Új Kelet, 1997. január (4. évfolyam, 2-26. szám)

1997-01-03 / 2. szám

A szabályos számláról Gazdaság 1997. január 3., péntek A cserekereskedelem új virágkora Barter gazdag és szegény országoknak Fekete Tibor (Új Kelet) Nemrég a záhonyi közúti határátkelőhelyen jártam és megdöbbenve tapasztaltam, hogy több külföldi állam­polgárságú utast azért fordí­tottak vissza a határról, mert a kivinni szándékozó áruról nem volt számlájuk, csak úgynevezett szállítójegyük. Szerencsétlenek hiába hivat­koztak arra, hogy ők ezt kap­ták a boltban, a vámos hajt­hatatlan volt, és azzal nem engedte kivinni az árut az országból. A külföldieket könnyű volt megtéveszteni, hisz nekik a papír, az papír, de még velünk is előfordul­hat, hogy nem szabályosan kiállított számlát kapunk, és mehetünk reklamálni. De mit is kell tartalmaznia egy ilyen szabályos számlának? Különösebb alaki szabá­lya nincs a számlának, de az alábbiakat feltétlenül tartal­maznia kell: a számla sorszá­mát, a számlakibocsátó ne­vét, címét, adószámát. A számla kibocsátásának kel­tét és a kiegyenlítés dátumát, azaz a teljesítés dátumát. A számla kifizetésének módját (például készpénzzel, vagy bank inkasszóval, esetleg átutalással történik a kifize­tés). Tételesen a termék, vagy termékek, illetve a szolgál­tatásfok) megnevezését és a statisztikai besorolási szá­mát. Ez az a bizonyos ITJ-, vagy SZJ-szám. A KSH-szá- mot csak a tárgyi adómentes, vagy a 12 százalékos áfa­kulcsú termékeknél kell fel­tüntetni. A tételek felsorolá­sánál mindegyiknél külön kell írni a mennyiségegysé­get, a mennyiséget, az árat adó nélkül és az adóval meg­növelt árat is. Nulla adókul­csos terméknél kétszer kell leírni ugyanazt a számérté­ket. Természetesen a számla MTI __________________ Az előrejelzések ellenére nem emelkedtek az ünne­pekre a sertéshúsárak; en­nek éppen az ellenkezője történt, a húsfélék többségé­nek ára jelentősen, olykor 100 forintot is meghaladóan csökkent. Az ok az lehet — vélekednek az szakértők — hogy december és január tá­ján van a házi disznóvágá­sok szezonja. Ezt ugyan ko­rábban is tudták, azt viszont nem, hogy valószínűsít­hetően hány disznó, malac esik ilyenkor áldozatul a böllér késének. Az ágazat időről időre válságokkal küszködik, hol azért, mert sok a sertés, hol azért, mert kevés. Jelenleg hazánkban a becslések sze­rint mintegy 6 millió disznót tartanak a gazdák. Ez az ál­lomány elegendőnek mutat­kozik mind a hazai ellátásra, mind pedig az exportigények kielégítésére. Kis Zoltán, az FM politikai államtitkára végösszegét számjegyekkel és betűvel is fel kell tüntetni. Ezek a minimum követelmé­nyek, ettől többet is fel lehet tüntetni a számlán, de az előbb felsoroltak nélkül nem szabályos a számla. Éppen egy évvel ezelőtt lépett hatályba az a törvény, amelyik jelentősen megszi­gorította a számlák eladásá­nak és forgalmazásának rend­jét. Eszerint már nem fo­gadható el a kézzel sorszámo­zott számlatömb, valamint a számlanyomtaványokat el­adóknak szigorú nyilvántar­tást kell vezetniük arról, hogy kiknek, milyen sorszámú, milyen adószámmal rendel­kező vevőnek értékesítette a számlatömböket. Ugyanígy szigorúan kell nyilvántarta­nia a felhasználónak is. Ez­zel kívánják megelőzni a ket­tős számlavezetést. Előfordulhat, hogy a na­gyobb felhasználók nyomdá­ban készíttetik számlatömb­jeiket. Ok nem a beszerzést igazoló bizonylattal, hanem a nyomdai szálmával tudják igazolni a számlatömbök ere­detét. Természetesen nekik is kellően és nyomon követ­hetően sorszámozniuk kell a tömböket, és a nyomdai előállítás során, a felhasz­nálás után maradnia kell olyan tőpéldánynak (vagy másodpéldánynak), amely alapján egyértelműen be­azonosítható mindegyik számla. Egyre több helyen adnak ki számítógéppel készített számlákat. Ok sem tudnák a beszerzést igazolni, hisz ez lehetetlen volna. Rájuk az a szabály érvényes, hogy olyan számítógépes programot kell alkalmazniuk, amellyel nem lehet sem kihagyni, sem megismételni számlát. Tehát nem másolatot, csak másod­latot lehet készíteni róla. szerint a piac ezért kiszámít­hatatlan, mert a gazdák több­sége nem szolgáltat megfelelő adatokat az állatállomány tényleges nagyságáról, ami sokszor akadályozza a szüksé­ges intézkedések megtételét. Tény az is, hogy az utóbbi évtizedben a sertéshús fo­gyasztása a felére esett vissza: jelenleg egy főre évenként 30—40 kilogramm jut. A ser­téstartók és a -feldolgozók véleménye, hogy a hazai ser­téságazatot hosszú távon az integráció újraszervezése ál­líthatja talpra. A feldolgozók leginkább azt teszik szóvá, hogy ellenőrizetlen a geneti­kai állomány, amelyet a te­nyésztők beállítottak, és így a hús minősége sem éri el a kívánt szintet. A legfőbb baj mégis az, vélik sokan, hogy a piac ellenőrizetlen, a felvá­sárlási árak és a takarmány­árak is ingadoznak, s egyes vélemények szerint az ágazat produktumának 40 százalé­kát á feketegazdaságban ál­lítják elő. Munkatársunktól A cserekereskedelem ma már vilgáméreteket ölt. Napjaink­ban ezt a kereskedelmi formát a világkereskedelem harminc százalékára becsülik, és az elő­rejelzések szerint az ezredfordu­lóra eléri az ötven százalékot. Az OECD dokumentumai szerint a csereügylet gyűjtőfo­galom, amellyel valamennyi olyan kapcsolt ügylet megne­vezhető, amelyben a résztve­vők a szállított áruk és szolgál­tatások ellenértékeként más áruk vagy szolgáltatások szál­lítását pénz helyett vagy pénz­fizetés kiegészítőjeként elfo­gadják. A nemzetközi gyakorlatban a cserekereskedelmet többfé­leképpen csoportosítják. Esze­rint megkülönböztetnek (szű­kebben értelmezett) bartert, (szűkebben értelmezett) kom­penzációs ügyletet, viszontvá- sárlást, visszavásárlást és offset- ügyet. Valamennyi lényege az árucsere, tehát az eladó árujá­ért cserében — pénz közbeik­tatásával, vagy anélkül — árut fogad el fizetésképpen. A cserekereskedelem jelen­Munkatársunktól A tőzsde a brókerek világa, ahová nem léphet be akárki, aki eladni vagy vásárolni akar valamilyen értékpapírt, ezzel egy erre szakosodott brókercé­get kell megbíznia. A tőzsde az értékpapírok koncentrált, szer­vezett és nyilvános piaca. Ér­tékpapírokkal voltaképpen bárhol lehet kereskedni, ám az értékpapírok eladására na­gyobb esély van a tőzsdén, hi­szen nemcsak a vásárlást kon­centrálja, hanem a nyilvános­ságot is biztosítja. Mindenki figyelemmel kí­sérheti az árak alakulását, az értékpapírok eladói és vevői optimális áron, az adott pilla­natban a piac által felmért tény­leges értéken köthetik meg üz­leteiket. A tőzsdei üzletek biz­tonságát széles körű garancia- rendszer, követelmények sora és alaposan kidolgozott, min­denre kiterjedő szabályrend­szer biztosítja. A társaságoknak ahhoz, hogy részvényeiket a tőzsdére bevezethessék, több feltételnek kell eleget tenniük. Fontos, hogy az értékpapírok legalább tíz százléka nyilvá­nos befektetők kezében le­MTI Néhány hónapon belül a par­lament elé kerülhet az egyhá­zak finanszírozásáról szóló tör­vényjavaslat — tájékoztatta Gellért Kis Gábor, az Ország- gyűlés Emberi Jogi, Kisebbsé­gi és Vallásügyi Bizottságának elnöke csütörtökön a távirati irodát. Mint elmondta: a készülő törvényjavaslat célja, hogy idővel megteremtse az egyhá­zak gazdasági önállóságát. Gellért Kis Gábor szerint éz a tősége a világ gazdasági nehéz­ségeivel, pénzügyi problémái­val párhuzamosan nő. Egyre gyakoribbak a likviditási gon­dok, forráshiányok, a valutahi­ány, és az országok eladósodá­sa. Ha nincs pénz, vagy ha el­értéktelenedik, a kereskedők évszázadok óta megtalálják a megoldást, s válaszként kikap­csolják a modern bankrend­szert és bankvilágot, s újra és újra felfedezik a bartert. Ma már nemcsak az eladóso­dott országok, mint Brazília, Argentína, Mexikó, hanem a fejlett országok, például, Svéd­ország, Kanada, Görögország, Németország, Ausztria is élénk cserekereskedelmet folytat. A korábbi társadalmi rendszerben a volt szocialista közösség or­szágai is különböző megállapo­dások keretében kereskedtek. A PRIMOM Vállalkozás­élénkítő Alapítvány egy ta­nulmánytervet készíttetett ismert szakemberekkel. Esze­rint megyénk előnyökkel ren­delkezik az ország más régiói­val szemben egy cserekereske­delmi központ létrehozásában. Például a szomszédos orszá­gok közelsége, a régióban gyen, ez biztosíthatja a szük­séges likviditást. Szigorúak a nyilvánossági követlemények. A cégeknek rendszeresen kö­zölniük kell gazdálkodási ada­taikat, hogy a befektetők meg­felelő képet kaphassanak. Ezenkívül közzé kell tenniük minden olyan eseményt, ami a részvények árfolyam-alakulá­sát fefolyásolhatja. így példá­ul a fontosabb tualjdonosi vál­tozásokat, a nagyobb részvény- pakettek értékesítését, a cég vezetésében történő személyi változásokat, de akár egy ko­molyabb hitelfevétel vagy egy nagyobb üzlet megkötését is. A tőzsdetagok egyetlen meg­bízót sem utasíthatnak el, fel­téve, hogy a megbízás körül­ményei megfelelnek a törvé­nyes feltételeknek. Érdemes tudni, hogy azok a cégek, ame­lyek elsősorban nagybefekte­tők kiszolgálására rendezked­tek be, magas megbízási díja­ikkal igyekeznek maguktól tá­vol tartani a kisebb ügyfeleket. Az új értékpapírtörvény szerint a brókercég emellett megta­gadhatja irreális — vagyis a piacitól lényegesen eltérő árat tartalmazó — megbízás felvé­telét is. folyamat várhatóan több évti­zedet vesz majd igénybe. A készülő törvény jelentősége mindenekelőtt abban áll, hogy elindítsa a változást — hang­súlyozta a bizottsági elnök. A javaslat jellemzőit ismertetve kifejtette: a költségvetésben az egyházak idei — 1997-és -— alaptevékenységére jóváha­gyott mintegy 2 milliárd 350 millió forint hitéleti támogatás mellett a tervezet megfogal­mazza az egyéb forrásokból beszerezhető saját bevételek körét (hazai és külföldi adomá­megtermelt óriási mennyiségű zöldség, gyümölcs és egyéb élelmiszer. A vasúti és közúti határátkelők jelenleg is a leg­nagyobb forgalmat bonyolít­ják le az országban. A legfontosabb érv azon­ban, hogy a négy érintett ország, Románia, Ukrajna, Szlovákia és hazánk nem tud elegendő pénzeszközt rendel­kezésre bocsátani a kereske­delem számára, viszont keres­kedni, ezek ellenére, kell. Cél­juk egy cserekereskedelmi központ létrehozása, amit csak szaktudással rendelkező, a szomszédos országok nyelve­it beszélő, kereskedelmi gya­korlatokat ismerő kereskedők tudnak megvalósítani. A köz­pont üzletek kötésével foglal­kozna, továbbá külkereske­delmi lebonyolítással, jogi szakértelemmel, margeting- szakértelemmel, logiszatikai szolgáltatással, üzletszerve­zéssel, raktárházak üzemelte­tésével és finanszírozással. A központ létrehozásában egy németországi barterköz- pont nyújt segítséget. Egyelőre titok, hogy a tervek mikorra valósulnak meg. A megvásárolt értékpapíro­kat már szokás hazavinni. A részvényeket és kötvényeket a Központi Elszámolóház és Ér­téktár Rt. (KELER) őrzi, a bró­kercégek a papírok helyett le­téti igazolásokat adnak ügyfe­leiknek. Egyben értékpapír- számlákat vezetnek, amelye­ken nyilvántartják, kinek mi­lyen papír van a tulajdonában. Az ügyfél kérésére természete­sen kiszállítják a KELER-ből a megvett papírokat, ezért azonban külön díjat kell fizet­ni. Az új törvény lehetővé te­szi a kötvénykibocsátóknak, hogy nyomtatás nélkül meg­elégedjenek azok elektronikus nyilvántartásával is. Nem csak a tőzsdén műkö­dik szervezett értékpapír-ke­reskedelem. A tőzsdére való bevezetés feltételeit nem telje­sítő társaságok részvényeivel a brókercégek a tőzsdén kívül kereskednek. Több brókercég különböző részvényekre fo­lyamatosan vételi és eladási árfolyamot jegyez, amin bármi­kor hajlandók venni vagy el­adni. Ezek az ajánlatok csak meghatározott mennyiségekre szólnak, s az árfolyam napköz­ben is változhat. nyok, egyházfenntartói járu­lék), felsorolja az állami köte­lezettségvállalások területeit, továbbá rendelkezik az egyhá­zi közgyűjtemények (levéltá­rak, múzeumok, könyvtárak) külön támogatásáról is. A ja­vaslat elfogadása esetén az egyházaknak módjuk lenne vállalkozni, ezen belül lehe­tőségük nyílna arra is, hogy a tulajdonukban lévő ingatlano­kat ne csupán szociális vagy oktatási célokra használhas­sák, hanem bérbe adhassák, il­letve elidegeníthessék. Előrejelzés 1997-re K. I. (Új Kelet) A magyar gazdaság a vártnál csak nehezeb­ben tudta feldolgozni az 1995-ös stabilizációs cso­mag hatásait, bár annak eredményei már így is mu­tatkoznak. Az idén a pan­gást stagnálás váltotta fel, jövőre pedig a GDP 2— 2,5 százalékos növekedé­sére lehet számítani — derül ki a Pénzügykutató Rt. előrejelzéseiből. A növekedést a beruházás és a lakossági fogyasztás bővülése határozza meg. Mindez a makrogazdaság egyensúlyromlásával jár együtt, de ezt még bizton­ságosan lehet finanszíroz­ni. Borúlátóbb az előrejel­zés az inflációt illetően. A kormány által várt tizen­hét-tizennyolc százalék­kal szemben a Pénzügy- kutató jövőre húsz-huszo­negy százalékos pénzügyi prognosztizálást jósol. A jövő évi hozamokat mi­nimum tizenkilenc szá­zalékra becsüli az előre­jelzés, ezek reálkamat-tar­talma két százalékpont körüli lesz. A hitelkama­tok az év végére várha­tóan huszonkét-huszon- három százalék körülire mérséklődnek. A munka- nélküliség alakulását te­kintve a társaság előrejel­zése valamivel bizako­dóbb a kormány várako­zásainál. A pénzügyku­tatók szerint négyszáz­nyolcvan—ötszáz ezer re­gisztrált munkanélkülit tartanak majd nyilván 1997 végén. BB­privatizáció MTI Az előzetes adatok sze­rint az államháztartás hiányának alakulására vonatkozó kormányzati elképzeléseket 1996-ban megvalósítottuk, s így az IMF-fel szemben vál­lalt kötelezettségeink is teljesülnek. Mindezt Draskovits Tibor, a Pénz­ügyminisztérium köz- igazgatási államtitkára jelentette be csütörtökön Budapesten a Pénzügy­minisztérium sajtótájé­koztatóján. A Budapest Bank pri­vatizációs szerződésével, kapcsolatban az állam­titkár kifejtette: alap­vetően helyes és a magyar gazdaság érdekeit szol­gáló szerződést kötött a kormányzat és a bankot megvevő két fő tulajdo­nos, a General Electric Capital és az EBRD. A szerződésnek semmilyen titkos záradéka nem volt. Kiderült viszont, hogy a nemzetközi magánjog szerint ilyenkor szokásos általános garanciák mel­lett a megállapodás né­hány specifikus garanciát is tartalmazott. Kiszámíthatatlan sertéshúspiac 9 Értékpapír-kereskedelem A tőzsde a piac mindenkori tükre Törvény az egyházak finanszírozásáról

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom