Új Kelet, 1997. január (4. évfolyam, 2-26. szám)
1997-01-06 / 4. szám
1 1997. január 6., hétfő Hazai krónika A Reuter a Göncz-vétókról „ Törvényesített korrupciót láttunk benne ” A kormány által támogatott két törvény megvétózásá- val Göncz Árpád erősítette a pártok fölött álló elnöki imázsát, de késleltetheti égetően szükséges korrupcióellenes jogszabályok életbe lépését — idézte pénteken a Reuter politikusok és elemzők véleményét. Mit jelent a fehér fény? ...ez az egyik nagy kérdés a készülő KRESZ-módosí- tásnál, mint olvasom. A fehér fény a vasúti kereszteződések fénysorompóinak jelzésére utal, a kérdés pedig arra a dilemmára: vajon azt jelentse-e a fehér fény, hogy a kereszteződésen nyugodtan át lehet haladni — vagy pedig csak azt, hogy a fénysorompó működik. Igen, kérem, ez mind igaz, akkor is, ha egy kicsit száj- tátva írom, s talán ugyanígy olvassák önök is. Az merült fel bennem ugyanis a szájtátás előzményeként: mi a frásznak van a fénysorompó, ha nem azt jelzi nekem, autósnak, hogy szabad az út, átmehetek. Mégpedig anélkül hajtok át, hogy megállók, kiszállok a kocsiból, kiállók a sínre, és hosszasan figyelem, jön-e vonat vagy se. (Esetleg a füleimet amúgy indiánus- módra rátapasztom a sínre...) Az — számomra legalábbis — teljesen egyértelmű volt eddig is, hogy körbenézek, nem jön-e mégis valami. Én csak azt nem értem: most, hogy közeledünk a 2000. esztendőhöz, vajh mi az oka annak, hogy nincs technikai megoldása a kérdésnek? Amikor a fejünk felett az űrben millimétemyi pontossággal képesek egymáshoz csatolódni ember alkotta szerkezetek, vajon mi az akadálya, hogy olyan berendezés létezzék itt lent, e földön, amely megfelelő megbízhatósággal jelzi, ha jön a vonat. Amely, ha kell, piros, ha kell lila, ha kell, hupikék színekkel, villogással, dudálással, ágyúlövésekkel, esetleg kisebb földrengés előidézésével figyelmeztet, hogy nem szabad átkelni. Amennyiben pedig a fenti fényes-zajos események nem forognak fenn, csak egyetlen fehér fény ég, akkor az azt jelenti, hogy át lehet menni. Nem pedig azt, hogy elromlott a szerkezet... Mellesleg: tudtommal a vonat—gépkocsi karambolok csaknem kivétel nélkül a fénysorompó piros jelzésének figyelmen kívül hagyása miatt történnek. Ön miért otthon van, miért nem a munkahelyén? ...ezt kérdezte meglehetősen tolakodó éllel a Kossuth rádió riportere a minap az új országos rendőr-főkapitánytól, akivel telefonon beszélgetett arról, hogy mi is történt ama bizonyos kilenc géppisztoly eltűnése körül, után, mellett stb. A friss főkapitány indignálódva közölte, hogy hónapok óta nem látta az édesanyját, most az ünnepek táján meglátogatta, hiszen ő is ember. A nyomozást pedig nem ő végzi, arra megvannak a megfelelő szakemberek. Meg kell mondanom: nekem jobban tetszett a főkapitányi válasz, mint a riporteri kérdés. Annak dacára, hogy negyedszázada újság- íróskodom, s természetes szolidaritással viselkedem, ha a sajtóval szemben valaki ellenséges hangot üt meg. Gyakori manapság az ilyen hang — ám sajnos, lassan még gyakoribb a sajtó képviselőinek bizonyos határokat átlépő viselkedése! Az, hogy elloptak kilenc fegyvert egy rendőrségi épületből, természetesen súlyos dolog. Hosszan lehetne értekezni ennek ürügyén a rendőrségen belüli viszonyokról, de azt hiszem, erről éppen eleget beszélt a sajtó, én sem vagyok kivétel. Jómagam most éppen arra várok, hogy mi következik: lesznek-e változások, lesz-e rend, fegyelem. S pillanatnyilag nem az a legfőbb gondom, mint hírlapírónak, sem mint magánembernek, hogy megkérdőjelezzem: joga van-e az ország első rendőrének otthon lenni a mamájánál. Azt hiszem, megint az újságírói szereptévesztés egyik tipikus esetével állunk szemben. Amikor a kevéssé tisztelt kolléga összetéveszt dolgokat. Például a tárgyilagosság min- denekfeletti követelményét azzal, hogy megpróbál azonnal ítélkezni interjú- alanya fölött — ha másképp nem, ítéletet sugalmazó kérdéssel. Vajon miért csodálkozik a magyar sajtó egy része, amikor az a vélemény hangzik el róla, hogy felületes, előítéletes, nem objektív? A fenti csak egyetlen példa volt. Igen-igen könnyű lenne egész oldalakat megtölteni hasonlókkal. S még csak messzire sem kell mennie senkinek, hiszen nemcsak az országos sajtóból lehetne példálózni... A magyar újságírás legjobb hagyományait komoly veszélyek fenyegetik. Ezt nem csak én mondom, ezt a magyar sajtó jeles képviselőinek egész serege hangoztatja jó ideje már. Ők azok, akik még éreznek némi felelősséget e nagyon szép, de igen felelős hivatásért, annak jó hírnevéért. S most nem pusztán a műfaji beszűkülésről van szó, nemcsak a szép, hanem a színvonalas írások hiányáról is. Ami pedig a legrosszabb: gyakorta az elemi tisztesség hiányáról. Ezzel pedig sajnos nemcsak azért találkozhatunk a média különféle orgánumaiban, mert valakik „elkövetik”, hanem azért is, mert valakik — a szerkesztők — engedik. S nehogy most bárki kiejtse a cenzúra szót!! Ilyesmire senki nem gondol (vagy ha igen, az egy másik világ). Mindössze az írástudó felelősségéről lehet szó. De arról nagyon keményen! MTV __________________ Az összeférhetetlenségi törvény visszaküldésével Göncz meglepte a szocialista—szabaddemokrata koalíciót — írta a brit hírügynökség, megjegyezve: elutasítását az államfő azzal indokolta, hogy a jogszabály csak a honatyák által az 1994-es választások óta elfoglalt gazdasági pozíciókra vonatkozik. „Göncz ezzel erőt mutat, és választ ad azoknak, akik a szabaddemokraták beépített emberének képzelték” — vélte Ledényi Attila politikai elemző, de rámutatott: „az 1994-es küszöb” a két koalíciós partner közötti nézetkülönbségek miatt „tarthatatlan határozat” volt, mert a szocialisták eredetileg azt akarták, hogy a törvény csak az 1998- as választások után lépjen Giczy György felhívása MTI ___ Gic zy György, a KDNP elnöke január 3-án konzultatív megbeszélést tartott a párt alelnökeivel, az országos választmány elnökével és a pártügyésszel a párton belül folyó perek állásáról, azoknak a párton belüli és kívüli kihatásairól, és az ellenzéki pártok közötti kapcsolatok alakulásáról. Az MTI-hez vasárnap eljuttatott, ezzel kapcsolatos közleménye szerint az e tanácskozáson kialakult álláspont alapján felhívja Latorcai Jánost, a KDNP országos választmányának volt elnökét, hogy vegye tudomásul a párt országos választmányának 1996. december 14-én hozott döntéseit, és azoknak megfelelően vonja vissza az 1997. január 18-ra meghirdetett országos választmány ülésére vonatkozó meghívását. Az ülés összehívása és az arra szóló meghívás ugyanis alapszabályellenes és érvénytelen. hatályba, a szabaddemokraták viszont a képviselők ösz- szes gazdasági érdekeltségét be akarták vonni a vizsgálódásba. „Most aztán választaniuk kell a kettő között” — vélte Ledényi, aki szerint az összeférhetetlenségi törvény így veszélybe kerülhet. Hankó Faragó Miklós szabaddemokrata honatya nem látott lehetőséget további engedményre pártja részéről, egyszersmind kétségbe vonta, hogy a szocialisták megszavazzák-e azt, még ha változatlan formában kerül is újból a parlament elé. A privatizációs törvényhez fűzött módosítások elutasításával Göncz kevésbé lepte meg a megfigyelőket — írta a brit hírszolgálati iroda, felidézve: ellenzéki padsorokban felzúdulást keltett az az elképzelés, hogy az állam (jelesül a vagyonügynökség) szaMT7 ______________________ Id én is lényegesen több lesz a munkahelyükről kilépők, a korengedményes nyugdíjba vonulók, a megegyezés alapján munkaviszonyukat megszüntetők száma, mint az elbocsátottaké. Az Országos Munkaügyi Központ csaknem 5000 cég válasza alapján készített elemzéséből kitűnik: az első félévben a munkaadók mintegy 20 ezer dolgozót bocsátanak el, a munkavállalók által kezdeményezett vagy megegyezés alapján megvalósuló munkaviszony-megszűnések száma viszont meghaladja majd a 40 ezret. Az ilyen módon bekövetkező 60 ezres foglalkoz- tatotti létszámcsökkenéssel szemben viszont a 84 ezernél is többre becsülhető az újonnan foglalkoztatottak száma. A múlt év második félévében elbocsátás révén, továbbá más okból ennél sokkal több — 45, illetve 90 ezer — munkaviszony szűnt badon dönthessen ingatlanvagyon térítésmentes átadásáról az önkormányzatoknak az 1998-as választások közeledtével. „Törvényesített korrupciót láttunk benne” — idézte Kosa Zoltán Fidesz-képviselőt a Reuter, röviden ismertetve a Tocsik-ügy hullámverését. „Ez egyértelmű eset volt Göncz számára. Szabad mérlegelési jogot adni egy kormányhivatalnak a helyi hatóságoknak való vagyonátadás ügyében, ez egyszerűen nem megy” — mondta Ledényi a Reuternak. Avarkeszi Dezső igazságyügyi államtitkár jelezte, hogy ha a törvény ismét átmegy a parlamenten, akkor Göncznek alá kell majd írnia, bár ellenzéki képviselők, vagy bármely magyar állampolgár az alkotmánybíróság előtt megtámadhatja. Ledényi szerint egy ilyen fejlemény árthat Göncz megnövekedett tekintélyének. „Megalázó lehet Göncz számára, ha változatlan formában jön vissza” a törvény a parlamenttől — mondta. meg. A 135 ezres létszám- csökkenést részben ellensúlyozta a 122 ezres létszám- felvétel. Az elbocsátásokon kívüli nagyszámú munkaviszony-megszűnés oka többek között az, hogy a munkaadók egy része eleve határozott időre köt munka- szerződést. Gyakorlattá váltak az adó- és járulékkikerülő foglalkoztatási módok. Ennek során a munkaadók egy része vállalkozói, vagy egyedi szerződésekkel foglalkoztatja tovább a tőle kilépőket. A KSH nemzetgazdasági munkaerőmérlege szerint az utóbbi négy évben 800 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak száma. Az idei első félévre vonatkozó becslések alapján viszont a munkaerő iránti kereslet meghaladhatja az elbocsátással és más létszám- csökkenéssel távozók számát. Ez annyit is jelenthet, hogy idén már nem csökken a foglalkoztatotti létszám, sőt kismértékű javulás is tapasztalható lesz majd. Magyarromén kapcsolatok MTI _______ Me gerősítette a budapesti magyar—román külpolitikai tárgyalások során is hangoztatott román külpolitikai elveket, törekvéseket a tv Panoráma című küpolitikai műsorában szombaton elhangzott nyilatkozatában Adrian Severin. A román diplomácia vezetője leszögezte, a román álláspont korábbihoz képest bekövetkezett, s Magyarországon is feltűnést keltő változása az új politikai vezetés meggyőződéséből, értékrendjéből fakad, s éppen ezért „számunkra ezek a lépések természetesek.” Mindezeken túlmenően „ez az új román politika lehetővé teszi, hogy stratégiai partnerséget alakítsunk ki Magyar- országgal.” Az utóbbival kapcsolatban Severin kifejtette, hogy a stratégiai partnerség nem jelszó, hanem egy olyan határozott program, amely ráadásul nem álmokból, hanem a valóságból indul ki. Több a korábban fő célnak tartott, s valóban fontos történelmi megbékélésnél is, mert hiszen, mint Severin hangoztatta, a megbékélés, csak a múlt problémáira vonatkozhat, s ha elértük a megbékélést, akkor azon az úton már nem lehet tovább menni, „mert megbékéltünk és kész”. A partnerség viszont, a román külügyminiszter értelmezése szerint, „egy olyan aktív folyamat, amely a jövőbe vezet.” Azt jelenti, hogy támogatjuk egymást, hogy együttműködünk, ami mindkét fél számára előnyös. És sok területen lehetséges az együttműködés. A külügyminiszter ezek közé sorolta például a gazdaságot, a kisebbségi kérdést, az infrastruktúra-építést, a környezetvédelmet, a szuperregionális, vagy határ menti együttműködést, a fiatalok csereutaztatását és — mint mondta — természetesen katonai, vagy pénzügyi téren is sok a lehetőség. A magyar ellenzéki pártok vezetővel folytatott budapesti tárgyalásairól szólva Severin kiemelte, „nagyon bátorítónak” találta azt a tőlük kapott üzenetet, hogy támogatják a magyar—román stratégiai és történelmi partnerségre vonatkozó elképzelést. A megvalósítása szempontjából a külügyminiszter nagyon biztatónak ítélte, hogy a román közvélemény is felkészült a radikális politikai változásra. Mint hangsúlyozta, felkészültebb „mint a politikusok, mint a politikai elit. Úgy találjuk, hogy a román közvélemény nagyon őszintén, derűsen és elégedetten vette tudomásul, hogy bevontuk a kormányba a magyar etnikai kisebbség képviselőit.” Ebből azt látjuk: Romániában már megvan az együttélés modellje, mégpedig azért, mert az átlagemberek már megteremtették — mondta többek között Adrian S verein. Horgászás a zavarosban A foglalkoztatás helyzete
