Új Kelet, 1997. január (4. évfolyam, 2-26. szám)

1997-01-03 / 2. szám

Nyíregyháza 1997. január 3., péntek Petrilla bácsi öt forintja Színkavalkád az iskolában „Irtózom a fehérre meszelt falaktól, a kórházat juttatják eszembe” A mai pénzszűkös, nehéz világban egyre ritkább, ha egy intézmény fejlesztésekre, átépítésekre gondolhat. Már­pedig az 1-es számú Benczúr Gyula Általános Iskolá­ban a téli szünet idején is dolgoztak a munkások, hogy szebbé, színesebbé tegyék a tanintézetet. A színesség szó szerint értendő, mert a másfél éve igazgatói posz­ton lévő Czomba György egészen sajátságos elképze­léseit igyekeznek megvalósítani a festőmesterek. Palotai István (Uj Kelet) Petrilla bácsi suszter volt a belvárosban. Tőle aztán jö­hettek, mehettek a rezsimek — tán észre sem vette. Mint ahogy a rezsimek sem őt. A háborút azért úszta meg, mert rosszul látott, a Rákosi-fasiz- must pedig azért, mert rosszul látták... Mindenesetre furcsa egy kommunista lett volna az, aki kizsákmányolónak tekinti, hiszen nyomorult kis műhelyében éppen csak hogy elfért a kaptafa, a mun­kaláda és a háromlábú susz­terszék. Volt egy ipartörténeti értékű Singer varrógépe, de azt már a „galérián” tartotta, ahová tyúklétrán kellett fel­mászni, és ugyanakkora volt, mint a csepp üzlet alsó szint­je­Petrilla bácsi remek susz­ter volt, így nemcsak javítá­sokat vállalt, hanem új cipő­ket is készített. Ezt a tevé­kenységét azonban a kom­munizmus idején kénytelen volt egy jelzővel ellátni, mert tartott tőle, hogy egyébként a burzsoázia lakáját látják majd benne, így aztán a cég­tábláján ez állt: Javítások és GYOGYcipők készítése. Nagy kanyhaló volt az öreg, mert természetesen régi kuncsaftjait azért nem küld­te el, hanem, ha cipőt rendel­Fekete Tibor (Új Kelet) A néphagyomány úgy tart­ja, hogy a karácsonyfának vízkeresztig (január 6.) feldí­szítve kell a helyén maradnia. Várhatóan azonban már a hét végén sok helyütt megszaba­dítják a díszes ágakat a csil­logó üveggömböktől és a sza­loncukortól. Kertes házaknál, ahol van hol elégetni a száraz ágakat, nem gond, hova te­gyék a feleslegessé vált kará­csonyfákat. Az pedig kimon­dottan elszomorító látvány, amikor a szél görgeti a panel­házak között a száraz kóró­ként lekopaszított fenyőfá- kat.A nyíregyházi Köztiszta­tek nála, hát gyógycipőt csi­nált, amit a számlán egy öt­forintos felár feltüntetésével rögvest alá is támasztott! Teltek-múltak az évek, Petrilla bácsi egyre örege­dett, de valahogy megmaka­csolta magát és nem akart meghalni. Sőt! Nyolcvanöt éves volt és makkegészséges (!), amikor kitört a rendszer- váltás. Amikor már valóban új szelek fújdogáltak, egy­szer csak megjelent a Kisipa­rosok Szövetségében. A ke­zében egy jókora táska volt, amit szemmel láthatólag alig bírt cipelni. — Szaktársak, hoztam egy kis pénzt, mert most már igen égeti a zsebemet... — mond­ta, és ezzek kiöntötte a nagy íróasztal közepére a táska tartalmát, egy óriási kupac ötforintost... — Csalt pénz ez, ezért nem is nyúltam hozzá. Most már nem kell ortopéd cipőnek hazudnom az úri cipőket, nem kell érte ezért felárat sem kémem, így hát itt van, használják egészséggel... Nem telt bele egy hónap, és amikor arra jártam, egy cédula állt a műhely ajtaján: „Haláleset miatt zárva.” így ment el Petrilla bácsi, akinek volt ideje és energiája kivár­ni, hogy becsületesen me­hessen a sírba... sági Kft. munkásai vállalják, hogy a szemetesedények mel­lé lerakott fenyőfákat elszál­lítják. Amelyik nem fér bele a kukásautóba, azért egy ap­rítóberendezéssel ellátót zú­zógép jön, az akár szálfa vas­tagságú fenyőfát is képes fel­dolgozni. A január elsejei munkaszü­neti nap ezen a héten szerdára esett, így az ekkor szokásos körzetek szemetesedényeit szombaton délelőtt ürítik ki. Kérik a lakókat, hogy már ko­rán reggel helyezzék ki a szo­kásos helyekre szemetesedé­nyeiket, mert legközelebb csak jövő héten szerdán jár megint arra a kukásautó. Sikli Tímea (Új Kelet) — Világ életemben irtóztam a teljesen fehérre meszelt falak­tól, mert azok a kórházat jut­tatják eszembe. Véleményem szerint egy iskolának, ahol gyermekek tanulnak, minél vidámabbnak kell lennie. A tornatermünk falai zöldek let­tek, az ebédlőn is látszik, hogy narancssárga lesz a színe, ha kiszárad, az aula fjedig néhány napon belül kellemes lila ár­nyalatot kap. Ez utóbbi hely­ről a kék csempéket is lesze­detjük, hogy az óraközi szüne­tekben senki ne érezze úgy, egy fürdőszobába van bezár­va. — A teljesen új pompát öltő iskola azonban már elmúlt hat­vanéves. A festésen kívül mi­lyen korszerűsítések váltak el­engedhetetlenné ? — Pontosan tavaly ünnepel­tük a kerek évfordulót. Nyír­egyházán ez volt az első álla­mi iskola, s ennek az intéz­ménynek volt a száma mellett neve is már az átadás pillana­tában. Ez az épület, ahol most vagyunk, hatvannyolcban épült, ezért már nagyon ráfért a tatarozás, renoválás. Nem­csak esztétikai, de takarékos- sági szempontokból is szükség volt a nyílászárók lecserélésé­re, a vízvezetékek, a mosdók és vécék felújítására. Amikor ide kerültem, vízben állt a pin­ce, melynek rendbetétele nem tűrt halasztást. A vizet kiszi- vattyúztattuk, a hibát elhárít- tattuk, most pedig a rendbe tett pincében szeretnénk egy ifjú­sági klubot kialakítani. Szeb­bé tettük a bitumenes pályát és a szomszédban lévő, úgyneve­zett tiszti lakásokban berende­zett hat tantermünket is. —A pályázatok útján össze­gyűjtött forintokból jutott bővítésre is? — Gondosan beosztottunk minden fillért, hiszen környe­zetünk változásával, a fejlő­déssel nekünk is lépést kell tartanunk. Első lépésként be­rendeztünk egy új tornaszo­bát és egy technikai termet. Is­kolánk tanulói a Rutin Soft Kft. jóvoltából megismerked­hetnek a számítógépes világ rejtelmeivel. Az említett társa­ság minden ellenszolgáltatás nélkül tíz gépet adott a tanuló- ifjúságnak. A számítógépek beszereléséhez viszont szük­ség volt egy számítástechnikai terem kiépítésére is. Az iskola udvarán hatalmas zöld terület van. Ezt a terepet kihasználva szeretnénk egy új tornatermet megépíttetni. Már több befek­tetővel is tárgyaltunk az ügy­ben. Ha most hirtelen az ölünk­be hullana tizenhatmillió fo­rint, már semmi akadálya nem lenne a csővázas épület felállí­tásának. — Mennyire fontos az ide járó gyerekeknek az iskola több mint fél évszázados múlt­ja7 . — Azt hiszem, közös vá­gyunk teljesülne, ha már az iskola udvarán állhatna név­adónk, Benczúr Gyula szobra. A születésnap tiszteletére lét­rehoztunk egy alapítványt is, melynek bejegyzése még fo­lyamatban van. Bár még nem vehettük kezünkbe, már elké­szült az az évkönyv is, mely­ben az iskola elmúlt hatvan esztendejének minden fonto­sabb eseményét, emlékét rög­zítettük. — Az elmúlt évben milyen változások voltak az oktatás­ban? — A tanári létszámcsökken­tések, és ezáltal az osztályösz- szevonások szele minket is megcsapott. Arra azonban büszkék vagyunk, hogy bár az oktatási törvényben még csak most esik szó a gyermekvédel­mi felelősök foglalkoztatásá­ról, nálunk már másfél éve dol­gozik két szakember. Míg a ko­rábbi években csak németül ta­nulhattak a diákok, most egy szaktanár segítségével megad­tuk a lehetőséget az angol nyelv elsajátítására is. Az órai elfoglaltság mellett az érdek­lődők tanulhatnak népi- és tár­sastáncot, valamint jól műkö­dik a szolfézsoktatásunk is. — Ha jól tudom, ez az iskola még nem szakosodott. — Nem tagadom, büszkeség tölt el, mikor kimondom, hogy az iskola tizenöt osztálya kö­zül tízben stabil négyes az osz­tályátlag. Talán ez is elősegíti azt az óhajunkat, hogy szeret­nénk intézetünkben is megva­lósítani az emelt szintű okta­tást. Két irányba akarunk el­mozdulni. Mindenképpen cél­szerű lenne egy matematika tagozat kialakítása, ahol segít­séget adhatnánk a tanulóknak az ilyen irányú továbbtanulás­hoz is. Ugyanezzel a céllal „kacsingatunk” a természettu­dományi tantárgyak emelt szin­tű oktatása felé is. Ez a tanítás nagyon jó alapja lehet az egészségügyi és más hasonló középiskolákban történő kép­zéshez. Talán kicsit szokatlan, de mi már most elkezdtük „csá­bítani” a jövő tanévben számí­tásba vehető első osztályoso­kat. Havonta egy alkalommal meghívjuk a kicsiket szüleik­kel együtt, s úgy vonjuk be őket a sportrendezvényekbe, mintha már ők is iskolánk ta­nulói lennének. — Egyre több iskola választ magának társintézményt. A Benczúr Gyula Általános Isko­la megtalálta már a párját? — Többen is vannak, akik­kel tartjuk a kapcsolatot. Leg­régibb barátaink Finnországba valók. Évente egy-egy alka­lommal találkozunk velük sze­mélyesen. Legutóbb ők voltak nálunk, így március 10-én tőlünk utazik oda egy kis cso­port. Ezt a látogatást azonban megelőzi január 8-án egy újabb vendéglátás, amikor a lengyel Gorlicéből jön el hozzánk az ottani általános iskola csapa­ta. Előkészületben van egy újabb baráti kapcsolat kiépíté­se is. az osztrákokkal. Remél­jük, c..erelátogatásaink és egy­máshoz fűződő viszonyunk velük is örömteli lesz. A kap­csolatteremtés és -ápolás mel­lett természetesen minden olyan alkalmat megragadunk, amikor pályázat útján pénzt tudunk szerezni az iskolának. A legújabb játék az „Életre való plusz” nevet viseli, mely­nek tétje egymillió forint. A jelentkező iskoláknak a ver­senyben négy pontból álló fel­adatsort kell teljesítenie. Az első pontnak tiszta szívből tet­tünk eleget karácsony előtt, amikor a kórházban ünneplő gyerekeknek ajándékot vit­tünk. A második pontban túrát jelöltek meg, s bevallom, ez sem esik nehezünkre, hiszen nagyon szeretjük a természet- járást. A következő két feladat egyenlőre még ismeretlen, de remélem, ezeket is sikerül majd különösebb nehézségek nélkül teljesítenünk. Bizottsági értékelés Új Kelet-információ __ A nyíregyházi képviselő- testület közművelődési, sport és nemzetközi kapcso­latok — a köztudatban kul­turális néven terjedt el — bizottsága múlt évi munká­ját elnökük, dr. Fekete An­tal szerint mindvégig a nyu­godt légkör, a szakmai fela­datokra koncentráló, kultu­rált vita jellemezte. Egyet­len kivételként az említhe­tő, amikor a nyári kulturális programok előkészítése so­rán a Mandala Dalszínház képviselője minősíthetetlen hangon adta elő álláspont­ját. Az év során 16 ülést tar­tottak, átlagosan 70 száza­lékos részvétellel. A bizott­ság tagjai 1996-ban is hétfői napokon tartotta megbeszé­léseit. A megjelenéssel, a ha­tározatképességgel csak ak­kor volt gond — egy-két al­kalommal —, amikor a köz­gyűlés miatt a hét más nap­ján kellett találkozniuk. A tanácskozásokat összesen 113 alkalommal tisztelték meg nem bizottsági tagok, akik segítették a munkát. A megtárgyalt napirendi pon­tok száma 82 volt. A bizottság ülései általá­ban nyilvánosak voltak, zárt ülést csak intézményve­zetői pályázatok vélemé­nyezésekor, illetve pályá­zók meghallgatásakor tar­tottak. Rendszeresen tár­gyalt témák voltak az eseti kulturális kérelmek és az intézményvezetői pályáza­tok véleményezése, pályá­zatok kiírása. Szó volt még egyebek mellett sportolók jutalmazásáról, közterületek elnevezéséről és nagyobb kulturális programok koor­dinálásáról. ASzervezeti és Működési Szabályzatban leírt felada­tokból és hatáskörből faka­dó napirendi pontok között tárgyalták a kulturális és sportcélú tartalék felosztá­sát. Többször volt terítéken a város költségvetési kon­cepciója, a költségvetési rendelettervezet, a pénzügyi terv módosítása, a Mandala Dalszínházzal összefüggő problémák, viszonyuk a Váci Mihály Városi Műve­lődési Központtal. Tárgyal­ták még a Szabadtéri Szín­pad működtetése, program­jainak finanszírozási lehe­tőségeit, a városi lap indítá­sát, a közművelődési intéz­ményrendszer átvilágítását, a létszám és a dologi kiadá­sok csökkentési módozata­it. A bizottsági tagok közre­működtek díjak, kitünteté­sek, jutalmak átadásában, kiállítások megnyitásában. Az év második felében vetődött fel a sport- és a nem­zetközi kapcsolatok albi­zottsága megszüntetésének gondolata. Ez elhibázott lé­pés lenne — véli dr. Fekete Antal —, hiszen mindkét al­bizottság tagjai elismerésre méltó rendszerességgel, ala­possággal és nagy szakmai hozzáértéssel dolgoznak, nélkülözhetetlen szerepet töltenek be különböző dön­tések előkészítésében. A kulturális bizottság elnöke úgy látja, hogy a jövőben tisztázni, pontosítani kell a bizottsági hatásköröket, nem igazán megoldott a támo­gatások felhasználásának ellenőrzése, az elszámolás rendszere. Ne az ablakon! Elszállítják a száraz fenyőfákat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom