Új Kelet, 1997. január (4. évfolyam, 2-26. szám)
1997-01-10 / 8. szám
Labdarúgás 1997. január 10., péntek Fecsku ibrányi „fejese” Egy hete csak „pedzegettük”, most azonban már biztos: Fecsku István munkát vállalt Ibrányban. Ö lett a megyei első osztályú csapat játékos-edzője. A harmincötödik életévét taposó középpályás (innentől a mester jelző is megilleti...) összecsomagolt Tisza- vasváriban, és egy búcsúestével lezárta az „Alkaloida-korszakot”. Uj kihívásnak kell megfelelnie. Koncz T. (Új Keletje ___ So kak számára meglepő lehet, hogy Fecsku István „félidőben” csukta be maga mögött az ajtót, és távozott Vasváriból. — Nem így képzeltem el a búcsút, szerettem volna kitölteni a szerződésem, ami június 30-áig érvényes. Erről már csak múlt időben beszélhetünk... A másik dolog: miután ’87-ben kerültem Vasváriba, tehát idén jubilálhattam volna. Emellett arra vágytam, hogy ugyanannyi NB Il-es mérkőzésen lépjek pályára, mint az NB 1- ben. Nem sok hiányzott. Az élvonalban 125 alkalommal jutottam szóhoz, egy szinttel lejjebb 118-szor adatott meg a lehetőség. Meg aztán... de ne menjünk bele a részletekbe. Az eljövetelem okáról elég legyen annyi: a labdarúgást illetően nem vallottam azonos nézetet B. Kovács Zoltán edzővel, így lelkileg felkészültem a váltásra. Ettől függetlenül harag nélkül köszöntem el a csapattól, és a vezetőktől — adta meg a választ az érintett. Az is igaz, a bajszos futballista elhivatottságot érez az edzői szakma iránt... — Megmondom őszintén, előbb-utóbb elérkezett volna a pillanat, amikor erre az útra lépek. Csak fél évvel hamarabb jött el ez az idő. Mérlegelnem kellett a helyzetemet: kivárom a szerződésem végét vagy váltok. Jobbnak véltem elfogadni az ibrányiak ajánlatát. így aztán Fecsku költözött, ámbátor „fejest ugrott” az ismeretlenbe... — Nyárig szól az egyezség. Igazság szerint nem vagyok képben a megyei első osztállyal kapcsolatban, leginkább az újságokból értesültem a történésekről. Teljesen új lesz számomra a feladat: meg kell ismernem a mezőnyt, a bírókat, a pályákat — főképp a csapatokat. Annyit azért tudok a saját együttesemről, hogy a keret összetétele alkalmas a minőségi munkára. A vezetők úgy informáltak, hogy erőnlétileg szorulnak „rásegítésre” a játékosok. Tény: az ibrányi közönség roppant igényes. Kiváltképp, ha otthon meccseinek a város büszkeségei. Nem elég nyerni, látványos focira éhezik a nép. — Bízom benne, hogy meg fogunk felelni az elvárásoknak. Remélem, sok nézőt késztetünk majd arra, hogy tapsoljon a mérkőzéseken. Egyébként a játékosállomány változatlan marad, néhány „ifista” csatlakozik a nagycsapathoz. A problémás emberekkel elbeszélgettünk, talán sikerült meggyőzni őket... Ahogy én látom, egyértelműen arra kell törekedni, hogy az idegenbeli szereplésen javítsunk. És persze minél több meccset akarunk nyerni —, jósolt” Fecsku István. Harman búcsúznak Nyírmeggyesről Suller Só megyei I. osztály K. T. (Új Kelet) ________ Az ütán, hogy Szabó István elmenetelével Krizán Sándor örökölte a nyír- meggyesi csapatot, eldugultak a hírcsatornák. Semmilyen más „füles” nem szivárgott ki a szatmáriak „főhadiszállásáról”, így hát maradt a találgatás. Immáron végleges, hogy január 15-én megtörik a csend: munkához lát a frissen kinevezett edző és a rábízott együttes. A Nyírbátortól kölcsönkapott Czim- balmos Csaba, Nagy Ferenc továbbá Papik Arnold kényszerül búcsúra. Annál inkább számítanak a megy- gyesiek Jurij Szelihovra, aki jelenleg is Ukrajnában tölti szabadságát. A hosszan tartó sérülését kiheverő Piros István viszont biztos, hogy együtt kezdi a felkészülést a társakkal, a középpályás remélhetőleg gond nélkül felveszi a Krizán Sándor által diktált ritmust. Egy másik „régi harcos” is hallatott magáról, a minap ugyanis bejelentkezett Nyírmegy- gyesen Vahtan Karibov. Róla tudni kell, hogy fél évre hazatért Ukrajnába, ahol játékos-edzőként ténykedett. Bár Jakó József szakosztályvezető nevekről nem beszélt, annyit mindenesetre elárult: jelentős befektetést ugyan nem terveznek, azért az erősítés érdekében egy-két friss szerzemény rövidesen feltűnhet a megy- gyesiek portáján... Aki bíró szeretne lenni... Új Kelet-információ A Közép-Szabolcsi Helyi Labdarúgó Szövetség játékvezetői bizottsága alapfokú játékvezetői tanfolyamot indít január 12- én nyolc órakor. Az első (és a többi) foglalkozás helye a szövetség nyíregyházi székháza, a Mártírok terén az épület nyolcadik emeletén található. Jelentkezni Fehér Sándor tanfolyamvezetőnél a 455-723as telefonszámon lehet, de akár személyesen a helyszínen is szerencsét próbálhat bárki, aki affinitást érez magában a bírói pálya iránt. Hasonló jellegű felhívással él a Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Labdarúgó Szövetség játékvezetői bizottsága is. Náluk január végén indulna a tanfolyam, melyre Hódi Gábornénál, a 311-577-es telefonszámon érdemes jelentkezni. Egy guineai, aki »tűkön ül” Wonkjfong: teljesíteni fogjuk küldetésünket! Az ajtókopogás után halk nesz. Eltelik néhány másodperc, amíg feltárul a szállodai szoba. A matatás oka rá van írva a meglepett lakó arcára. Souleymane Wonki- fong Sylla elszunnyadt — kissé kábultan tessékel beljebb. Mire beletelepszik a fotelba, már teljesen éber. Szeme vibrál, szótlanul lesi a rátörőt. A Guineából idecsöppent tinédzser a percek múltával fokozatosan „kienged”. Sőt, csakhamar belemelegszik a diskurzusba. Koncz Tibor (Új Kelet) Alig huszonnégy órája tartózkodik Nyíregyházán, ahol számára minden új. Egy valami azonban felettébb érdekli — a futball. Ő (na és társa. Tidiane Conte...) azért jött, hogy a piros-kékek szerződtetett játékosa legyen. Ez számára bárminél fontosabb. Erre tette fel az életét. — Hogyan telt az első éjszaka több ezer kilométerre az otthontól? — Oh, ezzel semmi gond nem volt. Egy teljes napot utaztunk, úgyhogy nem okozott gondot az alvás. Hétfőn este indultunk Conakryból (Guinea fővárosa — a szerző), és másnap este érkeztünk a városba. Hát, hosszú utat tettünk meg — réved el Souleymane Wonkifong Sylla. — A magyar konyha „mennyit vett ki" egy afrikai fiatalemberből? — Azt már tapasztaltam, hogy itt nagyon jól tudnak főzni. Finomakat ettünk, persze van némi eltérés az otthoni ízektől. Odahaza a rizses pörkölt különféle változata számít helyi specialitásnak. — ...és az itteni klíma nem riasztja? , — Szerencsénk volt, mert már az első pillanatban megkaptunk minden ruhát, ami kellett. Egyébként felkészítettek az időjárásra, üzentek is, hogy Európában most nagyon hideg van. — Bizonyára jobbhoz szokott... — Guineában harmincöt fok meleg van ilyentájt. Nem emlékszem, hogy huszonnyolc foknál hűvösebb lett volna. — Mennyire becsülik meg arrafelé a futballistákat? — Semmiféle előnyünk nem származik abból, hogy focizunk. Ugyanúgy élünk, mint a többi átlagember. Nálunk a jó futballista Európáról álmodik. — Milyenek a pályák? — Nem a legrózsásabb a helyzet. A kluboknak kevés a pénze, így aztán a pályák javítására alig jut valami... — A mérkőzésekre sokan járnak? — A bajnoki rájátszást óriási figyelem kíséri. Nem ritka a telt ház. A rangadókat a Nemzeti Stadionban rendezik, húsz-húszonötezer néző előtt. Az országban 6,5 millióan laknak, emiatt azt hiszem, ez nem rossz arány. — Hallott korábban Magyarországról? — Hogyne. Gyakran. Beszéltem olyan emberekkel, akik ismerték Budai (Budai „Púpos" László az Aranycsapat tagja volt — a szerző) mestert. O évekig élt Guineában, és csapatokat edzett. Hazámban halt meg, róla nagy tisztelettel mesélnek. Azt mondják, azelőtt soha nem volt olyan jó a futball, mint amikor ő elkezdett dolgozni. — Hogy tetszik a nyíregyházi stadion? — Fantasztikus, nagyon szép! Itt mennyien szoktak lenni? — Az attól függ. Mostanában többen, átlagban kétezren. — Mi azon leszünk, hogy sokan legyenek. Nincs annál jobb érzés, amikor tele a lelátó. Minél többen látnak bennünket játszani, annál inkább figyelnek ránk. Beszélnek rólunk, örömet szerzünk. Bárcsak minél többen jönnének. — S ha netán már a tizedik percben szidalmazni fogják... — A közönség mindenütt Souleymane Wonkifong Sylla Fotó: Racskó egyforma. Ha megy a csapatnak, ünnepelnek, ha nem, akkor szidnak. Megszoktam, igyekszem nem törődni vele. Senki ne gondolja, hogy Guineában másként viselkednek az emberek. Én futballozni akarok, és bizonyítani. Engem csak ez érdekel. Az lenne az igazi, ha már holnap meccset játszhatnánk. Alig várom azt a napot. — Nem tudom, értesült-e róla, hogy önök lehetnek az első feketebőrű játékosok a nyíregyházi csapatban. Mindenki kíváncsi arra: mire képesek... — Ha megérkezik „Diogo” (Mohamed Camara), mi hárman teljesíteni fogjuk küldetésünket. Mindenáron! Tudtuk, hogy másodosztályú csapathoz kerülünk, de úgy jöttünk el otthonról: fél év múlva a Nyíregyházának a legjobbak között kell szerepelnie. Ennek így kell lenni! — Ennyire biztos benne? — Nyilvánvaló, hogy szerencsés embernek vallhatom magam, mert Suller Mihály megteremtette a lehetőséget a kiugrásra. Neki köszönhetem, hogy idekerültem. Nem szeretnék szégyent hozni rá, s az országunkra. A szövetség vezetői azzal engedtek el, hogy mi Guineát képviseljük, tehát nem okozhatunk csalódást. A családnak is tartozom annyival, hogy megtegyek mindent a hírnévért. Jánkmajtis „csont nélkül” tervez Szezon végi mérleg, megyei II. osztály Nincs abban semmi meglepő, ha két ezüst után csillogóbb medálra vágynak Jánkmajtison. A megyei másodosztály 2. számú csoportjában kétszer éppen csak „letértek” a feljutáshoz vezető útról, ezúttal nem akarnak botlani, egy osztállyal feljebb óhajtanak masírozni. Eddig meggyőzően trappolnak, előnyük tetemes... Ladányi Tóth Lajos (Új Kelet)_________ A tavaly még Erimpex-cso- portnak nevezett „kettesben” Nyírmeggyes együttese húzott el a mezőnytől oly módon, mint ahogy az utóbbi időszakban a jánkmajtisiak tették. Azért is példálózunk a meggyesiekkel, mert ősszel tőlük került Majtisra a kapus Szűcs, a megyei első osztály újoncához pedig Szabó I. szegődött el. Az „egy ide, egy oda” után villámrajtot vett Kicska Attila edző csapata, unos-untalan győzelmet győzelemre halmoztak, ami odáig vezetett, hogy most a második helyezett gergelyi- ugornyaiakkal szemben hét pont az előnyük. — Nagyszerű volt az őszünk, erre lehet építkezni — jegyezte meg Cséke László polgármester. — Otthonunkban nyolcból nyolcszor nyertünk, gólkülönbségünk (27-4) imponáló. Vendégként csak Nyír- lugoson kaptunk ki, el kell ismerni, akkor jobbak voltak a lugosiak... Időben jött a pofon, ami után újból felocsúdtak a játékosok, és a százszázalékos széria azóta is tart. — Számunkra csalódás lenne a második hely is — ecsetelte Cséke László. — Igaz, hogy az osztályozós pozíciót jelentene, de mi szeretnénk „csont nélkül” osztályt váltani. Ha oda kerül a sor, akkor bizonyára a „megyei egy” szintjének megfelelően kell módosítanunk az összetételen. Nagyon fontosnak tartjuk az első tavaszi fordulót, hiszen a rivális Tiszamenti SE otthonában kezdjük majd az új szezont. Háromesélyes derbi lesz! Ha nyernénk, akkor jócskán kényelmesebb helyzetbe kerülhetünk, bár a mostani pozíciónkra sem panaszkodunk. Fegyelmi a Fradi ellen MTI ~ A Magyar Labdarúgó Szövetség fellebbviteli bizottsága csütörtöki ülésén foglalkozott a november 16-án megrendezett Ferencváros— Győri ETO FC NB I-es mérkőzéssel. A testület megállapította, hogy a hazaiaknál az ukrán Szergej Kuznyecov jogosulatlanul szerepelt, ám ennek ellenére a pályán elért 3-2-es végeredményt hagyta jóvá, s a 3 pontot a Ferencváros javára igazolta. Ugyanakkor a fellebbviteli bizottság fegyelmi eljárást kezdeményez a Ferencváros ellen. Czap jött, Szakos ment Új Kelet-információ Csütörtökön délelőtt megérkezett Nyíregyházára Valerij Czap, a piroskékek ukrán idegenlégiósa. Mint ismeretes, „Valér” nem jelent meg a szerdai összejövetelen, amikor az;'1' NYFC megkezdte felkészülését. Nem az első eset, hogy a hátvéd hiányzik, ám büntetéssel nem kell számolnia, ugyanis megfázás volt az oka távolmaradásának, amit orvosi papír is alátámaszt. Szintén „Szpari-hír”: Szakos Csaba, aki a DVSC- től került a csapathoz, váltott, mégpedig a Miskolci VSC-hez kötelezte el magát. Ennek megfelelően a tavaszi szezont az NB III- as borsodi együttes színeiben kezdi el a játékos. Bernard Tapie eltűnt milliói ROMPRES, MTI _____ Me gcáfolták Bemard Tapie-t, az ismert üzletembert. Az újabban 100 millió francia frank elsikkasz- tásával vádolt Tapie azt állította, hogy az említett összegből egymilliót a romániai árváknak ajánlott fel, amelyet állítólag még 1990-ben, a Románia— Olympique Marseille jótékonysági labdarúgó-mérkőzés alkalmával átadtak. A francia újságok szerint a pénz a mai napig nem jutott el az árvákhoz. Cornel Dinu, a Román Labdarúgó Szövetség alel- nöke szerint az egyetlen nagyobb összeg az a 10 ezer dollár, amit a játékosok adtak össze. Jenei Imre, a román ifjúsági és sportügyi minisztérium államtitkára az esettel kapcsolatban azt mondta: „Tapie dolga, hogy elszámoljon, mit csinált a pénzzel. Amíg én hivatalban leszek, vigyázni fogok arra, hogy minden határozat dokumentálva legyen, és ne fordulhasson elő hasonló eset.” A Román Labdarúgó Szövetség megerősítette a francia újságok értesülését, miszerint a Tapie által felajánlott összeg sohasem érkezett meg a szövetség számlájára. Reuter-MTI Vasárnap Uruguay—Argentína labdarúgó világ- bajnoki selejtezőt rendeznek a 70 ezer néző befogadására alkalmas Cente- nario-stadionban. A vendéglátó ország belügyminisztere — biztonsági okokra hivatkozva — úgy döntött: csak azokat a szúr- » kólókat engedik be a talál- 1 kozóra, akik nem festik be az arcukat. — A múltban voltak kellemetlen tapasztalataink, emiatt hoztuk meg ezt a megelőző intézkedést —^ indokolt Didier Opertti, Uruguay belügyminisztere, aki hozzátette: a festett arcú szurkolókat esetleges rendbontás esetén nehéz lenne azonosítani.
