Új Kelet, 1997. január (4. évfolyam, 2-26. szám)
1997-01-29 / 24. szám
Hazai krónika 1997. január 29., szerda Már Kolumbiából is ••• Megfelelő politikai szövetséget! Néhány kérdés Kapolyi Lászlóhoz MT[_________________ Több mint egy kilogramm kokaint találtak a pénzügyőrök egy fiatalember duplafalú bőröndjében hétfőn a Ferihegyi repülőtéren. A VPOP tájékoztatása szerint a férfi - akinek nevét és állampolgárságát még nem sikerült tisztázni - Frankfurton keresztül Bogotából érkezett az országba, osztrák útlevéllel. A kokaincsempész a zöldfolyosón át próbálta elhagyni a vámterületet, ám viselkedése gyanús volt a szolgálatot teljesítő vámosnak. A tételes vámvizsgálat során egy horvát útlevelet és jogosítványt, valamint a bőrönd kettős falába elrejtve 1152 gramm kokaint találtak. Ugyancsak kábítószert találtak a lökösházi vámhivatal munkatársai: a Romániából érkezett Ister nemzetközi gyorsvonat egyik MTI Az SZDSZ kiemelt fontosságot tulajdonít annak, hogy minél több állampolgár és civil szervezet éljen a személyi jövedelemadó egy százalékának közcélú felajánlásában rejlő lehetőségekkel - hangzott el a párt három országgyűlési képviselőjének keddi budapesti sajtótájékoztatóján. Szabaddemokramosdójában 480 gramm heroint foglaltak le. * * * A magyar vámosok az elmúlt évben több mint 1137 kilogramm kábítószert foglaltak le, ennek legnagyobb része hasis (815 kg) és heroin (316 kg) volt. A VPOP felderítési tapasztalatai szerint Kelet-Közép-Európában, így Magyarországon is évek óta a balkáni útvonalon foglalják le a legtöbb narkotikumot. A kelet- és délkeletázsiai térségből ugyanis mind a mai napig ezen a csatornán szállítják a nyugat-európai piacokra szánt „anyagot”. A vámosok 1996-ban egyre többször foglaltak le két kilogramm alatti szállítmányokat. A két- három kilós csomagok száma pedig megháromszorozódott. A viszonylag kis tételek gyakorisága azt jelzi, hogy a térség csaknem valamennyi országában elosztóhelyek, depók működnek. hogy a helyi kezdeményezések nem fognak hátrányba kerülni a nagyobb és gazdagabb szervezetekkel szemben, mivel az állampolgárok nyilvánvalóan a számukra személyesen fontos célokat fogják támogatni. Molnár Péter azt hangsúlyozta, hogy a szabadságra épülő, jellegzetesen liberális megoldásról van szó: senkit nem lehet sem kényszerítePalotai István (Új Kelet) Szombaton és vasárnap tartotta az MSZDP választmányvezetési tisztújító gyűlését, valamint elnökségi ülését. Az eseményről, a született határozatokról kérdeztük dr. Kapolyi Lászlót, a Magyar Szociáldemokrata Párt országos elnökét.- Elnök úr! Összességében miként értékeli a kétnapos párteseményt?- Örömmel jelenthetem a társadalomnak, hogy a szociáldemokrata párton belül a rend és a fejlődés állandósult. Már régen nincsenek belső ellentétek sorainkban, és végre a nyitás is kezdi meghozni eredményeit...- Történtek személyi változások a vezetésen belül?- Csak pozitív irányban. Ezalatt azt értem, hogy nem személycserék történtek, mert erre nem is volt szükség, hanem kibővítések. Az ésszerűségi rendezőelv alapján és a közvetlen képviselet javítása érdekében eztán három al- elnöke lesz a pártnak - egy budapesti, egy nyugat-,valamint egy kelet-magyarországi. így került a legfelső vezetésbe Együd János Nyíregyházáról, mint a párt alelnöke.- Milyen jogkörrel jár ez a megbízatás?- Az MSZDP alelnökeinek megbízatása nem üres formalitás. Teljes jogú helyettesítő alelnökök. Ez azért is lényeges, mert két kongresszus között a választmány a legmagasabb rangú testület.- Milyen határozatokat hozott a vasárnapi választmányi gyűlés? — Fontos politikai döntések születtek. Elsősorban kimondtuk, az MSZDP tegyen meg mindent annak érdekében, hogy megfelelő politikai szövetségeket hozzon létre, elsősorban azokkal a parlamenten kívüli pártokkal, amelyek a szociáldemokrata értékek mentén gondolkodnak. Nagy hangsúlyt fektetünk a területi munkára, és a területi önállóság elve alapján örömmel üdvözöltük azt az együttműködési gyakorlatot, ami például éppen az önök megyéjében az MSZDP és a Munkáspárt között kialakult. Logikus következtetésnek tartjuk, hogy ahogyan nő és izmosodik ez a szövetségi rendszer a parlamenten kívüli pártok között, annál inkább nő a lehetősége a parlamenti pártok megszólításának.- Tehát jelenleg nem törekszenek kapcsolatteremtésre a parlamenti pártokkal?- Legyen annyi elég válaszul, hogy mivel a parlamenti pártok sem teljesen homogének, így ott is van mit keresnünk...- Milyen viszonyban állnak a politikai középpel, például az MDNP-vel?- A Néppárt elnökének, Szabó Ivánnak a gazdasági elképzeléseiből többet is el tudunk fogadni. A szociális piacgazdaságról és az állami szerepvállalásról közelálló nézeteket vallunk...- Hogyan jellemezné a szocdemek jelenlegi helyzetét?- Túl vagyunk a novemberi kongresszuson. A vezetés és az irányvonal stabilizálódott. Állandóvá vált a növekedés, és roppant fontosnak tartom, egyesültünk a Szocdem Ifjúsági Mozgalommal, és hogy vezetői bekerültek az MSZDP vezetésébe.- Mi jelenleg a „főcsapás” iránya?- Hogy 1998-ban egy megfiatalodott MSZDP szólítsa meg a társadalmat. A fiatal, eddig apolitikus generációt keressük, olyan embereket, akik nem hordják a vállukon a múlt politikai terheit, beidegződéseit.- Elnök úr! Köszönöm a beszélgetést! Az SZDSZ egy százaléka Ami jár, az mindenkinek jár! Ismét a hadiárvasegélyről ta ctzaLiertőlc. taj<?lca:ztAtó fiizetet állítottak össze, amelyből az érintettek választ kaphatnak a törvénnyel kapcsolatos gyakorlati kérdésekre. Az útmutatóból kiderül, hogy mely szervezetek kerülhetnek a kedvezményezettek körébe, és milyen módon lehet átutalni számukra a felajánlást, valamint szó esik a titkosság garanciáiról. A kiadvány hozzáférhető lesz a párt irodáiban, illetve rendezvényein és megjelenik az Inter-neten, SZDSZ honlapján. Horn Gábor arra hívta fel a figyelmet, hogy a jogszabályban érintett adómeny- nyiség becslések szerint eléri a 4,5 milliárd forintot, amely összeg tízszerese annak a 400 millió forintnak, amit a költségvetés tavaly a civil szervezetek támogatására fordított. - Ez nagy segítség a civil szférának akkor is, ha az első évben még nem minden adózó él a lehetőséggel - tette hozzá. Az esetleges aggályokról úgy nyilatkozott, M77_____________ Munkaügyi tanácskozást rendezett kedden Budapesten a honvédség humánszolgálata a létszámleépítésben érintett alakulatok számára. Egy amerikai szakértő ismertette az úgynevezett „gyors reagálás” programot, amely megelőző beavatkozást jelenthet az elbo- csátandók számára. Juhász Béla százados az MTI-nek elmondta, hogy az Egyesült Államokban kidolgozott módszer átfogó jogi, pszichikai és munkaügyi tanáni, visszatartani attól, hogy az adózók támogatását kérje. Bauer Tamás arra tért ki, hogy a törvényben felsorolt korlátozások - csak legalább 3 éve működő, pártokkal kapcsolatban nem lévő szervezetek lehetnek a kedvezményezettek - egyrészt megakadályozzák a „látszatalapítványok” kialakulását, másrészt száműzik a politikát erről a területről. Kérdésekre válaszolva a politikus elmondta: az adófelajánlásnak már néhány éven belül ki kell váltania a közvetlen állami támogatást a civil szférában, ezért indokolt, hogy a Pénzügyminisztérium ezt a költségvetési tételt már az idén csökkentette. Más a helyzet az egyházaknál: annak figyelembevételével, ami az elmúlt 45 évben történt velük, az szja egy százaléka itt csak kiegészítő forrás lehet - hangsúlyozta. csókát nyújt a rászorulóknak. Az amerikai polgári életben bevált gyakorlatot próbálják most meghonosítani a magyar hadseregben. Ebbe természetesen bevonják a megyei munkaügyi központokat is. A honvédségnél az idén a tervek szerint az év végére 60 ezer alá csökkentik a létszámot, amely jelenleg még mintegy 70 ezer körüli. A leépítés elsősorban a polgári alkalmazottakat érinti, illetve azokat a hivatásos katonákat, akik nem vállalják a költözést más helyőrségbe. Palotai István (Új Kelet) Egy korábbi számunkban már foglalkoztunk egy riport erejéig azzal a kérdéssel, hogy kinek jár - az új törvény értelmében - egyszeri, ötvenezer forint hadiárva-gondo- zási megváltás. Amint azt elmondtuk, ez azok körét érinti, akik 1949-ben még nem töltötték be a tizenhatodik életévüket, és hadiárva-gondo- zásukat politikai okból szüntették meg. Mindazonáltal, hogy a megkérdezett illetékesektől kapott információink (amelyeket természetesen közzé is tettünk) egyértelművé tették, hogy az egyedüli kizáró ok az, ha valaki 1949-ben már betöltötte a tizenhatot, az önkormányzatok rendre megtagadják az igazolások kibocsátását, illetőleg a kérelmezőktől azt kérik, hogy igazolják: politikai okokból szűnt meg árvaellátásuk... Tiszanagyfalu jegyzője, Mester Béláné is ilyenképpen cselekedett, amikor is Sz. L. helybeli lakos kérelméhez hasonló tartalmú, pótlólag csatolandó igazolást kért, annak ellenére, hogy szerkesztőségünkkel hosszan konzultált az ügyben! Mivel úgy látszik minden eddigi erőfeszítésünk hiábavaló volt, megelégelvén a huzavonát, szövetségeseket kerestünk ezen anomália megszüntetése érdekében! Szerencsénkre konzultáltunk politikusokkal is, és így jutottunk el Kornherr Tiborhoz, a Néppárt (MDNP) megyei elnökéhez, aki maga is behatóan foglalkozott az üggyel, képviselni kívánván azt a több ezer megyei hadiárvát, akiknek jár az egyszeri ötvenezer forint, csak éppen képtelenek beszerezni az önkormányzatoktól a szükséges igazolásokat. A Néppárt megyei elnöke irányította szerkesztőségünket a Honvédelmi Minisztériumhoz, mivel - állítása szerint — ott egy külön osztály foglalkozik a kérdéssel... Á Honvédelmi Minisztérium Jogi és Igazgatási Főosztály Hadigondozási és Szociális Osztályán dr. Marschalek Gábor jogi munkatárs a következőket mondta:- Számomra egész egyszerűen felfoghatatlan, hogy mi a problémája a jegyzőnek, aki megtagadja az iratok kiállítását és továbbítását? Az egyetlen „politikai indok” csak és kizárólag az lehet, ha az illető kérelmező 1949-ben már elmúlt tizenhat éves! Nem arról van szó - és ezt minden jegyzőnek tudnia kéne, mert ez a munkakörük betöltéséhez szükséges alapismeret -, hogy nem az egyéntől vonták meg politikai okokból a járadékot! Nem is arról, hogy az orosz fronton hősi halált haltak részvétele lett a háborúban politikailag elítélt cselekmény a kommunizmus éveiben, hanem valami egész másról, ami szinte tisztán jogi kérdés - magyarázta dr. Marschalek. - Arról van szó, hogy az 1933- ban született hadiárva-gondo- zási törvényt Rákosiék nem azonos jogi szintű törvénnyel, hanem egy jogilag alacsonyabb értékű kormányrendelettel szüntették meg, így ez politikai döntésnek minősül. Pontosan azért született meg az 1994-es törvény, hogy ebben a kérdésben is helyreálljon a jogállamiság rendje! Az 1994-es törvényt követő 113. számú kormányrendelet pontosan ezt értelmezi, és nagyon komolyan csodálkozom azon, hogy van jegyző az országban, aki ezt nem érti! Magyarán, az egy összegű ötvenezer forintnyi hadiárva-gondozás megváltási összege minden olyan magyar állampolgárságú hadiárvának jár, aki 1949-ben még nem volt tizenhat éves. Az a jegyző, aki megtagadja az igazolás továbbítását a társadalombiztosításnak, súlyos hibát követ el. Minden egyéb ódzkodás felesleges, mert a hírekkel ellentétben az önkormányzatoknak nem kell megelőlegezniük az összeget, hanem csak az igazolást elküldeni a társadalombiztosítónak, amely az ötvenezer forintot ezután postázza a hadiárváknak - fejezte be nyilatkozatát a HM munkatársa. Ezek után, megerősítvén szavait, arra kérte - lapunk hasábjain keresztül - az igazolásokat kiadni vonakodó jegyzőket, hogy nyugodtan hívják őt fel telefonon, és ha szükséges, kérjenek tőle információt.- Ha még ez sem segít, akkor a közigazgatási hivatalon keresztül fogom értelmeztetni a törvényt, és ha szükséges, magam is lemegyek Szabolcs- Szatmár-Bereg megyébe, és személyesen magyarázom el - jelentette ki dr. Marschalek Gábor, a Honvédelmi Minisztérium Jogi és Igazgatási Főosztály Hadigondozási és Szociális Osztály munkatársa. (Nagyon reméljük, hogy erre nem kerül sor, hiszen az egész országban mindenki érti ezt a törvényt, csak egy-két szabolcsi jegyző nem! ) Honvédségi munkaügy Furcsái Rongyos és drága Tapolcai Zoltán jegyzete Már megint félek! Lassan úgy megszokom majd, mint a reggeli fogmosást, és a lehetőleg egyező színű zokni hordását. A legutóbbi napokban ajánlott filmek majd mindegyike valamiképpen arra figyelmeztetett, hogy a rongyos kis életem másnak mennyire nem számít, milyen könnyen elve- hetik tőlem. Bruce Willis nélkül is tudom, hogy az élet mindig drága. Kiváltképp, ha az enyém. Ha olyanoké, akiket nagyon, de nagyon szeretek. Nem, ne legyek önző! Látatlanul az Öné is fontos, kedves olvasóm! Ahogy esetleg rátalál saját szavaira, gondolataira, érzéseire ezekben a sorokban, vagy a sorok között megbújva, úgy nekem is fontos az Ön léte. Mert már van valami közös dolgunk, közös élményünk, közös titkunk. És van egy soha sem felejthető kapcsolatuk. Csodaként kaptuk kezünkbe az életet, és senki nem ácsolhat magának olyan mindenek fölé nyúló pulpitust, amelyről dönthetne felette. „Nincs jogunk ítélni eleveneket és holtakat!” Igen, két kézzel ragaszkodom az élethez. De már nem csak attól kell félnem, hogy bohó gyermekeim egy pöttyös labda után futva egy száguldó autó torka elé kerülnek. Mel Gibson most futó horrorfilmje, a Váltságdíj a gyermekrablás lélektanáról készített halálpontos képet. „Még jó, hogy nem vagyok gazdag” - mondta az FBI- nyomozó, még , jó”, hogy sokan nem vagyunk azok, de gyermekeink ettől csak részben vannak nagyobb biztonságban. Bruce Willis egy városon át rohangál ke- resztül-kasul, mert egy őrültnek pukkantgatni van kedve. Nálunk már a sarki kocsmákban is hajszárítók robbannak, s ki tudja, hogy egy játszótéren otthagyott teniszlabda vagy kólás doboz mikor szaggat szét ártatlan testeket... Az élet mindig drága. Az Öné is, mindany- nyiunkké. A félelem is közös, és létezik. S erre nem lehet egy elnéző mosollyal inteni: „na, ja, senki sem tökéletes...”!
