Új Kelet, 1997. január (4. évfolyam, 2-26. szám)

1997-01-21 / 17. szám

Gazdaság 1997. január 21., kedd Növekszik a telepítési kedv Az idared alma tárolható a legjobban Sokkhatás érte a magyar almatermesztőket, amikor egy- csapásra elveszítették keleti piacaikat. A volt Szovjetunió nem fizetett túl sokat a szabolcsi almáért, de legalább biztos vevő volt, és nem mustrálgatta nagyon a termést. Emiatt kellőképpen el is kényelmesedtek a hazai termelők, és meglepődtek, amikora nyugati, igényesebb vevőknek már nem felelt meg a szabolcsi jonatán. A fajtaváltásra és a technológia megváltoztatására nem készültek fel, és léalmaként még a termelési költséget sem tudták kigaz­dálkodni. Lépéskényszerbe került a hazai almatermesz­tés, és mára úgy tűnik, túljutottak az első sokk hatásán. Fekete Tibor (Új Keletje A hétvégén Tunyogmatol- cson szakmai konferenciát szerveztek a korszerű alma­tároló hűtőházak létesítésé­ről és az almatermesztés időszerű kérdéseiről. Óriási volt az érdeklődés, és ez nem meglepő. Sokan ráébredtek, hogy csak a léalmából nem lehet megélni. Arról már nem is beszélve, hogy ha bekö­vetkezik, amire számítunk (az európai uniós csatlako­zásunk), akkor a felszabadult piacokon hagyományos faj­tákkal és rossz tárolási körül­ményekkel vesztésre va­gyunk ítélve. A hazai kertész szakembe­rek már korábban rájöttek erre az igazságra, de a terme­lők többségében talán csak az elmúlt nyáron tudatoso­dott mindez. A lengyel és a román léalma 9 pfenniges vi­lágpiaci árával nemigen ve­tekedhetett a szabolcsi gaz­da. Egyébként is, a léalma valamikor csak mellékter­méknek számított, mára azon­ban nagyon sok termelőnek az egyetlen jövedelemforrá­sa maradt. Most lépéselőnyben van­nak azok, akik már elkezd­ték az új, intenzív termesz­tésű fajták telepítését. Akik csak most szánják rá magu­kat, azok is részesedhetnek a pályázatokból. Ebben az évben 22 milliárd forintott szán a központi költségve­tés mezőgazdasági fejleszté­sekre. Ennek egyharmadát az elmaradt beruházások befe­jezésére fordíthatják, egy­harmadát mezőgazdasági gépek vásárlására költhetik, és egyharmadát igényelhetik új beruházók. Ezen felül két­milliárdot vehetnek igénybe öntözőrendszerek telepítésé­re. A legújabb és legjobban eladható fajtáknak már nagy a vízigénye. Legalább havi 150 millimétemyi csapadék szükséges az export minősé­gű termés eléréséhez, és ez a nyári hónapokban lehetetlen öntözés nélkül. Nem elég csak megtermel­ni az első osztályú almát, aki nem tudja télére betárolni, az kénytelen napi áron és minél gyorsabban értékesíte­ni. A nyugat-európai orszá­gokban jó ára van az export almának, érdmes tehát minél tovább eltartani. Nyár elején már nem kilóra, hanem da­rabra mérik az almát. c A szocializmus idejében létesültek almatárolók, de ezek többsége vagy raktár­ként, vagy bútorboltként üzemel. Egyébként is, ezek a monstrumok átalakítás nél­kül már alkalmatlanok len­nének tárolásra. A mezőgaz­dasági tárca vezetői belátták, hogy külső segítség nélkül, önerőből írem tudják a hazai gazdák a beruházás költsé­geit kigazdálkodni, ezért vissza nem térítendő támoga­tással segítik a termelőket. A húsz százalékos állami támo­gatás mellé öt százalékot igé­nyelhetnek az elmaradt térsé­gek gazdái, és ezen felül még öt százalékot, ha integráció­ban (többen állnak öszsze) valósítják meg az építkezést. Ha ehhez a harminc százalék­hoz még további harminc százalékra kedvezményes ka­matozású hitelt vesznek fel, akkor már csak a teljes beke­rülési költség negyven száza­lékát kell önerőből finanszí­rozni. így már sokkal kedve­zőbbek a kilátások. Ráadásul a felvett hitelek visszafizeté­sére türelmi időt is kérhetnek a gazdák, míg termőre fordul­nak a telepítések. Egy ilyen beruházás na­gyon sokba kerül, ezért nem érdemes normál légterű táro­lókat építeni. Sokkal jobb ha­tásfok érhető el a szabályozott légterű tárolókban, és a befek­tetés hamar megtérül a termék árában. Minden gazda már jó előre meg tudja becsülni az éves átlagtermést. Akkora méretű tárolót célszerű építe­ni, ami öt nap alatt feltölthető, és mindössze két nap kell ah­hoz, hogy a gyümölcs maghő­foka elérje a külső levegő hőmérsékletét. Ez alatt az egy hét alatt nem károsodik a gyümölcs. A kitárolást sem szabad sokáig elhúzni. Lehe­tőleg olyan vevőt kell keríte­ni, aki egy hét alatt elszállítja az egész mennyiséget. c Jó tudni, hogy az alma a tárolás közben nem termel hőt, hanem a bomló anyag foszforkötések formájában megmarad a gyümölcsben. Minél gyorsabban hűtjük le az almát, annál kevésbé ká­rosodik. A szakemberek a hűtés gyorsaságát a felezési idővel mérik. Ha például egy két Celsius fokos levegőjű tárolóba húsz fokos almát ra­kodunk, akkor a felezési idő, amikor a gyümölcs maghő­foka eléri a 11 Celsius-fokot. Ha ez az idő nem több tíz— tizenkét óránál, akkor a gyü­mölcs megőrzi frissességét. Mára bebizonyosodott, hogy a hűtőtárolókban a levegő hőmérsékletének a nulla fokhoz kell közelíteni. A termés tonnánkénti súly­vesztesége annál kisebb, mi­nél hidegebb a környező levegő. Érdekes módon ez sokkal nagyobb hatással van a gyümölcsre, mint a benti levegő áramlási sebessége vagy a páratartalma. A pára- tartalommal amúgy is vigyáz­ni kell, mert a túl sűrű levegő­ben hamar húsbamulást szen­ved a gyümölcs, és a hűtőbe­rendezésre lecsapódó pára könnyen megfagy. A hűtőle­vegő optimális áramlási se­bessége 0,25-0,5 méter/sze- kundum. Ha ettől gyorsabb, akkor már ráncosodik az alma. Végezetül egy jó tanács a kutatóintézet főmunkatársától. Csak kifogástalan minőségű almát tároljunk be télére. A pénz nem minden! Munkaerő-fejlesztési kilátások A tavaly közgazdasági Nobel-díjat kapott Robert E. Lucas összegezte elsőként a nem számszerűsíthető gazdasá­gi folyamatok hatását egy állam működésének mecha­nizmusában. Ez alatt olyan körülményeket elemzett, mint a kormány szavahihetősége, az állam-piaci szereplők partneri viszonya, kapcsolata, és ézek hatása a gazdasági élétre. Ami makrogazdasági szinten bizonyítható, az mikroszinten is igaz, mivel a több százezernyi egyéni háztartás és vállalkozás alkotja egy ország gazdaságát. Munkatársunktól Az egyéni gazdaságok is mindinkább felismerik a nem számszerűsíthető hatásokban rejlő gazdasági előnyöket. Mikroszinten ez úgy jelentke­zik, hogy cég és cég vagy cég és vásárló között milyen kul­turáltsági fokú a kapcsolattar­tás, az ügyfélszolgálat, de ide tartozik a titkárnői tevékeny­ség, a tárgyalási technika, a magatartás is. Zala Ákos vállalati munka­erő-fejlesztési programokat kiegészítő oktatófilmek ter­jesztésével foglalkozik. Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyei piackutatása közben beszél­gettünk arról, hogy a régió vál­lalatai mennyire tartják fontos­nak a „láthatatlan” kapcsola­tok gazdaságépítő, -fejlesztő hatását.- A magyar mikogazdasági élet központja Budapest. Az ott lévő vegyesvállalatok többsé­ge az anyaországból magával hozott tapasztalatok alapján, hagyományosan elfogadja és alkalmazza a belső vállalati munkaerő-fejlesztéseket, tré­ningeket. Ismerik ennek felbe­csülhetetlen előnyét. Szabolcs­Szatmár-Bereg megyében ez mennyire közismert a helyi cégvezetők körében?- Meglepően kellemes ta­pasztalatokat szereztem. A fel­keresett nagyvállalatok, mint például a Szabolcs Gabona Rt. vagy az Agroker Rt. vezetősége pozitívan ítéli meg a belső munkaerő-fejlesztések kérdé­sét. Tudatában vannak annak, hogy rövid távon ugyan a cég könyvelésének kiadási oldalát növelik a tréningprogramok, viszont hosszú távon olyan befektetést jelentenek, ame­lyek az áruk többszörösét meg­termelik.- Általában bármilyen szer­vezet vagy vállalat első embe­rének addig minden elképzelés és ajánlat tetszik, amíg nem kell érte fizetni. Ennek egyszerű az oka: kényszerítő körülmény a költségoldal lefaragása. Ez igaz a belső tréningekre is?- Ma már nem. Korábban, amikor először jártam a megyé­ben, gyakrabban előfordult, hogy a pozitív hozzáállás mel­lett drágának minősítettek egy- egy tréninget a vállalatok. Ma tendenciaszerű változást ta­pasztaltam. A piaci verseny egyre éleződik, s jól tudják a cégvezetők, hogy csak előre menekülhetnek. A visszafogás megállást jelent, az pedig le­maradást. Kötelességszerűen kell fejleszteniük a munkaerő* állományukat. Ha nagyon szár, mosítani akarom a problémát, akkor olcsóbb egy alaptudás­sal rendelkező munkatársat továbbképezni, mint egy újat betanítani. Nem egy üzlet bukott már meg olyan, látszatra semmis­nek tekinthető dolgon, mint hogy teszetosza volt a titkárnő, rossz volt a belső információ- áramlás, vagy ellentétes benyo­másokat tapasztaltak az üzlet­felek, és a munkatársi lojalitás­nak még a csíráját sem érezték. Ezek pénzben közvetlenül nem kifejezhetők, de a hatásuk megrengető lehet.- A munkaerő-fejlesztéssel foglalkozó cégek számára Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megye piaccá válhat?- Mindenképpen. A térség amúgy sem a legfejlettebb, sok helyen indokolatlanul elő­ítélettel gondolnak a me­gyére. Megérzésem szerint a régió vállalatai a folyamatos hátrányt ezzel is csökkenteni akarják. Egyébként illene már vég­képp elfelejteni a megosztott­ságot, hogy Magyarországon belül a Duna a határ. A piac nem területileg válogat, hanem minőség alapján szelektál. Ahol gazdaságos, megfelelő és kulturált kiszolgálásban ré­szesül hosszú távon, onnan vásárol. Mindent a vevőért! Tízezerből egy butik, valahol Európában. Pontosabban annak egyik keleti városában. A nagy üzlet! Nyugat-európai árak, al­bán kereskedelmi mentalitással ötvözve. Egy kirakatban csak azt lehet bemutatni, ami az üzletben kapható. Ha van olyan áru, akkor minek a kiírás? Ha viszont „ép­pen” kifogyott a készlet, akkor logikus, hogy a kirakatbeli utol­sót kapja meg a vevő. De még­sem, mert ott a kiírás: nem! Miért? Mert megerőlteti ma­gát az eladónak titulált csinos lány? Vagy nehogy valaki be­láthasson az így foghíjassá váló dekoráción és elriassza a kon­gó üzlet látványa? Haladunk Európába, de mi­ért kelet felé kerülve? Adósarok Az ingyenes használat áfája Munkatársunktól A társasvállalkozásök | nagyobbik része még má is: kisvállalkozás. Elég gyak­ran magánlakásokban ki­alakított irodákat használ­nak telephelyül, és az sejn . ritka, ha valamelyik csa­ládtag tulajdona az épüíet. 1 Nézzük, hogyan kell a for­galmi adót megfizetni az ilyen lakrész használatáért. Egyszerű a helyzet, ami­kor a társasvállalkozás bér­leti díjat fizet. Ilyenkor a bérbe adónak áfás számlát kell kiállítania, és ezután havonta befizetni a forgal­mi adót. Kissé bonyolul­tabb eset, amikor közeli hozzátartozó vagy jóbarát a helyiség használatáért nem kér pénzt, de az átala­kítás, a bútorzat és az egyéb felmerülő költségeket már szeretné megtéríttetni a bérlővel. Ilyen esetekben forgalmi adót csak az adó­alanyoknak kell fizetni. Adólany pedig az a sze­mély, aki a bevétél elérése érdekében tevékenykedik. Előfordulhat az az eset is, amikor a költségek megfi­zetése okán nem lenne adó­alany, de az illetőnek más tevékenysége miatt niár van adószáma, és benne van az áfa-körben. Ilyenkor az ingyenes használatba adás után is áfát kell fizetni. Va­lami hasonló a helyzet, mint mikor a papa ingyen odaadja a fiának a gépko­csiját, hogy azzal folytassa vállalkozását. Amennyi­ben a fiú áfa-köteles, hiába ingyen kapta a járművet, akkor is a forgalmi érték­nek megfelelő áfát kell fi­zetnie, mivel bevételszer­zésre használja a kocsit. Viziturisztika Munkatársunktól Megalakult a Felső-Tiszai Víziturisztikai Egyesület Tokajban. Az alapító 18, zömében Szabolcs-Szatmár- Bereg megyei szervezet képviselője megállapodott szorosabb szakmai kapcso­lattartásban, szervezett ér­dekképviseletben, illetve egy működési Etikai Kódex kidolgozásában. A megbe­szélésen felvetődött több fontos, kidolgozandó prob­léma, mint például az utaz­tató felelősségvállalásának vagy a Felső-Tisza környe­zeti állapotának védelme. Az egyesület tagjai áz; elnöki teendők ellátásává! Lesták Józsefet bízták még, j a titkári feladatokat Gyula Sándor fogja végezni, a szervezet operatív köz­pontja Nyíregyházán, ai Turinform Irodában lesz. j A szervezet további cél-j kitűzése, hogy egyesületi j munkára kérjék fel a ma­gyarországi közel 30-40 további olyan céget, ame­lyek tiszai vízitúráztatással j foglalkoznak, illetve ,egy(ift- működést alakítsanak,kis profilban más, de túráztatás-1 sál foglalkozó egyesületek­kel és civil szerveződések­kel, mint például kerékpá­ros szövetségekkel, utazási irodákkal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom