Új Kelet, 1997. január (4. évfolyam, 2-26. szám)

1997-01-06 / 4. szám

1 1997. január 6., hétfő Hazai krónika A Reuter a Göncz-vétókról „ Törvényesített korrupciót láttunk benne ” A kormány által támogatott két törvény megvétózásá- val Göncz Árpád erősítette a pártok fölött álló elnöki imázsát, de késleltetheti égetően szükséges korrup­cióellenes jogszabályok életbe lépését — idézte pén­teken a Reuter politikusok és elemzők véleményét. Mit jelent a fehér fény? ...ez az egyik nagy kérdés a készülő KRESZ-módosí- tásnál, mint olvasom. A fe­hér fény a vasúti keresztező­dések fénysorompóinak jel­zésére utal, a kérdés pedig arra a dilemmára: vajon azt jelentse-e a fehér fény, hogy a kereszteződésen nyugod­tan át lehet haladni — vagy pedig csak azt, hogy a fény­sorompó működik. Igen, kérem, ez mind igaz, akkor is, ha egy kicsit száj- tátva írom, s talán ugyanígy olvassák önök is. Az merült fel bennem ugyanis a szájtátás előzmé­nyeként: mi a frásznak van a fénysorompó, ha nem azt jelzi nekem, autósnak, hogy szabad az út, átmehetek. Mégpedig anélkül hajtok át, hogy megállók, kiszállok a kocsiból, kiállók a sínre, és hosszasan figyelem, jön-e vonat vagy se. (Esetleg a füleimet amúgy indiánus- módra rátapasztom a sín­re...) Az — számomra leg­alábbis — teljesen egyértel­mű volt eddig is, hogy kör­benézek, nem jön-e mégis valami. Én csak azt nem értem: most, hogy közeledünk a 2000. esztendőhöz, vajh mi az oka annak, hogy nincs technikai megoldása a kér­désnek? Amikor a fejünk felett az űrben millimétemyi pontossággal képesek egy­máshoz csatolódni ember alkotta szerkezetek, vajon mi az akadálya, hogy olyan berendezés létezzék itt lent, e földön, amely megfelelő megbízhatósággal jelzi, ha jön a vonat. Amely, ha kell, piros, ha kell lila, ha kell, hupikék színekkel, villogás­sal, dudálással, ágyúlövé­sekkel, esetleg kisebb föld­rengés előidézésével figyel­meztet, hogy nem szabad átkelni. Amennyiben pedig a fenti fényes-zajos esemé­nyek nem forognak fenn, csak egyetlen fehér fény ég, akkor az azt jelenti, hogy át lehet menni. Nem pedig azt, hogy elromlott a szerkezet... Mellesleg: tudtommal a vonat—gépkocsi karambo­lok csaknem kivétel nélkül a fénysorompó piros jelzé­sének figyelmen kívül ha­gyása miatt történnek. Ön miért otthon van, miért nem a munkahelyén? ...ezt kérdezte meglehető­sen tolakodó éllel a Kossuth rádió riportere a minap az új országos rendőr-főkapi­tánytól, akivel telefonon be­szélgetett arról, hogy mi is történt ama bizonyos kilenc géppisztoly eltűnése körül, után, mellett stb. A friss fő­kapitány indignálódva kö­zölte, hogy hónapok óta nem látta az édesanyját, most az ünnepek táján meg­látogatta, hiszen ő is ember. A nyomozást pedig nem ő végzi, arra megvannak a megfelelő szakemberek. Meg kell mondanom: ne­kem jobban tetszett a főka­pitányi válasz, mint a ripor­teri kérdés. Annak dacára, hogy negyedszázada újság- íróskodom, s természetes szolidaritással viselkedem, ha a sajtóval szemben vala­ki ellenséges hangot üt meg. Gyakori manapság az ilyen hang — ám sajnos, lassan még gyakoribb a sajtó kép­viselőinek bizonyos határo­kat átlépő viselkedése! Az, hogy elloptak kilenc fegyvert egy rendőrségi épületből, természetesen súlyos dolog. Hosszan le­hetne értekezni ennek ürü­gyén a rendőrségen belüli viszonyokról, de azt hi­szem, erről éppen eleget beszélt a sajtó, én sem va­gyok kivétel. Jómagam most éppen arra várok, hogy mi következik: lesz­nek-e változások, lesz-e rend, fegyelem. S pillanat­nyilag nem az a legfőbb gondom, mint hírlapírónak, sem mint magánembernek, hogy megkérdőjelezzem: joga van-e az ország első rendőrének otthon lenni a mamájánál. Azt hiszem, megint az új­ságírói szereptévesztés egyik tipikus esetével ál­lunk szemben. Amikor a kevéssé tisztelt kolléga összetéveszt dolgokat. Pél­dául a tárgyilagosság min- denekfeletti követelményét azzal, hogy megpróbál azonnal ítélkezni interjú- alanya fölött — ha másképp nem, ítéletet sugalmazó kér­déssel. Vajon miért csodál­kozik a magyar sajtó egy része, amikor az a vélemény hangzik el róla, hogy felü­letes, előítéletes, nem ob­jektív? A fenti csak egyetlen pél­da volt. Igen-igen könnyű lenne egész oldalakat meg­tölteni hasonlókkal. S még csak messzire sem kell men­nie senkinek, hiszen nem­csak az országos sajtóból lehetne példálózni... A magyar újságírás leg­jobb hagyományait komoly veszélyek fenyegetik. Ezt nem csak én mondom, ezt a magyar sajtó jeles képvise­lőinek egész serege han­goztatja jó ideje már. Ők azok, akik még éreznek némi felelősséget e nagyon szép, de igen felelős hiva­tásért, annak jó hírnevéért. S most nem pusztán a mű­faji beszűkülésről van szó, nemcsak a szép, hanem a színvonalas írások hiányá­ról is. Ami pedig a leg­rosszabb: gyakorta az ele­mi tisztesség hiányáról. Ez­zel pedig sajnos nemcsak azért találkozhatunk a mé­dia különféle orgánumai­ban, mert valakik „elköve­tik”, hanem azért is, mert valakik — a szerkesztők — engedik. S nehogy most bárki kiejtse a cenzúra szót!! Ilyesmire senki nem gondol (vagy ha igen, az egy másik világ). Mind­össze az írástudó felelőssé­géről lehet szó. De arról na­gyon keményen! MTV __________________ Az összeférhetetlenségi törvény visszaküldésével Göncz meglepte a szocialis­ta—szabaddemokrata koalí­ciót — írta a brit hírügynök­ség, megjegyezve: elutasítá­sát az államfő azzal indokol­ta, hogy a jogszabály csak a honatyák által az 1994-es vá­lasztások óta elfoglalt gaz­dasági pozíciókra vonatko­zik. „Göncz ezzel erőt mutat, és választ ad azoknak, akik a szabaddemokraták beépített emberének képzelték” — vél­te Ledényi Attila politikai elemző, de rámutatott: „az 1994-es küszöb” a két koalí­ciós partner közötti nézetkü­lönbségek miatt „tarthatatlan határozat” volt, mert a szoci­alisták eredetileg azt akarták, hogy a törvény csak az 1998- as választások után lépjen Giczy György felhívása MTI ___ Gic zy György, a KDNP el­nöke január 3-án konzulta­tív megbeszélést tartott a párt alelnökeivel, az orszá­gos választmány elnökével és a pártügyésszel a párton belül folyó perek állásáról, azoknak a párton belüli és kívüli kihatásairól, és az el­lenzéki pártok közötti kap­csolatok alakulásáról. Az MTI-hez vasárnap eljutta­tott, ezzel kapcsolatos köz­leménye szerint az e tanács­kozáson kialakult álláspont alapján felhívja Latorcai Já­nost, a KDNP országos vá­lasztmányának volt elnökét, hogy vegye tudomásul a párt országos választmányá­nak 1996. december 14-én hozott döntéseit, és azoknak megfelelően vonja vissza az 1997. január 18-ra meghir­detett országos választmány ülésére vonatkozó meg­hívását. Az ülés összehívá­sa és az arra szóló meghívás ugyanis alapszabályellenes és érvénytelen. hatályba, a szabaddemokra­ták viszont a képviselők ösz- szes gazdasági érdekeltségét be akarták vonni a vizsgáló­dásba. „Most aztán választa­niuk kell a kettő között” — vélte Ledényi, aki szerint az összeférhetetlenségi törvény így veszélybe kerülhet. Hankó Faragó Miklós sza­baddemokrata honatya nem látott lehetőséget további en­gedményre pártja részéről, egyszersmind kétségbe von­ta, hogy a szocialisták meg­szavazzák-e azt, még ha vál­tozatlan formában kerül is újból a parlament elé. A privatizációs törvényhez fűzött módosítások elutasítá­sával Göncz kevésbé lepte meg a megfigyelőket — írta a brit hírszolgálati iroda, fel­idézve: ellenzéki padsorok­ban felzúdulást keltett az az el­képzelés, hogy az állam (jele­sül a vagyonügynökség) sza­MT7 ______________________ Id én is lényegesen több lesz a munkahelyükről ki­lépők, a korengedményes nyugdíjba vonulók, a meg­egyezés alapján munkavi­szonyukat megszüntetők száma, mint az elbocsátotta­ké. Az Országos Munkaügyi Központ csaknem 5000 cég válasza alapján készített elemzéséből kitűnik: az első félévben a munkaadók mint­egy 20 ezer dolgozót bocsá­tanak el, a munkavállalók által kezdeményezett vagy megegyezés alapján megva­lósuló munkaviszony-meg­szűnések száma viszont meghaladja majd a 40 ezret. Az ilyen módon bekövet­kező 60 ezres foglalkoz- tatotti létszámcsökkenéssel szemben viszont a 84 ezer­nél is többre becsülhető az újonnan foglalkoztatottak száma. A múlt év második félévében elbocsátás révén, továbbá más okból ennél sokkal több — 45, illetve 90 ezer — munkaviszony szűnt badon dönthessen ingatlanva­gyon térítésmentes átadásáról az önkormányzatoknak az 1998-as választások közeled­tével. „Törvényesített korrup­ciót láttunk benne” — idézte Kosa Zoltán Fidesz-képviselőt a Reuter, röviden ismertetve a Tocsik-ügy hullámverését. „Ez egyértelmű eset volt Göncz számára. Szabad mér­legelési jogot adni egy kor­mányhivatalnak a helyi ható­ságoknak való vagyonátadás ügyében, ez egyszerűen nem megy” — mondta Ledényi a Reuternak. Avarkeszi Dezső igazságyügyi államtitkár je­lezte, hogy ha a törvény ismét átmegy a parlamenten, akkor Göncznek alá kell majd írnia, bár ellenzéki képviselők, vagy bármely magyar állam­polgár az alkotmánybíróság előtt megtámadhatja. Ledényi szerint egy ilyen fejlemény árthat Göncz meg­növekedett tekintélyének. „Megalázó lehet Göncz szá­mára, ha változatlan formá­ban jön vissza” a törvény a parlamenttől — mondta. meg. A 135 ezres létszám- csökkenést részben ellensú­lyozta a 122 ezres létszám- felvétel. Az elbocsátásokon kívüli nagyszámú munkavi­szony-megszűnés oka töb­bek között az, hogy a mun­kaadók egy része eleve ha­tározott időre köt munka- szerződést. Gyakorlattá vál­tak az adó- és járulékki­kerülő foglalkoztatási mó­dok. Ennek során a munka­adók egy része vállalkozói, vagy egyedi szerződésekkel foglalkoztatja tovább a tőle kilépőket. A KSH nemzetgazdasági munkaerőmérlege szerint az utóbbi négy évben 800 ezer­rel csökkent a foglalkoztatot­tak száma. Az idei első félévre vonatkozó becslések alapján viszont a munkaerő iránti ke­reslet meghaladhatja az elbo­csátással és más létszám- csökkenéssel távozók szá­mát. Ez annyit is jelenthet, hogy idén már nem csökken a foglalkoztatotti létszám, sőt kismértékű javulás is tapasz­talható lesz majd. Magyar­romén kapcsolatok MTI _______ Me gerősítette a buda­pesti magyar—román kül­politikai tárgyalások során is hangoztatott román kül­politikai elveket, törekvé­seket a tv Panoráma című küpolitikai műsorában szombaton elhangzott nyi­latkozatában Adrian Se­verin. A román diplomácia vezetője leszögezte, a ro­mán álláspont korábbihoz képest bekövetkezett, s Magyarországon is feltű­nést keltő változása az új politikai vezetés meggyő­ződéséből, értékrendjéből fakad, s éppen ezért „szá­munkra ezek a lépések ter­mészetesek.” Mindezeken túlmenően „ez az új román politika lehetővé teszi, hogy stratégiai partnersé­get alakítsunk ki Magyar- országgal.” Az utóbbival kapcsolat­ban Severin kifejtette, hogy a stratégiai partnerség nem jelszó, hanem egy olyan határozott program, amely ráadásul nem álmokból, hanem a valóságból indul ki. Több a korábban fő cél­nak tartott, s valóban fon­tos történelmi megbékélés­nél is, mert hiszen, mint Severin hangoztatta, a megbékélés, csak a múlt problémáira vonatkozhat, s ha elértük a megbékélést, akkor azon az úton már nem lehet tovább menni, „mert megbékéltünk és kész”. A partnerség vi­szont, a román külügymi­niszter értelmezése szerint, „egy olyan aktív folyamat, amely a jövőbe vezet.” Azt jelenti, hogy támogatjuk egymást, hogy együttmű­ködünk, ami mindkét fél számára előnyös. És sok területen lehetséges az együttműködés. A külügy­miniszter ezek közé sorol­ta például a gazdaságot, a kisebbségi kérdést, az inf­rastruktúra-építést, a kör­nyezetvédelmet, a szuper­regionális, vagy határ men­ti együttműködést, a fiata­lok csereutaztatását és — mint mondta — természe­tesen katonai, vagy pénz­ügyi téren is sok a lehe­tőség. A magyar ellenzéki pár­tok vezetővel folytatott bu­dapesti tárgyalásairól szól­va Severin kiemelte, „na­gyon bátorítónak” találta azt a tőlük kapott üzenetet, hogy támogatják a ma­gyar—román stratégiai és történelmi partnerségre vo­natkozó elképzelést. A megvalósítása szempontjá­ból a külügyminiszter na­gyon biztatónak ítélte, hogy a román közvéle­mény is felkészült a radi­kális politikai változásra. Mint hangsúlyozta, felké­szültebb „mint a politiku­sok, mint a politikai elit. Úgy találjuk, hogy a ro­mán közvélemény nagyon őszintén, derűsen és elége­detten vette tudomásul, hogy bevontuk a kormány­ba a magyar etnikai ki­sebbség képviselőit.” Eb­ből azt látjuk: Romániában már megvan az együttélés modellje, mégpedig azért, mert az átlagemberek már megteremtették — mond­ta többek között Adrian S verein. Horgászás a zavarosban A foglalkoztatás helyzete

Next

/
Oldalképek
Tartalom