán határ mentén, hogy védelmez­zék Emomali Rahmonov rendszerét az ellenzéki fegy­veresektől. Az iszlám ellenzék erői időről időre a szom­szédos Afganisztánból kísérlik meg a behatolást tádzsik területre. 1 Jacob Wallenberg, a svéd Enskilda Banken igaz­gatója 1944-ben nyomást gyakorolt a svéd nemzeti bank elnökére, hogy vásároljon a náci Németország rabolt ara­nyából - közölte szerdán a svéd televízió, újonnan előkerült dokumentumokra hivatkozva. A híradás szerint Jacob Wallenberg, a nagymúltú, vagyonos Wallenberg család tagja azt javasolta a központi bank elnökének: készpénzzel fizessenek a náci aranyért. Guy von Dardel, a Magyarországon sok ezer zsidó életét megmentő Raoul Wallenberg féltestvére kijelentette, hogy a Wallenberg- birodalom jelentős ügyleteket bonyolított Németország­ban és Magyarországon a második világháború alatt. Az iszlám fanatikus tálibok megszerezték két város ellenőrzését Kabultól északra, a tálibok által elűzött kabuli kormány védelmi minisztere, Ahmed Sah Maszud fészkének számító Pandzsír-völgy bejáratánál - jelentette az AFP, az Islamic Afghan Press az Afgán Isz­lám Sajtóügynökség (AIP) közlése alapján. Új James Bond-film Világkrónika Az egyiptomiak esete a hólapátolással? Kisebbségi nyelvhasználat MTI-Panoráma Szovjet katonai légitá­maszponttá változott ezek­ben a napokban a híres francia hegyi üdülőhely, a Pireneusokban lévő Peyra- gudes repülőtere: a beton­kifutókat orosz típusú lég­védelmi rakéták, gépko­csik és vadászgépek fog­lalják el, a környéket pe­dig valósággal megszáll­ták a Vörös Hadsereg ka­tonái. Mindez persze csak díszlet: Peyragudes-ban ugyanis ezen a héten kez­dődött meg az új, sorrend­ben immár 18. James Bond- film forgatása, s a brit ural­kodó leghíresebb titkos­ügynöke ezúttal is az orosz bűnözőkkel veszi majd fel a harcot. A filmet a tervek szerint idén decemberben mutatják be a mozikban. Az 1500 méteres magas­ságban lévő francia üdü­lőhelyet vadregényes kör­nyéke miatt választották a film egyik forgatási színhe­lyéül: a nézőknek azt kell hinniük, hogy az esemény- sorozat Afganisztán he­gyes vidékein játszódik. A mintegy 10 perces jelenet­sor egyébként igen látvá­nyos lesz: James Bond - akit ismét Pierce Brosnan alakít - sílécen érkezik majd a támaszpontra, meg akarván akadályozni, hogy egy orosz fegyverkeres­kedő megszerezze egy atomfegyver alkatrészét, majd pedig egy vadászgép­re felkapaszkodva mene­kül el az üldözők elől, mi­közben az egész környék lángba borul... A filmforgatás miatt a környék lakosai elégedet­ten dörzsölik kezüket: a rendező mintegy harminc statisztát a helybeliek közül választott ki, s ráadásul a több száz fős forgatócso­port valósággal megszállta a helyi fogadókat. MTI _______________ Vl adimír Meciar szóvivőnő­je cáfolta, hogy a szlovák kormányfő Horn Gyula ma­gyar miniszterelnöknek a ki­sebbségi nyelvek hivatali használatát szabályozó tör­vény megalkotására tett volna ígéretet. Magda Pospísilová a pozso­nyi Új Szó csütörtöki számá­ban nyilatkozott. Leszögezte: szóvivőként minden kétolda­lú tárgyaláson jelen volt, de „ilyen formában ez sohasem hangzott el”. Pozsony csak a kérdés tanulmányozására tett ígéretet, illetve azt nyilvání­totta ki, hogy Szlovákia e kér­dést a fejlett európai orszá­gokhoz hasonlóan kívánja rendezni. Ellenben - mondta a szóvivő - Horn Gyula is megígérte, hogy Budapest jegyzékbe foglalja a magyar- országi kisebbségek élvezte jogokat és előnyöket, majd ezt MTI___________________ A román külügyminisztéri­um Gafencu-termében csü­törtök délelőtt megkezdődtek a román-magyar szakértői megbeszélések, amelyeknek témája a két ország közötti alapszerződés előírásainak gyakorlati alkalmazása. A kétnapos tárgyaláson részt vevő magyar szakértői küldöttséget Bagi Gábor he­lyettes államtitkár vezeti, a román delegáció élén Petru Cordos külügyminisztériumi vezérigazgató. A megbeszélés kezdetén a két küldöttség vezetői hang­súlyozták, hogy a jelenlegi szakértői tárgyalásra új lég­körben, kedvező körülmé­nyek között kerül sor, amikor még egy hónap sem telt el Adrian Severin külügymi­niszter budapesti látogatása óta. Kifejezték reményüket, hogy a jelenlegi tárgyalási MTI Benjamin Netanjahu izrae­li miniszterelnök szerdán fi­gyelmeztette Jasszer Arafa- tot: a palesztin állam kikiál­tása sérti a békemegállapo­dásokat. Mint mondotta, van terve arra az esetre, ha a pa­lesztin vezető megteszi ezt a lépést. a jegyzéket átadja Pozsony­nak, ám erre eddig nem került sor. Az Új Szó egy másik írásá­ban az olvasható: Vladimír Meciar Michal Kovác állam­főnek - épp a szlovák nyelv­törvényt szentesítendő elnöki aláírás érdekében - ígérte meg, hogy a kisebbségi nyel­vek hivatali használatának ügyében a kormány törvény- tervezetet tesz a honatyák asz­talára. Ugyanezt az ígéretet Szlovákia vezetői számos kül­földi szervezet képviselői előtt is megtették. A pozsonyi Pravda jegyzet­írója a szlovák kormány sze­mére veti, hogy kitér az ígéret teljesítése elől, „ilyen-olyan hivatkozással próbál kibújni a kisebbségi nyelvek chartájá­nak aláírása alól”, és a kultu­rális tárca vezetője arra hivat­kozik, hogy „a magyarorszá­gi kisebbségi törvény csak üres, tartalommal megtölthe­forduló konkrét eredménye­ket hoz. Mind a magyar, mind a ro­mán külügyminisztérium elő­zetes tájékoztatója szerint a megbeszélések napirendjén szerepelnek olyan témák, mint román-magyar bizottsá­gok felállítása az alapszer­ződés különböző előírásai­nak megvalósítására, a két külügyminisztérium együtt­működési jegyzőkönyvének aláírása és a főkonzulátusok megnyitása. Mint ismeretes, Adrian Se­verin budapesti látogatása során megállapodás született arról, hogy a nyolcvanas években megszűnt, illetve megszüntetett debreceni ro­mán és kolozsvári magyar főkonzulátusokat újra meg­nyitják, illetve tiszteletbeli konzulok kezdik meg műkö­désüket Constanta és Győr városában. A kolozsvári magyar főkon­Jasszer Arafat, a Palesztin Hatóság vezetője ugyancsak szerdán kijelentette: Izrael til­takozása ellenére is kikiáltja a palesztin államot, mert az nem a zsidó állam belügye. Az izraeli kormányfő a te­levízió első csatornájának nyilatkozva kijelentette, hogy csak abban az esetben tudja biztosítani a Palesztinái tetlen szöveg, akkor meg Szlo­vákia miért kövessen ilyen példát?” A Pravda szerint ez nem érvelés. A jegyzetíró megjegyzi: „Elvégre Egyip­tomban és Szudánban sincs hóeltakarítás, akkor meg Szlo­vákiában miért kellene a ha­vat eltakarítani?” A SME kommentárja felidé­zi: Michal Kovác államfő olyan feltétellel írta alá a szlo­vák nyelvtörvényt, hogy az alkotmány rendelkezése értel­mében a kisebbségek nyelvi jogait is törvényben rendezik. Tizenhárom hónapig tartó por­hintés, színlelés után most a kormány azt mondja: nem kell az ilyen törvény. A szlovák el­lenzéki lap aláhúzza: „amit az alkotmány szavatol, azt a kor­mány, íme, nem ajánlja. Nem igaz, hogy ez csak a magya­rokat érinti, hiszen aki a ki­sebbségek alkotmányos jogát veszi el, az mindenki alkotmá­nyos jogát tagadja meg.” zulátus újramegnyitása ellen megpróbált hangulatot kelte­ni Gheorghe Funar kolozsvá­ri polgármester, a jelenlegi el­lenzékhez tartozó több párt és több nacionalista szervezet. A román külügyminisztérium szóvivője több alkalommal is jelezte, hogy ebben a kérdés­ben a döntés a kormányra, és nem a helyi hatóságokra tar­tozik, és az új román-magyar partnerséggel összeegyeztet­hetetlen lenne „tilos öveze­tek” kijelölése a konzulátusok tekintetében. A kolozsvári Mesagerul Transilvan című román nyel­vű helyi lap, és annak alapján a magyar nyelvű Szabadság különben emlékeztetett arra, hogy a harmincas években Kolozsvár egyenesen „a kon­zulátusok városa” volt, több ország is tartott fenn a Sza- mos-parti városban ilyen in­tézményt - köztük Magyaror­szág is. Felszabadítási Szervezettel kötött ideiglenes megállapo­dás betartását, ha a szervezet is tartja magát hozzá. Netan­jahu szerint a palesztin állam kikiáltása alapjaiban sértené a megállapodást, s azt meg­felelő izraeli válasz követné. Egyúttal azonban reményét fejezte ki, hogy Arafat meg­érti, „miről is van szó”. Palotai István (Új Kelet) Ha eddig bárkinek is két­ségei lettek volna, hát szer­dán bizonyságot szerezhetett: a nagyhatalmú nyugati orszá­gok minden teketória nélkül és a legnagyobb nyugalom­mal belénk rúgnak, ha csak egyetlen szalmaszálat is ke­resztbe teszünk nekik. Töké­letesen lényegtelen, hogy ez a szalmaszál nem ellenükre tétetett — adott esetben oda, ahol a szemüket szúrja-, ha­nem egyszerűen az ország szorult helyzete következté­ben. Az eredmény ugyanaz, mintha a rosszindulat és a nemtörődömség vezérelt vol­na minket: fenyegetés, felje­lentés és szankciók. A világ legfejlettebb me­zőgazdaságával rendelkező USA, Argentína és Uj-Zé- land „feljelentette” hazánkat a mezőgazdasági világszer­vezet hivatalos fórumánál, hogy saját agráriumunk vé­delmében megengedhetetlen támogatásokkal tesszük „versenyképesebbé” termelt árucikkeinket... Meglehet. Sőt, így igaz. Csak éppen arról nem szól a fáma, hogy mi ezt nem az amerikai búzaexport tönkre­tételének okán követjük el, nem is az argentin marhahús- exportra fáj a fogunk, mint ahogy az új-zélandi birkák­ról sem akarjuk lenyúzni a bőrt, hanem egész egyszerű­en szeretnénk valahogy talp­ra állítani megrokkant mező- gazdaságunkat. Nem mások rovására. A magunk egysze­rű megélhetésére! De legyünk őszinték: ez Samu bácsit egy cseppet sem érdekli. Mert ne essünk téve­désbe! A politikát nem Clin­ton „csinálja”. O csak vég­rehajtja, amit Samu bácsi végrehajtat vele. A politika mozgástere csak és kizárólag akkora, amekkorát a gazda­ság hatalmasságai engedé­lyeznek számára. Ennyi. Ilyen egyszerű. Így aztán el­nöki, miniszteri, miniszterel­nöki fogadkozások, ígéretek és támogató jószándékok ide vagy oda, az első szalmaszál­ra jön is azonnal a pofon! Most aztán, kérem, lehet vá­lasztani. Vagy felhagyunk mezőgazdaságunk ilyenfokú támogatásával, vagy kilé­pünk a mezőgazdasági világ- szervezetből, vagy fizetjük a büntetést, mint a katonatiszt. Bizony, bizony, az ember néha elkeseredik a világ két­színűségén. Sajnos, nagyon is igaza van Thomas Fried- mannak, a New York Times jeles publicistájának, amikor kijelenti, hogy a NATO bővítését koncént vetik oda az unió tagállamai a volt ke­let-európai szocialista orszá­goknak, ahelyett, hogy been­gednék őket a közös európai piacba, amire a legnagyobb szükségük volna... így igaz. Ezt az is bizo­nyítja, hogy a sorrend az utóbbi négy évben megvál­tozott: immár a NATO „ja­vára”. Természetesen mindez nem arra szolgáltat okot, hogy siránkozzunk, hanem hogy nézzünk szembe az iga­zi tényekkel. Csak magunk­ra számíthatunk! Igenis ne­künk kellene olyan gazdasá­gi kondíciókat teremtenünk, hogy felvételünk ezekbe az integrációs szervezetekbe - legalább - közös érdek le­gyen. Nem politikailag, ha­nem gazdaságilag! Is.- Mr. Lajos Pálinkás Magyarországról jött. Különlegesen edzett szakember, két éve kapcsolták ki a központi fűtést a lakásában... Román-magyar szakértői tárgyalások A palesztin állam és a zsidó telepek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom