Új Kelet, 1997. január (4. évfolyam, 2-26. szám)
1997-01-09 / 7. szám
Ij Kelet Bemutatkozott az új államtitkár án tárgyalja majd a kabinet a Megyei krónika 1997. január 9., csütörtök 3 Pengeváltás után Iványi: Félreértés az egész A legutóbbi megyegyűlésen dr. Kiss Gábor meglehetősen indulatosan reagált Jüttner Csaba (SZDSZ) felszólalására. Az MSZP országgyűlési képviselője szerint Jüttner rendelőintézetet akart korábban, és nem kórházat Vásárosnaményban, továbbá a szabaddemokrata képviselő teljesen indokolatlanul osztja meg rendszeresen „félelmeit” a naményi kórház esetleges elsorvasztásáról. Iványi Tamás országgyűlési képviselőt, az SZDSZ Megyei Egyeztető Tanácsának elnökét kértük arra, hogy mondja el ő is a véleményét mind a kórházról, mind pedig a szócsatáról. Aztán pedig arról kérdeztük, hogy ez a nyílt összecsapás mennyire változtathatja meg esetlegesen a két párt közötti jó kapcsolatatot, a választási terveket. (Folytatás az 1. oldalról) Keller László után dr. Bakai Zoltán, a Szatmár-Beregi Kórház főigazgatója beszélt azokról a problémákról, amik az új intézmény körül adódtak.,legnagyobb bajnak azt tartom — mondta —, hogy az emberek teljesen tájékozatlanok. Nem tudják, mi történik a kórházak körül. Az egyik országos napilapban olvastam, hogy a naményi kórház szakrendelő lesz. Ilyesmiről szó sincs. Mind a két városnak megmarad a kóiháza, és szakmai vélemények alapján fog eldőlni, milyen módszerrel dolgozunk tovább. Azt gondolom, hogy a gyógyító munka szakmai feladat, és mi, orvosok pontosan tudjuk, mi a dolgunk, és azt, hogy az új intézményt miként fogjuk működtetni.” Újságírói kérdésre válaszolva az államtitkár kitért a jövő évi várható fejlesztési költségekre is. „Ma még nem lehet meghatározni a pontos összeget, mert ennek eldöntése kormányzati hatáskör. Január 16kerdescsoportot. Az biztos, hogy jelen pillanatban 3,4 milliárd forint áll rendelkezésre, de hogy ebből mennyi jut a térségnek, arról ma még felelőtlenség lenne nyilatkozni. Ebben az évben a Szatmár- Beregi Kórház szerkezetátalakításra és fejlesztésre ötvenmillió forintot kapott, és azt a terveknek megfelelően használta fel. Természetesen minisztériumi keretből is támogatjuk majd a kórházat, de a címzett támogatások odaítélése még a jövő kérdése.” Az államtitkár a funkcionális privatizáció kérdéséről azt mondta, hogy ez is lehet egy útja az egészségügy privatizálásának. Ezek olyan, nem eldöntött kérdések, amikről csak hosszas szakmai viták után lehet majd dönteni. Privatizációs ügyekben amúgy sem árt az óvatosság, csak minden probléma alapos átgondolása után lehet szó az egészségügyben meglévő hatalmas vagyon magánosításáról. Száraz Attila (Új Kelet) __ — Mint vásárosnaményi lakos, úgy ítélem meg, hogy kórházunk helyzete nem reménytelen. Nyilván ebben az is szerepet játszik, hogy a megyében nincs szükség kórházi ágyszámcsökkentésre. Természetesen egy ilyen kisvárosi kórház vezetőinek és a kórház működését fontosnak tartó politikusoknak, a helyi önkormányzatnak úgy kell politizálnia, hogy a kórház helyzetétmegerősítsék. —Kért ön bármit is a megyei önkormányzati ülés előtt a képviselőktől — így Jüttner Csabától is —, volt-e egyeztetett szabaddemokrata vélemény? — Természetesen volt egyeztetés, nem csak Jüttnerrel. A szabaddemokraták igyekeznek minél nagyobb körben elmondani véleményüket, rendszeresen találkozunk a naményi ön- kormányzati képviselőkkel, a szakemberekkel, a kórház főigazgatójával — aki ország- gyűlési képviselő —, valamint minden érintettel, és persze a szocialista képviselőkkel is. Én úgy gondolom, a Vásárosnaményban és a város vonzás- körzetében élőknek az az érdeke, hogy a kórház továbbra is hosz- szú távon ellássa a feladatát. — A megyegyűlésen elhangzott vitáról az a véleményem, hogy valószínűleg Kiss Gábor félreértette Jüttner Csaba szavait. Csaba Naményban lakik, tagja a helyi képviselő-testületnek, aggályainak elmondása nem azt jelenthette, hogy azzal Kiss Gábort meg akarja sérteni, vagy a szocialista politikus munkáját bírálni akarná. Kiss Gábor bizonyára ennek a félreértésnek köszönhetően mondott olyat, ami minden alapot nélkülöz, azaz hogy Jüttner csak rendelőintézetet akart Naményban és nem kórházat. Nyugodtan kijelenthetem, hogy Jüttner Csaba munkájának is köszönhető, hogy a vásárosnaményi kórház a jelenlegi paramétereivel üzemel. — Azt hiszem, ha itt lenne most velünk Kiss Gábor, akkor ő is megerősítené azt, hogy mi végig egyeztettünk. Nagyjából egy időben, külön-külön utakon indultunk neki az ügynek. Aztán nagyon gyorsan megállapodtunk abban; jobb, ha egyeztetjük a munkánkat, és attól fogva együtt jártuk a minisztériumokat, megyei és helyi vezetőket. Nem ez a terep az, ahol rivalizálnunk kell. Való igaz, a naményiak veszélyben érzik a szülészetüket és a sebészetüket. Nagyon hiányzik a városban élők számára a folyamatos, korrekt tájékoztatás. Kritikája a naményi városi vezetésnek, hogy miközben évek óta folyik a szó a kórház sorsáról, még nem hívtak össze egyszer sem lakossági fórumot. Ez is az oka, hogy nagyon sok félinformáció kering a városban.-—Az Új Kelet információja szerint 1998-ban az ország- gyűlési választásokon Ön lett volna az MSZP—SZDSZ közös jelöltje a naményi körzetben. Állítólag azonban, ennek az elképzelésnek a mostani vita után már semmi valóságalapja nem lehet. Hogyan értékeli ezeket a pletykákat? — Amikor egy ügyről véleményt mondok, nem azzal a célzattal teszem, hogy ez majd nekem a következő választásokon mit fog jelenteni. Külön kell a dolgokat választani. Az biztos, hogy 1998-ban szeretnék elindulni a naményi körzetben a szabaddemokraták színeiben. Találgatások, esélylatolgatások folynak természetesen, hogy mi lesz egy év múlva, de egyelőre a közös jelöltség semmiféle komoly, konkrét formában nem vetődött fel. Termelői bizottság Szakolyban Kozma Ibolya (Új Kelet) Mezőgazdasági bizottság alakult hétfő este Szakoly községben. A huszonöt taggal létrejött szervezet célja, hogy segítséget nyújtsanak a termelőknek a őstermelői igazolványok kitöltésében, szaktanácsokat adjanak gyümölcsfa-telepítésekben, és felhívják a figyelmet a különböző mezőgazdasági pályázatokra. A bizottság vezetője országos szinten is képviseli a falu termelőit, szeretnének koordinátori feladatokat is ellátni. A bizottság vezetője Mercz György, a szakolyi földkiadó bizottság elnöke, a község közhasznú társaságának és a képviselő-testületnek is tagja, emellett rendelkezik mezőgazdasági tapasztalatokkal. Az társaság vezetői is mezőgazdászok, Tóth Viktor pedagógus és gyümölcstermelő, Szűcs Mihály görög katolikus esperes méhészettel és gyümölcstermesztéssel foglalkozik, Halász Antal mezőgazdasági vállalkozó elsősorban juhokat tenyészt. A Szakolyi Mezőgazda- sági Bizottsághoz később a nyírgelsei termelők is csatlakoznak. Tervben az új hulladékgyűjtő Hol tart az iskolareform? Megyei terv áprilisra Munkatársunktól Néhány évvel ezelőtt Nyír- egyháza-Oroson a már meglévő szemétgyűjtő telep mellé megépítettek egy veszélyes- hulladék-tárolót is. Ennek működéséről és a háztartási szemétszállításban történt változásokról Róka Imre, a Városüzemeltetési Közhasznú Társaság kommunális főágazatve- zetője beszélt. —A szilárd veszélyes hulladékok tárolására alkalmas terület kialakításáról 1988-ban döntöttünk. A költségek harminc százalékát a környezetvédelmi alapból fedeztük, míg a hiányzó összeget az akkori Közterület-fenntartó Vállalat és még ötvennégy cég finanszírozta. A veszélyeshulladék-tá- rolóról tudni kell, hogy az odaszállított szilárd anyagok nem maradhatnak ott véglegesen, s a szemét tulajdonjoga sem ru- házódik át a tulajdonosról a telepre. Tehát a hely tulajdonképpen csak egy átmeneti megoldást ad, míg a veszélyes anyagokat a dorogi égetőbe, vagy az Aszód völgyében lévő hulladéktemetőbe szállítják. Ez az idő azonban egy—két hónaptól egy—két évig is teijedhet. —Az elmúlt időszakban sokan voltak, akik a cserépkályhás tüzelést felcserélték a gázfűtésre. Ez mennyivel növelte a lakásokból kikerülő hulladék mennyiségét? — Jelentős változásról nem számolhatunk be. Bár az tagadhatatlan tény, hogy a hazánkba, és ezáltal a háztartásokba bekerülő élelmiszerek és eszközök sokkal nagyobb mennyiségű csomagolóanyagot hagynak hátra, mint a korábbi években, városi átlagban nem lehet meghatározni, honnan viszünk el több vagy kevesebb hulladékot. Aki eddig cserépkályhával fűtött, annak tényleg megmarad most a szemete, viszont éppen a gázfűtés miatt van az is, hogy jóval keveseb salakot tesznek ki a konténerekbe. —Ha jól tudom, az is meghatározott, hogy honnan mennyi szemetet visznek el díjmentesen. — Ez így igaz. A városnak azon a részem, ahol hetente egy alkalommal jár a hulladékgyűjtő autó, ott, ha szükséges, és a lakók kitesznek még egy plusz zsákot is szeméttel telve, minden ellenszolgáltatás nélkül elszállítjuk. Ahol viszont hetente kétszer járnak az autóink, ott már csak különdíjért visszük el a többlethulladékot. Két megoldás közül lehet választani. Vagy a központunkban kell negyven forintért egy műanyag zsákot, vagy pedig a szemét- szállítóktól ugyanennyi pénzért egy bilétát venni. — Tavaly beindult Nyíregyházán a szelektált hulladék- gyűjtés. Lesz ennek folytatása az idén? — Terveink szerint szélesedik a program, s az év végére felépül Oroson az a hulladék- válogató, ahol szelektálni lehet majd a fém üdítős dobozokat, a papírt és a fát A megvalósításhoz 108 millió forintot kaptunk az államtól, ennek a fele vissza nem térítendő kölcsön. Ehhez még hetvenkétmilliónyi önerő kell, hogy meg tudjuk vásárolni az induláshoz szükséges speciális gyűjtőedényeket és a hulladékválogató gépsort. Lefler György (Új Kelet) A közoktatási törvény módosítása értelmében ez év áprilisáig a közoktatásban ki kell munkálni a megyei fejlesztési terveket, amelyek egybefogják a települések iskoláit. A törvény a program kidolgozását a megyei önkormányzatok feladatává tette. Az idő kellőképpen szorít; mi Papik Pétert, a megyei pedagógiai intézet megbízott igazgatóját kérdeztük: — Hol tart az iskolareform? — A magyar közoktatási rendszer gyökeres átalakulás előtt áll. Most kevésbé térve ki a Nemzeti Alaptanterv (NAT) szerepkörére, tartalmi megújulására, inkább a települési önkormányzatok valóban sürgető teendőiről szólnék. A jövő iskolájának mindenekelőtt a helyi sajátosságokra kell épülnie, azokat kell hogy tükrözze. Nagyon fontos az átgondolt, távlati célt is megfogalmazó pedagógiai program, ehhez viszont olyan iskolatípust szükséges megalkotni, amely az adott környezetnek a leginkább sajátja, amelyben a település önmagára ismerhet. Az iskoláztatás majdani 10 éves periódusa alapvetően két időszakot jelent: az 1—6. osztályos ciklus elemi ismereteket nyújt, míg a 7—10 évig terjedő szakasz már szaktárgyi elmélyülést igényel. Az előbbi feladatot tanító, az utóbbit tanár végezheti. A kisebb települések vezetőinek jó tudni, hogy az iskolák részben vagy teljes osztottsága csak az 1—6. osztályok esetében lehetséges. Megyénkben is erősen csökken a gyermeklétszám, s miután a közoktatás finanszírozásánál a tanulónkénti normatíva érvényesül, ez önmagában is pénzügyigazdaságossági megfontolást igényel. Az ön- kormányzatok nem kerülhetik meg: mennyi telik az erejükből, mi az, amit helyben elláthatnak, vagy más ön- kormányzattal társulva végezhetnek, illetve közösen megrendelve, milyen közoktatási szolgáltatásokat igényelnek. A kistérségi települések ezért jó, ha újragondolják kapcsolataikat, ha együttesen tervezik meg a jövőjüket. Különösen igaz ez a középiskolák, s főleg a kollégiumok működtetése esetén. Az együtt gondolkodás, a közös gondoskodás szükséges a közoktatás területén a speciális feladatok ellátására, ilyen például a fogyatékos gyermekekkel törődés, de ide tartozik az alapfokú művészetoktatás, amelynek legkeresettebb formájaa zeneiskola, s ide sorolható a pedagógiai szakszolgálat tevékenysége is. Summázva: a jelenleginél bonyolultabb és sokszínűbb közoktatási rendszer van kialakulóban; a megyei közoktatási terv előkészületeit még decemberben elkezdtük a megyei közgyűlés hivatalának szervezésében a településszintű tájékoztatással. Ezt folytatjuk tovább január 13—16. között az alábbi helyeken: 13-án, 9 és 13 órától Nyíregyházán a megyeháza épülete; 14-én 9-től Fehér- gyarmat, 13 órától Csenger; 15- én 9-től Nyírbátor, 13 órától Mátészalka; 16-án 9-től Kis- várda, 13 órától Vásárosna- mény. Január 25-éig kell a településeknek megküldeniük a közoktatás helyzetét vázoló anyagot, majd ezt követően történik meg az egyeztetése, a koordinálása annak a közoktatási tervnek, amely mind a megyei, mind a szakmai igényeknek megfelel. A megyei közgyűlés áprilisban vitatja meg a koncepciót, majd elfogadása után valamennyi települési önkormányzatnak ajánlás címén megküldik. A koncepció legalább hatéves periódusra érvényes, s az ön- kormányzatok ez alapján kapják majd az éves támogatási keretüket. A jövő megtervezésénél ez sem mellékes szempont.
