Új Kelet, 1997. január (4. évfolyam, 2-26. szám)

1997-01-25 / 21. szám

1997. január 25., szombat Középiskolák Túra a töltésen keresztül Fél évszázados közgazdasági képzés Zalka Máté Gimnázium, Fehérgyarmat Egyre több érettségizett diák tanul tovább a fehérgyar­mati Zalka Máté Gimnáziumból. A német tagozatos osztály továbbtanulási átlaga nyolcvan százalékos! Ilyen statisztikával kevés középiskola dicsekedhet. A több mint három évtizede működő intézményben három osztályt indítanak. Harminc­harmincöt tanulót vesznek fel a speciális német osztályba. Kezdő és haladó csoportot kü­lönböztetnek meg a tagozaton belül. A felvételi vizsgán pon­tokat szereznek a gyerekek. Magyar nyelvből tollbamon­dást írnak, fogalmazást készí­tenek. A haladó csoportba jelentkezők németből írásbe­li tesztet írnak, majd németről magyarra fordítanak. A szóbe­lin képről mondanak német le­írást. A hetedikes év végi és nyolcadikos félévi eredmé­nyek is beszámítanak az érté­kelésbe. A haladó német cso­port tagjai második év végére elérik azt a szintet, hogy kö­zépfokú nyelvvizsgát tegyenek. A kezdők egy évvel később képesek ugyanerre. Az inten­zív tanulás első évben heti nyolc, másodk— harmadik év­ben heti hat órában zajlik. A sikeres nyelvvizsgázók men­tességet kapnak, s érettségiz­niük sem kell német nyelvből. A speciális tagozatra elsősor­ban jó nyelvérzékkel rendel­kező gyerekeket várnak, akik szorgalmasak, s feltehetően felsőoktatási intézményekben folytatják tanulmányaikat. Az általános gimnáziumi osztályba nincs felvételi. Az értékelés az általános iskola hetedikes év végi és nyolca­dikos félévi eredmények alap­ján történik. Vannak gyerekek, akik tizennégy éves korukra még nem tudják eldönteni, milyen irányban szeretnének tanulni, dolgozni. Az ő számukra ajánlott az általános gimnáziumi tagozat. A harmadik osztály huszonöt­harminc fővel indul. Ez nyolc- osztályos gimnázium. Várják a negyedikesek jelentkezését. A képzés célja a tehetséggondozás és felkészítés az értelmiségi pá­lyára. A kisdiákok könnyen be­illeszkednek a „nagyok” közé, s könnyen átveszik a tanulási szel­lemet, s a tudást értéknek tekin­tik. Az itt tanuló gyerekek felte­hetően egyetemeken, főiskolá­kon tanulnak majd tovább. A tanórákon kívül, a harma­dik-negyedik évfolyam számára érettségi, felvételielőkészítőket tartanak. A szakköröket az anya­gi keretek lényegesen befolyásol­ják, ezért alkalmi jelleggel műkö­dik az énekkar is. Ünnepek előtt gyűlnek össze az iskola jóhangú diákjai. Délutánonként tömeg­sporton vehetnek részt a tanulók. A diákönkormányzat felvállal­ja az iskola hagyományos rendez­vényeinek szervezését, a diák­avató, a farsangi bál, a jelmezes felvonulás lebonyolítását. Udiid Nándor iskolaigazgató büszkén mesél az évente ismétlődő kirán­dulásról, melyen az iskola min­den tagja részt vesz. A töltésen át gyalogolnak Cégénydányádig vagy Túristvándiig. Érdekes le­het látni a hosszan kígyózó, sétá­ló gyerekeket, tanárokat. Amikor megérkeznek kitűzött állomásuk­ra, fociznak, sportolnak a diákok. Osztályonként bográcsban főznek és együtt étkeznek. A Szamos part­ján jól érzik magukat a gimnazis­ták. Több mint háromszáz ember szórakozik ilyenkor a természet­ben. Visszafelé busszal jönnek a kellemes kirándulásról, s évekre szóló élményekkel térnek haza. Több ismert öregdiákja van az iskolának. Szaniszló Ferenc új­ságíró, Barta Antal, a televízió Uborka című adásának egyik bábművésze, Nagy /ózíe/bankár. A környékbeli pedagógusok nagy része is a Zalka Máté Gim­náziumban végzett, de több or­vosra, ügyvédre, mérnökre mél­tán lehetnek büszkék. Az intéz­mény dolgozóinak többsége is itt végzett. Pedagógus-felvételnél mindig előnyt élveztek azok a kollégák, akik hajdan az iskola falai között szereztek érettségi bi­zonyítványt, és szeretettel tértek vissza abba az alma materbe, amely elindította őket a pályán. Udud Nándor igazgató Petőfi Sándor Közgazdasági Szakközépiskola, Fehérgyarmat Manapság divatos a közgaz­dasági képzés. A fehérgyarmati Petőfi Sándor Közgazdasági Szakközépiskola nem követi az aktuális áramlatokat. Több mint fél évszázada nevelnek itt gaz­dasági szakembereket. Kiépítet­tek és teljesek a személyi és tár­gyi feltételek, s a nagy hagyo­mányú iskolában töretlen és tel­jes a közgazdasági oktatás. Hildák Erzsébet iskolaigazgató az intézmény öregdiákja. Jó és szép emlékei miatt tért vissza ta­nítani. Véleménye szerint az iskola legnagyobb értéke, hogy a könnyedség és a szabadságér­zés ellenére komoly szakmai fel- készültséget ad át a tanulóknak. Minden évben három osztályt indítanak. Felmenő rendszerben világbanki program alapján. Kél osztály — kétszer harminkét fő - közgazdasági szakon, egy pedig kereskedelmi marketing szakme­nedzser szakon tanulhat. A kép­zés négy plusz egy éves. Termé­szetesen az ötödik évben csak azok maradnak, akik nem tanul­nak tovább felsőoktatási intéz­ményben. Általában számviteli főiskolára vagy közgazdasági egyetemre jelentkeznek az itt érettségizettek. Mivel a közisme­reti tárgyakra is nagy hangsúlyt fektetnek, gyakori, hogy peda­gógus vagy más irányú felsőok­tatási intézményt választanak a tanulók. Különféle szakirányo­kon tanulnak, akik ötödik évben a középiskolában folytatják a ta­nulást. A képesítő vizsgát is ek­kor szerzik meg. A világbanki program alap­ján a diákok emelt óraszámban tanulnak idegen nyelvet cso­portbontásban, heti öt órában, ebből érettségiznek. Harmadik évben újabb nyelvet kezdenek el tanulni, heti három órában. A tanórán kívüli tevékenysé­gek közül több segíti a diákok felkészülését. A felsőbbévesek­nek a felvételi tárgyakból, mate­matikából, magyarból, történe­lemből és idegen nyelvből előké­szítőt tartanak. Csakúgy, mint a szakmai tárgyakból, például könyvvitelből, gépírásból vagy gyorsírásból. Felzárkóztató órá­kat tartanak az elsőéveseknek magyar nyelvből. Hatvan számí­tógéppel rendelkezik az iskola, amelyet három teremben he­lyeztek el. A számítógépes szak­körre járók több programmal ismerkedhetnek meg. Ezenkí­vül fotókör, iskolarádió, rek­lámkor is működik az iskolában. Az utóbbi tagjai készítik a fel­hívásokat, pályázatokat és a közérdekű hirdetések plakátja­it. Vöröskeresztes és csecsemő­gondozó szakkörre is járnak néhányan. A sakk-kör tagjai megyei eredményekkel büsz­kélkednek, a természetjárók évente négy-öt alkalommal ki­rándulnak az ország valamely tájára. Heti háromszor van test­nevelés órája a diákoknak, ezen­kívül naponta eljárhatnak a tor­naterembe vagy a konditerem­be mozogni. A kézilabdacsapat jelenleg a megyei elsők között szerepel, s szép eredményeket érnek el az atletikások is. A Petőfi Sándor Közgazdasá­gi Szakközépiskola visszakeres­te fél évszázados hagyománya­it. Az iskolán kívüli tevékeny­ségekben is a régi idők megszo­kott eseményeit szeretnék követ­ni. Időnként újraéled a színját­szókor, alkalmilag működik az énekkar. Rendezvényeik évről évre megismétlődnek. Az elsősök avatásán a,.kicsik” mutatkoznak be, s a negyedikesek végzik az avatási szertartást. A szalagtűző- re minden osztály táncolni tanul. A farsangra lázasan készülnek. A Mikulás pedig minden tanuló­nak és tanárnak hozott egy-egy kedves ajándékot, amit a diák­önkormányzat tagjai készítettek. Márciusban tartják a Petőfi-na- pokat, ez a rendezvény két hétig is eltarthat. Ekkor szervezik meg a szakmai és közismereti verse­nyeket, szavalóversenyeket. Kü­lönösen a csapatvetékedőket kedvelik a diákok. A diákparla­ment évente ülésezik. Ilyenkor a tanulók elmondják minden problémájukat. Minden osz­tálynak szóvivője van, aki közli a kérdéseket, felvetéseket. Az igazgatónő nagyon komolyan veszi ezeket a jelzéseket, hi­szen sok probléma csak ilyen­kor kerül nyilvánosságra. Sok régi diákra lehet büsz­ke az iskola. Például Szűcs Endre egykori ipari minisz­terhelyettesre, Hady Antalra, aki külkereskedelmi vonalon képviselte az országot Párizs­ban, Végit Antal íróra, Gyar­mati Bélára, a miskolci szín­ház volt igazgatójára. S min­dazokra, akik Fehérgyarmaton vagy környékén többnyire gazdasági pályán mozognak, s valamikor a Petőfi Sándor Közgazdasági Szakközépis­kolában érettségiztek. Sorozatunkat a Soros Alapítvány támogatja

Next

/
Oldalképek
Tartalom