Új Kelet, 1997. január (4. évfolyam, 2-26. szám)

1997-01-08 / 6. szám

Bombariadó volt Moszkvában, a Vízkereszt (Bogojavlenszkij) székesegyház éjféli karácso­nyi istentiszteletén. Az Otkritoje rádió szerint az ismeret­len telefonáló hétfőn éjfél előtt hívta a rendőrséget és közöl­te, hogy robbanószerkezet van a templomban, a II. Alekszij ortodox egyházfő vezette szertartást azonban nem szakí­tották félbe. A helyszínre érkezett tűzszerészek a templom környékét kutyákkal átkutatták, de nem találtak bombát. Az éjféli misén részt vett több orosz politikus, köztük Jurij Luzskov moszkvai polgármester is. „Olasz sztrájk” lesz... Lengyelországban keddtől 650 kórházban és több mint ezer orvosi rendelőben lép életbe az úgynevezett „olasz sztrájk”, amely a betegek rendkívül alapos kivizsgálásában, fejfájás és torokgyulla­dás esetén is teljes körű diagnózis készítésében nyilvánul majd meg. Az orvosok a szokásosnál gyakrabban fognak kiállítani magas szintű szakorvosi vizsgálatra szóló beuta­lókat is. A tiltakozásnak ezt a formáját a legnagyobb len­gyel szakszervezet, a baloldali kormánykoalícióhoz tarto­zó OPZZ rendelte el. Más szakszervezetek, így a Szolidari­tás immár hetek óta részleges munkabeszüntetéssel próbál­ja rábírni a kormányt az egészségügynek nyújtandó állami támogatás és az orvosok bérének növelésére. Wojciech Rudnicki egészségügyi miniszterhelyettes a tiltakozást úgy kommentálta, hogy a részletes és alapos kivizsgálás min­dig is az orvosok kötelessége volt, és az lesz a jövőben is. Kína kedden figyelmeztette az Egye sült Államokat, hogy a Lián Csan tajvani alelnöknek adott átutazóvízum hátrányos következményekkel járhat a kí­nai-amerikai kapcsolatokra. A vízum lehetővé teszi, hogy a tajvani alelnök az Egyesült Államok érintésével utazzék Arnoldo Alemán nicaraguai elnök január 10-ei beiktatási ünnepségére, s útját megszakítsa Los Angelesben, hazafelé pedig New Yorkban. Az amerikai átutazással a tajvani po­litikus igazi célja „két Kína létrehozása” — idézte az AFP a pekingi külügyi szóvivőt. Mintegy háromszáz bányászt bocsá­tottak el egy kazahsztáni rézbányából, mert részt vettek egy újévi tivornyán, holott az éjszakai műszakban kellett volna dolgozniuk — számolt be kedden a Kazahsztánsz- kaja Pravda alapján a Reuter. A lap szerint a bányászok egy része ittasan jelent meg munkahelyén, de voltak, akik egy­szerűen távol maradtak. Az elbocsátásukról hozott döntést az újévi ünnepek után közölték velük. A múlt évben az ittasság hat bányászt életet követelte — emlékeztetett a lap. r iljabb incidens történt a még szerb ellenőrzés alatt álló horvátországi Duna mentén: kedden hajnalban robbanás rázta meg az doki templom bejáratát. A zágrábi rádió jelentésében kiemelte, egyelőre nem tudni, hogy mi­lyen szerkezet robbant helyi idő szerint 4 órakor. A robba­nás csak anyagi kárt okozott, s feltételezhető, hogy a rob­banószerkezetet szerb szélsőségesek helyezték el. Kará­csonykor súlyos incidens történt az doki templomnál, ahol szerb szélsőségesek bántalmazták az istentiszteleten részt vevő horvátokat, s megsebesítették az átmeneti rendőrség egyik alkalmazottját is. Világkrónika A tüntetések mellékhatásai MTI __________________ Is meretlen tettes hétfő este egy robbanószerkezetet dobott a Jugoszláv Egyesült Baloldal (JUL) egyik belgrádi épületé­re. A B 92 rádió riporterének helyszíni jelentése szerint a pokolgép megrongálta a Slo­bodan Milosevic szerb elnök felesége, Mirjana Markovié vezette párt épületének hom­lokzatát, de úgy tűnik, hogy személyi sérülés nem történt. A rendőrség is megerősítette a merényletről szóló hírt, s meg­kezdte az ügy kivizsgálását. Zoran Djindjic szerb ellen­zéki vezető kedden egy német rádióállomásnak adott interjú­ban felszólította a Nyugatot, hogy az ellenzéki követelések teljesítése érdekében az eddi­ginél jóval erőteljesebb nyo­mást gyakoroljon Slobodan Milosevic szerb elnökre. Jelen­leg a hathatós nyugati nyomás MTI __________________ A limai japán nagykövet re­zidenciáján hetvennégy túszt fogságukban tartó baloldali gerillák szóvivője hétfőn kö­zölte, hogy addig nem enged­nek el újabb túszokat, amíg a kormány nem ül le velük ismét tárgyalóasztalhoz. „Áddig nem engedünk el újabb túszokat, amíg a kor­mány nem egyezik bele ä poli­tikai megoldásba” — mondta a Reuternek Isaac Velazco. A szóvivő szerint a politikai meg­oldás azt jelenti, a kormány lehetővé teszi, hogy kapcsolat­ba lépjenek bebörtönzött társa­ikkal és Domingo Palermo, a kormány közvetítője megjele­Kohl és Clinton telefonon MTI _ Az orosz államfővel folyta­tott hét végi moszkvai meg­beszéléséről tájékoztatta tele­fonon hétfőn Helmut Kohl né­met kancellár az amerikai elnö­köt. Erről a Fehér Ház számolt be. Bili Clinton és Helmut Kohl 30 perces eszmecseréjének kö­zéppontjában az Oroszországi Föderáció és a Nyugat közötti kapcsolatok szerepeltek — mondta Mike McCurry szóvi­vő. A Reuter anyagában kieme­li, hogy Moszkva kitartóan el­lenzi a NATO keleti irányú kibővítésének tervét, amelyet a biztonsága elleni fenyegetés­nek és a nagyhatalmi státus el­vesztése jelének tekint. A szóvivő szerint Clinton és Kohl egyetértett abban, hogy a korábban kialakított menet­rend szerint kell folytatni a NATO bővítését. A két politi­kus véleményt cserélt arról is, hogy ez miképpen történjen meg, tekintettel a NATO és az Oroszország között folyó na­gyon fontos tárgyalásokra. Kohl és Clinton a kérdésben továbbra is szorosan egyezteti véleményét — tette hozzá a Fehér Ház szóvivője. az egyetlen, amely eddigi el­utasító álláspontja feladására késztetheti Milosevicet — mondta Djindjic. Véleménye szerint a Nyugatnak világossá kellene tennie a belgrádi veze­tés számára, hogy „ez az utol­só esély a szerbiai demokrati­zálás megkezdésére”. Sürgette, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) a választási csalást megállapító jelentéséből von­ja le a szükséges következteté­seket, és végre cselekedjen. Slobodan Milosevic ismét időt akar nyerni, azonban ez a politika most nem lehet olyan hatékony, mint korábban: a ha­logatás minden újabb napja nem erősíti, hanem gyengíti a szerb elnök helyzetét, mivel a polgári tiltakozási mozgalom­ról szóló hírek terjedését nem tudja megakadályozni az álla­mi televízió által létrehozott barrikád — írta keddi elemzé­nik a nagyköveti rezidencián a tárgyalások felvételére. Mintegy 20 indián sámán gyűlt össze hétfőn a limai ja­pán nagykövetség tőszomszéd­ságában, hogy varázslataikkal segítsék a túszügy békés vég­kifejletét. Az Andokban nagy tekintély övezi a sámánokat, akik nem­csak a vallási hagyományok és a katolicizmus ötvözetéből összeállt hitvilág varázsló­papjai, hanem a gyógynövé­nyek és a népi gyógyászat ki­váló ismerői is. Az ország különböző vidé­keiről érkezett gyapjúponcsós, szalmakalapos sámánok töm­jént égettek, szentelt vizet köp­ködtek szerte, indián varázs­„Álcázott” náci arany MTI _______ Eg y hétfőn nyilvánosságra hozott amerikai titkosszolgála­ti dokumentum szerint Svájc, attól tartva, hogy a náci Német­ország által bankjaiban elhe­lyezett rabolt aranyból készült aranyrudakat a háborús kárpót­lással összefüggésben lefoglal­ják, olyan német pecséttel látta el őket, mintha azokat a II. vi­lágháború előtt öntötték volna. Az amerikai Központi Hír­szerző Hivatal (CIA) elődjének, a Stratégiai Szolgálatok Hiva­talának (OSS) 1946. május 20- ai keltezéssel készített emlé­keztetője többek között azt is tartalmazza: egyes svájci ban­kok, látva, hogy a trükk nem tévesztheti meg a szövetséges hatalmakat, elővigyázatosság­ból eladták az aranyat olyan, főként dél-amerikai cégeknek, amelyek külföldi aranyérmék előállításával foglalkoztak. A dokumentumot a Zsidó Világ- kongresszus (WJC) hozta nyil­vánosságra. A WJC szóvivője szerint a most előkerült OSS-emlékez- tetőt az Egyesült Államok eu­rópai nagykövetségeinek küld­ték szét. A már hónapok óta tartó kutatás nyomán előkerült dokumentumok közül ez az első olyan, amely közvetlenül „hírbe hozza” Svájcot, hogy valójában tőle, és nem a nácik­tól származott a rabolt arany sében a Nasa Borba című belg­rádi lap. A független újság kommen­tárja szerint Slobodan Milose- vicnek egyre kisebb mozgáste­re marad, az államfő mindin­kább ideges lesz, így elkép­zelhető, hogy „öngyilkos ak­ciókat” hajt végre, s nem érdek­li. hogy kiket ránt magával a véres örvénybe. A lap szerint az is Milosevic idegességét bizonyítja, hogy a szerb elnök teljes mértékben rugalmatlanul reagál a szerbiai „lázongásra”, s még kevésbé veszi figyelembe a nemzetkö­zi közösség ajánlásait. A Nasa Borba szerint pillanat­nyilag nem lehet tudni, hogy Mi­losevic milyen terveket sző ha­talma megőrzésére, azonban va­lószínűleg nem mondott le arról, hogy Jugoszlávia élén álljon, vagy hogy a harmadik mandá­tumra is szavatoltassa magának a szerb államfői tisztséget. igéket és -dalokat kántálva imádkoztak azért, hogy tú­szok vérontás nélkül vissza­nyerjék szabadságukat. Meg­próbálták megnyerni a szelle­mek és az angyalok jóindula­tát, hogy a helyszínen „béke legyen és ne harc” — idézte az AP Eugénia de la Caridad sámánt. Egy másik sámán, Huamani szerint a válságot az váltotta ki, hogy az embere­ket egyre erőszakosabbá teszi elfordulásuk a Természet Ős­anyától. A környékbeli lakók és a követséget körülvevő rendőr­kordon mögött lesben álló új­ságírók, fényképészek és operatőrök nagy tetszéssel követték a rituálét. „álcázásának” ötlete. A „Né­met arany Svájcban” címet vi­selő dokumentum egy, a forrás­ra vonatkozó állítással kezdő­dik, eszerint a megbízható kon­zervatív francia forrásból szár­mazó értesülés alapja egy olyan bankártól kapott információ, aki maga is számos, Svájccal lebonyolított valutatranzakció részese volt. A berni kormánynak, ameny- nyiben el akarja kerülni a svájci bankok elleni bojkottot, el kell ítélnie a volt köztársasági elnök­nek a zsidó kárpótlással kapcso­latos nyilatkozatát — jelentette a Reuter, idézve Elan Stein­berget, a Zsidó Világkong­resszus (WJC) ügyvezető igaz­gatóját a zürichi Tages-Anzeiger keddi számában megjelent nyi­latkozatában. Jean-Pascal Delamuraz volt svájci államfő, jelenlegi gazda­sági miniszter a múlt év utolsó napjaiban — még elnöki meg­bízatása idején — „zsarolásnak” nevezte a nemzetközi zsidó kö­zösségnek azt a kezdeményezé­sét, hogy — a nácik által elra­bolt, s gyaníthatóan svájci ban­kokban rejtőző zsidó vagyonok- ból -— hozzanak létre 250 millió dolláros alapot a holocaust túl­élőinek megsegítésére. Bem ál­láspontja szerint semmiféle kár­pótlásról nem lehet szó, amed­dig nem üsztázzák, milyen pénz­ügyi kapcsolatok voltak Svájc és a náci Németország között. Hírről hírre Palotai István (Új Kelet) Milosevic „cár” trónja már annyira imbolyog, hogy sokkal jobban tenné, ha maga kászálódna le róla, még mielőtt orosz „kollégái”, a Romanovok sorsára jut, mert az közis­mert, hogy a szerbek nem vicces kedvű emberek, ha felbőszítik őket. A vén kommunista im­már elvesztette utolsó re­ménysugarát is — ponto­san azt, amely régebben a kommunista vezetőket volt hivatott megvédeni — amikor Perisic vezérkari főnök a napokban kijelen­tette: „A szerb hadsereg senkinek a védelmében nem hajlandó az utcára vonulni, mivel a probléma békés megoldásában érde­kelt...” A rendőri erők pedig képtelenek lennének (és meggyőződésem, hogy vérfürdő árán nem is akar­nák) a rendszert fenntarta­ni. Kemény csapás volt Mi- losevicre, ha ugyan nem a legkeményebb, hogy az ortodox egyház is ellene fordult! Igaz, a papság na­cionalista indokokra hivat­kozva: az elnök nem segí­tette, sőt, magára hagyta a szerb szórványfalvak la­kosságát nemzeti harcuk­ban. A diákság, az ellenzék, a Zastava-munkások, a pa­rasztok, és immár az egy­ház is Milosevic ellen emel szót. Szemmel látha­tó az a hitel- és térvesztés, amit a szerb elnöknek el kell könyvelnie, és lassan már csak az lesz a kérdés, hogy egyáltalán ki az, aki támogatja őt. Klaus Kinkel, a német szabaddemokrata párt el­nöke szintén a napokban hívta fel a nyugati orszá­gok figyelmét, hogy „vi­gyázó szemüket Belgrád- ra vessék”, mert ami ott tör­ténik, az az európai de­mokratikus normák szerint elfogadhatatlan. Olaszor­szág és Amerika már régeb­ben bejelentette nemtet­szését, és lassan kialakul­ni látszik az a blokádhan­gulat, ami a jugoszláv kommunizmus végső ítéle­tét jelentheti. Európának és a fejlett nyugatnak na­gyon fontos célja, hogy a volt Jugoszláviában a bé­kén felül elviselhető em­beri rend legyen. Ezt a hu­manitárius okokon túl az is erősen motiválja, hogy nem kémek még egyszer a jugoszláv munkaerő-ára­datból, ami körülbelül 25 évvel ezelőtt elárasztotta Európát és Amerikát. Milosevic szerb elnök pedig jobban tenné, ha fogná a motyóját, és men­ne, amíg szépszerével me­het, hiszen ha meg akar lépni a Hágai Bíróság elől, most még azt is megteheti, mivel több olyan ország is van, amely menedékjogot adna neki. Több túszt nem engednek el

Next

/
Oldalképek
Tartalom