Új Kelet, 1997. január (4. évfolyam, 2-26. szám)

1997-01-23 / 19. szám

Csontként vetik a NATO-bővítésl a közép-euró­pai országok elé az Európai Unió tagállamai, ahelyett, hogy beengednék őket a közös európai piacba, amire az utóbbi­aknak leginkább szükségük volna, és amire valójában vágy­nak - írta „NATO vagy paradicsom?” című szerdai kom­mentárjában a The New York Times külpolitikai publicistá­ja, Thomas Friedman. Szerinte feltűnő, hogy a nyugat-eu­rópaiak milyen keveset beszélnek a NATO kiszélesítéséről. Érvelése szerint a nyugat-európai országok nagyon is jól tudják, hogy Oroszország most nem jelent semmilyen ve­szélyt számukra - annál inkább az a kilátás, hogy a fiatal közép-európai piacgazdaságok olcsó exporttermékekkel és munkaerővel áraszthatják el piacukat, lenyomva az árakat és béreket egyaránt. A Szerbiai Szocialista Pártisps> nisi vég­rehajtó bizottságának volt alelnöke, Branko Todorovic elis­merte, hogy a dél-szerbiai város szocialistái kísérletet tettek a múlt év novemberében rendezett szerbiai helyhatósági vá­lasztások eredményeinek meghamisítására, s azt is közölte, hogy az utasítások egyenesen a belgrádi pártvezetőktől ér­keztek. „Közvetlenül a választások előtt összehívtak néhány nisi vezetőségi tagot, s kiosztották nekik azokat a szavazó­cédulákat, amelyeket be kellett dobniuk az urnákba” - mond­ta Todorovic a Nedelnji Telegraf című belgrádi hetilapnak adott nyilatkozatában. A szlovák külügyi államtitkár, Jozef Sesták szerint Szlovákia az európai integrációra legjobban felké­szült országok közé tartozik? A kormányhoz közel álló Slovenská Republikának nyilatkozó államtitkár azt hang­súlyozta, hogy az ország idei külpolitikai törekvéseinek köz­ponti feladata épp az integrációs törekvések megvalósulá­sát célozza majd. A kormány - mint mondta - az EU-, a NATO- és az OECD-felvétel érdekében tartós és céltudatos politikát folytat. Szlovákia a kormányprogrammal összhang­ban, módszeresen a NATO soraiba készül. Bonnban átadta megbízólevelét Roman Herzog szövetségi elnöknek Balázs Péter Magyarország új németországi nagykövete. Az 55 éves új nagykövet ezt meg­előzően Magyarország koppenhágai külképviseletét vezet­te. Németországban Fazakas Szabolcs volt az elődje, aki tavaly ősszel alig néhány hetet dolgozott nagykövetként, majd hazatért, mert ipari és kereskedelmi miniszterré nevezték ki. Balázs Péter a budapesti közgazdaságtudományi egyetemen szerzett diplomát, és külkereskedőként állt munkába. 1969- től 13 éven át különböző beosztásokban a Külkereskedelmi Minisztériumban dolgozott, majd a brüsszeli kereskedelmi kirendeltség tanácsosává nevezték ki. 1992-ben az ipari és kereskedelmi minisztérium államtitkári posztjára került, majd 1994-ben kinevezték a dániai magyar nagykövetség élére. Román-magyar vegyes bizottságok létrehozása a kétoldalú alapszerződés előírásainak gyakorlati megvalósí­tására, együttműködési jegyzőkönyv aláírása a két külügymi­nisztérium között, a főkonzulátusok megnyitása és a két ország közötti kapcsolatok más kérdései szerepelnek a csütörtökön és pénteken Bukarestben tartandó román-magyar szakértői tár­gyalások napirendjén - erősítette meg szerdán a román kü­lügyminisztérium. Sorin Ducaru külügyminisztériumi igazga­tó elmondta, hogy a román küldöttséget Petru Cordos külügy­minisztériumi vezérigazgató, a magyart Bagi Gábor államtit­kár-helyettes vezeti. Ducaru megjegyezte, hogy a szakértői kon­zultációk megszervezése konkrét módon kifejezi azt a tényt, hogy Románia és Magyarország eltökélten törekszik egy új típusú román-magyar viszony alapjainak lerakására. Az RMDSZ szerepe MTI __________• A marosvásárhelyi Népúj­ságnak nyilatkozva Markó Béla, az RMDSZ elnöke erő­teljesen kiállt az RMDSZ kor­mányzati szerepvállalása mel­lett. A szövetségi elnök a lap szerdai száma által közölt in­terjúban megjegyezte: Az RMDSZ-ben ebben a pillanat­ban nincs erős ellenzéke a kor­mányzatban való részvétel­nek, de van ellenzéke. A több­ség iránti bizalmatlanság ki­fejezéseként születnek olyan kijelentések - egy rossz törté­nelmi tapasztalatot meghosz- szabbítva tulajdonképpen -, i hogy „számtalanszor becsap­tak minket, számtalanszor csa­lódtunk”. A szövetségi elnök ezeket az inkább érzelmi ala­púnak tekintett véleményeket nem fogadja el, de elismeri, hogy mivel másképpen kell megjelennie a szövetségnek külföldön, és szolidárisnak kell lennie a kormánnyal, di­lemmák is adódnak. Vélemé­nye szerint a dilemmát az old­ja fel, ha az RMDSZ élesen, világosan elmondja, milyen helyzetben van a romániai ma­gyarság, milyen helyzetbe hozták az elmúlt évtizedek, évek — emellé viszont társíta­ni kell, hogy most viszont megindult egy pozitív megol­dási folyamat. Világkrónika Szocialista Internacionálé Kovács László külügyminiszter társelnök Kovács László külügyminisztert választották meg a Szo­cialista Internacionálé (SZÍ) közép- és kelet-európai bi­zottságának társelnökévé az SZÍ Rómában szerdán be­fejezett ülésén. MTI _____________ A közép- és kelet-európai bizottság elnöke Pierro Fassi- no olasz külügyi államtitkár, alelnöke Jan Káván, a Cseh Szocáldemokrata Párt képvi­selője lett. A bizottságba a Szocialista Nők Internacionáléja ugyan­csak az MSZP képviselőjét, Gurmai Zitát delágálta a maga részéről. „A Magyar Szocialis­ta Párt megbecsülését fejezi ki, hogy az MSZP képviselője ke­rült a társelnöki posztra. Meg­győződésem, hogy ez a bizott­ság nagyon fontos szerepet fog játszani abban, hogy a térség­ben további teret nyerjenek a szocialista, szociáldemokrata eszmék, értékek. Ez feltétlenül erősíteni fogja a térség demokratikus fejlő­dését, és ezzel stabilitását” - hangsúlyozta megválasztása után az MTI tudósítójának adott nyilatkozatában Kovács László. Az MSZP Horn Gyula vezette küldöttsége szerdán a kora délutáni órákban indult haza Rómából. Az IMF magyarországi küldetése Mexikó óta óvatosabbak a befektetők MTI A mexikóihoz hasonló pénz­ügyi válságok megelőzése, el­kerülése és kezelése a Nemzet­közi Valutaalap egyik legfon­tosabb küldetése lett — írta szer­dai elemzésében a The Was­hington Post, rámutatva: az új idők és kihívások alapvonása az, hogy a pénzügyi befektetők alig néhány számítógépes uta­sítással egy csapásra rokkanttá tehetnek egy-egy „kialakuló piacgazdaságot”, menet köz­ben veszélybe sodorva az egész globális pénzügyi rendszert. Az IMF újsütetű küldetésé­nek ábrázolására a lap Magyar- ország esetét hozta fel. Az új­ság szerint nem sokkal a mexi­kói pezó összeroppanása után, 1995 elején hasonló sötét fel­hők gyülekeztek a magyar gaz­daság fölött is: a növekvő költ­ségvetési hiány és kereskedel­mi deficit miatt a külföldi befektetők nagy mennyiségben igyekeztek megszabadulni a magyar kormánykötvényektől.- Az IMF illetékesei nem vesztegették az időt, és nem is kerülgették a forró kását, ha­nem figyelmeztették a magyar hatóságokat, hogy haladékta­lanul cselekedjenek a kiadások visszafogása és a megfeneklett privatizációs folyamat felújítá­sa érdekében — írta a The Was­hington Post, idézve Leslie Lipschitzet, az IMF európai részlegének osztályvezetőjét, aki elmondta, hogy a „valuta­alap üzenete egyértelmű és vi­lágos volt: ha nem történnek gyors változások, az egész rob­banni fog”. A lap hozzáfűzte, hogy az akkori magyar pénz­ügyminiszter és bankelnök egyetértett az IMF elemzésével, és a bevezetett szigorú takaré­kossági intézkedésekkel sike­rült az ország pénzügyeit rend­be tenni. A The Washington Post rá­mutatott, hogy a mexikói krach óta a világ pénzügyi vezetői­nek figyelme leginkább a ha­sonló, hirtelen bekövetkező krízisek megelőzésére irányul. Az IMF ennek érdekében meg­erősítette a tagországok gazda­sági és pénzügyi folyamatainak az ellenőrzését: nem csupán a valutartalékok alakulását és az adósságszolgálat teljesítését követik nyomon szabványosí­tott statisztikai rendszer kere­tében, hanem a napi piaci mu­tatókat és gazdasági-pénzügyi hírügynökségek jelentéseit is. A pénzintézet áramvonalosí- totta rendkívüli segélyek nyúj­tásának eljárás szabályait is, a leggazdagabb tagországok pe­dig kétszeresére emelték a ko­rábban 25 milliárd dolláros különalapot a folyó fizetési mérlegek kiigazítására. Leváltják Jelcint? Heves vita Zsirinovszkijjal A duma napirendre tűzte szerdai ülésén a Jelcinelnök - egészségi állapota miatti - leváltásáról szóló határozati javaslatot. Az orosz államfő, aki hétfőn elhagyta a kór­házat, szerdán váratlanul megjelent a Kremlben, ahol találkozott Viktor Csernomirgyin kormányfővel. Halálra ítélt népirtó MTI Kedden a Ruanda észa­ki részén lévő Gisenyiben népirtás vádjával halálra ítéltek két egykori helyi vezetőt, amivel immár ki­lencre emelkedett a halá­los ítéletek száma a fél­milliós ruandai mészárlás tettesei ellen indított pe­rekben. A két férfi január 14-én állt a bíróság elé, de nem voltak hajlandók kinyilvá­nítani, hogy bűnösnek vagy ártatlannak tartják-e ma­gukat. Ügyvédeik nem voltak. A 39 éves Calixte Ngenda- himana egy kis önkormány­zati egység vezetője volt Rubavuban, és azzal vádol­ták, hogy gyilkosságokat hajtott végre, fosztogatá­sokban vett részt. MTI __________________ Vi ktor Iljuhin, a nemzetbiz­tonsági bizottság vezetője kez­deményezte a múlt héten a ha­tározati javaslatot, amelynek napirendre való felvételét a a kommunisták és a Zsirinov- szkij vezette szélsőjobbnak si­került elérni, noha előzőleg a duma jogi szakértői és Jelcin elnök képviselője is jelezte: az alkotmány értelmében a duma nem illetékes a kérdésben, és semmiféle határozat nem bír jogerővel. A duma határozata­inak elfogadásához szükséges 226 képviselővel szemben csak 206 voksolt a határozati javaslat napirendre tűzése mel­lett. A Jabloko és a kormány­pártnak tartott Házunk Oro­szország frakció mellett a bal­oldali Agrárpárt, a Néphatalom frakció is a tervezet megvitatá­sa ellen foglalt állást. A kérdés megvitatása máris feszültséget keltett, noha aligha van esély a határozat elfogadására. Alek- szandr Sohin, a duma elnök- helyettese figyelmeztetett: ha az alsóház elfogadja a határo­zatot, az államcsínykísérlet­ként fogható fel, csakúgy, mint a FÁK megalakítását és a Szov­jetunió megszűntét érvény­telenítő tavalyi határozat. Sohin szerint a duma esetleges dönté­se válaszlépésekre késztetheti az elnököt. EU-bővités 2002*ben MTI____ Br üsszelben szerdán nagy feltűnést keltett, hogy az Európai Bizottságban a majdani bővítéssel kapcso­latban aznap közzé tett hát­térpapír első alkalommal jelölte meg konkrétan is 2002-t, mint az első tagfel­vétel legkorábban várható reális időpontját. Noha az irat nem hivata­los dokumentum, így nem tükröz semmiféle testületi állásfoglalást - emellett a megállapítás önmagában sem újdonság az újság­írók tájékoztatására szánt szövegben a 2002-es dátum kiemelése Jacques Chirac nyilatkozatai fényében mégis figyelmet keltett. A bizottsági illetékesek különböző nyilatkozataik­ban az elmúlt hónapokban sokszor utaltak arra, hogy a tagsághoz vezető tárgya­lási és ratifikációs folyamat igen valószínűen csak a 2002. évre tud lezárulni. A francia elnök a múlt héten Budapesten is megismétel­te, amit tavaly Varsóban már kijelentett, hogy 2000- re elképzelhetőnek tartaná például Magyarország és Lengyelország EU-tagságát. Tekintve, hogy a héten Prágába is ellátogat, sajtó­körökben máris találgatá­sok folynak arról, hogy ha­sonló ígéretben részesiil-e Csehország is. Az említett bizottsági háttéranyag - amely Hans Van Den Broek bizottsági tag csütörtökön kezdődő prágai útjának előkészítését szolgálja - voltaképpen aktualizált változata egy tavaly őszi, bővítési sajtóanyagnak: ez utóbbiban a lehetséges leg­korábbi időpont konkrét dátuma helyett még csak annyi szerepelt, hogy ez az „ezredfordulót követő évek­ben azonnal” várható. A bizottsági háttéranyag a tagjelölt országok felké­szültségét jellemezve egye­bek között kifejti: politikai szempontból a jelentkezők bizonyítványa kielégítő­nek tekinthető, bár akad­nak még problémák. így például a kisebbségi jogo­kat ugyan általában tiszte­letben tartják, de némely országban még feszültsé­get gerjeszt a kérdés. He­lyenként gondok vannak egyes országok regionális együttműködésével is. Néhol aggodalmakat kelt a televízió és a rádió füg­getlenségének ügye, és ha­sonlóképpen: van, ahol a független igazságszolgál­tatás formailag ugyan biz­tosított, de hiányoznak a mindezt gyakorlatban megvalósítani képes szak­emberek. Mindezeket ösz- szefoglalva mint érvényes EU-álláspontot, a bizottság papír határozottan leszöge­zi: ha valamely jelöltor­szágot illetően kétségek merülnek fel a demokrácia, az emberi és kisebbségi jo­gok tiszteletben tartása dolgában, akkor nemhogy a taggá válásról, de még a tárgyalások megkezdéséről sem lehet majd szó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom